Észak-Magyarország, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-17 / 140. szám
«4BMff4iMGVMRORSZMG 4* T973. jönim 17.; vasümap ' Filmszínházak, nézők, igények Kik, miért, hogyan járnak moziba? Tárnok János tollából nagyszabású tanulmány jelent meg, csaknem másfélszáz oldalon A városi filmszínházak közönsége 1972- ben címmel. A Magyar Film- tudományi Intézet és Filmarchívum adta közre e munkát Film és közönség című kiadvány-sorozatának első köteteként, annak a vizsgálódásnak összegezéseként, amelyet az intézet munkatársai végeznek a közönség és a film kapcsolatának megtudakolására. A vizsgálódás kiterjed a filmszínházak közönségének demográfiai rétegeződésére, a mozikkal szemben felmerült társadalmi igényekre, a moziba járás szokásaira és annak oefolyásoló tényezőire, akadályaira, a mozilátogatók. és családjuk kulturális ellátottságára és más művelődési agak iránti érdeklődésére, a nézők elvárásaira, tájékozottságára, a különböző típusú, műfajú filmek fogadtatására, s nem utolsósorban a nézők, valamint a kritika kapcsolatára és a mozilátogatók filmművészeti ismereteire. Többségijén a fiatalok Megtudjuk ebből a tanulmányból, hogy a városi mozik — mert most a vizsgálódás csak azokra terjedt ki — közönségének bázis-korosztályait elsősorban a 15-tői 19, illetve a 20-tól 24 évesek adják, és 40 év' felett általában fokozatosan csökken a moziba járók köre és a látogatás' gyakorisága. A 30- éven aluliak aránya Budapesten 63,2 százalék, a vidéki városokban 67,5 százalék. Van-e társadalmi igény 1972-ben a filmszínházakra, kérdezte a felmérés, és ez a kérdés szerepel a tanulmány egyik fejezetének címében is. A kérdés feleslegesnek tűnik, állapítja meg a tanulmány, ha egy 10,3 milliós országban évente 75 millió néző vált mozijegyet, még most, az erősen lecsökkent látogatottság idején is, s különböző gyakorisággal mintegy 4 millió ember jár moziba. Megkérdezték a nézőket, pótolja-e a televízió a mozit? A nézőknek mindössze 1 százaléka tartja szükségtelennek a mozit, viszont 90,4 százalék szerint a televízió és a mozi kiegészíti egymást, azért mindkettőre szükség van. A napjainkban moziba járó közönség tehát szinte egységesen állást foglal a filmszínházak mellett, és számára a moziban történő film- nézés külön speciális, személyes igény. A mozinézők arra is Választ adtak, milyen előnyeit látják a moziban történő filmnézésnek. Országosan 60 százaléka a nézőknek azért szeret moziba járni, mert a legújabb filmeket ott láthatja, 56 százaléka azért, mert maga választja meg az időpontot, 64 százaléka az élvezhetőbb kép és hang miatt, 52 százalék a színes filmekért, 12 százalék azért, mert közönséggel együtt szereti a filmet nézni, és 15 százaléka azért, mert a mozi egyben társasági együttlétre is ad alkalmat. Évi 75 millió néző Sajnos nincs módunk teljes részleteséggel bemutatni a tanulmány minden pontját, így pusztán kiragadunk néhány gondolatkört. Például azt, mit várnak a nézők a mozitól. A vidám szórakozást és kikapcsolódást a nézőknek 84,4 százaléka keresi. Viszont 68 százalék az izgalom és kaland kedvelése miatt jár moziba, 65 százalék maradandó művészi élményt keres, 61,2 százalék emberi, társadalmi problémákat kivan megismerni és 50.5 százalék az érzelmes, szerelmes történeteket kedveli. E számadatokból kitűnik. hogy ugyanaz a néző többféle el- ryárással ül be a mozi nézőterére, azaz lehetséges, hogy ugyanaz keresi a maradandó művészi élményt egyik alkalommal, aki máskor kalandos filmét keres, vagy kikapcsolódni* akar, bár a kikapcsolódás értelmezése megközelítően sem -egységes. Tanulságosak a tanulmánynak azok az adatai, amelyek bemutatják a különböző típusú, műfajú filmek iránti érdeklődést, s nem érdektelen az a fejezet sem, amely a nézőknek a tájékozottságát elemzi. Mindössze 12,3 számri------im in iiiMiiinimiiwr—r z alék országosan az olyan néző, aki nem tudott előre a filmről semmit, viszont 17,1 a főszereplőket ismerte, tehát az volt a vonzerő. A kritika alapján országosan a megkérdezetteknek 20,8 százaléka ment moziba, ismerősök