Észak-Magyarország, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-26 / 121. szám
a» ÉSZAK-MAG YARORSZÁG 4 1973. május 26., szombat Két könyvheti I. Á könyvek Az idei könyvhét, mint ismeretes, az ötszáz éves magyar könyvnyomtatás ünnepe is és erre az évfordulóra emlékezve jelenik meg a könyvhéten a Chronica Hungaror,um, Hess András első magyar nyomtatott könyvének facsimile kiadása. Ezenkívül százegy kötet között válogathatnak a könyvbarátok. Kifejezetten könyvheti kiadvány az idén nincs, de júniusra jócskán összesűrűsödött a kiadók által tervezett kötetek sora, s közöttük több ünnepi jellegű művel is találkozhatunk. Az antológiák például már hagyományosan a könyvhéten jelennek meg. Ez alkalommal tizenegy antológia kerül a könyvespolcokra. Ezek között van a legújabb novellairodalom darabjaiból válogató Körkép ’73, a Szép versek 1972, a mai szovjet elbeszéléseket kínáló Tengeri szél, a néhány új drámát kézbe adó Rivalda 1971—1972, az. Árion 6 című nemzetközi költői almanach, Aranysövényű jellegeid címmel a> néphadseregünk életéről szóló írások, az Irószemmel 1972 című riportgyűjtemény, a Szép Szó antológiája és néhány további gyűjteményes kötet. A magyar költészetet tizenöt, a szépprózát huszonöt kötet képviseli. Jellemző mindkét kategóriában az élő magyar irodalom részvételének aránya. Tizenegy költőnk és tizennyolc prózaírónk jelentkezik kortársaink közül. Kiemelést érdemel Garai Gábor, Benjámin László, Illyés Gyula, Zelk Zoltán, Takács Gyula, illetve Váci Mihály verseskötete, a prózai művek közül Cseres Tibor novelláinak gyűjteménye, Zám Tibor Bács-Kiskunból jövök című szociográfiai munkája, Szabó Magda Szemlélők című regénye, Lénárd Sándor Völgy a világ végén és más történetek. Kolozsvári Grandpierre Emil Az utolsó hullám, Szol j 'ka Tibor Züzü vendégei, Lengyel József Argonidész hajói című kötete. De megtaláljuk a szépprózai művek listáján Darvas József, Hidas Antal, Fejes Endre, Moldova György, Örkény István és mások, a halottak közül Krúdy Gyula, Kaffka Margit, Radnóti Miklós nevét is. Több sorozat is jelentkezik a könyvhéten. A Magyar Remekírók sorozat első két köteteként Csokonai Vitéz Mihály minden munkája és Jókai Mór három regénye jelenik meg e sorozatban először. A Szovjet Irodalom Könyvtára sorozat első két kötete Leonov Orosz erdő és Solohov Feltört ugar című regénye. A Móricz Zsigmond-sorozat két kötetben az író elbeszéléseit kínálja, a Csehov-sorozat első darabja pedig A esinovnyik halála. Móra Ferenc életmű sorozata is megjelenik, az első kötet A hatrongyosi kakasok. A világirodalmat tizenkét mű képviseli a már említett sorozatokon kívül. Feltétlenül kiemelést érdeméi Heinrich Böll Csoportkép hölggyel című regénye, Majakovszkij verseinek kötete, Szimonov Az utolsó nyár című regénye. A politikai, ideológiai művek, memoárok közül elsősorban az Interjúk a. munkásegységröl című kötetre hívjuk íel a figyelmet. A tanulmányok és ismeretterjesztő művek közül Zaharov Délkelet- és Közép-Európa felszabadítása 1944—45 című hadtörténelmi munkájára és Beregovoj Egy űrhajós feljegyzései című kötetére. Több művészeti kiadvány s kilenc ifjúsági és gyermekkönyv is megjelenik, amelyek közül Somogyi Tóth Sándor A gyerekek kétszer születnek, és Erdö- dy János így élt Gutenberg című regénye külön figyelmet érdemel. o® 18. Ünnepségek, találkozók A könyvhét nemcsak a könyvkiadás és könyveladás, hanem az élő irodalom művelői, az írók és az olvasók találkozásának ünnepi időszaka is. Sokfelé lesznek Borsocfban és szerte az országban is különböző szintű és különböző • szervezésű író—olvasó találkozóit, irodalmi estek. Sok szakszervezet, üzem, egyéb közület is meghív írókat találkozóra. Ez jó, ennek örülni lehet, de ne legyen ünneprontás arra is felhívni a figyelmet, hogy a rendezvényeknél több előrelátás, több körültekintés kívánatos, mint például az elmúlt esztendőben néhány alkalommal tapasztalhattuk. (Nem az 1972-es könyvhétről van szó, hanem egy esztendőről.) Nem jó, ha bármilyen szép meghívó is invitál, bármilyen díszes plakát is csábít, ha az előkészítés hiányos, ha az érdeklődés nem őszinte, ha az író toborzott vatta-közönséggel találkozik, és szinte forgatókönyvszerűén teszik fel kínoskeservesen a kérdéseket a rendező szerv munkatársai, vagy azok családtagjai, hogy valamiképpen megmentsék az unalomba fulladástól a rendezvényt. Jó előre tudni, hogy a közönség akar-e találkozni azzal, akit meghívunk, egyáltalán érdeklődik-e iránta, munkái iránt, vagy csak egy betervezett programpontot teljesítünk, kipipálunk. Nem is olyan régen történt, hogy országos hírű, Kossuth- díjas írónkat meghívták a nagyközség művelődési házába, amelynek íűtetlen nagytermében több száz iskolásgyerek di- dergett pedagógusok felügyelete mellett, felnőtt érdeklődő nem akadt. Egy más alkalommal több költő rándult le irodalmi estre a fővárosból, és az ország más részeiből, és öt érdeklődő volt rájuk kíváncsi. Író—olvasó találkozót szerveztek egy költőnek egy vidéki városban, öt kivezényeli kiskatona a közeli építkezésről, a rendező szerv három alkalmazottja és egy tanácsi vezető üldögélte végié a kínos negyven-negyvenöt percet, amíg a találkozó tartott. . Ezeket a példákat nem azért emlegetjük fel a könyvhét előtt, mintha ezek lennének a legjellemzőbbek az élő irodalom és a közönség találkozására, de nem ritkán adódnak ilyenek. Ne legyen hát a könyv ünnepi hetén ilyesfajta találkozás, hanem a találkozók legyenek mindenkor őszinték, igaz érdeklődéstől fűtöttek, emberiek. Legyenek hasznosak írónak, olvasónak egyaránt, ne csak a rendező szerv statisztikájának. BORSODI TÁJ Láng György: Beethoven Zsignár István rajza I tavasza „Be akarom bizonyítani, hogy az, aki jól és nemesen cselekszik, emellett még a méltatlanságot is cl tudja viselni” — írta Beethoven, az életrajzi regény mottója lehetne ez a gondolat. Hogyan érik művésszé végtélen sok sanyarúság, fizikai és lelki megpróbáltatás hatására egy zseniális kisfiú. Milyen élmények hatottak rá gyermek- és serdülőkorában, kik és hogyan nevelték, tanították, milyenek voltak adottságai? — Ezekből az elemekből, a valóságot itt-ott szépítve, az írói szándékhoz igazítva rajzolja meg Láng György a nagy .zeneköltő életét 22 eves koráig. Érezteti, hogy miként adták nagy müveinek alapélményét a Rajna-parti séták, az első reménytelen szerelem. Oda is eljutnak, ahová a zeneiskola nem „ ... A ZENE MINDENKIÉ ...” idézzük számtalanszor Kodály Zoltán szavait. S az életben lépten-nyomon találkozhatunk azzal, hogy a zene valóban eljut a nagy tömegekhez. Abban. hogy egyre több olyan fiatal nő fel, aki szereti és érti a zenét, jelentős szerepet vállal magára Borsodban és Miskolcon is a Zeneoktatói Munkaközösség. Szerepük, s feladatuk jelentős, hiszen a zeneiskolák mellett, a zeneiskolákon kívül a munkaközösség tagjai azok, akik a zene értésére és a zene sze- retetére nevelnek, nem csekély számú fiatalt. S olyan területeken dolgoznak, tanítanak és nevelnek, ahová a zeneiskola nem jut el, olyan fiatalokat, akik nem jutnak be, vagy nem jutottak be a zeneiskolába. Borsodban harmincöt helyen működik a munkaközösség, csaknem 900 növendékük van. Miskolcon 1600 növendéket oktatnak zenére és szolfézsre, s ebben a munkában több mint hatvan zene- és énektanár vesz részt. Számszerűségében is jelentős tehát a munkaközösség tevékenysége, s valóban elmondható, hogy hézagpótló munkát végeznek. Több értelemben is azt, egyrészt azért, mert oda is eljutnak — amint azt már mondtuk —, ahová a zeneiskolák nem, másrészt azért, mert a zene iránt kedvet érző, de kevésbé tehetséges fiatalokat is megismertetik a zenével. S nagyon sok olyan fiatalt is felfedeznek, akik később folytathatják zenetanulmányaikat, és eljuthatnak esetleg a szakközépiskolába is. A jellemző azonban az, amint azt Hetényi Margit, a megyei munkaközösség vezetője és Imolái Zoltán, a. Miskolci Zeneoktatói Munkaközösség vezetője elmondta, hogy a zenén, annak megértetésén és megszerettetésén keresztül tágul az oktatásban részt vevők érdeklődési köre, érzelmileg gazdagodnak, s nagyon sokan a hangversenyek, a zenei programok folytonos figyelőivé is válnak. Erre egyébként határozott törekvése is van a munka- közösségnek, s az év végi nyilvános vizsgákat, ahol erre mód van, kis kamara- hangversennyel is egybekapcsolják. Többnyire valamelyik vizsgáztató művésztanár ad kis kamarahangversenyt a növendékeknek, megfelelő bevezetővel és magyarázattal kísérve. Országosan ritkának számít az a kezdeményezésük, hogy a munkaközösségekben tanuló fiatalokat,' azok legjobbjait egy-egy közös fesztiválon felléptessék. Encs és Szerencs után a közelmúltban Szikszón rendezték meg a harmadik fesztiváljukat, s ezen első ízben szerepeltek együtt a megyei és a városi Zeneoktatói Munkaközösségben hangszeren tanuló, illetve a kórusmunkában részt vevő fiatalok. Nemcsak ez a kezdeményezésük országosan figyelemre méltó; általában elmondható az is, hogy a munkaközösségek tevékenységét, a tanítás színvonalát is példamutatónak ítélik meg. Ebben nyilvánvalóan nagy szerepet játszik az is, hogy- a Zeneoktatói Munkaközösségben szervezett továbbképzés van, a megyei munkaközösség tagjait általában kétévenként, kéthetes bentlakásos továbbképzésre hívják össze, míg a városiak havonta találkoznak továbbképzésen. A Zeneoktatói Munkaközösség „területe” nemcsak térben széles, életkorban is az. Hiszen az óvodás kortól kezdve, bizonyos mértékig a felnőtt korig foglalkoznak növendékekkel, s nem egy helyen — nem vállalkozhatunk a teljes lista felsorolására — nagyon szép eredményekkel. Említhetnénk Abaújszántó példáját, ahol még a Röpülj páva mozgalomba is bekapcsolódtak, de mondhatnánk Szikszót, Sajó- szentpétert, Szerencset. Alsó- zsolcál, ahol a munkaközösség nagyon szép eredményeket tud felmutatni. A Miskolcon működök közül a Szilágyi Dezső utcai, a he.iőcsa- bai iskolákat említhetnénk meg, ismét csak a teljesség igénye nélkül. Mert azt is tapasztaltuk még, hogy ott megy nagyon jól a. munka- közösség tevékenysége, ahol az iskoláktól megkapják a segítséget, ahol az iskolák vezetői és tanárai figyelemmel kísérik tanítványaiknak a zenében való előrehaladását. A MUNKAKÖZÖSSÉGBEN tanulás ugyanis ugyanúgy osztályonként történik, mint a zeneiskolákéban, s közös a tanterv is. Csak itt, ebben a formában még inkább kidomborodik a népművelési tevékenység. Az. hogy zeneértő, zeneszerető emberek kerülnek ki a kezük alól, olyanok, akik nem életpályának választják a zeneismeretet, hanem életük, érdeklődési körük fontos kiegészítőjének. Csulorás Annamária KercaisiikíSI) négyzetméter alapterületű ,i i zárható helyiséget fából készült bolti berendezések tárolása céljából Miskolc városban, vagy 10 km-es körzetében. A berendezéseket évente egy alkalommal szállítjuk cl és vissza. Ajánlatokat a lapkiadóba kérünk „Kereskedelmi vállalat” jeligére Érettségizett, perfekt gyors- és gépírót azonnali belépéssel felvesz művelődési intézmény A pályázatokat a Magyar Hirdető miskolci kirendeltségéhez kérjük részletes önéletrajzzal „Kulturált munkakör” jeligére beküldeni Vállalatok, állami gazdaságok, szövetkezetek, intézmények! töltőállomások tervezését, technológiai és villamos szerelését Üzemanyagkutak rendszeres karbantartását, a tartályok tisztítását és nyomáspróbáját Voluméterek, szivattyúk, kútoszlopok felújítását és hitelesítését Cím: UNIVERSAL SZERVIZ TSZ, Eger, Csákány utca A/13. Ügyintéző: Gyarmaty Károly Telefon: 10-66 (hm)
