Észak-Magyarország, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-08 / 132. szám

1973. június 8., péntek- £SZÄK-MÄGVÄRQRSZ AG 3 Nemrégiben egy Szendrőn megtartott mezőgazdasági bemutató keretében a megye mintegy músfélszáz mező­gazdasági szakembere tanul­mányozta a Szendrői Állami Gazdaság és a szendrői Sza­bad Föld Tsz gyepgazdálko­dási módszereit, nagyszerű eredményeit. Annak ide.ién hírt adtunk e bemutatóról, de a szendrői példáról ér­demes még egyszer szólni. Nem azért, mert a rét- és legelőgazdálkodás témája ma „divat”. Mezőgazdaságunk­ban szükségszerű nap mint nap foglalkozni ezzel a kér­déssel, mert a szarvasmar­ha- és juh-program megva­lósítása el sem képzelhető helyes, szakszerű gyepgaz­dálkodás nélkül, s mert ezen a területen találhatók me­zőgazdasági üzemeink leg­nagyobb. még kihasználatlan tartalékai. Több fehérjét! Megyénk nagyüzemi gaz­daságainak összterületéből 20 —27 százalék a rét és a le­gelő. Ezen a hatalmas, mint­egy 130 ezer hektárnyi terü­leten még édeskeveset nö­vekedtek az elmúlt eszten­dőben a hozamok, sőt a gyepterületek egy része le­romlóban van. Pedig a me­gye jelenlegi mintegy 155 ezres szarvasmarha- és 200 ezres juhállományát jelentő­sen növelni kell, s a fejlesz­téshez szükséges takarmány­bázist elsősorban a gyep­területeken kell megtermel­ni. Országosan 1,3 millió ton­na az állatállomány évi íe­hérjeigénye, s ebből egyelő­re csak mintegy egymillió tonnát tud mezőgazdaságunk előállítani. A többit import­ból kell pótolni, ami jelenleg is már évi mintegy 80 mil­lió dollárba kerül. Arányo­san megyénkben is hason­ló, talán még kedvezőtle­nebb a helyzet. Az, hogy képesek vagyunk o gyepterületeinken megter­melni a jelenleg szükséges és az állatállomány jelentős lej 1 esz léséhez eien gedhet e l- lenül fontos még több fehér­jét, ma már nem vitakér­dés. Bebizonyított tény, hogy igen. Idegenkedés Nemcsak a külföldi pél­dák, nemcsak elméleti szak­embereink, a kísérleti par­cellák, hanem számos me­zőgazdasági nagyüzem gyal korlata bizonyította ezt. Me­gyénkben a szendrőiek pél­dája az egyik ilyen bizo­nyíték. A jó példa követésének, a jó módszerek gyors elterje­désének akadálya eddig el­sősorban a szemléletben volt. Sajnos az újtól való idegen­kedés más területeken is kés­leltette már mezőgazdasá­gunkban a jobb, gazdaságo­sabb módszerek gyors elter­jedését. Örvendetes, hogy megyénk számos mezőgazda- sági nagyüzemében már túl­jutottak ezen a gyermekbe­tegségen, s ma már napi­rendre került az intenzív gyepgazdálkodással való fog­lalkozás. Több, mint tíz gaz­daságban már az idén meg­kezdték a korszerű gyepgaz­dálkodást megteremtő beru­házásokat, 24 gazdaság ré­szére már készülnek a gyep­fejlesztési tervek, és terme­lőszövetkezetek tucatjaiban jöttek rá, hogy ezen a téren sürgősen munkához kell lát­ni, mert rétjeik és legelőik alacsony hozama gátolja el­sősorban az állattenyésztés fejlesztését. Mindehhez: az előrelépés­hez, a szemlélet megváltozá­sához nagymértékben hozzá­járult a szendrőiek nagysze­rű példája. Az itteni nagy­üzemi eredmények, az egy­szerű kísérletek bizonyító erejét is messze meghaladó, már több száz hektáron be­vált nagyüzemi gyakorlat minden mezőgazdasági szak­ember számára rendelkezés­re áll. A szendrői példa ta­nulmányozható, követhető, akár le is másolható, de to­vább is javítható. Tartalékok Az újtól félni, s ezért a jól bevált módszereket nem alkalmazni a gyepgazdálko­dásban ma már nevetséges lenne. Hiszen a szendrőiek gyakorlata, a látható, akár kézzel is fogható, forintban mérhető eredmények bizo­nyítják, hogy kincset