Észak-Magyarország, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-17 / 140. szám
1973. június T7., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Borsodnádasd jelene, jövője A két nyugdíjast, Goda- vecz Sándor szerszám lakatost, Marhoffer Sándor művezetőt a kíváncsiság húzza a gyárba. — Szerelnénk egy kicsit körülnézni. ■— Semmi akadálya. Ügyis dolgom van az üzemben. Tartsanak velem — invitálja őket Molnár László főmérnök. A munkás és a művezető így foglalja össze a gyárlátogatás tapasztalatait. — Három éve jártunk itt utoljára. Azóta mintha kicserélték volna, megfiatalították a gyárat. A mondák szerint Borsodnádasd területén már a tatárjárás előitit is voltak lakóhelyek. A roppant erdős terület a völgyben levő nádassal jó búvóhelyet biztosított a lakosságnak. A XV. században kezdett benépesedni. Igazi fejlődését a megnyíló szénbányák és a közel 110 évvel ezelőtt megépült lemezgyár segítette elő. Az üzem tagadhatatlanul sokat fejlődött a II. világháború után. A húszas évekbeli ezerrel szemben ma már 2760 embernek biztosít kenyeret, megélhetést. A hatvanas években nehéz helyzetbe került a lemezgyár. A múlt század technikáját megőrző gépeik, berendezések, a nehéz fizilkai munkát megkövetelő termelés elavultak. A lemezgyár lemaradt a korszerűsített, vagy az új gyárakkal való versenyben. Elhangzott a döbbenetes ítélet: a gyár gazdaságtalan, nincs jövője, be kell zárni. A munkások s a vezetek ma is borzongva gondolnak a Júliáiraítélésre”. Nem csoda. A gyár nagy körzet, jó tucatnyi község, elsősorban Borsodnádasd, Balaton, Be- köloe, Tarnalelesz, Szenter- zsébet sok-sok lakójának és hozzátartozójának, mintegy 10 ezer embernek jelenti a kenyérkeresetet, a létet. Olyan embereknek, akiknél hagyományosan apáról fiúra száll a kohászmesterség. Nagy gyári dinasztiák alakultak ki. Borsod nádasdon: a Gyárfások, Érsekek, Kovácsok. Kamarák, a Hume- nvánszkyak. Balatonban: a Kormosok, Bekölczón: a Dor- kók. Az apáról fiúra szálló gyári murául, a család, a sok évi kemény munka nyomán felépülő kicsi otthon ezer és ezer lét- és érzelmi szállal köti a gyárhoz az embereket. 1964-ben ünnepoLték a gvár létének 100. évfordulóját. Ekkor hangzott el a kohó- és gépipari miniszter biztató ígérete: Borsodnádasd élt, élni fog. De hát hosszú- hosszú ideig tartó remény és kétség, tervezés és megvalósulás, áldozatos munka, erőfeszítés kellett, míg elérhettek a mához. — Politikai, társadalmi ügynek és létkérdésnek tekintettük az üzem megőrzéséi, fejlesztését, fiatalítását — mondja Mező Béla, u villanyszerelőből lett termelési főmérnök. — A vállalat egész kollektívája kereste, kutatta, mi az, amit lenni lehel, amit bírunk tenni. Olyan utal választottunk: a lemezt nemcsak mint alapanyagot termeljük, hanem fel is dolgozzuk. A jövő felé haladásban az első nagy tett: a gyár bekapcsolódott a járműprogramba. Megépült az új, a Trilex- üzem. Jó minőségű, s új típusú gépkocsi keréktárcsákat készítenek. A jó minőséget tanúsítja, hogy tavaly Svédország 5 ezer Tril'ex garnitúrát kért. A megrendelő képviselői Borsodnádasdon nagy elismeréssel nyilatkoztak a munka minőségéről. Ebben az évben 50 ezer ilyen garnitúrára van szükség. Az ELZETT Művektől átvették a tűzoltóvedrek gyártását. Ez a nők számára is m unka alkalmat jelenteit. Az új öntöde. A jövő hónap második felében adják át rendeltetésének. A Gyár- és Gépszerelő Vállalat emberei szerelik az áj forgácsolóé épeket. Eleinte egyszerűbb gépekkel gyártották a terméket Most már készen áll az új gépsor. Segítségével lényegesen köny- nyebb munkával, nagyobb termelékenységgel dolgozhatnak. A lemezekből különféle csatornákat, füstcsöveket készítenek. Ebben most megint sokat lépnek előre. Májusban a BNV-n is bemutatták műanyag bevonatú új termékeiket, amely igen nagy lehetőséget teremt a lemezek felhasznál fisára. Űj üzemcsarnokot építettek, konszern gépet állítottak be. Az új, a müanyagbevonó üzemet hamarosan, az új öntödével egyetemben adják át rendeltetésének. A gyár főbejáratához közel modern, új üzem épül. Az utolsó simításoknál tartanak. E héten megkezdték már a második elektrokemencénelc próbaüzemelését. Próbaüzemei a modern automatikus héj formakészítő, valamint a magfcészítő gép. E berendezések a nehézke;; homokformák helyett tömegméretekben készítik a 8 milliméter vastagságú héjformákat, amelyeket szalagrendszer szállít az öntödei részre. Elől pedig most szerelik a hagyományos forgácsoló, valamint a speciális célgépeket, közte a nyomáspróbapadot. — 1971. november 7-én raktuk le az alapot és kezdtük meg az új öntöde építését — mondja Hamar Emil fejlesztési főmérnök. — Évi 3 ezer tonna kapacitással 0,5—35 kilogrammos súlyban nagy sorozatú acélöntvényeket, szerelvényt, tolózárat készíthetünk. A lemezgyárban nemcsak öntenek, hanem itt végzik majd el a forgácsolást, a nyomáspróbákat, így teljesen beépítésre kész termékek hagyják el az üzemet. A gyár vezetői elmondják, hogy az új öntödét július második felében adják át rendeltetésének. A fejlesztések mellett kor- i szerűsítik a lemezhengerlést | is. Kisgépekkel, különféle i berendezésekkel igyekeznek j könnyebbé tenni az emberi í munkát, ler&vídftera oz. anyag útját. Végső soron a fejlesztések eredményeképpen a gyár önálló berendezések, gépsorok gyártására lesz alkalmas. Biztató tárgyalások folynak a különféle berendezések kooperációban való gyártására is. Mindezek lehetővé teszik, hogy a középtávú tervidőszak utolsó évében a lemezgyár eléri az évi 1 milliárdos, a következő öt év alatt pedig az 1,2 milliárdos termelési értéket Társadalmi s emberi vonatkozásban jiedig: nemcsak j megmaradt a gyár. hanem j ragyogó perspektívái vannak a jövőt illetően is. Csorba Barnabás Fotó: Szabados György Csak tárgystagasaa! A KÖZBIZTONSÁGRÓL A BŰNÜLDÖZŐ SZERVEK munkája rendkívül sokrétű, szerteágazó, nagy szakértelmet, felkészültséget és hihetetlenül nagy felelősséget igénylő íeladát. Csak elismeréssel és tisztelettel szólhatunk az ügyészség, a rendőrség, a bírói testületek tagjainak és mindazoknak a munkájáról, akik a bűn. a bűnözés útjába állnak, a közösség és az egyén érdekei, biztonsága felett őrködnek. S hogy ennek a követelménynek és igénynek hogyan tesznek eleget a megyében a bűnüldöző szervek, feltétlenül szükséges idézni azt az értékelést, amit a megyei tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén a rendőrség megyei kapitányságának vezetője és a megyei főügyészhelyettes , előterjesztése alapján, meg- i fogalmaztak, amely szerint: „Az állampolgárok nagy többsége fegyelmezett, törvényeinket betartja. A megyében a közrend és köz- biztonság szilárd. A becsületes, törvénytisztelő lakosság nyugalomban élhet.. E megítélés igazsága vitathatatlan annak ellenére, hogy különféle kategóriákba sorolható súlyosabb, vagy enyhébb mértékű és veszé- Jyességü büntettek — nemcsak országosan — de a megyében is gyakran előfordulnak. Helytelen lenne azonban a leleplezett, felderített és a bíróságokon befejezett ügyekből általános érvényű következtetéseket levonni s egy-egy ügy kapcsán csalt elmarasztaló véleményt alkotni. Ha valahoft ; hatványozottan érvényes a tárgyilagosság akkor- itt feltétlenül az ... Igaz. hogy a közvélemény is tud olyan esetekről, amelyeknek a végére még pontot kell tenni. Ez nem is marad el, de tudni kell azt is: a legkisebb ügyben sem lehet szubjektív értékítélet alapján, akár csak egyetlen, esetleg még csak feltételezett tényeaó alapos vizsgálata nétícül is dönteni. Az összefüggések és a szálak sűrűjében mindent á helyére tenni esetleg hetekig, hónapokig, vagy akár évekig tartó, alapos és körültekintő munkára van szükség. Erről soha nem szabad megfeledkezni. A büntetőjog és annak alkalmazása, — a párt politikájának megfelelően — a törvényesség szigorú betartását jelenti: a látszatnak itt helye és szerepe nem lehet, még a legsúlyosabb bűncselekményeknél sem. Erről beszélni kell még akkor is, ha valaki art mondja: nincs mit teketóriázni egy gyilkossal. egy liliomtipróval, vagy bármjflyen más bűnöset kapcsán, ha a tett egyértelmű, a bűnösség nyilvánvaló. Ez mélységesen hibás szemléletmód ; idegen a szocialista törvényességtől, amelynek a célja, tartalma a nevelés. A büntetés neveljen s úgy, hogy a kiszabott ítélet hatása fék legyen elsősorban azoknál, akik hajlamosak felrúgni az erkölcsi normákat, akik a törvény rendelkezéseit és előírásait megszegve „kilógnak" a társadalomból, veszélyeztetik a közrendet és közbiztonságot, aminek tisztaságán, fegyelmén, a társadalom érdekin őrködni mindenkinek pzemély szerint is elsőrendű kötelessége. E kötelesség nem lehet csak szólam, hiszen a társadalmi közreműködés hihetetlenül nagy erő ebben a munkában. A „Kék fény” adásaiból, vag)T egyéb hivatalos közleményekből is kiderül, milyen szerepe van a közvéleménynek, az állampolgárok közreműködésének a bűnesetek leleplezésében és felderítésében, a tettesek kézre- kerítésében. Még hatékonyabb lenne ez a munka, ha sehol senki sem várna hivatalos felszólításra, hanem ha valami a tudomására jut, vagy olyan adatok birtokában van. amikről tudja, hogy törvénybe ütköző cselekedeteket takarnak, azokat késedelem nélkül közölné az illetékes szervekkel. Akkor az elhúzódó, hosszan tartó ügyek is előbb lelepleződnének. Ha valakit ellentmondások is ilyen irányban hatnak. A cél minden esetben és helyzetben a megelőzés. Ennek érdekében sokféle intézkedés történt a 'megyében is. A kimondottan szervezeti keretekben való minőségi változáson kívül lényeges, hogy fokozódott a társadalmi szervek és a lakosság bevonása a bűnüldöző munkába. Előrehaladás tapasztalható abban is. hogy az üzemekben és a gyárakban — általában a munkahelyeken — a gazdasági vezetők is mindinkább érzik, bog)' a rájuk bízott közvagyonért, annak megóvásáért elsősorban ők a felelősek. Ehhez kapcsolódik, hogy igyekeznek kiépíteni a hatékony belső ellenőrzési rendszert. Kedvezően értékelhető e tekintetben az ipari. ezen belül a minisztériumi iparhoz tartozó vállalatok munkája. Jó példát mutat e tekintetben a Diósgyőri Gépgyár s általában a nehézipari minisztériumhoz tartozó minden vállalat. Megyénkben csökkent a hanyag kezelésből és gondatlan ron- gálásokból eredő bűnesetek Js száma. Amire azonban érde- 5 mes odafigyelni: a társadalmi tulajdon elleni bűncse- ' lekmények többségét Miskolcon. Ózdon, továbbá a mező- csati és a sátoraljaújhelyi járásban követik el. Az egyes népgazdasági ágakban a bűnözés alakulása igen eltérő. Az 1971. évi e<3»éni sérelem vagy károso- helyzethez képest az iparban dós ér — valljuk be óotat- A elkövetett bűncselekmények (én — nem leesik körbéiépui » 9 százalékkal csökkentek. és jogorvoslást követelni. De ha már közügyről van szó, akkor ez az igyekezet — enyhén szólva — eléggé vontatott. Igaz viszont az is hogy a bűnözés valamennyi kategóriáját „egy kalapba” téve, a legnagyobb számaránnyal (34.6 százalékkal) a aemé- lyek és javaik ellőni bűn- cselekmények Ez a tény már véve is befolyásolja a közhangulatot s a bűnüldöző szervek munkájáról alkotott véleményt. NEM LEHET viszont aprói sem hallgatni, hogy akiket meglopnak, vagy bármilyen formában megkárosítanak, azoknak egy jelentős részénél nagyfokú felületesség, nemtörődömség tapasztalható, értékeik megóvását illetően. Mindez nemcsak elősegíti a munka nélküli haszon- és jövedelemszerzésre az igyekezetei, de megnehezíti a bűnüldöző szervek munkáját is. Mint ahogy számolni kell azzal is, hogy a burzsoá és kispolgári nézetek, a gyors meggazdagodás vágya, az állami, társadalmi, gazdasági életben tapasztalható Nőtt viszont a lopások száma. ami összefüggésben van a megve területén folyó építkezésekkel. Közrejátszik ebben az is, hogy az ipari üzemek sok olyan árucikket gyártanak, vagy olyan anyagokkal dolgoznak, amelyek felhasználhatók a háztartásokban is. A tapasztalatok szerint a népgazdaság sereimére elkövetett bűncselekmények háromnegyedét az idegenforgalommal összefüggő devizagazdálkodást sértő cselekedetek adják, amihez hozzátartozik a csempészkedéssel szerzett, tisztességtelen haszon is. E cselekmények elkövetőire a könnyű munka nélkül szerezhető haszon, a harácso- lás a jellemző. A BŰNÖZÉS ELLENT küzdelem a bűntettek megelőzése folyamatos feladat. Ebben a társadalmi és tömegszervezeteknek és személy szerint mindenkinek nagy szerepe van. Sokat tehet és segíthet abban mindenki, hogy a hivatalos bűnüldöző szervek munkája és hatékonysága még eredményesebb legyen. Tóth Ferenc Pillanatkép délután 3-kor A SaM ÍMLT áil levi®aem t\ ICtC^W 311^ dúl. Még item volt ilyen meleg naip ezen a nyáron. A falu főtere csendes. Az eszpresszó ilyenkor zárva, az italbolt nyitva ugyan, de csak hárman állnak a söntés körül. Három napja nem kaptak szódát, így minden harmadik betérő szomjasan távozik. A csapolt sört nem mindenki szereti. A szomszédos kúria vaskos oszlopai, hófehér falai mögött hősek az irodák. Itt székel az Űj Barázda Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Ha idegen jelenik meg a faluban, mindenki azt kérdi tőle: a kúria ügyében jött-e a múzeumtól. A termelőszövetkezet <ás a múzeum között tárgyalások kezdődtek, skanzenba szánják az épületet. Nem tudni, a kérdésekben sajnálkozás, avagy öröm bujkál, de a kúria sorsa minden nemes- bikkit érdekel. Egy kedves aVcú, idős férfival arról beszélgettünk a kúria tornácán, hogy a nemesbiklciek minden önéletrajzba úgy írják, hogy földművesek voltak az ósdik és ők maguk is. A szomszédos Hejő- bábán mindenki parasztként jelöli mesterségét. Nemesbikk ezerfőnyi lakosa között 196 a tsz-tag. A gazdaság 1829 hektárén gazdálkodnak. És a többiek? Három autóbusz kanyarodik a főtérre. Megérkezett a nemesbikki fiatalság Uáófflűkól. Lgg^J?j?jük most hazamegy, megebédel, aztán kerékpárra ül és a kukoricatáblákra hajt, Segíteni a szülőiknek, akik hajnal óta kapálnak. A szövetkezetnek az idén 230 hektár kukoricája van, ezt művelik harmadosban. A férfitagság —a 196-ból mindössze 3 a nő — nagy többsége a He jő holtágai mentén kaszál. Ezek a rétek közös művelésre alkalmasak. Az innen kapott takarmányból tartják a háztáji szarvasmarha-állományt. A tsz-nek mindössze 130 szarvasmarhája van, a háztáji gazdaságoknak 300. A környező községekben alig tudnak összeverbuválni egy csordára valót, itt kettő telik belőle. Nemesbikken népszerű az állattartás, s ez a termelőszövetkezet kedvező juttatásainak köszönhető. Az állattenyésztési üzemágban dolgozó 25 tsz-tag ilyenkor, kora délután a háztájiban talál munkát, nemsokára kezdődik az esti műszak. A meglevő 300 darab sertés és 840 darab juli épp elég munkát ad a 25 embernek. Az aratási előkészület a legnagyobb téma most Nemesbikken is. Három hét alatt szokták befejezni az aratást a hat kombájnnal. Aztán segíteni mennek oda. ahol szükség van rájuk, ahonnan hívják őket. A kombájnjavítással tíz ember is bír, a többi traktoros az olefinmű építkezéséhez fuvarozik bérmun- elö,Bugyanis nem tofezftck különbséget traktoros és gépszerelő között. Emődi János szakmája is traktorvezető. Most. egy kombájnon bütyköl a gépüzem udvarán. — Nálunk az a szokás — mondja —, hogy az javítja ki a kombájnt, aki majd arat wie. Egyetértek ezzel, mert megismerem a gépemet, megtudom, hogy hol vannak a gyenge pontjai, lg)’ sokkal egyszerűbb lesz. Ügy megtanultam már .a szerelést, hogy versenyre hívnám bármelyik szerelőt. Ezzel a géppel, amivel az idén aratok, minden esztendőben sok volt a baj. Gyakran befullad a motorja és a cséplőrészén is sok a hiba. Valaki elrontotta már a bejáratáskor. Minden azon múlik. De most elég sokat dolgozom rajta, biztos, hogy nem lesz annyi kényszerszünet a gabonatáblán. Emődi János MTZ—50-es traktorral jár egyébként. A most távolabb pariid. Amikor valami sürgős munka van. abbahagyja a szerelést, a zsebébe nyúl, nála van-e a jogosítvány és „nyeregbe száll”. — Jó lenne, ha egész évben csak aratnánk — mondja —, jobban szeretek kombájnos lenni. A/í mn miiül. nem volt még ilyen t\L ÍIIU (l|dii. j^p ezen a nyáron, lehet, hogy eső lesz az éjjel. De addig, délután 3-tól este 7-ig, 9-ig sokat dolgoznak még a nemesbiklciek. Lévay Györgyi
