Észak-Magyarország, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-10 / 134. szám

1973. június 10., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 ••; V* * 1 ;r Pedagógusok pihenőhelye Házikó a tóparton Árnyas pák alatt, a Mályi-tó partján gomba- módra szaporodnak a hét­végi házacskáik. A friss le­vegő, a festői környezet, a kék víz vonzza a város la­kóit, üdülésre, pihenésre, strandolásra, horgászásra kiválóan alkalmas a hely. Az út mellett, mintegy százötven méternyire a tó­parttól. a bekerített telken sárga faház. Most épült fel a miskolci pedagógusok hétvégi szakszervezeti üdü­lője. A házban hat tágas szoba, üdezöld színűre fes­tett falakkal. — Az idén július 1-én át­adjuk a kis üdülőt — mondja Horváth József, a pedagógusok szakszerveze­te városi bizottságának tit­kára. — Már csali a kör­nyék rendezése, szépítése maradt hátra. A ház elé egy teraszt tervezünk, kerti székekkel, napernyőkkel. Az udvaron készen áll a szabadtéri zuhanyozó, mo­tor nyomja a vizet a tar­tályba. A faház mellett sza­lonnasütő helyet is építe­nek. — Azért építettük fel kis üdülőnket, hogy minél több pedagógus tölthesse a Írét végét a szabadban — ma­gyarázza Horváth József. — Ide még késő ősszel is ki lehet jönni. Közösségi ren­dezvényekre is alkalmas ez a házikó. Bizonyára jól esik majd a pedagógusoknak az egész heti fárasztó munka után megpihenni a Mályi-tó partján. A városból könnyen meg­közelíthető a hétvégi üdülő- ház. Az óránkénti buszjá­rat biztosítja a gyors közle­kedést. A háztól nem mesz­sze étterem, bisztró van, előfizetéses ebédet is lehet rendelni. — Az üdüüőház három szobáját családok részére rendezzük be. Modem bú­torok, lenyitható emeletes ágyak kerülnek a szobák­ba, ahol egy-egy hétig nya­ralhatnak a pedagógus-csa­ládok. A többi helyiséget öltözőszekrényekkel, kabin- szerűen bútorozzuk be azok számára, akik egy-egy nap­ra .szeretnének kijönni a Mályi-tóra. Mintegy száz­ötven embernek biztosít így egyszerre helyet, a hétvégi üdülőház. Az első év még kísérleti jellegű lesz: ha na­gyobb az érdeklődés a csa­ládos üdültetések iránt, jö­vőre az egész házat ilyen célra rendezzük be. Július elsején tehát átad­ják rendeltetésének a peda­gógusok hétvégi üdülőjét a Mályi-tó partján. A város mintegy négyezerhétszáz pedagógusa bizonyára örömmel fogadja majd, hogy' pihenési lehetőséget biztosítottak számukra. Természetesen, a nyugdíja­sokról sem feledkeztek meg, őket is szeretettel vár­ják a hétrégi faházikóba. A PEDAGÓGUSOKNAK egyébként csakúgy, mint az elmúlt évékben, az idén is biztosít más üdülési lehe­tőségeket szakszervezetük. Csehszlovákiában, Lengyel- országban és az NDK-ban idén nyáron mintegy szá­zan üdülnek a miskolci pe­dagógusok közül. Magyar- országon pedig a Balatonra és, Hajdúszoboszlóra kap.-, nak családi beutalót, hogy kipihenhessék a tanév fá­radalmait. Az élet népdalai Forog a szalag a mag­netofonon : „Kint a pusztán magam la­kom egyedül, Nékem csak a sárgarigó hegedül.. Az abaújszántói népdalo­kat szinte már az egész or­szág ismeri. Pávakörük, az állami gazdaság pávaköre fellépett a televízióban, a rádióban, népdalaik elre­pültek az ország távoli me­gyéibe is. Bakonyi Bélával, az énekkar karnagyéval beszélgettünk az új gyűj­tésű népdalokról, a páva­kor szerepléseiről. — Életünk legrangosabb eseményére készülünk most, — mondta Bakonyi Béla. aki közel negyven éve zenetanár. — A Du­na menti Folklór Fesztiválra kaptunk meghívást. A nép­dalkörök országos találkozó­ját idén nyáron, augusztus­ban rendezik meg Baján. A találkozón egyébként külföldi együttesek is fel­lépnek. Érthető az örö­münk, hiszen nagy meg­tiszteltetés számunkra, hogy ilyen fesztiválon ve­hetünk részt. Borsod megyéből egyéb­ként az abaújszántói páva­körön kívül a mezökeresz- lesi Aranykalász Termelő­szövetkezet pávaköre lép fel a népdalkörök orszá­gos találkozóján, Engi Ist­ván vezetésével. — Az abaújszántóiak mi­lyen műsorral készülnek a fesztiválra? — Eredeti helyi gyűjtésű népdalcsokor szerepel a műsorunkban. A juhász élet és a betyár élet nép­dalaiból állítottunk össze egy csokorra valót. Bakonyi Béla egy évti­zede foglalkozik népdal­gyűjtéssel. Abaújszántóról és környékéről gyűjtött népdalait országos második díjjal jutalmazták. A nép­dalgyűjtő egyébként erről nem beszél. Az aranyosvöl­gyi népdalokról mesél, az értékes variánsokról, a ré­gi és az újabb stílusokról. — Bodroghalom. Szára- zsadányban is jártam, ahol száz évnél is idősebb nép­dalokra bukkantam. Nagy József hetvennyolc éves öregembertől gyönyörű tisz­ta népdalokat hallottam. Szeretném, ha ezek a da­lok eljutnának a munkás- lakla településekre is, ha minél több ember ismerné őket/ Ózdon, Diósgyőrben... Bakonyi Béla tanítvá­nyainak is átadja Kodály népdalgyűjtő módszerét. Az abaújszántói iskolások nem csak ismerik és szere­tik a népdalokat, de szor­galmas gyűjtőmunkát is végeznek. A rádió nótafa­iskolája első díjat adott az abaújszántói gyermekeknek népdalgyűjtésükért. — Pávakörünk sok segít­séget kap. hogy elutazhas­son a Duna menti találkozó­ra. Negyven tagú együtte­sünket a MEDOSZ megyei szervezete, a helyi állami gazdaság és a tanács is tá­mogatja. Szorgalmasan ké­szülünk a fellépésre, s utunkat egy kis ..országlá­tással” is egybekötjük majd. (M—a) i z elmúlt évik alatt A sokszor jártam erre, hogy megrövidítsem az utat. Mindig gondolatok nélkül mentem. Ezen a dél­utánon hirtelen megálltam a. József Attila utcán és befordultam a térre, de nem azért, hogy átkerül­jek a. másik oldalra. Né­hány lépés után Leültem. A Tér... A régmúlt, a gyermekkor emlékei egy­szerre mind ott nyüzsögtek bennem és körülöttem. Mekkora öröm volt, ami­kor a füzeteket végre be­vághattam a szekrénybe és végigrohanva a folyóson, egymás után nyomkodtam a csengögombokat: — Jössz a térre?—Jössz a térre? Gyerünk! Mit ját­szunk ma? Cápát? Rabló- pandúrt? Fogócskát? ... Jpi-apacs egy-kettö-három: Le vagy ütve! Hallani vélem a vékony, félénk gyermekhangokat, ahogy megszólítottak a té­ren: Kislány, jössz játsza­ni? — Én a fiúkkal játszom! — vetettem oda ilyenkor fölényesen. Mert tényleg, igen büszke voltam rá, hogy néha hajlandók vol­tak bevenni a játékba; persze leginkább rablónak és csak ritkán pandúrnak. Ezt a különleges engedé­kenységet is csak akkor tanúsították, amikor ver­senyfutásban vagy távol- ugtásban szép simán le­hagytam még azokat a fiú­idat is, akik mindig pandú­rok voltak és soha nem akartak rablók lenni... Micsoda rejtelmes, átte­kinthetetlen csoda volt számomra, a Tér! Ezt a csodát keresem. Nem aka­rom elhagyni Várom, hogy utánakaptam és —1 meg­történt a baj... Most minden olyan vilá­gos, tiszta. Ahogy ifi ülök, belátom az egész terel. Nincs rajta semmi titokza­tos. A felnőttnek teljesen kitárulkozott. A nap vakí­tóan, süt, a langyos szellő időnként gyengéden végig­simítja a terebélyes ár­vácskaszőnyeget. Szem­i i i i i ■ i A tér újra megelevenedjen. Igen, ezért jöttem ma ide. Talán történik valami, talán hoz­zám szegődnek a mai nap csodái, mert nélkülük élni nenn lehet. Érzem is belül a türelmetlenséget. A leg­szívesebben megszólalnék és azt mondanám: — Ajándékozz meg a mai csodáiddal, te régi tér! Az emlékek néha olyan elevenné válnak, hogy szin­te hallani, hogy szakad vé­gig a vizsgára készült szép­séges rózsaszínű krep- dcsin ruha, amelynek tulajdonosa kényeskedő, stréber kislány volt. Vala­miért belém kötött, aztán cl akart futni. Én meg közt az évszázados fa lomb­ja fiatalos zöldet öltött a — ki tudja hányadik — tavasz tiszteletére. Lassan felállók és a fához lépek. Már felemelem a karom, hogy átöleljem a törzset, aztán körülnézek és szé­gyenkezve leejtem a ke­zem. Hiszen át sem tud­nám fogni. Igen, az öreg fa még ta­núja volt, amikor vérző térddel tápászkodtam fel a földről, de tudtam nincs semmi baj, mert a kioszk egyik helyiségében mindig volt egy néni, 'innál pedig jód, és egykettőre fertőtle­nítette a téren szerzett se­beket. "...Ha minden seb olyan hámor begyógyulna... Édesanyám! Édesanyám ... A gondolat. akaratlanul szavakká formálódik és megint szégyenkezve kö­rülnézek. De senki sem. fi­gyel rám. Két miniszok- vyás lány önfeledten für­deti arcát a nap sugarai­ban, a vasutas egyenruhát viselő férfi- fényképezőgé­pével bajlódik, egy iiosszú- hajú fiatalember pedig ér­deklődve nézi. Láthatólag várja, hogy felajánlhassa segítségét. ...Most egészen tisztán hallom anyám hangját amint utánam szól: „Ne szaladj úgy! Vigyázz, mert kimelegszel. Nehogy meg­fázz!’’ — És később: ,.Iste­nem, már megint elesett ez a gyerek . . Néhány perccel azelőtt mentem, cl a betegágyától, hogy meghalt. Talán ezért olyan nehéz megnyugod­ni... — Ipi-apics egy-kettö- három: Le vagy ütve! elkapom a fejem. * Szőkefürtös. arany­barna bőrű kislány találta meg a bokrok kö­zött rejtőző ifjú embert, aki — miután leleplezték — sértődötten kiáltja: — Nem ér a nevem, uzsonnaszünet! László Márta ILLUSZTRÁCIÓ Lcnkcy Z. rajza Választók javasolták A PATAK-ÜGY Nemcsak a „vasútaljaiak- nak”, a mezőkövesdi 51-es választókörzet lakóinak oko­zott gondot a patak, hanem szinte valamennyi kövesdi­nek is. De a tanácsválasztá­sokat megelőző jelölőgyűlé­sen az 51-es körzetben érte a legtöbb szó a patakot: sür­gősen tenni kell valamit, mert a patak erősen szeny- nyezett, bűzlik. A tejüzem szennyvizét vi­szi ugyanis ez a patak, más­fél kilométer hosszúságban. Egyik üzem szennyvize sem valami kellemes látvány, egyiké sem kellemes illatú, de a tejüzemé különösen nem az. Sokan attól is tartot­tak. hogy ez a szennyvíz va­lamifajta fertőző betegséget is okozhat, mindenképpen in­tézkedni kell hát a patak­ügyben. A javaslat is elhang­zott: vagy be kell fedni az egészet, vagy be kell kötni a szennycsatornába. A körzet tanácstagja,' id. Ócsai István megfelelő for­mában jelezte a mezőkövesdi tanácson. ahol tudomásul vették és megígérték a se­gítséget. Az új város tanácselnö­kének. Pataki Istvánnak első intézkedései közé tartozott a vasűtaljaiak ügyének inté­zése. Tárgyalt a megyei tej­ipari vállalat, valamint a kö- vesdi tejüzem vezetőivel, mit lehetne tenni, mi len­le a legjobb, leggyorsabb megoldás. Az eredmény, ha még nem is végleges formá­jában, de már megszületett. A patakot a későbbiek fo­lyamán a szennycsatornába kötik majd be. Addig is: rendszeresen klórozzák a vi­zet, a medret, ennek követ­keztében megszűnt a bűz, megszűnt a fertőzési veszély. Bizonyára a végleges megol­dás sem késik majd sokáig. ÉPÜL AZ ÓVODA Szó esett a kövesd! jelö- lögyűléseken az óvoda épí­téséről is. Sürgetően persze, mint ahogyan mindenütt sür­getően szólnak a gyermek- intézmények építéséről, ahol az elhelyezéssel gondok van­nak. Társadalmi segítségről is szó esett, hiszen az építkezés bizonyos szakaszaiban sokat segíthetnek az üzemek, vál­lalatok is. A tanácstagok, a népfront aktivistái megkezd­ték á társadalmi munka szervezését, összehangolását. Már elkezdődött az óvoda építése is. mely elkészülte után 75 gyereknek biztosít majd otthont. Üzemek, vál­lalatok. gépekkel segítik az építkezést, melynek befejez­tével korszerű, szép óvodával gyarapodik majd Mezőkö­vesd. ISKOLA, JÁRD/. Bogácson a jelölőgyűlése­ken sokan szóltak öicsérőleg a községi tanács munkájá­ról, igyekezetéről. Tudnivaló ugyanis, hogy Bogács az utóbbi években sok minden­nel gazdagodott, több. új lé­tesítményt avattak és várha­tóan a közeljövőben is gaz­dagodik. Az iskoláról, az utakról szóltak a jelölőgyüléseken. A tanterem kevés, szükséges­sé vált egy új iskola meg­építése. Amint a tanácson elmondották: van is remény rá. hogy ez az új létesít­mény elkészüljön. Az utakról, járdákról pe­dig annyit, hogy az útépítés, pontosabban az utak építésé­nek folytatása is a tervek­ben szerepel, de az idén in­kább a járdát építik tovább. Ehhez a munkához jelenleg körülbelül 200 ezer forint áll a tanács rendelkezésére. (pt) Filmek baráti országokból Ä közelmúltban több ba­ráti országban jártak ma­gyar filmátvételi bizottsá­gok és több játék- és rö- vidfilmet vettek át hazai forgalmazásra. A bolgárok lói négy fil­met vettünk meg. A vén- asszonyok nyara című, mái tárgyú vígjáték középpont­jában a nyugdíjasok élet­formájának kialakítása áll. Ugyancsak mai tárgyú sza­tíra a Férfiak mynka nél­kül. Egy kezdő tv-riportert alakít a több magyar film­ben is szerepelt Tvan An- donov a Várakozás című filmben. NDK-filmek is .megjelen­nek a közeljövőben mozi­vásznainkon. Apacsok cím­mel kerül bemutatásra az ,a kalandfilm. amelynek fő­szereplője Gojko Mitic, az NDK produkciójában ké- • szült indiánfilmekből is­mert: jugoszláv színész. Szí­nes, kalandos történelmi vígjáték a Bredow lovag nadrágja, amelynek fősze­replői között található a magyar Bús Kati. A 10—12 éves gyermekekhez szól a Zsuzsa és a varázsgyürü című gyermekfilm. A csehszlovák filmfor­galmazási szervektől átvet­tük Az árulás napjai című kétrészes filmet, amely a müncheni szerződést meg­előző napok drámai ese­ményeit eleveníti meg nem­zetközi szereplőgárda köz­reműködésével. Ugyancsak kétrészes film az Egy forró nyár krónikája, amely az 1947—48-as időszakot idézi a filmvászonra. Egy férfinek és egy kisfiúnak a koncentrációs táborból tör­tént szökéséi és izgalmas menekülését mutatja be a Megvárom, míg megölsz című film.

Next

/
Oldalképek
Tartalom