Észak-Magyarország, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-08 / 132. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1973, június S.. péntek r^r k A tudományos < ismeretterjesztés feladatai Beszélgetés Dcbránszki Mihállyal, a TIT megyei titkárával Az elmúlt évben került sor a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulatnál a kül­döttgyűlésekre, a küldöttér­tekezletekre, a járási szinttől egészen az országosig, s ez a tény jelentős esemény a tár­sulat életében. Az országos küldöttértekezleten megha­tározott feladatok, a TIT sze­repének és helyének megha­tározása a közművelődésben ugyanis kihat az ismeretter­jesztés egészére. Erről, s az ismeretterjesztő társulat fel­adatairól beszélgettünk Dob- ránszki Mihállyal, a TIT Borsod megyei titkárával. — Milyen jelentősebb szervezeti változást hozott az országos küldöttértekezlet a TIT-ben? — Az eddigi gyakorlat az volt, hogy járási-városi, me­gyéi, illetve országos szer­veink voltak. így viszont nem mindig tudtunk meg­felelően tájékozódni az igé­nyekről, az ismeretterjesztés befogadóinak érdeklődési te­rületéről. Kísérletképpen ezért helyi szervezetek lét­rehozását kezdtük meg. A megyében kilenc üzemben, az LKM-ben, az ÓKÜ-ben, a DIGÉP-ben, a BVK-ban, a BÁÉV-nél, a Borsodi Szén­bányáknál, a tiszapalkonyai erőműben, a Mezőnagymihá- lyi és a Hejő menti Állami Gazdaságokban helyi cso­portokat hoztunk létre, és megkezdtük járásonként egy nagyközségben is ezeknek a csoportoknak a létrehozását. Bár egyelőre kísérleti jelleg­gel hívjuk életre őket, na­gyon sokat remélünk tőlük. Elsősorban azt, hogy az is­meretterjesztés iránti érdek­lődésről pontosabb informá­ciókat nyerhetünk. — Az országos küldöttér­tekezleten elvi állásfoglalást fogadtak el a TIT szerepé­ről. Érződik-e ez már a gya­korlatban is? — Mi úgy fogalmaznánk meg, hogy megindult a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat elvi helyretétele a közművelődésben. Bár az az idő még rövid, ami azóta el­telt, érezhető, hogy a figye­lem jobban ránk irányul. Talán kevésbé periférikus területen vagyunk, s ezt az is mutatja, hogy jó néhány olyan ipari üzem és terme­lőszövetkezet van, amely épp a küldöttgyűlések hatá­sára került kapcsolatba az ismeretterjesztéssel. Az encsi járás példáját említhetném, ahol elsősorban a termelő- szövetkezetek jelentkeztek igényeikkel, vagy Kazinc­barcikát, ahol a kisebb üze­meket is sikerült bevonni az ismeretterjesztő munkába. Ez persze még nem jelenti azt, hogy mindennel elége­dettek lehetünk. — Milyen elvi problémák­kal kell számolni az isme­retterjesztésben? — Mindenekelőtt azzal, hogy társadalmi tudatosság nélkül nem lehet ismeret- terjesztést végezni, jóllehet mi állítjuk, hogy ehhez a gazdasági és politikai felté­telek egyaránt megteremtőd­tek. Sajnálatos tény azon­ban, hogy az ismeretterjesz­tő előadásokból a legkeve­sebb az üzemekre esik. Az elmúlt esztendőben például mindössze 17í!6 üzemi isme­retterjesztő előadásunk volt, ami a mezőgazdaságban 2060, egyéb területeken pedig 4331 előadást tartottunk. S külö­nösen elgondolkoztató akkor, ha hozzátesszük még azt is, hogy 1967-hez képest az üze­mi ismeretterjesztés erősen csökkenő tendenciát mutat. — Mi jelentheti a megol­dást? — A Szakszervezetek me­gyei Tanácsával közösen megpróbálunk tenni valamit azért, hogy az üzemi isme­retterjesztés csökkenő ten­denciáját megállítsuk. De úgy vélem, hogy mi ma­gunk is sokat tehetünk. Az őszi ismeretterjesztési évad­ra már kidolgozunk komp­lex tematikákat, az ipari munkások, a mezőgazdasági fizikai dolgozók és a fiata­lok részére. Ügy véljük, ez a Akció az encsi járásban Szocialista brigádok és kis­iskolák kapcsolata, megsegí­tése címmel akciót kezde­ményeztek korábban az en­csi járásban. Mint az Encsi járási Hivatal részéről Zagyi Bertalan művelődési felügye­lő tájékoztatott, január 26- án, tehát nem egészen fél évvel ezelőtt kezdődött az akció, s akkor harminchá­rom üzem vezetője csatlako­zott aláírásával az említett mozgalomhoz. A legutóbbi felmérés igen figyelemre méltó eredményeket tükröz. Negyvenhét iskola hatvan­nyolc üzemmel, gazdasággal, intézménnyel épített ki tar­tósnak ígérkező kapcsolatot. Kilenc ipari üzem, két álla­mi gazdaság, harmincnégy mezőgazdasági termelőszö­vetkezet, hat szocialista bri­gád és hét egyetem, főisko. la. intézmény vett részt ed­dig ebben a támogató tevé­kenységben. Érdemes kiemelni például a Nehézipari Műszaki Egye­temet, amely az Abaújkéri Általános Iskolának több be­rendezési tárgyat, bútorokat biztosított, azon kívül jelen­tős összeget utalt át szem­léltető eszközök beszerzésé­re. Hasonló módon segítette a halmaji, valamint a Mérai Általános Iskolát is. A gönc- ruszkai Dobó István Terme­lőszövetkezet 20 ezer forint­tal járult hozzá a pedagógus ikerlakás építéséhez, szállító- er».közt és munkaerőt bizto­sít az iskolának, rendbe hoz­ta az iskola elektromos há- Maatát, a gyakorlókertet fel­szántotta, elvégezte a talaj- előkészítést és munkáalkal- mat biztosított a tanulóknak szünidőre, vagy iskolavégzés után. A halmaji Aranykalász Termelőszövetkezet többek között magas összeggel segíti a tanulók jutalmazását, a versenyek díjazását, az úttö­rők táboroztatását és négy éven át, évi 5 ezer forintot biztosít középiskolás ösztön­díjasoknak. A fancsali Egyet­értés Tsz a helyi iskola tá­mogatásában például ingyen biztosítja az iskolatejet. el­látja a fuvarszükségleteket, kirándulásra, színházlátoga­tásra, saját autóbuszával vi­szi a tanulókat. A Léhi Ál­lami Gazdaság a kázsmárki általános iskolában a gyakor­lókért megmunkálásában se­gédkezik, üzemlátogatások­hoz, a tanulók szállításához járművet biztosít, s ugyan­csak a kirándulásokhoz is jelentős segítséget nyújt. A Miskolci Finommecha­nikai Vállalat „Lendület” Szocialista Brigádja a Cse- nyétei Általános Iskolának szemléltető eszközöket, mag­netofont ajándékozott. A BUBIV (bútoripari vállalat) encsi gyéregysége pedig az Encsi Általános Iskolának végez rendszeres kisebb ja­vításokat; eddig körülbelül 5 ezer forint értékben telje­sítette ezt a felajánlást, és elvállalta további három kisiskola apróbb javításainak elvégzését. rétegeknek szóló, s nem tu­dományterületenként össze­állított tematika nemcsak új­donság az ismeretterjesztés­ben, hanem eredményes is lesz. — Régi gond az ismeret- terjesztésben, hogy az egyedi előadások dominálnak a ha­tásosabb szabadegyetemi és akadémiai előadássorozatok­kal szemben. — Ez valóban így van, hi­szen az elmúlt esztendőben mindössze 927 szabadegyete­mi előadást, és 1179 akadé­miai sorozati előadást tar­tottunk, s szabadegyetem Miskolcon kívül csak Sze­rencsen működött. Itt való­ban nagyon sok tennivaló van még. De feladataink kö­zött tarthatjuk számon azt is, hogy megkeressük azokat a súlypontokat, amelyekre egy még hatásosabb isme­retterjesztési munka ráépül­het. Ez azért jelent nagy fel­adatot, mert az elmúlt évek­ben az ismeretterjesztés ál­talában valamilyen országos program, például az új me­chanizmus ismertetésére épült rá. S el kell érnünk azt is, hogy a gazdasági meg­gondolások mellett a műve­lődéspolitikai meggondolások nagyobb szerephez jussanak. — A megnövekedett fel­adatokhoz milyen tagság áll rendelkezésükre? — A küldöttértekezletek óta csaknem háromszázzal gya­rapodott a TIT-tagság száma Borsodban. Ez örvendetes. De ugyanakkor azt is meg kell mondanunk, hogy a megye értelmiségéhez képest még mindig csak elenyé­szően kevesen vállalnak is­meretterjesztési munkát. Ez különösen a műszaki, a köz- gazdasági értelmiségre, illet­ve az orvosokra vonatkozik. Tagságunk helyzetével, az értelmiség bevonásával az is­mére tterjesztési munkával egyébként rövidesen elnöksé­günk is foglalkozni fog lipiPiI« mbjémmat Cs. A. i RUDABÄNYA I., 1973. Koncertnaptár Az elkövetkező nyári he­tekben és hónapokban több figyelmet érdemlő komoly­zenei hangversenyt kínál a miskolci koncertnaptár. Foly­tatják a Muzsikáló udvar és a Diósgyőri nyár rövid idő alatt népszerűvé lett soroza­tait. A Muzsikáló udvar soro­zatban a Kossuth Művelődé­si Ház zárt udvarán június 17-én és augusztus 26-án a Miskolci Szimfonikus Zene­kar, július 1-én a Miskolci Vonósnégyes, szeptember 9- én pedig a Kaláka-együttes koncertezik. A diósgyőri vár­ban, az említett második so­rozat keretében, a Miskolci Szimfonikus Zenekar már megkezdte koncertsorozatát és augusztus 31-ig bezárólag további öt koncertet ad. Jú­nius 8-án bécsi estet, 16-án Mozart műveiből összeállított műsort, 22-én Händel, We­ber és Beethoven műveiből válogatott összeállítást kí­nál a program — ez utóbbi koncertet a Nehézipari Mű­szaki Egyetemen és Lillafü­reden is megismétlik — au­gusztus 20-án oratórium­est, augusztus 31-én pedig nyitányok, indulók, balettze- , nék várják az érdeklődőket. UL.— K*»i -7 Kunt Ernő tusrajza Növekedett a pályaművek színvonala Hagyomány már, hogy a pedagógusnap körül tartják meg minden évben a peda­gógiai pályamunkák egyik díjkiosztó ünnepségét. Teg­nap, június 7-én, délelőtt a Borsod megyei Tanács épü­letében került sor a pedagó­giai pályázatok értékelésére, a díjkiosztó ünnepségre. Me­rényi József, a megyei ta­nács művelődésügyi osztá­lyának helyettes vezetője is­mertette a pedagógiai pályá­zat eredményeit, s azokat a tapasztalatokat, amelyeket a dolgozatok értékeléséből le lehet vonni. A neveléselmélet, a szak- tudományos, a korszerű pe­dagógiai törekvésekből hu­szonöt pályamunka érkezett be a bíráló bizottsághoz. Bár mennyiségileg ez nem jelent növekvést az előző évekhez képest, összességében meg­állapítható, hogy a dolgoza­tok tartalmi színvonala na­gyon sokat fejlődött, s jó néhány olyan dolgozat, pá­lyamunka érkezett be, me­lyek a tudományos igényes­ség tekintetében sem hagy­nak kívánnivalót„maguk után. Ennek ellenére — amint azt Merényi József az értékelé­sében is. elmondotta — még nem minden dolgozat ötvözi jól az elmélet és a gyakorlat tapasztalatait, jóllehet ezek­nek a pedagógiai pályamun­káknak éppen abban rejlik tág lehetősége, hogy az el­méletekhez a gyakorlat ta­pasztalatát sorakoztatják fel. A beérkezett pályaművek között két első díjra érdemes munkát találtak, dr. Koza- róczy Gyuláné Tiszakesziből és dr. Nagy Gyuláné Kazinc­barcikáról küldte be pálya­munkáját. Második díjjal öt pályázó dolgozatát jutalmaz­ták, hatan harmadik díjat kaptak, nyolcán pedig dicsé1- retben részesültek. A tegnapi ünnepségen ér­tékelték a komplex tanfo­lyamok záródolgozatait is. A megyéből összesen hatvan­nyolcán készítettek ilyen dol­gozatot, s közülük huszon­négynek a munkáját kiválóra értékelték, s ezért készí­tőik jutalomban részesültek. Ugyancsak tegnap a díjki­osztó ünnepségen adták át a résztvevőknek azt a temati­kát, mely már a következő pedagógiai pályázat témáit ismerteti. A pályázati témá­kat tartalmazó füzetecskét egyébként a közeli napok­ban a megye valamennyi is­kolájába megküldik. Tíz kísérő júniusban Júniusban kilenc magyar és egy csehszlovák rövidfilm kerül kísérőfilmként a mo­zik vásznára. Közülük kettő a múlt hónapban a miskolci filmfesztiválon is szerepelt, s azok egyike a cannes-i fesztiválon díjat is nyert. Kollányi Ágoston két alko­tással is szerepel. A budai vár című műve nemcsak a városrész szépségeit, hanem annak kialakulását is bemu­tatja, a Biológiai egyensúly pedig arról szól, miként avatkozik be az ember a ter­mészet rendjébe, s ez mek­kora felelősséggel is jár. A feltételes reflexek jelentősé­gét mutatja be a tanulás fo­lyamatában Czigány Tamás filmje, a Tanulás — Alkal­mazkodás az állatvilágban; az új biológiai, növényvédel­mi módszerek kutatásáról Kardos István és Vancsa La­jos közös munkája, az Együtt kell élni velük szól. Újjá­születés címmel a siklósi vár egy részének rekonstruálását ismerjük meg dr. Babura László filmjéből, György István művészettörténeti so­rozatának következő darabja a Szkila művészet, Csőke József pedig a közelmúlt vi­lágpolitikai eseményeiről ké­szített összeállítást A re­ménység éve címmel. A Szép új világ, amely környezetünk védelméről szól — Vitéz Gábor díjnyertes alkotása — az egyike a mis­kolci fesztiválon szerepelt műveknek, a másik pedig Az 1812-es év című animá­ciós film, Reisenbüchler Sán­dor alkotása, amely Cannes- ból hozott haza értékes díjat. A Kövek és olajfák című kis- film képviseli a csehszlovák fiiművészetet a júniusi kísé­rőprogramban. Vállalati és magános építtetők, figyelem! Most vásároljanak SALAKBLOKKOT vállalatunktól! KEDVEZŐ ÁRAK! Azonnali szállítással, előjegyzéssel Miskolcról az alábbi méretű blokkok kaphatók: 50x25x25-ös (17 db normál téglának megfelelő) 16,20 38x25x25-ös (13 db normál téglának megfelelő) 11,60 38x25xl9-es (10 db normál téglának megfelelő) 9,60 30x25x19-es (8 db normál téglának megfelelő) 7,80 50x25xl0-es válaszfal-tégla 7,20 40x20xl0-es válaszfal-tégla 4,30 Érdeklődés, befizetés: B.-A.-Z. m. Építőanyagipari Vállalát, Miskolc, Győri kapu 23. sz. Telefon: 16-028. 15-820. Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db hétvégi jf-aházak rendelhetők meg a TÜZÉR Vállalatnál! Érdért típusú 32 m2-es , 39 000,— Ft Lengyel zárt rendszerű 16,4 m--es 20 400,— Ft Lengyel nyitott rendsz. 16,4 m2-es 19 950,— Ft Az árak nem foglalják magukban a hely­színre történő szállítás költségét Képes prospektusok központunknál és nyíregyházi telepünkön megtekinthetők OTP-részletre, 30 százalékos befizetés mellett átvehetők! TÜZÉP V., NYÍREGYHÁZA, IRODAHÁZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom