Észak-Magyarország, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-31 / 125. szám

É5ZAK-MAGYARORSZAG 2 1973. május 31,, csütörtök VETÍTVE MÉG SZEBBEK A SZÍNES FELVÉTELEK! Ismét kapható a PROFIL B4 diavetítő gép keretezett és szétvágatlan filmek vetítésére Ara: 800 Ft Dianézők, diakeretek, diakeretező berendezés, olcsó „Monoplast” vetítővászon többféle méretben, nagy választékban kapható 1 db SZLR 150/210—100 típusú (vagy hasonló) robbanásbiztos termoventillátoros szárítókemencét Ajánlatokat az alábbi címre kérjük: Finommechanikai Vállalat, Székesfehérvár, Major utca 23. Tel.: 13-256/31 mell. Telex: 21358 Ügyintéző: Szenner Sándor A Béke Mg. Tsz-nél, Szirmabesenyőn 2300 fm. eternit lefolyó­cs rz nyomocso 150—200-as átmérőjű ELADÓ Érdeklődni lehet a tsz főkönyvelőjénél Értesítés Értesítjük fogyasztóinkat, hogy az alábbi utcák­ban és időpontokban tr.-állomás fenntartó« miatt az ÁRAM­SZOLGÁLTATÁST SZÜNETELTETNI fogjuk 1973. júnilLS 6—7—8- án 7—15 óráig: Kun Béla utca 60—80-ig, 29—63-ig, Bocskay utca 30—38-ig, 6—24-ig, 9—27-ig, Budai J. utca 20—60-ig, 5—19-ig, Népkert, sportpálya, Eötvös utca 1. sz., Lévay J. u. 18—72-ig, 21—67-ig, Zrínyi utca 41—53-ig, Szilágyi D. utca 1. sz., Kinizsi utca 11—45-ig, 18—54-ig. Bem József utca 4—18-ig, 1—9-ig ÉMÁSZ I. sz. kir. Szerdán egész napos MSZBT aktívaértekezletet tartottak a Budapesti Pártbizottság ok­tatási igazgatóságának épü­letében. Az MSZMP KB agi- tációs és propagandaosztálya és az MSZBT országos el­nöksége által rendezett ta­nácskozáson — amelyen az elnöki tisztet Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, az MSZBT el­nöke töltötte be, — több mint hatszázan — MSZBT-aktivis- ták, megyei és fővárosi ke­rületi pártbizottságok képvi­selői — megvitatták a baráti társaság legutóbi országos ér­tekezlete óta végzett munka eredményeit, valamint az új mozgalmi forma tagcsopor­tok tevékenységének tapasz­talatait. Az elnök., jgben fog­lalt helyet Grósz Károly, a Központi Bizottság agitációs és propagandaosztályának helyettes vezetője, Katona Imre, a Budapesti Pártbi­zottság titkára, Koszti Lajos, a Lenin Kohászati Művek pártbizottságának titkára, valamint F. P. Bogdanov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének tanácsosa. A meghívottak között volt Kiss Károly, az MSZMP KB tagja, a Béketanács alelnöke, Virizlai Gyula, a SZOT titká­ra, dr. Molnár Béla, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának titkára, dr. Gombár József, a KISZ KB titkára, valamint Regős Gábor, az MSZBT titkára. ■ m „ , I' ' ;.'r\ W Vj-— Először Apró Antal üdvö­zölte a megjelenteket, majd a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatainkról beszélt, s kiemelte: e kapcsolatok az őszinte barátság, a szocialis­ta internacionalizmus szelle­mében fejlődnek és alakul­nak. Ezt követően Nagy Mária, az MSZBT főtitkára a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság elmúlt időszakban vég­zett munkájával foglalkozott. Megállapította: a baráti mun­ka tagcsoportokban folyik, ez az új szervezeti forma a Le­nin Kohászati Művek 1971. áprilisi felhívásával vette kezdetét. Azóta csaknem 900 MSZBT-tagcsoport jött létre szerte az országban, a válla­latoknál, gyáradban, tsz-ok- ben, oktatási, kulturális in­tézményekben. A dolgozók nagy tömegei kapcsolódnak be a barátsági munkába, vál­lalnak részt a közvélemény internacionalista—szocialista, hazafias tudatformálásában, miközben önmaguk is e po­litikai munkában a szocializ­mus, a kommunizmus kiváló harcosaivá válnak. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság kezdeményezésére indított országos akciókba — „A hős városok hete”, a „Kell a jó könyv”-olvasó- mozgalom, „A szibériai he­tek”, az „ötvenéves a Szov­jetunió” és más programok — sikerrel kapcsolódtak be a tagcsoportok, s eredménye­sen használják fel ezeket a lehetőségeket a Szovjetunió­ról szóló politikai propagan­damunkában. A főtitkár a továbbiakban hangsúlyozta: rendkívül jó eredmény, hogy ma már 128 iskolai tagcsoport működik, s az oktatási intézményekben végzett színvonalas és tartal­mas barátsági munkának kü­lönösen nagy a társadalmi és politikai jelentősége. Nem kevesebbről van szó — mon­dotta —, mint ifjúságunk szemléletének formálásáról, internacionalista