Észak-Magyarország, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-24 / 171. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1973. július 24., kedd A képernyő előtt Fórum, Majakovszkij A gyermekkönyvtárak hiányoznak EGYENETLEN LEHETŐSÉGEK \ Nyári művész­mozi Az elmúlt hét műsorának egyik legizgalmasabb adása a KuipoliLKai fórum volt. Kitűnően bevált ez a néhány eve eiKezdett műsorfajta. E legutóbbi adás ismét a közönség iegivüiönbözóbb rétegeinek sokirányú külpolitikai érdeklő­déséről, felkészültségéről és többet tudni vágyásáról adott számot, mert nemcsak az időszerű eseményeknez — a VDK miniszterelnökének és a francia kormányfőnek budapesti látogatása, a iibiai menetelés stb. — kapcsolódó kérdésekre variak a kérdezők választ, hanem a világpolitika csaknem minden jelentős kérdése — legalább érintőlegesen — szóba került. A Sugár András vezetésével működő külpolitikai új­ságíró együttes jól helytállt, a műsorvezetés jól pergő, szel­lemes VOit. * A művészeti műsorok közül minden kétséget kizáróan messze kiemelkedik, egyben műfaján belül alighanem hó­napok legértékesebb darabja volt Kozincev Hamlet című mmje. A Shakespeare tragédiájának nyomán készült, s a . r szinkronizálásban nagyrészt Arany János szövegé­vel hallott filmdráma, amelyet nyolc évvel ezelőtt mar a mozivászonról megismerhettünk, a képernyőn az újra­felfedezés örömével, es ismét olyan művészi élménnyel aján­dékozott meg, amelyért nemcsak ébren maradni volt érde­mes szombat éjjel, hanem amelyet újra, meg újra végig kell gondolni meg napok múltán is. A rendező a film előtt néhány mondatban vallott koncepciójáról. (E rövid nyilat­kozat külön filmtörténeti érték.) Hol az ember helye a tör­ténelemben? — erre keresett választ filmjében. Hamlet az ő/értelmezésében nem töprengő passzív hős, hanem cselekvő ember, aki az emberi sorsot és a történelmet egyaránt sze­retné jobbra fordítani. A címszereplő Szmoktunovszkij mellett ragyogó színészi alkakítások sora, Sosztakovics rop­pant erejű zenéje segítették Kozincevet Shakespeare mű­vének olyan újrafogalmazásában, amely az eredeti mu min­den értékét megtartotta, és az újabb műfajon belül mégis önálló alkotást teremtett. Majakovszkij születésének nyolcvanadik évfordulójára mu­tatták be a költő 1929-ben írt szatíráját, a Gőzfürdőt A művet Várkonyi Gábor alkalmazta televízióra, s ő is ren­dezte. A szatírában bemutatott állapotok, a karikatúra- szérűén ábrázolt figurák kitűnően jellemezték a húszas évek fiatal szovjet államának bürokratáit, a haladást gátló körül­ményeket. E figurák azóta megszelídültek, a karikatúra vo­násai ma már túlságosan elrajzoltak, de Didalov és társai korhoz alkalmazkodó utódai jócskán fellelhetők napjaink­ban, s a mi társadalmunkban is. Majakovszkij műve ezért hat ma is, s ezért sokkal több volt e bemutatás, mint szü­letésnapi tisztelgésként életre keltett darab. * Győrből, a Kisfaludy Színházból közvetítették Gerencsér Miklós Isten városa című drámáját. A város több évszázad előtti történelméből merített epizód társadalmilag nem túl jelentős esemény, egy szűkebb közösség tragédiája, de jó alkalmul szolgált a város egy időszakának megrajzolására, néhány sikeres színészi szerepformálásra (Patassy Tibor, Sol­ti Bertalan, Györffy László), s külön említést érdemel a drá­ma- szép nyelvezete. A Kicsoda, micsoda? játék kellemesen izgalmas negyven­öt percet adott. Különösen az utolsó szereplő felkészült­sége, logikus témamegközelítése volt imponáló. Kár, hogy egy téves hír néhány percre kizökkentett a felhőtlen szóra­kozásból. A Televízió Kabarészínháza szombati műsora többségben még mindig a szokvány színpadi kabaré közvetítéséből állt, csak Bárdi György Kép Ernő-magánszáma és a kórházi csúcsforgalmat láttató képsor jelezte, hogy van törekvés a te­levízió lehetőségeivel kilépni a háromfalú szobák szorító korlátáiból. A verejtékben fürdő Halmai Imre ásatag szá­mai minden bizonnyal nélkülözhetők lettek volna. Az egyéb számokra a hosszú előkészítések, aprócska ' '-mások voltak a jellemzők. Papp János közérzete azért is érdekelt, mert a dokumen­tumfilm hőse mezőkövesdi. Véletlen autóstop hozta össze a filmet szerkesztő Brády Zoltánt és Papp Jánost, s e talál­kozást követte az egyhetes forgatás, illetve az ebből szüle­tett félórás film. Munkahelyén és otthon ismertük meg Papp Jánost, a szinte névtelenül dolgozó gépkocsivezetőt, a köz- j életben nem szereplő százezrek egyikét. A Pápp Jánosok véleménye fontos — mondta befejezésül a film riportere. ; Igaza van, valóban fontos, még ha mondandója annyira egy­szerű és köznapi is, mint Pápp Jánosnak, ennek a csendesen dolgozó, ötgyermekes mezőkövesdi dolgozónak volt, mert belőlük tevődik ki a társadalom nagyobbik része. * Említést érdemel még a szombat délutáni Képes Krónika című képzőművészeti magazin, amely sokrétű, színes tar­talmával megérdemelne egy jobb adásidőt. Az önök kér­ték... tartja a korábbi, nem túl magas színvonalát. A gyer­mekek viszont bizonyára örömmel fogadták A templomos lovagok kincse című sorozat elkezdését, főszerepben Mi­kulskival. Benedek Miklós A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat felvesz hőszigetelő szakmunkást valamint betanított munkást Korszerű szigetelő technológiák, magas kereseti lehetőség! ) Jelentkezni lehet: Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat Szerelőipari Főépítésvezetőség 3527. Miskolc, Szekerész u. 5. Bármennyire is szép ered­ményekkel büszkélkedhet a város, hiszen az elmúlt idő­szakban nem kis anyagi ál­dozatokkal több könyvtár is épült, s jó néhányat korsze­rűsítettek, nagyobbítottak is, sajnos nem feledkezhetünk el arról az igazságról, hogy Miskolc könyvtártelepítése meglehetősen egyenetlen ké­pet mutat. Különösen a har­madik kerületben okoz gon­dot ez, ahol — mint közis­mert — az új lakótelepeken — a Győri kapuban, a diós­győri városközpontban — több ezer, több tízezer ember él. Mert igaz ugyan, hogy eb­ben a kerületben is több könyvtár működik, ám felté­teleik meglehetősen rosszak. A Vasas könyvtár „méltat­lan” körülmények között dol­gozik — mondták a minap a városi népművelési csoport kibővített értekezletén —, az Ifjúsági Könyvtár a negye­dik emeleten kapott helyet, s ez egy bizonyos életkoron túl már akadályozó tényező, a Kilián-délen zsúfolt a lakás­ban elhelyezett könyvtár, az Ady Művelődési Házban pe­dig a csöppnyi helyiségben 30 ezer kötetet kell tárolni és 2000 gyermek- és felnőttolva­sót kell ellátni. S a képhez még hozzátar­tozik, hogy a Kilián-délen van és nincs gyermekkönyv­tár. Van, mert a könyvtár állományát folyamatosan fej­lesztik, nincs, mert nem mű­ködik. Az említett lakás­könyvtárba ugyanis nem fért el, az iskolában pedig, ahol ideiglenesen otthont kapott, tanteremnek kellett a hely. Pedig ebben a városrészben rengeteg gyermek él, s a könyvtár hiánya így különö­sen súlyos gondot jelent. De a már említett korsze­rűtlen könyvtári körülmé­nyek miatt ugyancsak gondot okoz a felnőtt olvasók ellátá­sa, hiszen egyik-másik könyv­tárban legföljebb a könyvek átvételére és kiadására szo­rítkozhatnak a hely szűkös­sége következtében. S ugye, a diósgyőri városközpontban is egyre több, olvasni tudó gyermek él. A megoldás — sajnos 1— nincs elérhető közelben, megnyugtató módon. Legföl­jebb átmeneti lehet az az elképzelés is, hogy többszö­rös cserével a kiliáni felnőtt­könyvtár helyiségébe költöz­tessék a gyermekkönyvtárat. Az Árpád utcában, a volt is­kola épületét, ugyanis Petőfi emlékkönyvtárrá alakítják át. Ehhez a Művelődésügyi Mi­nisztériumtól kaptak százezer forintot, és a városi tanács is jelentős támogatást biztosít a könyvtár létesítéséhez. Így — majd ha elkészül — az Ady könyvtára ide költözhet­ne, annak a helyére menne a kiliáni felnőttkönyvtár. A megüresedett helyiségekbe pedig be lehetne vinni a gyermekrészleget. De az az igazság, hogy így csupán részmegoldás szüle* - hét — bár már az is előrelé­pést jelentene —, hiszen a tervezett új könyvtárnak ma­gának is jelentős körzete lesz, s ha a kiliáni olvasók is oda. járnak majd, a zsúfoltság el­kerülhetetlen. De nemcsak a harmadik kerületben jelentkeznek ezek a gondok. Bár úgy tűnik, hogy. az összekötő Városrész­ben nem lesznek problémák — 1976-ra készül majd el itt egy klubkönyvtár —, de szá­molni kell ezzel a gonddal a most épülő avasi lakótele­pen. És elsősorban ott is, a gyermekek könyvvel ellátása okoz majd .nehézséget, hiszen a felnőttek —• viszonylag rö­vid úton — elérhetik a me­gyei könyvtárat. A eredmények, amelyeket Miskolc fel tud mutatni, két­ségtelenül szépek. De ugyan­akkor — sajnos — nem fe­ledkezhetünk meg a másik oldalról sem: nem mindenütt juthatnak könnyen könyvek­hez az olvasni szerető gyere­kek és felnőttek. A megfelelő megoldást nem lesz könnyű megtalálni, s ebben a város vezetőinek kell a legtöb se­gítséget nyújtaniuk. Mert ezt* könyvtárosok önerőből már nem tudják megoldani. Csutorás Annamária Miskolcon Miskolc, illetve a Borsod megyei Moziüzemi Vállalat hosszú évek óta élen jár a filmízlés-nevelésben, az igé­nyesebb közönség és az érté­kesebb művészi filmalkQtá- sok találkozásainak biztosítá­sában. A Hevesy Iván Film­klubban évekkel ezelőtt el­kezdett vetítéssorozatok, majd az ez év januárjától létreho­zott filmbarát mozi ennek a törekvésnek érzékletes meg­testesülése. A Hevesy Iván Filmklub elővetítései és az értékes filmek reprizeit ha­mar megkedvelte a közönség, s már kialakult — nagyrészt fiatalokból — ennek a mű­vészmozinak a törzsközönsé­ge is. A nyári időszakban a Bor­sod megyei Moziüzemi Vál­lalat a miskolci Művészeti és Propaganda Irodával közö­sen megteremtette az árt- kinot, a / miskolci nyári mű­vészmozit, amely a Kossuth utca 11. szám alatt az iroda, illetve a Kossuth Művelődési Ház zárt udvarán minden hétfőn este jelentkezik. Az első előadást július 16-án tartották, az utolsóra a ter­vek szerint szeptember 3-án este kerül sor< Ennek a művészmozinak természetesen mások a fel­adatai, mint a Hevesy Iván Filmklubnak és egyéb film­barátköri művészmoziknak.' A szabadtéri előadás a kelle­mes nyári többlet, a vásznon pedig felváltva peregnek ér­tékesebb filmek és kisfilm- összeállítások. A sort Viscon­ti Halál Velencében című filmjével kezdték, és terve­zik az Elvira Madigan című svéd, a Haláltánc című an­gol és A Föld transzban cí­mű brazil filmet. A kisfilm- összeállításokban témakörök szerint csoportosítottak. Kép­zőművészeti, zenei blokkokat állítottak össze, rajzfilmek csokrát egyes sorozatokból, s végül a szeptember 3-i évad­zárónak tekintendő előadá­son a Balázs Béla Stúdió kis- filmjeit vetítik. Ügy érezzük, hogy Miskolcon, a kisfitmek fesztiváljának városában ez utóbbinak különösen helye van. Többek között ezért is üd­vözöljük örömmel a Művé­szeti és Propaganda Iroda közreműködésével létreho­zott újabb művészmozit. (bm) Ritmus és paródia A CIRKUSZ FLITTEREI Felharsant a csinnadratta, a „cirkusz” szereplői besza­ladtak a színpadra. Színes kavargás közepette hajbókol­tak a trikóba-farmerba öltö­zött fiúk, lányok. „Nagyér­demű közönség, kezdődik a cirkusz!” Komikus poronddá alakult át szombat este a pe- recesi szabadtéri színpad. A miskolci Gárdonyi Géza Mű­velődési Ház Manézs Színhá­za mutatta be cirkuszparó­diáját, A cirkusz Bittereit. Műsoruk a paródia és a pantomim sajátos keveréke. Jelmezek és díszletek, mi több, kellékek nélkül mutat­ták be a cirkusz „görbe tük­rét”. Szinte fel sem ocsúdha­tott a néző, máris egy újabb szellemes ötlettel kacagtatták meg. Volt itt minden, mint aho­gyan az egy jó cirkuszhoz il­lik. Rettenthetetlen oroszlán- vszelidítő, aki végül is saját maga kapja be a képzeletbeli oroszlán fejét, póruljárt zsonglőr, akinek fejére esik a „buzogány”, no és termé­szetesen bohócok. A Manézs cirkusza néhol morbiditásba hajlott, de ezt sem éreztük öncélúnak: az erőművész ha­lála például nagyszerűen be­leilleszkedett a vérbeli paró­diába, s ugyanilyen humoros volt a késdobálók ügyetlen­kedése is. A Manézs tagjaitól nem kis erőkifejtést követelt az előadás pergő ritmusa. Pan­tomimszerű mozgásuk rend­kívül kifejező, pontos és fe­gyelmezett volt. Néhol ugyan elmaradt egy-egy várt poén, ám apró hibáival együtt az előadás mégis teljes volt. Külön ki kell emelnünk az ügyes aláfestő zenét; igazi, vérbeli cirkuszi hangulatot teremtett. A Manézs Színház felsza­badult, lelkes játéka mindvé­gig magával ragadta a — saj­nos eléggé' kis számú — né- zőkönséget. Sokoldalúságu­kat, tehetségüket ezzel a pro­dukciójukká] is bizonyították. (M—a) ÁLKOR LF légpárnás csomagolóanyag törékeny, könnyen sérülő áruk védőcsomagolására. Tekercsszélesség: 150—1500 mm Négyzetmétersúly: 150—200 g Légpárnák átmérője: 5 mm, magassága 3 mm Termelői ára: 36.30 Ft/kg Gyártja és forgalomba hozza: Felvilágosítás, gyártmányismertetők, minták TVK kereskedelmi főosztály, Leninváros Vevőszolgálat: Budapest V., Pilvax köz 2—4. Kereskedelmi gyakorlattal rendelkező, vasárucikkben jártas, közgazdasági technikummal, vagy boltvezetői tanfolyammal rendelkező férfi munkaerőt azonnali belépéssel felveszünk raktárvezető­helyettesi munkakörbe. Jelentkezés: FÉMVILL Kér. Vállalat Miskolc, Vágóhíd u. 6. sz. Telepigazgatónál

Next

/
Oldalképek
Tartalom