érő tar­talékok rejlenek minden gazdaság rétjeiben és lege­lőiben. Megfelelő tápanyag­gal. esetleg öntözéssel, a megtermelt fű helyes hasz­nosításával hektáronként nem 250 kiló, hanem akár 1500—2000 kiló íehérjeérté- ket is termelhetnek gazda­ságaink egyhektárnyi gyep­területen. (p. s.) Barlaggkntatók vízellátásáért A miskolci Herman Ottó barlangkutató csoport tagjai — Mészáros Károly geoló- gus vezetésével — érdekes ! és értékes munkát végeznek 1 a Bükk hegységben. Karszt­vizek után kutatnak, hogy segítsék a nagy iparváros vízgondjainak enyhítését is. A jól dolgozó fiatalokból álló csoport — a Miskolci I Vízművek megbízásából — az idén a Diósgyőr környéki források járatainak össze­függéseit tanulmányozza, ' hogy az új víznyerőhelyek feltárását megkönnyítsék. Ez a munka máris szép ered­ményt hozott. Az elmúlt hé­ten a diósgyőri Várhegy mel- ■ lett! Fényeskő-völgyi hideg . forrásba 20 mázsa ipari sót , helyeztek. Ez a forrás egy víznyelőn keresztül jut el a • föld alatti rendszerbe. A sós oldatot három nap múlva észlelték, nem kis meglepe­tésükre a diósgyőri strand feletti Szentgyörgy- és a vár alatti tavi meleg források­ban. Ebből arra következ­tetnek, hogy a felülről jövő hideg és az alulról feltörő meleg források a hegy bel­sejében egy bizonyos szin­ten keverednek. A források további rendszeres mérésével és festésével ki tudják mu­tatni, hogy a hideg vizek mi­lyen területen találhatók, és hol gazdaságos feltárásukra kutatófúrásokat végezni. Sárospatak az idén korsze­rű, új áruházzal gazdagodik. Építésére mintegy 22 millió forintot fordított a helyi fo­gyasztási és értékesítési szö­vetkezet. A 2500 négyzetmé­ter alapterületen felépült két és fél szintes épületben elő­reláthatólag csaknem 20 mil­lió forint értékű élelmiszer, ipar- és műszaki cikkek, va­lamint ruhaneműk között válogathatnak majd a vásár­lók. A szép kivitelű Bodrog Áruház építését és műszaki- átadását; most fejezték be, és megkezdték a berendezések elhelyezését hogy július má­sodik felében már árusíthas­sanak. A Bodrog Áruház, vonzási körzetébe — az előzetes fel­mérések szerint — Tokaj- Hegyalja, Hegyköz és a Bod­rogköz 10 községe tartozik. Ez azt jelenti, hogy az itt élő mintegy 40 ezer ember­nek nem kell majd Szerencs­re, vagy Miskolcra utaznia, mert a pataki áruházban mindent megvásárolhat, ami­re szüksége van. Huszonhét vállalat közös munkájával építik Leninvárosban a 350 ezer tonna etilén kapa­citású olcfimnűvet. Jelenleg a berendezések szerelésénél tartanak. Az olefinimí üzemsze­rű termelése 1975. elején indul meg Vidéki fiatalok is jelentkezhetnek Á Lenin. Kohászati Művek dolgozm e'dfcen az évben a tavalyinál is jobban élnek azzal a lehetőséggel, amit. a szakszervezeti bizottság nyújt részükre, az országjáró prog­ramok szervezésével. A vál­lalat szakszervezeti bizott­ságának kulturális osztálya már közreadta azt a tervet, amely az idei utazások „me­netrendjét” tartalmazza. Ezek között Szegedre, Debrecenbe, Hortobágy ra. Hajdúszobosz­lóra. Gyulára, Szarvasra, és még más távolabbi helyekre látogathatnak el a diósgyőri kohászok. Mint azt Hajdú László, az szb kulturális osztályának vezetője elmondotta, az igé­nyek azért is növekednek, mert a szocialista brigádok tagjai jobban kívánják ki­használni termelési beosztá­suk következményeként, sza­badnapjaikat, az őket megil­lető szabad szombatokat. Az ismeretterjesztő utak jó le­hetőséget nyújtanak kulturá­lis vállalásaik teljesítéséhez. Amíg tavaly a nyári Időszak­ban 320 dolgozó utazott, most 400 dolgozó részére nyújtanak lehetőséget a kol­lektív úton