és hazafias neveléséről. A főtitkár kiemelte: annak, hogy az elmúlt időszakban végzett munkával tovább nö­vekedett a baráti társaság szerepe, ösztönző ereje tár­sadalmunk életében —, nél­külözhetetlen alapja pártunk következetes marxista—leni­nista politikája, a Szovjet­unióhoz fűződő sokoldalú, életünk egészét átfogó kap­csolataink állandó erősödése, a barátsági mozgalom igazi ereje és tartalma. M inden kis és nagy közösség természetes szük­séglete, hogy időnként visszapillantson és elemzően értékelje az eddig megtett utat. Pon­tosan ez történt most az NDK fővárosában, Berlinben. A társadalom vezető ereje, a Né­met Szocialista Egységpárt Központi Bizottsá­ga tartotta meg kétnapos, átfogó tanácskozását, amelyen Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára terjesztette be a Politikai Bizottság beszámolóját. A dokumentum, ez az igényes áttekintés meglehető­sen jelentős időszakot ölel fel, a szó minden értelmében. Tulajdonképpen két esztendő munkájáról számol be, hi­szen feleleveníti azokat a fontosabb bel- és külpolitikai eseményeket, amelyekre 1971 júniusa, a párt VIII. kong­resszusa óta került sor. Nem akármilyen két év volt ez a Német Demokra­tikus Köztársaság — és Európa, a világ — életében. Ép­pen e két év alatt kezdtek sorra beérni a Szovjetunió és a többi szocialista ország, nem utolsósorban éppen az NDK sokesztendős diplomáciai-politikai erőfeszítéseinek gyümölcsei. Éppen e hétszázvalahány nap alatt omlott össze látványosan és visszavonhatatlanul az NDK köré a hidegháború alatt oly sok energiával felépített nyugati blokád. Volt valami szép jelkép abban, hogy éppen a Német Szocialista Egységpárt plénumára érkezett meg a távoli Buenos Airesből a hír az NDK elismeréséről, nemzetközi jogi érvényű kapcsolatok létesítéséről. Latin-Amerika második legnagyobb országa immár a nyolcvanhamiadik állam, amely az NDK-val ilyen kapcsolatra lép. A berlini számvetés jogos alaphangja a történelmi eredmények felett érzett öröm. Szívből osztjuk ezt az örömet mi, magyarok is. Elsősorban természetesen azért, mert barátaink sikereit a magunkénak is érezzük. Dp azért is, mert minél jobbak a világ immár hetedik ipari államának, a Német Demokratikus Köztársaságnak a oo- zíciói, annál jobbak a tartós béke kilátásai is az európai kontinensen. Az MSZMP KB és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság or­szágos elnöksége aktívaértekczletet tartott az MSZMP Vil­lányi úti oktatási központjában Tanácskozás mezőgazdaságunk aranytartalékáról Megvet gyeppzsiáSMási bemutató Szenifrön Tegnap, május 30-án a borsodi műszaki hetek leg­érdekesebb mezőgazdasági rendezvényére került sor Szendrőn. A nagy érdeklő­dés, a több mint 150 szak­ember részvétele is bizonyít­ja, hogy a napirenden sze­replő gyepgazdálkodási prob­lémák ma minden mezőgaz­dasági üzem számára fonto­sak. A vendéglátók nevében Fasimon János, a Szendrői Állami Gazdaság igazgatója nyitotta meg a megyei gyep­gazdálkodási bemutatót és ankétot, majd Faragó Károly, a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztá­lyának vezetője mondott be­vezető előadást. Rámutatott, hogy a rét- és legelőgazdál­kodás mezőgazdaságunk egyik aranytartaléka. A gyepgazdálkodás fejlesztése nélkül nem képzelhető e] az állattenyésztés terveinek, a szarvasmarha- és a juh-prog- ramnak a megvalósítása. A Mis imiibü hideg... A glbárti szerpentinen fel­kapaszkodva a zempléni he­gyek nyugati nyúlványai szelíden zárják a Hernád- völgyet. Az aranyosi fürdő horizontjánál a falusi házak sokaságából magasra emel­kedő egykori Halmos-kúria piros pallós épülete akarat­lanul is magára vonja a fi­gyelmet. A gondosan épült kőkerítés valaha védelmet nyújtott a bennlakóknak az egyszerű emberek kíváncsi­ságától. Ma • a modern vaskapu rá­csos ablakai szinte felkínál­ják a gondosan kezelt park panorámáját. Az örökzöld fenyőfák szomszédságában valóságos „állatparadicsom” pompázik. Az erdő és me­ző sokszínű madárfajtája él egymással békességben. A kúria hajdani tulajdo­nosa még álmában sem sej­tette, hogy az általa oly el­zárt kastély a felszabadulást követő néhány év után egyik bázisa lesz az ifjúság- és gyermeknevelésnek. Abaújkér — az encsi járás kisközsége. Lakossága ma sem éri el az ezer főt. Híre, neve mégis ismertté vált mind a megyében, mind a megye határán túl. Az 1950- es évek elején ifjúsági ve­zetőképző volt itt, ahonnan több száz fiatal tudásban gyarapodva került a megye számos községébe. 