Észak-Magyarország, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-03 / 128. szám
T973. június 3., vasárnap X Képernyő, irodalom, sorozatok „A ma kezdődő ünnepi könyvhetet beharangozandó a minap érdekes összeállítású rekiámműsor jelentkezett a képernyőn esti fő adásidőben. A reklámműsort itt tulajdonképpen idézőjelbe kellene tennünk, húszen nem elsősorban kereskedelmi jellegű figyelemfelhívó volt az adás célja, hanem az ünnepi könyvhét néhány érdekességének bemutatása, néhány szerző megszólaltatása, kereskedelmi reklám helyett irodalompolitikai, művészetpolitikai propaganda. Ez az adás néhány dramatizált novellával, szépen elmondott verssel. szerzői vallomással keltette !íel az érdeklődést a mai naptól kapható könyvek egész sora iránt. Jóllehet az ünnepi könyvhét ritka, éven- A ként egyszeri alkalom, amikor az ilyen • reklámjoilegű műsor sem bántó, és nem \ érezzük kereskedelmi árukínálatnak, a televízió azonban — igen helyesen — az év más időszakaiban is rendszeresen tájékoztat új irodalmi kiadványokról, a legkülönbözőbb műfaji keretek között hívja fel az olvasó figyelmét újabb, vagy korábban megjelent irodalmi értékekre, vagy éppen az irodalmi adaptációkkal, értékes iirodalmi művek film- vagy tv-já- ték-váltíozataival kelt olyan érdeklődést, hogy a nézők jelentős hányada keresni kezdi az, adott művet a könyvtárakban, könyvesboltokban, kíváncsivá lesz a tv- film alapjául szolgáló eredeti regényre, novellára, vagy éppen eposzra is. Sokféle műfajt említettünk az előbb Így van, mert jelentkezik az irodalom ajánlása a Téka című, kifejezetten ajánló műsorban is, ahol egy vagy több könyvre hívják fel érdekes formában a figyelmünket. Ide sorolhatjuk a Nyitott könyv immár háromesztendós, változó színvonalú, de az utóbbi időben egyre inkább az alapmű dramatizálásával olvasókat nevelni, szerezni kívánó, igen jó adásait, a Klasszikusok a képernyőn novella-adaptáció sorozatot, az Olvasta-e? i című magyar novella-átdolgozások egyi- két-másikát és még sok más irodalmi jellegű tv-adást. fis ide kívánkoznak a különböző olyan tv-filmsorozatok is, amelyek irodalmi értéket hoznak nézőközeibe. Ezekről azonban majd még külön kell szólni. Könyvtárosok és könyvhét! dolgozók a megmondhatói, hogy a Téka, a Nyitott könyv, az Olvasta-e? egy-egy jó adása után mily sokan keresrít az ismertetett műveket. A Nyitott könyv egyik legutóbbi adásában például Fedor Ágnes Karola és kora című kötetéből készült nagyon jó dramatizálás. Azóta százezrek olvashatták el a kötetet. Nincs róla pontos adat, de Nagy Lajos Két fiú ült egy, pádon című elbeszélésének két hét előtti tv-vál- tozata után is bizonyára sok ezren vették kézbe az író novelláit. És lehetne nagyon sok ilyen példát sorolni. A televízió tehát a maga audiovizuális eszközeivel és hihetetlenül nagy tömegvonzásával az irodalmi értékek befogadására történő nevelés igen fontos segítőeszköze. Ezreket, tízezreket, vagy százezreket részeltet az irodalom élvezetében, ha áttételes módon is, és tesz, vagy legalább is tehet értő olvasóvá. A nagyobb szabású televíziós produkciók között is igen sok olyan akadt, amely olvasóvá tett olyan nézőket is, akik korábban az önművelésüket a képernyőre korlátozták. Például a Forsyte Saga fél esztendőn át tartó sugárzása tíz- és százezreket tett kíváncsivá az alapregényre, s aki a tv-sorozattól indíttatva ismerkedett meg e regényóriással, minden bizonnyal rákapott az irodalom jó ízeire. Amikor az Odüsszeuszt láthattuk hónapokon keresztül, Homérosz iránt nőtt meg az érdeklődés. És a Szépirodalmi Könyvkiadó — nagyon helyesen — az Olcsó Könyvtár sorozatban filléres áron, igen magas példányszámban közreadta az eposzt, amely így, a televízió ajánlására, ezrek és tízezrek, olvasmánykincse is lett. Ugyanakkor nem hallgatható el, hogy a televízió a közönség sorozati gén yeinek, illetve folytatásos történeteket igénylő elvárásainak kielégítése végett nem is olyan ritkán olyan sorozatok sugárzására is kényszerűi,' amelyeknek irodalmi értéke vitatható, vagy már csak nem is vitatható, vagy éppen csak nagyon távoli kapcsolatban áll a tényleges irodalmi értékkel. Két nagy sikerű sorozatot lehet erre példaként felhozni. Az egyik a néhány évvel ezelőtt már- már tömeghisztériává lett lengyel háborús kalandfilm, ■ A kockázat volt, amelynek hőse egy bizonyos Kloss kapitány szinte mindenek felett győzedelmeskedett. Még magyar film főszerepére is meghívták, fényképét osztogatták az árvízsúj iotta szatmári falvakban, mint hajdan a szentekét, a filmsorozat alapjául szolgáló értéktelen ’ ponyvaregényt pedig először folytatásokban közölték a lapok, majd az egyik könyvkiadó zsebkönyv formájában igen magas példányszámban piacra dobta. Szerencsére a közönség nagy része felismerte, hogy az izgalmasnak tűnő sorozat irodalmi alapja értéktelen munka, olvasva, a képi látvány nélkül egyáltalán nem vonzó valami. A kötetek évek óta porosodnak a könyvesboltokban. Ez az eset, amikor értéktelen irodalmi műből készült filmet kínált a televízió. A közelmúltban voltunk tanúi annak, amikor Nobel-díjas író nevével cégárezet- ten filmponyva-sorozatot sugároztak tizenhárom héten át. A hosszú, forró nyár című, egymástól szinte teljesen független, csak a főszereplőik személyével összekapcsolt epizódsorozat, amelyiknek bármely darabját el lehet hagyni anélkül, hogy a sorozatban valamilyen logikai törést okozna, meghökkentően nagy népszerűségre talált. Alapgondolata, a gyűlölködő apa lányának és a szimpatikus Ben Quicknek ßok találgatásra okot adó kapcsolata, a rendkívül felszínesen ábrázolt jellemek, a szokványfordulatok, ponyvaízű epizódok nemcsak hogy megtalálták az utat a minden csütörtök estét ezzel agyonütni akaró emberek igen nagy tömegéhez, hanem ráadásul azt a tévhitet is keltették, mintha irodalmat kínálna ez a sorozat Igen sokan keresték Faulkner- nek ezt a művét, és a Clara és Ben Quick sorsát találgató beszélgetésekbe már belejátszott egy olyan motívum is, hogy akadtak, akik a film „regényváltozatát" állítólag olvasták. Ami roppant nagy teljesítmény lennie, különös tekintettel arra, hogy „ez a regény" nem létezik, mert a filmet Faulkner különböző novelláinak, azok egyes motívumainak felhasználásával filmforgatókönyv-gyártó szakemberek montírozták össze, s Faulkner neve jóformán csak cégérként, az irodalom látszatának hitelesítésére maradt rajta a művön. Ez volt az az adaptáció, amikor a televízió nem jó szolgálatot tett az irodalomnak. Az irodalomnak, és annak a hatalmas közönségrétegnek, amely elhiszi a televíziónak, hogy amit irodalomként kínál, az ténylegesen irodalom. Az ünnepi könyvhetet megelőző Irodalmi ajánlattal kezdtük a gondolatmenetet. S eljutottunk az irodalom zászlaja alatt kínált ponyváig. A képernyő a könyvek barátjává tehet, de rosszul megválasztott irodalmi kínálatokkal tévedésben is tarthat. Az ünnepi könyvhéten, amikor elsősorban az írott irodalom felé fordulunk, azért is érdemes ezt feljegyezni, mert az igazi irodalommal való találkozás elsődleges formája mégiscsak a könyv, az olvasás. A képernyő ehhez csak hozzásegíthet, de nem pótolhatja azt. Benedek Mikló» Illyés Gyula: Teremteni A Haza a magasban után, mely Illyés Gyula költői munkásságát 1920-tól a háború befejezéséig gyűjtötte össze, az életműsorozat új kötete, a folytatást tartalmazza. 1946 és 1968: ez a két évszám jelzi a kötet időbeli határait. A Teremteni végérvényes válasz arra, hogy költői életművét az elmúlt két évtizedben kiteljesítő Illyés Gyulát miért tekintjük korunk legjelentősebb magyar költőjének? Elsősorban költészetének történelmi, társadalmi, általános emberi tartalmakat. és stílusbeli törekvéseket a változott történelmi körülmények közt is változatlan hűséggel egyesítő, összegző jellemvonása miatt. [ (Szépirodalmi Kiadó, 1973.) Keresztek PINCÉK TV., 1073. (Balatoni sorozat) Kunt Ernő tusrajza Egésszé lenni... (Egy kiváló tanár vallomása) TIZEN VOLTUNK testvérek, hatan, pedagógusok lettünk. Apánk is az volt. Biológia—földrajz szakos. Érdekes, hogy a szakot csak én örököltem tőle. Sokat jártunk kirándulni, apám nagyon szerette a természetet, így családi „légkör” volt menni ki a szabadba, amikor csak idő van rá, akár egy kis idő is. A főiskola után ide kerültem a járásba. Voltam Szentistvánon, Cserépfaluban, egy ideig tanulmányi felügyelőséggel is próbálkoztam a Mezőkövesdi járási Tanácson. De a szívem visz- szahúzott az iskolába, a gyerekeik közié, hiányzott a tanítás öröme. így azután 1969-ben visszajöttem — tanítani. Ide a mezőkövesdi 1-es számú Általános Iskolába- Szakfelügyelő is lettem, két jár;ás, Mezőkövesd és Mezőőrt, meg Dalin város szakfelügyelője. Persze szermcsSsw van, mert taníthatok, mert nem okoz nagy gondot, hogy vasárnaponként feOszálljak a kerékpárra, s a gyerekekkel együtt elinduljak felfedező útra. A múltkor találtunk egy siklót. Sikerült megfogni, megnéztük a sikló-mozgást, azután behoztuk az élő-sarokba. Néha egészen nagy utakat teszünk meg, mert a gyerekek kérdeznek és Mváncsiak, és utána kell menni a dolgoknak. De másként hogyan is lehetne. A szülőföldet szeretni csalt a szülőföld által lehet, ha ismerjük, úgy ismerjük, a maga valóságában. Biciklivel. A nagy körutazásokat én civilizált ki rándulásoknak hívom. Nem tagadom, szükség van rájuk, de az igazi kapcsolatot, az igazi megszerettetést ezek a meghittebb, „munkás” kirándulások adják. Amikor meglátnak is... A SZÉP SZŐ EKEJE nem adatot t mind eleinek, ezért kell elmenni, megnézni a valóságot. S ahová nem juthatunk él, amit nem láthatunk meg, azt is be kell mutatni. Azok álltai, akiknek a szép szó ereje megadatott. Szenvedélyesen hordom be a könyveket, a vihar érzékletes szemléltetésétől a szavannák világának bemutatásáig, sokfelé hasznosíthatók. A gyerekek is megszokták, olykor maguktól hoznak. Néha van benne egy kis időhúzás-szándék is, de az végül mindig elmarad, csalt a jellemzésre szorítkozunk. Az én két szakomban benne van a világ — mindaz, ami körülölel bennünket, ami néOkül hitem szerint nem lehet egésszé az ember — a hazaszeretetre nevelés, a természetvédelem, Lcnkey Zoltán rézkarca — Ha számadatokat mondok, sokat elárulok a jelenlegi helyzetről. Az évi átlagos 280—300 olvasóval szemben pillanatnyilag 137 beiratkozott könyvtári tagunk van. — így kezdte a beszélgetést Mázsák István pedagógus, a meaönyárácü községi könyvtár vezetője. Amikor az okot kérdeztem, széttárta a karját: — Nem feltétlenül jelent rosszat, hogy csökkent az olvasók száma. Ismerem a mezőn yárádi embereket, régóta itt tanítok, öt éve vagyok könyvtáros. Mezőny árúdon egyre több embernek van otthon saját kis könyvtára. Már az új bútort is könyvszekrénynyel együtt veszik. Sok olyan tanítványom van, akiknél otthon több lexikon sorakozik a polcon. A válasz elgondolkodtató. Mert végül is a könyvtár miint .intézmény nem csupán kölcsönzésre hivatott. Az olvasás egyéni élmény, de tar- tósabb és hasznosabb, ha közösségi élménnyé válik. A í közös élmény pedig egy-egy jól sikerült vita vagy író— olvasó találkozó kapcsán születik. Az ízlésformálás is hatékonyabb ezen az úton. — Könyvismertetéseket szoktunk tartani a könyvtárban. De a legutóbbi író— olvasó találkozóra bizony csak kevesen jöttek el — folytatta a könyvtáros. — Miért ez az érdektelen - ség? — -Különböző okok miatt nem tudunk ölyan írókat meghívni, akik iránt nagyobb az érdeklődés. A községi tanács évi hét— nyolcezer forintot biztosít a könyvtárnak. A helyi termelőszövetkezet csak a községi sportkört támogatja. A tsz- nek egyébként is — amint a könyvtáros mondja — külön könyvtára van. Megint csak vitatkoznunk kell a tényekkel. Mert jó szervezéssel, a társadalmi szervek összefogásával könv- nyíteai lehetne a könyvtár gondjain. Például, ha a ter- mlelőszövetkezet a községi könyvtárat patronálná. Akkor nemcsak a meglevő könyvállományt lehetne gyarapítani. de lehetőség nyílna színvonalas könyvtári rendezvényekre is. — A leghűségesebb olvasók az iskolások — mondta Mizsák István. — A könyveket is legtöbbször a gyerekek kölcsönzik a szülőknek. A fiatalok körében a Kozmoszkönyvek a legnépszerűbbel^, a megismerés és az örök- megismerés folytonos vágya, az irodalom megszerettetése, az ember megbecsülése. S segítségül megadatik hozzá a végtelen szép természet, a látható valóság. Látta már futni hegygerincen a muflonokat? A múltkor nekünk megadatott, a szerencse. Csodálatosan szép látvány volt. A gyerekeket szinte megbabonázta... Szárnyakat adott nekik... Ezért mondom, ki- nek-kinek tehetsége és ideje szerint legalább egy- szer-kétezer egy tanévben M kall mennie tanítványaivaL Azért is, hogy válójában megismerje őket Mert kint kitárulkoznák, sóikkal jobban, mint bent az osztálytermekben. Felszabadulnak és kérdezned':, kérdeznek... BOLDOG VAGYOK. A kisebbik lányom . már velem együtt gyűjti — a bogarakat. Szenvedéllyel... Egésszé leírni csak az képes, aki észreveszi, meglátja a világot. A tanár, aki hitének vallja, o.ki pedagógiai elveként számai „ezzel az igazsággal. Répászlcy Zoltán. Tegnap ott volt ő is a megyei pedagógusnapi ünnepségen. Előtte meg a fővárosban kiváló tanár kitüntetést kapott. Csutorás Annamária A községben egyébként van egy ifjúsági klub, ahol gyakran tartunk könyvismertetéseket. A mezőnyárádi könyvtár egy magánház épületében kapott helyet; a községi tanács bért fizet érte. önálló könyvtári épületre nem telik a költségvetésből. Művelődési otthon egyébként nincs Me- zőnyárádon. A régi — tárgyi feltételei miatt — nem kaphatott kategóriái besorolást* A községben 1945 emberéi. Sok az eljáró, máshová'bejáró dolgozó. Gondokkal küzd a közművelődési éloL Pedig a kulturálódási igény minden bizonnyal megvan a mezőnyárádi emberekben is. Ám kevés pénzből nehéz gazdálkodni, ezt mutatja a könyvtár példája is. Ha lehetőség lenne arra, hogy egyesítsék a község és a tsz erőit, bizonyára jobb lenne a könyvtári élet és növekedne az olvasók száma is. Hiszen jó anyagi feltételekkel sok-sok ötletet lehet megvalósítani. A könyvismertetéstől továbblépni az irodalmi vitákig, ankétekig, a jó író—olvasó találkozókig. Közösen, együttes erővel minden bizonnyal könnyebb lenne. Mikes Márta Könyvtár Mezőny áradom