való részvételre. A budapesti Szakmunkás- képző intézetekbe az idén sem jelentkeztek kellő szám­ban a fővárosi fiatalok. Ezért lehetővé teszik vidéki tanu­lók felvételét. A vasiparban például je­lentős számú fiatalt képez­nek ki a hegesztő, a gégi forgácsoló és a gépszerelő szakmára. Az építőipari vál­lalatok szakember-utánpótlá­sának biztosítására ács. áll­ványozó, asztalos, kőműves, épületburkoló, fapadlózó, vasbetonkészítő szakmunká­sokat képeznek ki az illeté­kes minisztériumok felügye­lete alá tartozó intézetek. Jelentkezhetnek továbbá bá­dogos, tetőfedő és kémény­seprő tanulók. A gyorsan fejlődő vegyiparban egyebek között gyógyszergyártókra van nagy szükség. Tanulóolthoni elhelyezés esetén a fiatalok szállást, fű­tést, világítást, munkanapo­kon reggelit és vacsorát, emellett munkaszüneti vagy pihenőnapokon ebédet kap­nak. A használatba kapott, illetve a saját tulajdonukat képező ágynemű, fehérnemű mosatásáról az intézet gon­doskodik, a rendeletben elő­írt térítési díj ellenében. A Fővárosi Pályaválasztá­si Intézet, kéri a szakmata­nulásra kedvet érző vidéki fiatalokat, hogy jelentkezésü­ket az intézethez (Budapest. Deák Ferenc utca 17.) küld­jék be, ahonnan felvételi ké­relmüket az illetékes szak­munkásképző iskolának to­vábbítják. Á vezetőség, S°egcs/. pártalapsz.ervezet munkájá­nak színvonala és eredmé­nyessége nagymértékben függ a titkár személyétől, képzettségétől, emberi és po­litikai érettségétől. Kettős felelősség hárul rá: egyrészt felelős a vezetőség munká­jáért az egész kommunista kollektíva, illetve a taggyű­lés előtt, másrészt felelős a vezetőségnek a két ülés kö­zött végzett munkájáért, s a határozatok megvalósítá­sáért. A különböző párthatároza­tok végrehajtása, a szerve­zeti élet megfelelő módon történő alakítása nagy poli­tikai felelősséget ró a párt- alapszervezetek titkáraira. Feladatukat azonban csak akkor tudják sikerrel telje­síteni, ha érzik, hogy mun­kájukat elismerik, erkölcsi­leg, politikailag és anyagilag egyaránt megbecsülik. A Leninvárosi Pártbizott­ság irányító, ellenőrző és végrehajtó tevékenysége so­rán az elmúlt evekben is rendszeresen foglalkozott a | titkárok helyzetével és a f személyüket érintő kérdések- ' kel. A városi pártbizottság, a TVK üzemi pártbizottsága > és a Tiszai Erőmű Vállalat ; csűcsvezetősége egyaránt •'fontos feladatának tekintet- . te és tekinti, hogy a kádér­és .személyzeti munkáján ke­resztül messzemenően bizto­sítsa a titkárok megbecsülé­sét mind erkölcsi és anyagi, i mind politikai vonatkozás­ában. ; Különösen vonatkozik ez a )X. kongresszust követő idő­szakra, amikor — a pártha­tározatnak megfelelően — az alapszervezeti munka szín­vonalának emelése került előtérbe. Éppen ezért a le- .. ninvárosi párt-végrehajtóbi- zottság a közelmúltban úgy döntött, hogy napirendre tű­zi a párttitkárok helyzeté­nek mélyreható vizsgálatát. A vb elé terjesztett anyag összeállítását igen alapos elő- ; készítő munka előzte meg. ?A pártbizottság a felmérés ialkalmával 36 kérdéscsoport­ból álló kérdőívet juttatott el valamennyi alapszervezeti j titkárhoz. Ezenkívül negyven ; titkár szóban is elmondta a vizsgált témával kapcsolatos • észrevételét, hét titkár pedig személyesen is részt veit azon a párt-vb ülésen, ame­lyen a testület külön napi­rendi pontként tárgyalta az alapszervezeti titkárok er­kölcsi, politikai és anyagi megbecsülésének helyzetét. ÁüásfoöSatásáfoan a végrehajtó bizottság töb­bek között leszögezte: a párt- titkárok döntő többsége a politikai munkában kellő ta­pasztalattal rendelkezik. A politikai képzettség és a rá­termettség tekintetében a titkári teendők ellátására al­kalmasnak bizonyultak. Ez azon is lemérhető, hogy az utóbbi években egyre jobban növekedett a pártalapszerve- zetek munkájának színvona­la, általában a párt irányító, szervező és ellenőrző tevé­kenysége. A titkárok nagy I része tudatában van annak, hogy a fokozódó követelmé- I nyéknek csak abban az eset- . ben képes megfelelni, ha ál­landóan gyarapítja politikai ismereteit. 1 Akad azonban tennivaló ezen a területen is. Főként a villamosenergia-iparban, az építő- és szerelőiparban, a közlekedés- és hírközlésnél, i valamint a hivatalokban és í intézményekben kell előbbre lépni. Egyedül a vegyiparban megnyugtató a helyzet a titkárok politikai végzettsé­gét illetően. A vizsgálat során kiderült, hogy a titkárok általában eléggé leterheltek. Ez egy­részt a gyakori értekezletek­nek és az egyes alapszerve­zetekben tapasztalt egyen - löllen munkamegosztásnak tulajdonítható. A végrehajtó bizottság felhívta a figyel­met rá, hogy a jövőben le­hetőleg csökkenteni kell a párttitkárok más irányú el­foglaltságát, hogy több idő jusson az alapszervezeti munkára. Szóba került a titkárok ve- Zetőkészsége is. A párt-vb úgy foglalt állást, hogy'több­Í » ségük rendelkezik mindazok­kal a képességekkel, amelyek alkalmassá teszi őket , az alapszervezet irányítására. Munkajukra a rendszeresség, következetesség és kezdemé­nyezőkészség jellemző. A po­litikai képzettség mellett igen nagy jelentősége,van az általános és szakmai művelt­ségnek is. A statisztika sze­rint a titkárok 42 százaléka elvégezte az általános isko­lát, több mint. 34 . százalékuk gimnáziumi és technikumi érettségivel, 23,5 százaléka pedig főiskolai, illetve egye­temi végzettséggel - rendelke­zik. Lenin városban a pártalap- szervezetek titkárainak több mint kilencven százaléka leg­alább tíz éve. tagja a párt­nak. Ez egyben azt jelenti, hogy többségüknek megvan a kellő politikai tapasztala­ta, jártassága. Kedvező az alapszervezeti munka szem­pontjából az is, hog}r a part- titkároknak mintegy fele a negyven éven aluli korosz­tályhoz tartozik. Az ülésen “S“ JÜ« ki a titkárok erkölcsi és anyagi megbecsüléséről. Igen lényeges a végrehajtó bi­zottságnak az. a megállapí­tása, hogy a párttitkárok a szocialista erkölcs normái­nak megfelelően élnek cs dolgoznak. A gyakorlat azt. bizonyítja, hogy gazdasági és társadalmi munkájukat mindinkább elismerik: eddig a titkárok nyolcvan százalé­ka kapott különböző kitünte­tést. A felmérés során ki­tűnt, hogy a megkérdezettek kétharmada megfelelőnek tartja a gazdasági munkája után kapott kitüntetést és jutalmat. Ugyanakkor fi­gyelemre méltó az a véle­mény is, hogy a gazdasági munka elismerésére nagyobb a lehetőség, mint a társadal­mi tevékenység esetében. A végrehajtó bizottság megállapította: a párttitká­rok politikai, erkölcsi és anyagi megbecsülése Lcnin- városban megfelel a párt- és a kormányhatározatok szel­lemének. A politikai és gaz­dasági légkör kiegyensúlyo­zott, s minden feltétel adva van a tervszerű munkához. A Leninváros térségében fo­lyó hatalmas ipari beruhá­zások sikeres megvalósítása, a város erőteljes fejlődése azonban az eddiginél össze­hangoltabb és magasabb szintű munkát igényel a po­litikai vezetéstől. Ebből adó­dik az a feladat is, hogy a párttitkárok megbecsülését a jövőben tovább kell növelni. L. I* I szeiidrii pilla A leninvárosi párt-vb napirendjén I páíttiáíÉ felelőssége és KillCSiiÉSÉ Elkészült a Bodrog finite iépszn országjáró programok Utazási menetrend

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom