Észak-Magyarország, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-24 / 171. szám

1973. július 24., kerJd ESZAK-MÄGiYi^iORSZftG -3-> Első év dotáció nélkül FélMei számvetés a BVK-ban Beszélgetés a kombinát igazgatójával Számvetést végeztéit a Bor­sodi Vegyikombinátban. Ele­mezték az 1973 első telében végzett munka eredményeit, s egyúttal — mivel a tél év a IV. ötéves tervidőszak fél­idejét is jelenti — előzetes számításokat végeztek, ho­gyan valósították meg a kö­zéptávú terv szerinti felada­tokat. A BVK az állóesz1- közben, s a létszámban or­szágosan a (násodik legna­gyobb vegyipari üzem. Így minden siker és minden gond kihat az iparágra, az egész népgazdaságra. — Mit mutat a számvetés? — A Borsodi Vegyi kombi­nát — válaszolt Körtvélyes István, a BVK igazgatója — 1972-ben 17 százalékos ter­melésnövekedést ért el. Az év végén, amikor számba vettük a várható eredménye­ket és az ez évre esedékes tennivalókat, a jélentős fej­lődés után is változatlanul magas termelési ütemnövé- iést tűztünk célul magunk elé. Bár ebben az évben újabb termelést bővítő ka­pacitások lényegében nem léptek be, mégis 15 százalé­kos termelésnövekedéssel számoltunk. Ez a többletter­melés döntően az állóeszköz- hatékonyság növeléséből adó­dik. Ennek érdekében viszont több szűk keresztmetszet fel­oldására vonatkozó intézke­déseket tettünk. — Melyek a legkiemelke­dőbb eredmények? — A vállalatnál a leg­kiemelkedőbb eredményt a műanyagok termelésében ér­tük el. A pvc-termelésünk tavaly 30 ezer tonna volt. Ennyire is épült a berende­zés. Ez évben ennek ellené­re 35 ezer tonna pvc-ter- melést terveztünk. Örömmel mondhatjuk cl, hogy a fél­éves teljesítés valamivel- meghaladta a 18 ezer ton­nát. Így, ha az ütemet nz egész évben tartani tudjuk, 36 ezer tonna pvc-termelés várható. Ez azt jelenti, hogy kereken 20 százalékos ter­melésnövekedést érünk cl. — Ugyancsak rendkívül kedvező volt a pvc-granulá- tum és speciális kábelipari, cipőipari anyagok gyártása. Tavaly 12 ezer tonnát ter­meltünk. Ez évre 50 száza­lékkal többet terveztünk. Ez év első felében még nem hoztuk ugyan az időarányos részt, de a termelés üteme fokozatosan növekszik, s éves átlagban várhatóan elérjük a 18 ezer tonnát. — Tudomásunk szerint fog­lalkoznak műanyagfeldolgo- záasal is. Ebben mik a ta­pasztalatok. eredmények? — Bár a kész műanyagok, közszükségleti cikkek gyár­tása nem feladatunk, csak alkalmazástechnikai okokból kezdtük meg a gvárlást. en­nek ellenére elég jelentős ennek az ágazatnak is az eredménye. Tavaly a mű­anyag késztermékeink ; ter­melése 90 milliós értéket tett. ki. Ebben az évben 120 mil­lió forint termelési értéket tűztünk ki célul, tehát több mint 30 százalékos növeke­dést. Hat hónap alatt az idő­arányos tervet kismértékben túl is teljesítettük, így biz­tosítottnak látszik a 30 szá­zalékos termelésnövekedés. — Milyen eredményeket értek el a kisebb volumenű termékek gyártásában? — A kisebb termékekben is jelentős fejlődést értünk el. A hegesztést szolgáló oxi­génben 14,5, az altatógáz, ter­melésében 17.4 százalékkal értünk el többet, mint az elmúlt évben. Jelentős fejlő­dés mutatkozik a műanyag­ipari segédanyagok előállí­tásában is. A kaprolaktám- üzem például évi 5 ezer ton­na kapacitásra épült.. Tavaly már ezen felül 0 és tél ezer tonnát termeltünk. Még itt is 4,5 százalékos termelésnö­vekedés, sósavoldatban pe­dig 23 százalékos növekedés mutatkozik. A gyártásközi termékek közül az ammónia- termelés 12,7. az acetilén földgázból történő előállítása 25 százalékkal növekedett. — Ügy tudjuk, hogy a mű­trágyatermelésben A’an némi lemaradás. Miből adódott ez? — A műtrágya termelése az elmúlt évihez viszonyítva 3,6 százalékkal nőtt. A tava­lyihoz képest tehát itt is van fejlődés. Végeredményben ez az egyetlen fontosabb ter­mékünk, ahol a kitűzött tervhez képest viszont némi­leg el vagyunk maradva. Eb­ben egy százalékkal lema­radtunk a tervezettől. Ez ab­ból adódott, hogy eredetileg a harmadik negyedévben kel­lett volna nagyjavítást vé­gezni. Ezt korábban valósí­tottuk meg. A harmadik ne­gyedévben viszont a rendel­kezésre álló időalap meg­nőtt, felújított berendezések állnak a rendelkezésünkre, így az év végére a műtrá­gyában is terven felüli telje­sítésről számolhatunk be. — A Borsodi Vegyikombi­nát jelentős erőfeszítéseket tesz a dotációról való lemon­dás érdekében. Miiyen ered­ményeket érteit el ebben? — Pénzügyi helyzetünk is rendkívül jól, tervszerűen alakult, Ez összefüggésben van egy korábbi tendenciá­val, nevezetesen azzal; úgy igyekszünk gazdálkodni, dol­gozni. hogy minél kevesebb dotációt vegyünk igénybe. A dotációt az idén kereken 170 millió forinttal csökkentet­tük. így ebben az évben már csak 15 millió forintot ve­szünk igénybe. Október 1-vel kezdődően a dotáció igény­bevételét teljesen megszün­tetjük, s a BVK továbbra egy fillér dotációt sem vesz igénybe. — A Borsodi Vegyikom­binát mind nagyobb ered­ményeket ér el exportban is. Milyen tények, adatok tanú­sítják ezt? — A BVK elsősorban a hazai igényt igyekszik kielé­gíteni, a belföldi piacra ter­mel. Pusztán összehasonlítás kedvéért említem meg, hogy például a műtrágya világpia­ci ára lényegesen maga­sabb, és a marónátron vi- I lágpiaci ára is legalább 30 százalékkal magasabb, mint belföldön. (Erre exportjogunk nincs, hiszen itt ebben tő­kés importra szorulunk.) — Az exportban egyéb­ként az elmúlt négy évben rendkívül nagy fejlődést ér­tünk el. Négy évvel ezelőtt a tőkés export, igen jelen­téktelen, mindössze 17 ezer dollár volt, A fejlődést ta­núsítja, hogy tavaly már 2 millió dollár értéket expor­táltunk. A tőkés exportot 20—25 százalékkal fokozzuk — a szocialista export mel­lett. Az első fél évben szer­zett tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy 1973-ban vár­hatóan 2 és fél millió dol­lár értékű vegyipari termé­ket exportálunk a tőkés or­szágokba. — Bármilyen termékről, termelési folyamatról van szó, mindnél jelentős fejlő­dés mutatkozik. Mi ennek a magyarázata? — A fejlődésnek nagyon sok összetevője van. Az egyik: beérlek azok a felté­telek, amelyek biztosítását már a korábbi években meg­kezdte az 5300 főt, a több mint 230 szocialista brigádot magában foglaló kollektí­vánk, Korábban a vállalat életében az extenzív fejlesz­tés volt a fő cél. Több mil­liárdos állami egyedi beru-i húzást kellett megvalósíta­nunk. Nem egy évben a be- | ruházás összege meghaladta I a vállalat termelési értékét. A beruházás pénzügyi mű­velete nagyobb volt, mint a termelés. Ezeket 1971-ben lényegében befejeztük, áttér­tünk. nagy energiával az in­tenzív fejlesztésre, az élő- és holt munka hatékonyságá­nak a növelésére. — Már az elmúlt évvel kezdődően a termelési ér­ték. a termelékenység ha­tékonyságának növelése volt a fő célunk. Ennek eredmé­nye, hogy ez év első felében a termelés jelentős növelé­sének több mint 83 százalé­kát a termelékenység növe­lésével biztosítottuk. — A holt munka hatékony­ságának növekedését, az ál­ló- és forgóeszközök jobbani kihasználását jellemzi, hogy végeredményben már 1972- ben — amikor a termelési érték 17 százalékkal nőtt,.— s először a BVK életében, az állóeszközök értéke nem nőtt, ellenkezőleg csökkent. A belső tartalékok felhasz­nálásával, illetve a szűk ke­resztmetszetek megszünteté­sével igyekeztünk ez év el­ső felében, s igyekszünk to­vábbra is ezt a tendenciát erősíteni — fejezte be nyi­latkozatát Körtvélyes István, a Borsodi Vegyikombinál igazgatója. Csorba Barnabás 700 ezer köbméter víz naponta Kevés területei öntöznek A kézműipari vállalat sikerei Két emberből 770 — 29,8 százalékkal több termék A siker okai — „Sláger" a légpárnás bevásárlószatyor Pillanatkép a* export szalagról — A munkáiról meg va­gyok elégedve. Szeretném je­lentősen kibővíteni a meg­rendelést. — Herman Kübler nyugatnémet cégtulajdonos mondta ezt pár hete a Bor­sod megyei Kézműipar i Vál­lalatnál az üzem. az export­szalag megtekintése után. Koppány Otto igazgatónak tagadhatatlanul jólesett a kollektívának szóló elismerés, amelynek az 1974. évre szó­ló. az ideitől másfélszerte na­gyobb exportmegrendelés adott nyomartekot. Mire gondolhatott a taná­csi vállalat igazgatója? Ta­lán arra, hogy hat éve nem­hogy export, de hazai meg­rendelés sem volt. Hat éve ő és a főkönyvelő volt még a vállalat „teljes” létszáma. A munkahelyek hiányoztak. Az iroda, a telefon a saját lakásban volt. Nagy volt vi­szont az elhatározás, nagy volt és ma is nagy az ambí­ció, áthatotta az első dolgo­zókat, ez hatja át ma is az embereket. — Nagyon sokat fejlődött a szinte semmiből létrejövő vállalat. Ma mar 770 em­bernek, túlnyomó részben nő­nek biztosít munkát, s a vál­lalat évi termelése már túl­haladja a 100 millió forintot — jellemez Kiss Albert, a megyei tanács osztályvezető­je. Mivel foglalkoznak, mit ter­melnek? Kazincbarcikán, a központban van több szalag­gal a kontekcios részleg. Ha­zai és külföldi megrendelés­re a munkaruhák és a női ruházati cikkek óriási tö­megét gyártja. Herbolyán. el­hagyott bányaüzemi épület­ben saját szövődét hoztak lét­re. Olyan árut szőnek itt, ami nélkülözhetetlen a ház­tartásban. Foglalkoznak sík- kötészettel, kézi horgolással — ezt bedolgozórendszerrel végzik. Egyidőben nagy hi­ány volt a cirokseprú. Lenin- városhan külön részleget hoztak létre ennek készíté­sére. A tanácsi és a szövetkezeti iparnak voltaképpen a nagy­ipari üzemek munkáját kell kiegészíteniük. A vállalat eb­ben sokat tesz. Az ÉMV-ben készített habszivacs sokolda­lú feldolgozása, hasznosítása érdekében Kurityánban hoz­tak létre üzemet. Len in va­rosban — sok egyéb mellett — milliószámra gyártják a füzet*, és az iratborítókat. Milyen eredménnyel dol­goznak? — Az év első felében — hangzik — 29,S százalékkal termeltünk nagyobb értéket, mint a múlt év első felében. Ez évben a konfekciós ter­melésben igen megugrott: két és félszeresére nőtt a bér­munka. Ez a vállalatnak, sőt exportban az országnak is - előnyös: nem kell tőkét fek­tetnie az anyagba. Ez a meg­rendelőt terheli. (Legfeljebb a statisztikában kisebb ered­mény mutatkozik.) Nos. ba a bérmunkához is hozzászá­moljuk az anyagénbéket.. így 68 millió forint termelési ér­ték a félév eredménye. © A fejlődésnek több forrása van. Az egyik mindenekelőtt, a dolgozók és a vezetők kö­zös akarata, cselekvő egysé­ge. A másik: a jó munka- és üzemszervezés. Van távlati programjuk ebben, de az élet gyakran megkívánja, hogy óránként kell esetleg új szer­vezést végezni. Ezt is rugal­masan végzik. Sok dologban kezdeménye­zők. A szabászatban például sínpáron guruló terítőkocsit állítottak be. Ez meggyorsít­ja, megkönnyíti a szabászok munkáját Van, ahol kisgé: pesítenek. A killizőgép a mi­nőséget javítja. A félautoma­ta síkköiőgép a termelékeny­ségre van jó kihatással, s megkönnyíti az emberek munkáját. Több speciális gé­pét szereztek be. Ilyen pél­dául a derékpánt-varrógep. Igénybe vették a külföldi partner segítségét is. Herman Kübler egy ízben uj.ibevarró­géppel lepte meg őket. Ko­rájában három ember dolgo­zott e komplikált munkával, most egy ifjú nő a gép se­gítségével egy egész szalagot ellát. Az ifjú vállalatnál a mű­ködés első percétől kezdődőt- en új es új termékeket, ke • szilének. Ez már hagyomány­nak számít. A konfekcióban éppúgy, mint a síkkötészet- ben, vagy a kézi horgolás­ban mindig van valami új. És most mi a „sláger”? Az egyik szekrényből kü­lönleges terméket: a légpár­nás fóliából készített bevá­sárlószatyor mintapéldányát veszik elő. — Az alapanyagot, a lég­párnás fóliát a TVK gyártja. Szénási Tibor, a kombinát igazgatóhelyettese megbízott bennünket, próbáljuk fel­használni olyan célra, ami hasznos lesz a háztartásban, a kereskedelemben. A barcikai vállalat a lég­párnás szatyrot bemutatta a kereskedelem képviselőinek. Nem kell jósnak lenni hozzá: hamarosan divatos lesz. És ez csak egy a tanácsi vállalat 400—500 terméke kö­zül. amelyek egyaránt előse­gítik az igények kielégítését éppúgy, mint a dolgozók s a vállalat vágyainak megvaló­sítását Cs. B. Mire heil ügyelni a gabona szárításánál? Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság terüle­tén, Borsod és Heves megyé­ben már csaknem 30 ezer hektár öntöztethető. A két megye gazdaságaiban 12 ezer szórófejjel „esöztethetnénk” naponta. Ezek üzemeltetésére a környékünkön levő folyók- ból, patakokból, kutakból, valamint a 28 víztárózóból naponta 700 ezer köbméter vizet vehetnek ki. Ilyen adottságok ellenére mégis mindössze 15 ezer hektárnyi területet öntöznek. Az elmúlt időszakban a le­hullott záporok és .zivatarok a talaj vízhiányát pótolták ugyan, de ez nem jelentheti az öntözésről való teljes le­mondást. Különösen a száraz, meleg napokon párolog el ál­lag 3—4 milíiméternyi ned­vesség a talajból, s ezt min­denképpen pótolni kell. A vízveszteséget a növényzet hamarosan megérzi, és öntö­zés hiánya miatt kisebb ter­mésátlagok várhatók. Ezért szükséges, hogy naponta ne csak 100 hektárt, hanem an­nak tízszeresét öntözzék a mezőgazdasági üzemek. En­nek segítésére a vízügyi igaz­gatóság a két megye terüle­tén öntözési előrejelzési szol­gálatot szervezett és . az el­következő hetekben tízna­ponként. tájékoztatja a gaz­daságokat a talaj nedvesség­tartalmáról, továbbá arról, hogy a hiányzó csapadék pót­lására mennyi víz kiöntözése szükséges. Különösen fontos feladat a másodvetések mesterséges esöztetése. A szakemberek ki­mutatták: ha 4000 hektárnyi másodvetésre kétszeri öntö­zéssel mintegy 100 millimé- ternyi csapadékot juttatnak, úgy a területről csaknem 100 ezer Ionná silótakarmány be­takarítását biztosíthatják. Ez a mennyiség pedig több ezer szarvasmarha ellátására ele­gendő. Ennek tudatában több dél-borsodi és bodrogközi gazdaságban hozzáfoglak a másodvetések gépi esőzfetésé- hez. Megyénk mezőgazdasági üzemeiben az utóbbi évek­ben jelentősen megnőtt a szá­rító kapacitás. A tartós tá­rolás, a minőség megóvásá­nak szempontjából igen nagy jelentősége van annak, hogy gazdaságaink jó részének le­hetősége van a learatott ter­mények egy részének mester­séges szárítására. Mivel sok tsz-ben még újak a szárító berendezések, nem­igen rendelkeznek gyakorlati tapasztalatokkal c munká­ban, előfordul, hogy nem a leggazdaságosabban haszno­sítják azokat, sőt szárításnál néhol még a gabona minősé­gét. is veszélyez!étik. A szárítás gazdaságossága és hatékonysága érdekében főleg arra kell ügyelni, hogy már a betakarításkor szük­séges a különböző nedvesség­tartalmú gabonák elkülöníté­se. így például a hajnali órákban aratott, harmatos té­teleket. el kell különíteni a később aratott gabonáktól. A nedvesség szerinti elkülöní­tést a beszállításnál és a szá­rítótelepen, szárítás előtt is biztosítani kell. Ami magát a szárítást il- lcli: itt a megfelelő szárítási hőfok betartására kell na­gyon ügyelni. A kenyérgabo­na szárításánál a szárító le­vegő hőmérséklete nem lehet magasabb a 70 C-foknál, míg takarmánygabona esetében a 100 C-íok körüli hőmérsékle­tet célszerű betartani. Feltét­lenül törekedni kell a kímé­letes szárításra, különösen a kenyérgabona esetében, mert a túl, magas hőmérséklet mi­nőségromlást okoz. Előfeltétel, hogy szárítás előtt biztosítva legyen a ga­bona tisztítása. Ügyelni kell arra is, hogy a leszárított ga­bona nedvességtartalma 14— 15 százalékos legyen. Ha ugyanis ennél jobban kiszá­rítjuk a terményt, akkor ez teljesen felesleges vízelvonás, ha viszont ennél magasabb a víztartalom, akkor nincs biz­tosítva a tartós tárolhatóság.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom