Észak-Magyarország, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-25 / 172. szám
1973. július 25., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 Bemutatók — önmaguknak inkább A „művészbejárónál” hatalmas tábla hirdeti a szikszói művelődési háznál: bar. kácsműhely. Ez a parányi, alig háromszor három négyzetméteres helyiség a legforgalmasabb helye nyáron a művelődési intézménynek, hiszen a fúrni, faragni, ügyeskedni szerető emberek számára nem létezik nyári szünidő. ők, — tizenöten, húszán vannak — állandó látogatói a barkáesműhelynek. most is rendszeresen megjelennek a hétvégeken, s dolgozgatnak maguknak. Saját kedvükre, saját hasznukra. Kísérletnek indult a bar- kácsműhely — szabad idei kísérletnek, ahogy Taksás Miklós, a művelődési ház vezetője mondotta — és nagyon jól bevált. Mert a rendszeres látogatók, a műhelytagok mellett sokan betérnek ide, ezt-azt megcsinálni, ötleteket gyűjteni. Hiszen a műhelyben, a szakkörben jó gyakorlattá vált, hogy ki-ki átadja a többieknek újdonságait. Amiről hallott, olvasott vagy amit éppen látott. Az effajta műhelybemutatók napi témák a szakkörben. Nyár ide, nyár oda, azért az intézmény többi csoportjai sem vonultak teljes szabadságra, csak egy kicsit válA fiatalok Miskolcra toztattak munkaprogramjukon. A tánccsoport tagjain kívül — ők ugyanis nagyon szorgalmasan készülnek az augusztus 20-i bemutatójukra — inkább közös szórakozással töltik az időt. Az énekkar például kirándulás- ' ra készül, azon folyik a vita, hogy hová is menjenek. A fotósok ugyan most egy kis kiállítással is büszkélkedhetnek, de nekik is — a szakkör jellegéből adódóan — elsősorban a kisebb-nagyobb kirándulások jelentik az élményt. A szó szoros értelmében, hiszen így készítik felvételeiket. De a nyári időben a kerékpár fogja össze az ifjúsági klub kevés számú tagjait is. Azok ugyanis, akik kitartottak a helybeli ifjúsági klub mellett — elég kevesen vannak — gyakorta felszáll- nak a. kerékpárra, s elindulnak valamerre, felfedezni, ha nem is a világot, de legalább a környéket. Csak az a baj, hogy kevesen vannak. Igaz, egyelőre még igazi helyiségük sincs — szó van ugyan arról, hogy az előtérben leválasztanak egy részt az ifjúsági klubnak, s azt a maguk „képére” formálhatják majd a fiatalok — de nem is ez a legnagyobb baj. A mennek szikszói fiatalok többsége ugyanis inkább Miskolcra jár be szórakozni, hiszen közel is van, meg a lehetőségek is tágasabbak. A művelődési házban pedig a különféle rendezvényeikhez alig tudnak pénzt biztosítani. Legföljebb a magnó szórakoztathatja őket. Talán lesz változás, ha kis otthonuk megvalósul, hiszen a saját klubhelyiség jelentős előbbrelépést jelenthet. Mint ahogy a barkács szakkör tagjai is örülhetnek: a tervek szerint megnagyobbítják majd a parányi műhelyt. Tartalékoltak is már erre a célra 40 ezer forintot. Igaz viszont, hogy az idén csak az átalakítás tervével készülnek el. De a valós ígéret már most sokakat lelkesíthet. S a most is jól működő szakkör a jövőben minden bizonnyal még jobban összekovácsoló- dik. Ősszel — természetesen — újból pezsgőbb lesz az élet. S ! a közös programok, a kirán- | dulások, a kisebb-nagyobb ’ túrák egységesebbé, összetar- tóbbá kovácsolják talán a szakkörök, csoportok és az ifjúsági klub tagjait is. Cs. A. Rákos Imre: A párt vezető szerepéről Közismert, milyen központi helyet foglal el a párt a társadalom politikai életében. Ez a könyv a marxista—leninista pártról szóló alapvető tanításokat foglalja össze, s azokat az időszerű kérdéseket vizsgálja, amelyek napjainkban a szocialista építés folyamatában a párt belső életének fejlődését, munka- módszereit, vezető szerepének következetesebb érvényesítését érintik. Rövid történeti áttekintésben mutatja be a kommunista párt létrejöttének történelmi szükségszerűségét, korunk forradalmi átalakításában betöltött szerepét, választ ad arra, mi a forradalmi politika tartalma a szocialista építés viszonyai között. Sokoldalúan és részletesen taglalja a párt élcsapat jellegének összetevőit, különös tekintettel azokra a gyakorlati feladatokra, amelyeket az élcsapat jelleg erősítése a pártban ma megkövetel. Ilyen szempontból fontos politikai összefüggésekre mutat rá a tagfelvétellel, a párt tömegkapcsolatának erősítésével, a párt belső életével kapcsolatban. Az olvasó választ kaphat azokra a kérdéseimé, amelyek a demokratikus centralizmussal, a pártegységgel, a pártdemokrácia fejlesztésével és ezek gyakor- lati időszerű feladataival kapcsolatosak. A kötetben kiemelkedő helyet foglalnak el a párt vezető szerepének elvi és gyakorlati kérdései, például; hogyan függ össze a párt vezető szerepe korunk társadalmi-politikai valóságával, az osztályharc külső és belső feltételeivel, a szocialista tudatosság fejlesztésével és érvényesülésével. Az elvi ösz- szefüggéseken túl gazdag gyakorlati módszerekkel, tapasztalatokkal ismerkedhetnek meg az olvasók: hogyan realizálódik a párt vezető szerepe a gazdasági', politikai életben, a szocialista társadalmi rendszerünkben működő intézményeinkben, milyen követelményeket támaszt ma a párt vezető szerepének érvényesítése a párt- szervezetekkel, a kommunisták munkájával szemben. A tanulmány befejező része a marxista—leninista párt jellegével foglalkozik, megmutatja azt az elszakíthatatlan kapcsolatot és ösz- szefüggést, amely pártunk nemzeti és internacionalista feladatai között van. A szerző messzemenően támaszkodik a párt vezető szerveinek határozataira, állásfoglalásaira és ezeknek tükrében elemzi elsősorban a gyakorlati pártmunkások tennivalóit. — (Kossuth Könyvkiadó.) TENGERPART Lcnkey Zoltán rézkarca f , A szaktudás forrásai A szaklapok, folyóiratok olvasása hozzásegíti a szakembereket, hogy szakterületükön ismerjék a legújabb szakmai kutatásokat. A tudományosan igazolt példák elterjesztésének felbecsülhetetlen értéke lehet.... Ha a szakemberek felkészülten várják a kutatási eredményeket, és fogadják is őket, nagyon gyorsan kamatoztatni tudják az egész népgazdaság számára. Minden szakágazatnak az a törekvése,, hogy legyen egy folyóirata, ameiy kerek egészet tud nyújtani azoknak, akik érdeklődnek a szakma iránt, és továbbképzést biztosít azoknak, akik specialistái egy-egy szakmai területnek. © Ez a törekvés jó és szükségszerű. Ám sokszor tapasztalható, hogy a társadalmi törekvések — a szaklap-ellátottságot tekintve — nem mindig találnak megértésre. Sok olyan szaklap van, amely szinte nélkülözhetetlen 'bizonyos szakmai területen, sajnos, mégis nélkülözik. Inkább bíznak egyesek az úgynevezett élettapasztalatban, rutinban. Pedig sok példával tudná mindenki bizonyítani, hogy ez a szemlélet éppen most, a gyors ütemű fejlődés következtében maradivá tehet egy szakembert. A fejlődő technika, az új technológiák bevezetése, a nap mint nap felszínre kerülő kutatási , eredmények mind azt az igényt támasztják a szakemberekkel szemben, hogy naponta tájékozódjanak. A Növényvédelem című szaklap például 113 példányban jár megyénk területére, de ebből mindössze 6 példányt fizetnek elő egyének. Az Állattenyésztés című lapra 93, a Nemzetközi Mezőgazdasági Szemlére 39, a Kertgazdaság című lapra pedig mindössze 36-an fizetnek elő. A viszonyításhoz jó tudni, ho^y megyénk területén 190 a tsz-ek száma. Ha ezeket a számokat járásokra bontjuk, jelentéktelen igény kerekedik ki, Tévedés lenne azt hinni, hogy csak a mezőgazdaságban dolgozókra jellemző ez a helyzet. Mechanizmusunk első évében a járási tanácsok művelődésügyi osztályai já-' rásonként 14—18 ezer forintos „takarékossági intézkedést” tettek. Ez a takarékos- sági hullám elsősorban a hírlap-megrendelésekre irányult. Valószínűleg ez volt az a költség, amelyet úgy lehetett csökkenteni, hogy nem kellett félni senkinek a bírálatától, a revizorokétól sem... Ki is lenne az az ember, aki csak annyit is mondana ezért, hogy „ejnye-ejnye, hát pont ezzel kellett kezdeni a takarékoskodást?” Akkor az iskolák költségvetését még a járási tanácsok kezelték. A kötelező és az ajánlott, folyóiratok eljutottak az iskolákba, de most ezeket a legminimálisabb példányszámra csökkentették. Művelődési körökben ajánlották a Kritika című lapot. Ebből 190 példányt fizetnek elő megyénkben. A mezőkövesdi járásban összesen 3, azaz három példány jár az említett lapból. Valaki azzal érvelhetne, hogy árusításban veszik meg a lapot. Sajnos, az árus példány is jelentéktelen. Felmerül a gondolat, hogy nem mindegy; a közéleti ember mit és mennyit olvas. Az embernek kétségei támadnak afelől, hogy bizonyos kulcspozícióban dolgozó emberek tisztában lennének vele: személyük — működésük területén — befolyásolja a szellemi haladást, vagy maradást ... Jó lenne vizsgálat tárgyává tenni, hogy bizonyos kulcsintézmények, kulcsemberek megtesznek-e mindent a maguk helyén azért, hogy a szellemi termékek eljussanak azok kezébe, akiknek íródnak. Vezető körökben, akár tsz-eknél, akár más intézményeknél gyakori téma, menynyi a reprezentáció, de nem téma, hogy mennyi a szaklap ... Pedig vannak vezetők, akik tudják, hogy „ilyen olcsón” és gyorsan semmilyen csatornán nem juthatnak Alj és jó információhoz, mint a szaklapodban. Nemcsak a pénzzel kell jól gazdálkodni. A szellemi tartalékok aktivizálása is érték. Nagy érték..'. Jól kell vele bánni. takács 1 Az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat ] ÉRTESÍTJÜK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT, HOGY SÁROSPATAKON' A Sajőmenti Mg Tsz, Nagycsécs, megvételre — heti 44 órás munkaidővel, minden héten ’ szabad * JÚLIUS 28-ÁN MEGNYITJUK A * felkínál szombat tartásával — 1 db Alfa 50-es, gyári csomagolású fejőgépet, FELVESZ WTuTh W\ valamint 1 db homlokrakodót« kazincbarcikai munkahelyre, kiemelt munkára vasútépítő, felépítményes brigádot. Riss Isii II, 1 Megtekinthető a muhi Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán, Miskolc, OxJLr&l\J\J üzemegységben, 'Zsigmondi u. 2. sz. ! \ A MA W1WM Á ^Éf Á ^ Jf DEMECSERI ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET Lfi Sri S / arg /S M. /fi B még ez évben /AMA AJ MM l Amj/A A ^ 2 db KF 250 M típusú, hidraulikus keretes fűHÁROMMILLIÓ FORINTOS „ részgép, 2 db Csepel 450LAKATOSIPARI KAPACITÁSSAL es nyerges pótkocsi rendelkezik. MELY 11 ÁRUOSZTÁLLYAL, BŐSÉGES VÁLASZTÉKKAL ÁLL üzemképes állapotban elMindennemű lakatosipari munkára megrendelést RENDELKEZÉSÜKRE. adó. Megtekinthető: TarÁFÉSZ, SÁROSPATAK cai vezér Mg Tsz, Tárcái. Fő u. 51. sz. alatt. elfogadunk. CÍMÜNK: Demecser, Kossuth utca 18. Telefon: 12.