elbeszélései, azaz szájreklám nyomán 28,6 százalék. A film plakátja viszont a nézőknek 27,3 százalékát vonzotta be a nézőtérre. Legkevésbé hatásos a rádió propagandája, mert arra a megkérdezetteknek összesen 1,5 százaléka ment el a moziba. Tájékozódás a krilikákból Igen sokszor vitatéma a filmkritika. Korábban szólás-mondásként emlegették, hogy a közönség csak azokat a filmeket nézi meg, amelyet a kritika elmarasztal, tehát bizonyos fordított hitele van a filmkritikának. A vizsgálódás adatai nem támasztják alá ezt a korábbi hiedelmet, mert kitűnik, hogy. a városi mozinézőknek 78 százaléka rendszeresen olvassa egy adott lap filmkritikáit. De a megkérdezetteknek jelenté« hányada két, vagy több napilap, illetve folyóirat kritikáit is olvasni szokta. Szembetűnően magas a vidéki városokban azoknak a nézőknek az aránya, akik a megyei lapok filmkritikáit jelölik meg fő tájékozódási forrásuknak, és nagy számban vannak ezek között, akik kizárólag a megyei lapok filmkritikáiból tájékozódnak. ® Csak néhány gondolatkört ragadtunk ki Tárnok János nagyszabású tanulmányából. A kötet előszavából kitűnik, hogy a felmérés, illetve a tanulmány nem elsődlegesen a nagyközönségnek, hanem további filmforgalmazás-politikai munkákhoz forrásmunkának készült, és csak első része egy nagyobb felmérésnek. Ügy gondoljuk azonban, hogy mind a filmszakma dolgozói, mind a közművelődés különböző pOszlolcon álló munkától sok haszonnal forgathatják Tárnok János tanulmányát. (benedek) igénnyel számolva Kettős Csöppnyi £? Sänforgalom meg a gyógyulást keresők nem vinnék el hírét, akkor a megyén túl alig ismernék Jósvafő npvét. De hát a cseppkőbarlaríg meg a gyógyibarlang híre sokakat csábít ide a községbe, ahol alig több, mint ötszáz ember él csupán, s lakói között — elsősorban a fiatalok soraiban — vannak olyanok is, akik csak a hét végét töltik odahaza. Mégis, az év öt hónapjában — amikor a gyógy- barlang „nyitva van” a gyógyulást keresők nemcsak a Tengerszem-szállóban foglalnak szobát maguknak, hanem bent a faluban is, a magánházaknál. Az év öt hónapjában gyakorta megállnak itt az autóbuszok, hosz- szabb-rövidebb időre érkező kirándulókkal. Egyszóval megélénkül a falu. — Ha a kirándulókkal nem is kell számolnunk, a gyógyulást keresőkkel -igen — mondta Kürtvélyesi P. Kálmán, aki nemcsak a tanító teendőit látta el ez ideig a faluban, hanem a művelődési ház dolgait is intézte. Aki két-három hétre érkezik, az nemcsak sétával tölti az idejét, olvasással is. Könyveket meg a legtöbbjük nem hoz magával, bejönnek a könyvtárba ... S az ablakon keresztül mutatja is: — Az a jtét fiatal lány alig fél órája itt járt. Vagy öt könyvet elvittek ... A könyvtár pedig nem nagy. Úgy ezerhatszáz kötet van a szekrényekben ... — Ez tulajdonképpen klubszoba lenne, a kisebb rendezvényeknek is otthont ad — kapcsolódott be a beszélgetésbe Kácz József, a községi tanács titkára. — S az sem szerencsés, hogy még mindig zárt szekrényben tartjuk a könyveket. A székek is barátságtalanok, de egyelőre nem tudunk jobb felszerelést biztosítani. Meg az is igaz, hogy a helyiséget csak „kölcsön kapta” a művelődési ház. Mert maga a művelődési ház bizony „szűkre szabott”. „Hivatalosan” csak a színházterem — ez a mozihelyiség is —. az előcsarnok meg az öltözők tartoznak hozzá. Amikor tervezték, még nem gondoltak klubszobákra. így hát — de ennek más oka is van — klubélet nem is nagyon alakult ki a községben. Ebben persze az is közrejátszik, hogy idősebbek élnek itt elsősorban. — Az ismeretterjesztő előadások viszont nagyon népszerűek — mondta Körtvé- lyesi P. Kálmán. — A mező- gazdasági témáktól a jogi előadásokig, a barlangkutatástól az idegenforgalmi jellegű előadásokig, az egészség- ügyi felvilágosításokig sok mindenről volt már szó, s általában igen nagy érdeklődés kisérte őket. Ebben persze az is közrejátszik, hogy nemegyszer igen neves előadókat hívhatnak meg, hiszen a kutatóállomáson sokan dolgoznak. Így kaphattak részletes beszámolót például a Vezúv kutatóexpedíció egyik — a községben dolgozó — tagjától is. A