Észak-Magyarország, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-25 / 172. szám
1973. július 25., szerda ESZAK-MAGYARORSZÄG 3 Kiemelkedő üzem történeti dátumhoz közeledik a miskolci vontatási főnökség. Jövőre lesz száz éve annak, hogy — a miskolci vasútállomás megnyitása után tizenöt évvel — önálló üzem lett az indóház közelében épített néhány üzemépületből, tizenegy mozdonyból, harminchat vagonból álló fűtőház. Mintaüzemmé íefEesztik Á vontatási telepen — az új vonóerőknek — a villamos es a Diesel-mozdonyoknak megfelelően nagy, közel 80 millió forintos rekonstrukciót végeznek. Mindez ösz- szefüggésben van azzal, hogy a KPM a székesfehérvári főnökséget a Diesel-, s a miskolci vontatási főnökséget pedig a villamos-mozdonyokkal kapcsolatosan fejleszti mintaüzemmé. Megszokott látvány, hogy a háromezer lóerős villamosmozdonyok 100—120 kilométeres sebességgel robognak a korszerű négytengelyes személykocsikkal. Megszokott már, hogy erős Diesel-gépek vontatnak roppant tehersze- relvényeket. „Eltűntek” a váltókezelők. Az automatikus integra-dominó rendszerű váltókapcsolók, biztosító, tér- közbizlosító, vonatbefolyásoló berendezések uralják a vasútvonalakat. A tudományos-technikai forradalom szükségessé tette, a vontatási telep modernizálását is. A rekonstrukciót 1969-ben kezdték meg. Tavaly adták át a modern, különleges beredezésekkel ellátott Diesel-mozdony-javító, .szerelő csarnokot. Száz évvel ezelőtt az ősi, a favázas mozdonyszín a jer lenlegi négysáög-íűtőház bolyén volt;. E fűtőház egy részébén már korábban is végeztek átalakítást Most, a mai fejlettségi foknak megfelelő modern h é rom sz intés szerel őpad os, villamosmozdony-javítóbázist épi lenek ki. Korábban az igazgatóság területén legalább tucatnyi fűlőház működött. Ezeket a villamos- és Diesel-gépek érkezésének arányában, a gőzösök fokozatos „elhalásával” párhuzamosan megszüntetik, s Miskolc képezi mindinkább a javító bázist. A MÁV miskolci Építési Főnökség dolgozói, vezetői ígéretet Lettek rá, hogy a rekonstrukciót itt a jubileumra befejezik. Szokatlan képet mutat a köríütóház is. Olyan, mintha a szél elvitte volna a tetejét. Az 1912-ben épített öreg épületet már megviselte az idő. áok jövője nincs, hiszen . jó évtizeden belül a gőzösök „nyugdíjba” mennek. Dohát addig is javítani, ápolni kelL a mozdonyokat. Az „elektronikus agy” A modern szerelőcsarnokokkal egyetemben néhány kisebb és érdekes műhelyt is építenek. Egyik: az alkatrészmosó. Érdekessége, hogy nincs benne villamosberendezés. A balesetek megelőzése végett minden emelőszerkezetet pneumatikával mozgatnak. A mosóra — amelyet a jövő hónapban adnak át rendeltetésének — a fokozottabb biztonság érdekében van szükség. Az országban először Me- zőzombor és Nyíregyháza között kezdték kiépíteni a vonatbefolyásoló berendezést. Itt építették ki azt az automatikus berendezést is, amely alapján központilag a debreceni állomásról irányítják a forgalmat. Ot)t adnak „parancsot” a váltóknak,, s ott adnak „parancsot” a vonatok indulásához. Ennek elősegítése érdekében az itt közlekedő mozdonyokat rádió adó-vevővel is felszerelték. A személy- és a gyorsvonat-i mozdonyokat fokozatosan vonatbefolyásoló, jelfogó berendezéssel „elektronikus aggyal” szerelik fel. A vonatbefolyásoló berendezés „letapogatja” azt is. hogy a mozdony vajon az előírt sebességgel halad-e, ha gyorsabban megy, automatikusan megszólaltatja a jelzőkürtöt, s ha ez hatástalan, pár másodperc múlva automatikusan leállítja a vonatot. Az új javítócsarnokok végén már ott van az ellenőrző berendezés. A diszpécser ennek segítségével ellenőrzi majd, hogy a javítást elhagyó mozdony jelfogó, azaz vonatbefolyásoló berendezése hibátlanul működik-e. A nagyobb tudás erdőkében Több látogatáskor feltűnik valami: a munkára jelentkező ifjak többnyire gimnazi- • urai, vagy technikumi érettségivel jönnek. Hernádi István, a vontatási főnökség vezetője — e tapasztalatokat megerősítve — elmondja, hogy a munkára jelentkező uj emberek több mint a tele középiskolai, technikusi végzettségű. Örvendetes, es természetes is, hogy az új emberek még nagyobb elméleti felkészültséggel. érkeznek, mint korábban végzett társaik. ' A nagyobb elméleti — és tegyük hozzá — nagyobb szakmai tudásra mindjobban szükség van. Az új gépek mind bonyolultabb elektronikus berendezésekkel vannak ellátva, s a tudományos- technikai forradalom hatására mind gyorsabb ütemben történik a változás. Ma már egy szerelő annyit, vágj' többet is tud, mint száz évvel ezelőtt egy mérnök. Mint említettük, sokan rendelkeznek közülük általános, vagy technikusi érettségivel, sokan járnak a vasútgépészet! technikumba, sőt több szerelő van. aki felsőfokú szakmai iskolával is rendelkezik. Mind szorongatóbb gondot okozott, hogy nem volt korszerű oldató helyiség. Az egykori főnökségi iroda átalakításával, emeletráépítéssel ez most megoldódott: elkészült az új oktatási központ. •— Ez év áprilisában új ‘módszert vezettünk be — mondja a főnökség vezetője. — Előtte való este 22 órától a hallgató nem teljesíthet szolgálatot. Így pihenve jön az oktatásra. A téma általában: a vasúti KRESZ felújítása, ezek módosításainak, valamint az új műszaki megoldások ismertetése. Egy évszázad pergett le a miskolci vontatási főnökség életében. A telep most a megifjodás korát éli. Csorba Barnabás Hat hónap mérlege 217 aits »vereséi az SKŰ-hen Nehéz második féléve lesz az Ózdi Kohászati Üzemelitek. A nagvolvasztómű emberi számítás szerint a kohók léghevílőinek rossz állapota miatt nem teljesíti éves 845 ezer tonna nyers- vastermelési tervét. Az egymillió harmin'cezer tonna termelését vállaló acélmű 1037 tonna lemaradással zárta az év első hat hónapját, teljesítménye az eredeti^egy- miílió tonnás tervhez viszonyítva 99.79 százalék. A vállalat durvahengerművé teljesíteti e ugyan a gyárrész- legi szintű tervét, de a bu- gatermelésben IKK) tonna lemaradással zárták az év első leiét. A négy termelő gyárrészleg közül a pálmát a finomhengermű vitte el. Valamennyi hengersoron eleget tettek kötelességüknek a hengerészek, s összesen 6187 tonnával termeltek többet a tervezettnél. A három gondokkal küzdő gyárrészíeg mérsékelt teljesítménye ellenére a vállalati mérleg — elsősorban az export révén — kedvezően alakult. 104 millió 820 ezer forinttal több a tervezettnél. Az első félév Után figyelembe vehető vállalati nyereség 217 millió 716 ezer forint. A négy kohóval üzemelő nagyolvasztóműben, — mint azt Halász József gyárrész- legvezelő elmondta — a lies kohó léghevílőinek igen súlyos állapota okoz fejfájást. Növekedett emiatt a fajlagos fűtőanyag-felhasználás valamennyi termék esetében, összesen nem kevesebb, mint 4430 tonna lemaradást okozott a nem megfelelő hőmérsékletűre hevített fűvószél. A 11-es kohónál a léghevítők hibája mintegy tízezer tonna lemaradást eredményezett. A gáztisztitás nem megfelelő, ezért az ózdi léghevítők csak nehezen bírják el az igénybevételt a hozzájuk tartozó kohó két átépítése között. A rossz léghevítők átépítésére csak a jövő év közepén kerülhet sor az ÖKÜ-ben. Most már bizonyos, hogy a nagvolvasztómű az év végéig nem teljesíti 849 ezer tonnás nyersvastermelési tervét. e Kurta László, a tavaly egyedülálló mennyiséget, egymillió tonnát termelt acélmű főmérnöke röviden így jellemezte a gyárrészleg helyzetét: — Mi most teremtjük meg a következő évek még jelentősebb acéltermelésének az alapjait. Ez, a munka természetesen a napi termelés rovására ment az év első felében, lemaradásunk meghaladja az ezer tonnát. A martinkemencékből kikerülő acél adagsúlyát növeljük az év végétől. Ehhez nagyobb teljesítményű öntőüstöket kell alkalmaznunk, és 150 tonnára növelni a három öntőcsarnoki emelődaru teherbírását. Több milliós költséggel felújítják az acélműben az úgynevezett laposkeverőt. E berendezés a főmérnök szerint az ősztől kezdve mintegy 20 ezer tonna acélt termelhet. Ehhez kell még — az egymilliós terven kívül — tízezer tonnát termelnie a nyolc martinkemencének, hogy az ÓKÜ ismét nagyot lépjen előre az acéltermelésben: 1973. végéig 1 millió 30 ezer tonna martinacélt gyárthasson. • A durvahengerműben rövidesen kezdetét veszi a legnagyobb gépegység, a blokksor villamosítása. Megválnak a kiszolgált gőzgéptől; korszerű meghajtó egységgel folytatódik majd az öntecshengerlés. Aratási szervizszolgálat A MEZŐGÉP Tröszt az idén először országosan megszervezte a mezőgazdasági erő- És munkagépek helyszíni szervizellátását, illetve javítását. Különösen jelentős ez az aratás idején, amikor cgy-egy kombájn állása nagy kiesést jelentene. Az ország különböző részein levő szervizállomások tartják a kapcsolatot a nagyüzemekkel és a még garanciális gépeket folyamatosan ellenőrzik, a meghibásodott gépeket pedig azonnal, a helyszínen megjavítják. A IV. ötéves tervben a nyomdaipari rekonstrukcióra előirányzott 2,6 milliárd forint a tervidőszak félidejében, a gazdasági lehetősége^ kedvező alakulása folytán — 2890 millió forintra emelkedett — közölték a Könnyűipari Minisztériumban. Ez lehetőséget nyújt az eddigi tervekben nem szereplő, de szükséges, főként kiegészítő berendezések beállítására. 1973 végéig a nyomdaipari rekonstrukció- | ra 1288 millió forintot for- I dilanak. Ebben a félévben készül el hét nyomdavállalat összefogásával, 82 millió forintért az új fény- szedő központ első része a Váci utcában. A gy árrész! égről három érdekes dolgot mondott el Kakas János, a termelési és programosztálj’ vezetője. — A gyakori üzemzavarok következtében április 12-én tetőzött a lemaradás a gyárrészlegünkben: a bugasoron 9000 tonnával volt kevesebb a termelés a tervezettnél. Bár ezt nem sikerült az I. félév végéig behozni, mégis örömmel mondom el, hogy műszaki, szervezési intézkedéseink és az áprilisi, júniusi rendkívüli célprémiumok hatására június utolsó napján lemaradásunk 1100 tonnára mérséklődött. ' — Öröm az is. hogy 104 tonnával több platinát gyártottunk a Borsodnátíasdi Lemezgyárnak és eleget tettünk a Csepel részére vál- j lalt kötelezettségnek is. — A harmadik: megbün- : tettünk néhány kollektívát és több műszaki veüfetőt. A tartósoron növekedett a selejt aránya, elsősorban technológiai fegyelemsértés miatt. • Az elmúlt hónapokban 'többször adtunk hírt az ÓKÜ finomhengerművéből arról, hogy újabb és újabb termelési rekordokat értek el a hengerészek és a szállítási tizem dolgozói. Az év első felében a legjobb eredményt elért g.várrészlegben a kiemelkedő eredmények örömébe némi üröm is vegyül a kedvezőtlen baleseti helyzet következtében. Magyar Tibor összefagást igénylő közös feladat A z utóbbi időben a pártszervezetek, és gazdasági vezetők állandó feladatai között megfelelő helj're került a nők helyzetével való foglalkozás. Ez annál is inkább örvendetes, mert a sokat emlegetett „nőkérdésnek” nemcsak politikai, társadalmi, hanem gazdasági jelentősége is van. Ma már nem elég egyszerűen azt hangoztatni, hogy a dolgozni kívánó nők munkalehetőségét kaptak: nuai.» mellett és munka közben még ezer más probléma, gond je lentkezik. Az MSZMP Központi Bizottsága 1970. február 18—19-i ülésén elfogadott állásfoglalás, a nők helyzetének továbbá javítását jelölte meg feladatként. Voltak olyan feladatok, amelyek megoldását elsősorban országosan kellett megvalósítani, s van olyan, amit helyileg, az ipari és mező- gazdasági üzemeknek, munkahelyeknek. Ma már sehol nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy egyre nő azoknak az ipari üzemeknek a száma, ahol a dolgozók jelentős hányada nő. Míg 1949-ben meg kétmillió munkaképes korú, eltartott nő volt az országban, addig ma ezek száma alig haladja meg a hatszázezret. Ugyanakkor a szocialista ipar további fejlődése a következendő időben újabb és újabb női munkaerők foglalkoztatását; fogja igényelni. A népgazdaság szinte valamennyi területén ott találjuk a nőket a textilipartól a nyomdaiparig. Sőt, az utóbbi években gj’ors fejlődésnek induló vegyiparban foglalkoztatottaknak mintegy 40 százaléka nő. A nők munkába állásának gj'ors üteméből is következik,' hogy a munkahelyeknek, a szűkebb közösségeknek döntő szerepük van abban, mennyire változik a nők helyzete. A pártszervezeteknek a gazdasági vezetéssel közösen ezért is érdemes megvizsgálni a műszakok helyes megosztását a munkaidő alatti szakmai továbbképzés megteremtésének lehetőségét éppúgy, mint a nehéz fizikai tevékenység gépesítésének és az egészségtelen munkakörülmények felszámolásának lehetőségét. A Központi Bizottság említett állás- foglalása óta sok ipari üzemben valósítottak meg olyan jelentős intézkedéseket, amelj'ek kedvezően érintették a munkás- nők helyzetének alakulását. Ilyen volt többek között a legutóbb végrehajtott bérfejlesztés, a munkaidő csökkentése stb. De ide lehetne sorolni azokat a szociális egészségügyi létesítményeket is, amelyekkel kedvezőbb feltételek teremtődtek egjr-egy üzemben. A női szakmunkásképzés elősegítésére több üzem jelentős anyagi ráfordítást eszközöl. Ezzel kapcsolatban egyetlen országos adatot említenénk: száz munkásnóből hatvan betanított, huszonegy segédmunkás és csupán tizenkilenc érte el a szakmunkás „rangot”. Itt azonban nemcsak az üzemeknek vannak teendői, hanem maguknak a nőknek is. Ahhoz, hogy a jövőben e területen is kedvezőbb legyen a kép, feltétlenül meg kell változni bizonyos szemléletnek. Ez a szemléletváltozás különösen azokra a gimnáziumot vég zett lányokra és asszonyokra vonatkozik, akik csak „végső” esetben vállalkoznak a szakma elsajátítására, és átmenetként inkább segéd-, vagy betanított munkát" vállalnak. A szülők és az ifjúsági szervezetek már nyolc általános utáni továbbtanulás eldöntésében jó, ha erre is gondolnak. A nők helyzetének javítására irányuló erőfeszítés közös feladat, amit csak a legszélesebb összefogással lehet eredményesen végrehajtani. Az eddig tett intézkedések eredményesnek bizonyultak, és alkalmasak arra, hogy kedvezően befolyásolják a munkásnők élet- és munkakörülményeit. Azt azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogj' égy-egy eredményesnek bizonyult intézkedés még korántsem jelentheti a határozat megvalósítását. Hiba volna úgy gondolni, hogy ahol már érvényesül az ..egyenlő munkáért egyenlő bért” elve. ott mindent megtettek. Ez csak kötelesség a többi között. V. M. % I H iijnias itera Új évszázad küszöbén a miskolci fütöházban Rekonstrukció a npóaiparlan