1958-ban a párt- és állami határoza­toknak megfelelően gyógy­pedagógiai intézetté szervez­ték. Tegnap, szerdán délelőtt bensőséges ünnepségen em­lékeztek meg fennállásának 15. évfordulójáról. Szentmártoni László igaz­gató meleg szavakkal üdvö­zölte az ünnepség részvevőit, az intézet volt növendékeit, akik erre az alkalomra ba­ráti találkozót szerveztek. Az ünnepség elnökségében fog­lalt helyet: Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke, a Borsod megyei Tanács el­nökhelyettese, Cservák Fe­renc, a Borsod- megyei Párt­végrehajtóbizottság tagja, az Encsi járási Pártbizottság el­ső titkára. Varga Gáborné ünnepi megemlékezésében méltatta az intézet pedagógusainak fáradságos tevékenységét, melyet az eltelt tizenöt év alatt kifejtettek. — A pedagógus munkája sehol sem könnyű, de külö­nösen itt nem, ahol a ne­velőknek állandóan a gyere­kek között kell élniük, hogy pótolják azt, amit az ide­kerültek olyannyira hiányol­nak — a szeretetet. A gyógy­pedagógiai alanyok olyanok, akiktől a természet kegyet­lensége megvonta a teljes emberi értelmet, akikben alig-alig pislákol a szellem fénye, amit itt újra és újra éleszteni kell — mondotta, majd így folytatta: — Az intézetben a fárad­sággal végzett munka legna­gyobb eredménye, hogy a ki­kerülők többsége beilleszke­dik társadalmunkba. A tudás önmagában hideg, s ragyog, mint a gyémánt. Igazi ér­telmét a vele párosuló öröm és szeretet adja. Szocialista államunk évről évre jelentős összegeket for­dít az idegileg sérült gyer­mekek oktatására, nevelésé­re. Sokan kérdezik: meg­éri-e? Ha a rájuk fordított energia csak részben térül is meg, soha nem mondha­tunk le róluk, hiszen nekik is joguk van a tudáshoz. A 15 éve működő intézet eddigi eredménye is igazol­ja, hogy a kikerülő gyerme­kek első igazán elért örö­mét a munkasiker adja. Er­ről beszélt az ünnepséget megelőző találkozón Varga Ferenc, Bodrogi István, Hor­váth László, akik a gyógy­pedagógiai intézet tanulói voltak. Az intézetben elért ered­mény azonban még csak fél­siker. A megkezdett munkát a különböző munkahelyek kollektíváinak kell folytatni. A most végző gyermekek már a napokat számolják, hogy az életbe elinduljanak, s számukra talán meghatá­rozó lesz az első igazán mun­kanap. Az Abaújkéri Gyógypeda­gógiai Intézet igazgatójának munkáját a Borsod megyei Tanács elismerő oklevéllel jutalmazta. V. M. Minden mezőgazdasági üze­münk alapvető tevékenysége ma a gyepgazdálkodással va­ló intenzív foglalkozás. Az előadó ismertette me­gyénk mezőgazdasága előtt álló feladatokat s azok meg­valósításának népgazdasági jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy sok helyen még szem­léletben! problémákkal is meg kell küzdeni, de mind több az olyan nagyszerű példa, mint a Szendrői Ál­lami Gazdaság és a szend­rői Szabad Föld Tsz gyep- gazdálkodási eredményei. Ezután dr. Barcsák Zoltán professzor, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa tartott előadást a dombvidé­ken levő juhlegelők korsze­rű hasznosításáról. Az orszá­gos hírű szakember nagysze­rű, megvalósításra váró ta­nácsokat adott a mezőgazda- sági üzemek még kihaszná­latlan tartalékának liaszno- sitásához. Részletesen szólt a telepítés, a talajerő-után­pótlás és a -hasznosítás kér­déseiről, ismertette a legjob­ban bevált, tudományos mód­szereket. Ezt követően Végit János, a Szendrői Állami Gazdaság főagronómusa, majd Pintér József, a szendrői Szabad Föld Tsz elnöke ismertette a gazdaságaikban folyó korsze­rű gyepgazdálkodás módsze­reit és eredményeit. A kör­nyék igen gyenge hozamú határrészeiben mindkét gaz­daság a korszerű gyepgaz­dálkodásra alapozza fejlett állattartását. Nagyszerű ered­ményeiket a helyszínen is tanulmányozták a bemutató részvevői s meggyőződhettek róla. hogy a gyeogazdálko- dásra alaoozott állattartás­sal mindkét gazdaságnak si­került megoldania a gazda­ságos termelést. A bemutató nyomán a szendrői példák remélhetően megyénk mind több gazdaságában követők­re találnak U>. s.) Kilencszáz az reáliái Berlini illilfilli

Next

/
Oldalképek
Tartalom