művelődési ház ^ tőségei nem nagyok. Igaz, az alberltelepiek „patronálják” őket, az ottani színjátszó csoport mindig tart előadásokat Jósvafőn is, de a legnagyobb vonzerőt még mindig a televízió és a mozi jelenti a községben. Annak ellenére, hogy egyre több családban van televíziókészülék, a művelődési házban és az iskolában is akad nézője a tv-progra- moknak. Gyakran olyan fiatalok is eljönnek a közös tv- nézésre, akiknél otthon van televízió. S ez jelzi, hogy a közös programra azért még a hazalátogatók körében is van igény. Mint ahogy a filmvetítésekre is — bár ez filmenként változó — van nézőközönség. S hogy ne csak a kalandfilmekre jöjjenek el. felmerült a gondolat, jó lenne a vetítéseket — alkalmanként — vetélkedővel is egybekapcsolni. S így a rangosabb, művészi filmekre is be lehetne hozni a közönséget. Az ablaknál Lenkey Zoltán rajra mm m Thürk: Egy erőd cl este Az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és Japán között a csendes-óceáni hegemóniáért folyó harc jelentős állomása: Singapore 1942-es japán megszállása. A brit gyarmatbirodalom singapore-i erődjének ugyanis az Indiaióceán és a Dél-kínai-tenger találkozási pontján — elsőrendű stratégiai jelentősége volt: birtokosainak lehetővé tette, hogy mindkét tengert uralják. A japán katonai tervek — bizonyítja a szerző — kiszámították és kíméletlenül kihasználták a nyugati védelem gyengéit. Szárazföldről támadtak a japánok, holott ezt a brit stratégia lehetetlennek tartotta. Ezen és az angol vezetés alaptalan optimizmusán, felületességén, ellentmondásos parancsain múlt, fyogy kétévi harc és a Nyugat teljes veresége után a japán „ö, császár; Felsége beleegyezett, hogy a várost a jövőben Svonannak hívják ...” A fényképekkel illusztrált ismeretterjesztő mű regényszerűen olvasmányos. Az iskolai könyvtárak fejlődése RÖVIDEN MAR hírt adtunk arról, hogy megyénkben átadták rendeltetésének a huszonhatodik iskolai könyvtárat, Sátoraljaújhelyen, a Petőfi Sándor Általános Iskolában. Magában a zempléni székvárosban ez ; már a második ilyen célú is- ’ kólái létesítmény. Hogy mennyire társadalmi ügynek tekintik .itt az iskolai könyvtárak fejlesztését, a na példa: a városi tanács elnöke avatta fel az új, otthonosan modernül berendezett könyvtárat. A megyei tanács művelődésügyi osztályának támogatásával még ezen a nyáron újabb tíz iskolai könyvtárat rendeznek be, s készítenek elő a szeptemberi megnyitásra. Hosszú bizonytalansági szakasz után úgy tetszik, jó irányba igazodik az iskolai könyvtárak ügye, s ezáltal sokoldalúan hasznosítható, korszerű segítséget kap az Mert ebben az alig több, mint ötszázlelkes kis községben, a lakásokban azért van igény a művelődésre, a kulturált szórakozásra. Bizonyítják ezt azok a zenei rendezvények is, amelyeket eddig sikerült megtartaniuk. A Miskolci Fúvósötös fellépését például nagyon sokáig emle-i gették a községben, s az esten is szép számmal vetlek részt érdeklődők. Csak hát a lehetőségek igen behatárolták. Elsősorban, de nem kizárólagosan, a művelődési ház „felépítése” miatt. Igaz, szinte mindenkor foglalt a terem — nagyon sok „idegen” rendezvényt is tartanak itt — de ez nem mindig művelődési jellegű foglalkozást takar. Pedig nemcsak a község lakosai, hanem az itt pihenők, gyógyulok is szívesen bekapcsolódnának tálán egy- egy rangosabb rendezvény meghallgatásába a község lakói mellett. Ügy, ahogyan a könyvtárba bejárnak. megcsinosodik az épület, Kifestik, elvégzik a belső tatarozást, kijavítják a villanyvilágítást, Bizony alaposan ráfér már. A községi tanács hatvanezer forintot ad rá. Talán még a könyvtár gondján is lehet majd segíteni. A község vezetői legalábbis töprengenek rajta. Mert azt mondják, sokán olvasnak a községben, s egy-egy könyvet végigolvas mindenki a családban. Egy szép kis könyvtárban pedig .sok mindent meg lehetne oldani. De hát ez még csak elképzelés. Csutorás Annamária oktató-nevelő munka. A fejlődés irányát hosszú távra kijelölő közoktatáspolitikai határozat alaptételként fogalmazza meg: „az oktatási intézmények nem taníthatnak meg mindent, ami az életben szükséges. Nem adhatnak befejezett műveltséget sem az általános, sem< a szakképzés keretében. A tudományos-technikai fejlődés mai szakaszában iskoláink csak úgy felelhetnek meg a társadalmi követelményeknek, ha a tanulók gondolkodását fejlesztve, képessé te- szik őket a folyamatos önművelődésre.” Nemzetközi pedagógiai kutatások eredményei erősítik e tétel érvényét. A folyamatos önművelés egyik fő forrása továbbra is a korszerű könyvtár. Ennek használatát pedig legalkalmasabb már az iskolában megtanulni. Hogy az önálló Ismeretszerzésben milyen központi jelentőséget tulajdonítanak modern nevelési irányzatok a könyvtárnak, ennek érzékeltetésére hadd idézzünk egy végletes hasonlatával is találó francia véleményt, amely szerint „az iskola a könyvtár előszobája.” Nálunk sokáig szemléleti viták hátráltatták az iskolai könyvtárak egészséges fejlődését. Felesleges párhuzamos szervezésnek, az amúgy is sovány költségvetési összegek szétforgácsolásának a nem kívánatos következményeire hivatkoztak azok, akik nem értették meg az iskolai könyvtárak sajátos feladatait. Jóleső viszont, hogy Borsod megye derekas részt vállalt ennek a rövidlátó szemléletnek a megváltoztatásából, s országos viszonylatban is egyik kezdeményezője lett az iskolai könyvtárak szakszerű fejlesztésének. A tanácsi közművelődési könyvtár- hálózat szakképzett, gyakorlott munkatársai — módszertan; központjuk, a , megyei könyvtár hatékony irányításával — készséggel segítettek mindenütt az iskolai könyvtárak létrehozásában, illetve a korábban felhalmozott könyvek könyvtárrá rendezésében. Mert néhány száz, vagy akár néhány ezer kötet halmaza még nem könyvtár. A könyvtár használhatóságának, azaz társadalmi hasznosításának előfeltétele, hogy biztosan eligazodjék benne az olvasó, megtalálja az érdeklődésének megfelelő olvasnivalót. S aki gyerekfejjel megtanult tájékozódni a szakszerűen működő iskolai könyvtárban, felnőttként is otthonosan igazodik el majd az egész összehangolt hazai könyvtárrendszerben, sőt a hasonló belső szerkezetű külföldi könyvtárakban is. Tehát életre szóló, bármikor, bárhol hasznosítható ú tra valót kap az iskolai könyvtártól. Ezért indokok a szigorúan igényes alapkövetelmény, hogy csak ott beszélhetünk iskolai könyvtárról, ahol annak korszerű, szakszert» feltételei — a megfelelő berendezésű, önálló könyvtárhelyiség, a rendszerezett könyv- állomány, az állományban eligazító katalógus, s a megfelelő szakképzettségű könyvtáros — együtt találhatók. A folyamatosság pedagógiai elvéből következik, hogy valamennyi iskolatípusban és fokozatban szükséges a •szakszerűen működő, rendszeresen gyarapítóit könyvtár. Reális fontossági sorrendet alakított ki a megyei művelődésügyi osztály: a városi és a körzeti általános iskolákban arányosan építi tovább a könyvtári hálózatot, azt pedig sürgeti, hogy valamennyi középiskola szervezze meg, illetve korszerűsítse a maga könyvtárát. Mércéül tekinthetők a szerencsi, a le- ninvárosi, a mezőcsáti középiskolai könyvtárak. Le- ninvárosban a szakmunkás- képző intézet könyvtára is mintául szolgálhat. A kollégiumi nevelésben is „hasznos befektetésnek” bizonyult a könyvtár például Özdon, Mezőkövesden. Hogy a különleges pedagógiai körülmények között mij; jelent' a helyi igényekhez igazított iskolai könyvtár, arra pedig a megyaszói fiúnevelő otthon, vagy a tornanádaskai gyógypedagógiai intézet szolgál megszívlelendő tanulságokkal. AZ ELŐRELÁTÓAN szervezett szakmai képzés, továbbképzés „elébe megy” a várhatóan növekvő igényeknek. Már most harminchárom iskolában van alapfokú könyvtárosi szakképesítésű pedagógus. A nyári oktatási program is számol a köny.v- tárosképzéssel. Ezenkívül példamutatóan bekapcsolódott az iskolai könyvtáros utánpótlás nevelésébe a Sárospataki Tanítóképző Intézet. Itt szakköri foglalkozási formában részesülnek három féléven át könyvtárosi képzésben azok a fiatalok, akiit majd főhivatásúk kiegészítőjeként a könyvtári munkát is szívesen, s szakértelemmel folytatják az iskolában. Bcrecz József
