Észak-Magyarország, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-10 / 134. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 6 1973. június 10., vasárnap Csali tárgyilagosan! A cigány családok helyzetéről NE TAGADJA senki’: mindenkiben élt, vagy meg ma is él a cigányokkal szembeni előítélet. Általában olyan vélemény, hogy: „dologkerülő, vándorló, kóbor emberek, megbízhatatlanok, s remény sincs rá, hogy valaha is — a többséget tekintve — hasznos, tevékeny polgárai legyenek az országnak”. Nincs mit tagadni azon sem, hogy ez a fajta értékítélet még mindig erősen tartja magát annak ellenére, hogy alapjaiban hibás, egyértelműen elítélendő szemléletről van szó. Mert ha valaha — társadalmi helyzetükből eredően — jellemző is volt mindez a cigány- családokra, a felszabadulást követően, de különösen a legutóbbi esztendőkben, helyüket, szerepüket, a társadalomba való beilleszkedés iránti i génjeiket tekintve gyökeresen más a helyzet. Történetileg is kimutatható, amit a legújabb magyar lexikon fogalmaz meg, hogy „A felszabadulás előtt Magyarországon is megvetették és megalázó helyzetben tartották a cigányokat. Csak a népi hatalom segítségével indulhatott ' meg a cigányok letelepedése, a termelő munkába való bekapcsolása, kulturális fejlődése, melynek során nem csak a régi életformához való ragaszkodást kell legyőzni, de a társadalomban velük szemben még élő, káros előítéleteket is.” Erről, szemléletbeli tisztulásról van tehát szó hogy mind kevesebb legyen az olyan ember aki, még a tényeket is kész letagadni az előítéletek kényszerének hatására. Más szóval: az a nagy változás, ami a cigánycsaládok életében, életmódjában végbemegy, a szemünk előtt zajlik, amit — a legkisebb elfogultság nélkül — észrevenni, látni és messzemenően segíteni kell. S beszélni róla a legnagyobb nyilvánosság, bevonásával. s mindig csak tárgyilagosan .. TAGADHATATLAN tény: ma már a cigánycsaládok körében iái mindinkább az a felfogás érvényesül, hogy szégyellik és megróják, ha kell, kérvényén fegyelmezik azt, aki nem dolgozik és mégis megél. Köztük is, — elsősorban annak van becsülete, tekintélye, aki törődik önmagával és családjával, aki mindig terített asztalhoz ül, szép ruhában jár, s kényelmes, tiszta lakásban lakik. S mindezt azért teheti, mert dolgozik. Nem máról holnapra él. Tervez és azokat valóra is váltja. Mint az a család Szm községben, amely a napokban vehette át a Zsiguli gépkocsiját. Vagy azok, akik a putrikból kényelmes otthonokba költöztek, vagy költöznek. Igaz, hogy a telket ingyenesen adja az állam, de a lakás felépítéséhez hozzájárulást kell fizetniük. A megyében 4824 olyan putri van, amely megérett a felszámolásra. Ami természetesen nem megy máról holnapra. Eddig 1100 iiyen ..lakás” helyett épült már kis családi ház, az úgynevezett „CS”-akció keretében például FelsŐ- zsolcán, Tibolddarócon, Sátoraljaújhelyen, Sárospatakon, Szalonnán, Tiszapal- konyán, Sa jószen tpé térén, Tiszalúcon, Sajóbábonyban és másüti. Jelenleg Szend- rön, Edelény’oen, Alsózsol- cán, Arlón és Putnokon lehetünk tanúi hasonló építkezések nek. * Mint mindenkinél, a cigánycsaládoknál . is eseményszámba megy az új otthonba való költözés. A kulturáltabb környezet igényeket is jelent. Űj bútort, televíziót, háztartási gépeket, amit természetesen ők sem kapnak ingyen. A fedezet erre a munka. S ha minél több a:: ilyen család, ösztönzőleg hat azokra is, akik ma még alkalmi munkákat vállalnak, vagy munkahétről munkahelyre vándorolnák, mert nehezen szokják meg a fegyelmet, a rendszeres életmódot. De mindezek láttán, az ilyen ember is gondolkodóba esik: ha neki van, nekem is lehet... Abban, hogy mind több a rendszeres, állandó munkát vállalók száma a cigánycsaládoknál szerepe van annak is, hogy a munkáltatók kezdik más szemmel nézni őket, s nemcsak kenyérkereseti lehetőséget biztosítanak, hanem törődnek is velük, elsősorban, a nevelésükkel. Főként a nagyüzemek mutatnak ebben példát. Miskolcon például a dolgozó, cigány- származású családfőknek a 77,8 százaléka tagja a szak- szervezetnek. Kazincbarcikán még jobb, 80 százalékos ez az arány, Özdról nem is szólva, ahol 83,3 százalékra tehevő szakszervezeti tagságuk. Ugyanakkor a nagyiparban folyamatosan emelkedik azoknak a cigány származású dolgozóknak a száma is, akik tagjai a törzsgárdának. i MINDENNEK ellenére — s erről is szólni kell — a számtalan munkalehetőség mellett, még mindig sokan nem dolgoznak rendszeresen. Vagy éppen egyáltalán nem vállalnak munkát. E negatív tapasztalatok — természetszerűleg — táplálják a közvéleményben az ellenérzéseiket, az elítélő véleményeket, bár az is igaz, hogy sokan és sok helyen azért „lépnek le” ,a munkahelyről, mért hátrányosan meglcülönböztetett bánásmódban van részük. Ez is igaz és tudomásul kell venni. Különösen kevés cigánydolgozó található a termel őszövetkezetekben, ahol csak alkalmi munkásként hajlandók foglalkoztatni őket. Megyénkben — a legfrissebb adatok tanúsága szerint — az ország cigánylakosságának mintegy 20 százaléka él több mint nyolcezer családban: 45 ezer ember ... Ahhoz, hogy beilleszkedésük még erőteljesebb és folyamatosabb legyen, az állam erkölcsi és nagyfokú anyagi támogatásán túl, .jelentős szerepük van, s a velük szemben ma még erősen ható káros és dohos szemléletmód feloldásában. Tóth Ferenc ERDŐBEN Mazsaroff Miklós linómetszete KALÁSZ LÁSZLÓ Esett az éjjel végre és a kod most hagyná ott a sok hajlatoi de jó hogy élek! estig is van remény: ián tisztább időből szippanthatok Jeszenyin-kék tájak távlatok vibrálnak majd ^ 30 fokos reményt s a nappal dolgos arcán felragyog munkán k miként a nap: küllózve fényt LAKATOS JÓZSEF Elvágyóm innen Elvágyom innen, Meddő magányom elemészt. Az este ujjai alatt tűzze kell lennem s istenem föl nem old, reményem méliei rajzanak Rá kell lelnem a kazlak tövében valahol. Mindent csak módjával A kozmetikus tanácsai A jó meleg, nyári napsütést mindenki kedveli, és türelmetlenül várja a hosz- szú, hideg téli napok után. Sokan akár egy egész napot tölthetnek el a tűző napsütésben, hogy lebarnuljanak, másoknak viszont vigyázniuk kell, hogj' kellemetlen következmények nélkül „megússzák” a napozást. Természetes igény azonban, hogy a bőr üde, szép és sima legyen. Éppen ezért, a legcélszerűbb, ha ki-ki felkeresi a kozmetikust és tanácsot kér. * Havasi Lészlóné, a Borsod megyei Fodrász Szövetkezet 5-ös számú fodrász és kozmetikai fiókjának dolgozója á napokban jött vissza Budapestről, ahol hivatalos kiküldetés keretében újfajta kozmetikai módszereikkel ismerkedhetett meg. — Milyen tanácsot tud adni azoknak, akik erre 'igényt tartanák? — A tanácsadásnak sok meghatározó tényezője van — kezdi Havasiné a beszélgetést. A legfontosabb az életkor. Másként kell kezelni egy harminc éven aluli nőnek és másként egy harmincon túlinak a bőrét. Mindenkinél más és más — gyakran egészen sajátos — a kezelési módszer. Előfordulhat például, hogy folto- sodást okoz valamilyen krém, vagy kezelés. Mi kozmetikusok ismerjük és tudjuk, (hol és kinél milyen kezelésre van szükség. — Köztudott dolog, hogv •nyáron a napozással sok kellemetlen kiütés és folt, egyszóval nemkívánatos „tünet” is jelentkezik egyeseknél. Mit lehet ilyenkor tenni? — Mindenki fucfja maijáról, mennyire bírja a napot, s hogy mennyire érzékeny a 'bőre. Van, akinél az élső gyenge napsütésre is megjelenik a szeplő és a májfolt. Az ilyen bőrűek- nek ajánlatos már korábban elkezdeni egy igen egyszerű -kezelést, amely a következő: éjjelre gyenge hámlasztó, nappalra pedig fényvédő krémmel kenjék be az arcukat. Ezzel ha teljes mértékben nem is, de valamennyire sikerül eltüntetni az arcról a kellemetlen tüneteket. — Mit kell tudni a napozásról ? — Először is azt, hogy a nap a bőrtől sok vizet von el. Ezért szükséges alkalmazni a különböző összetételű napolajakat. Ha ez sem kielégítő és nem pótolja a vízhiányt, egy vízterápiás kezelés következhet, ami kellemessé teszi a- bőrfeiiülelet. Vigyázni kell azonban a napolajak használatával is. Az érzékenyebbek inkább tejszerű napolajat használjanak, ami nem káros, s nem o-koz kiütést sem. Tulajdonképpen ha módjával napozunk, semmiképpen sem lehet káros a napsugár. — Milyen időközönként ajánlatos kozmetikushoz járni? — Erre megint csak azt, tudnám válaszolni, hogy típustól. függ. Ha valaki elkezdte, akkor havonként nem árt, ha egy kicsit felfrissíti bőrét pakolásokkal, vagy masszírozással. De a legfontosabb a levegő és a napfény. — Mi újat hozott magával Budapestről? — Tulajdonképpen n-em űj, de azért most is szóba került, az úgynevezett svéd-kezelés, amelynél mindenféle külső behatás nélkül történik a „beavatkozás”. Olyan vegyszerekből összeállított pakolásról van szó, amely magától kioldja a bőrből a nemkívánatos anyagokat, s az enyhe csípős érzést kivéve, semmiféle , „kellemetlenséget” nem okoz. S hogy valóban újat is mondjak, most van folyamatban egy „iontophoesis” kezelés alkalmazása, amely az anyagok bőrbe való juttatását segíti elő, s ily módon óvja meg a bőrt a ráncoktól, s tartja meg az üde, kellemes külsőt. Monos Mária A járőrkut CSAK A GAZDIRA hallgat. Mindenki más közeledését visszautasítja, s jelzi: a fegyelem rám is vonatkozik. E magatartás látszik minden mozdulatán, vagy éppen mozdulatlanságán. Morog, ha mérges, figyelmes, ha parancsra vár, gyors, ha utasítást teljesít. A szolgálatban kemény és határozott. Magabiztosan lépked a gazdája oidalán. A póráz rövid, a szájkosár kötelező. Csak otthon kerül le róla mindkettő, ahol „munkaidőn kívül” a járőrkutya is „lazít”, nem olyan szigorú. Gazdájának családtagjait szívélyesen, örömmel fogadja, el is játszik a gyerekkel, még arra is hajlandó, hogy a kisfiú „meglovagolja”. Egy-egy ilyen „menet” után játékos kergetőzés vagy erótelje- j sebb futás kezdődik a jó ] erős kerítéssel körülvett udvarban, amely otthona, ..saját birodalma” a járőrkutyának. ’ Elég egy intés, egy szó, s már munkára kész. Ha a gazdi közeledik feléje, fürkészve kutatja, várja: lesz-e megbízatás, munka. Egyik pillanatról a másikra átvált. Játékos kutyus- i ból komoly, energikus segítőtárssá lép elő. Közreműködése gyakran nélkülözhetetlen. Volt rá eset, hogy menekülőt kellett „befognia”. A járőr csak annyit szólt: — Fuss!... S a kutya, mint akit ágyúból lőttek ki, a szántáson át a menekülők után vetette magát. A három férfi közül egyet feltartóztatott, szinte odaszögezett a földhöz. Csak gazdája parancsára állt félre az útból, aki már intézkedett is. Egy tolvajlást előztek meg ezzel az akcióval, hiszen a három gyanús idegen a járőr fölszólítása ellenére, igyekezett „kereket oldani”. E hűséges segítőtársnak „büntetés” a tétlenség. Szereti a portyát, a barangolást a gazdival, aki ha útnak indul a körzetét bejárni, mindig magával viszi. Gyakran csöppennek meleg helyzetbe. Különösen hétvégeken, meg olyankor, amikor egy bál vagy mulatság alkalmával a szesz, az ital felfokozza az indulatokat. S ha netán valahol kirobban egy-egy verekedés, jó, ha a járőrkutya és a gazdája időben érkezik. A virtus alábbhagy, még a renitens „ügyfél” is elcsön- desedik. Ha mégis okoskodik. a járőrkutya felveti a fejét, feszülő izmokkal, morogva figyelmeztet: megállj!... Itt rendbontásnak helye nincs! Szinte percek alatt helyreáll a rend, a nyugalom, emlékké halványodik a riadalom, s már csak szóbeszéd tárgj'a lesz néhány napig a nem éppen dicséretes esemény. Ilyenkor persze kijut az elismerés a járőrnek és hűséges barátjának. A járőrikutya a legkisebb jelből vagy neszből is ítélni tud. Ha például az őrs kocsija közeledik, már szűköl, s minden igyekezetével azon van, hogy felhívja gazdája figyelmét: ismerősök érkeznek. Teljes biztonsággal és bizalommal azonban senkinek sem hisz, csalt a gazdinak. Mintha olvasna a gondolataiban. A Mmondott szó, vagy parancs hangsúlyából „kiolvassa”, cselekednie kell-e, vagy nyugton maradhat. Egy éjszakai portyán például, ott, ahol a járőr körzetét „bebarangolja” egy kis patak, hirtelen leblokkolt a kutya. Az istennek se akart tovább menni. Az ember még nem tudta érzékelni a zajt, ami a bozótosból szüremlett át, de a kutya már tudta: ott valami történik. Húzta, vonta a pórázt, fel-felvetette a fejét, mintha mondaná: gyerünk már... S elindultak. Nem hiába vágtak át a réten és a szántáson. A mederből egy " dülöngélő alak igyekezett simább talajra, de ez sehogy se akart sikerülni. Segítettek neki. A JÁRŐR ÉS KUTYÁJA a rendet, a biztonságot, a törvényt védi. Szép hivatás. S izgalmas, gyakran romantikus. Olyan poszt, ahol mindig derekas helytállásra kész, jól képzelt, egész embert kíván e munkakör. S ha ő'k kelten, a járőr, és kutyája feltűnnek valahol, a falvak, a körzet lakói ismerősként, szeretettel köszöntik őket. Ha szükség van rá, segítenek is nagy és felelősségteljes munkájukban. — T. F. — I
