Észak-Magyarország, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-12 / 85. szám

1973. április 12., csütörtök ESZAK-MAGVAR0R5ZAG 3 Túlteljesítik tervüket az Esztramos kőbányászai Odafönn, a hegy túlsó ol­dalában, az ország egyik leg­érdekesebb mészkőbányájá­ban éppen robbantanak. A Tornaszentandrás fölé maga­sodó, hatalmas hegy tömb, az Esztramos lábánál meghú­zódó bányairodában is halla­ni, sőt, „érezni” is lehet, a hatalmas sziklatömböket szaggató robbantások erejét. Szilágyi Ferencet, a bánya­üzem vezetőjét azonban csep­pet sem zavarja, hogy mi­közben az itt dolgozó több mint kétszáz kőbányász tér­ni elömunkajáról. helytállásá­ról beszél, nagy dörrenések remegtetik meg az ablako­kat, s úgy érezni, hogy az íróasztal is elmozdulni ké­szül a jegyzettömb alól. Mii-e végetér a robbantá­sok sorozata, már sok érde­keset tudok e rendkívüli hegy köbányászairól, a nagy- termelésű, korszerűsödő bá­nyáról. s magáról a hegyről, a geológusok szerint mintegy 60—70 millió éves Eszti’a- m ősről. De kezdjük a „munkaadó­val”, a heggyel, ezzel a va­lóságos természeti kinccsel. Nevének magyaros csengésű mai formáját, az Esztra- mos-t (de egyesek a környe­ző falvakban Ostromosnak is mondják) a népnyelv alakí­totta ki. A régi geológusok, a kőzetek egykori ..vallató!”, is a régi idők első térképészei egyedülállósága és összetéte­lének rendkívüli érdekessége miatt csak a latin „extra mens” néven emlegették, és jelölték. Ez a különleges, az­az ..extra” hegy alakult, si­mult, kopott a nép ajkán esztramos-.sá. A hegy különlegességét, az is bizonyítja, hogy pontosan 45 esztendővel ezelőtt, 1928- ban nem is mészkő, hanem vasércbánya , kezdte meg a termelést az Esztramos ol­dalában. Évekig a diósgyőri kohók olvasztották az itt bá­nyászott vasércet, s a bá­nyászkodást talán nem is annyira az ércvagyon miatt hagyták abba. De megmaradt a bányászok számára a hegy másik érté­ke, a tömérdek mészkőva- gyon. Hogy hány tíz vagy akár százmillió tonnányi? Az elmúlt 15 év alatt oda­Munkasfiataiok munka után Vasbeton-kolosszus alapjai fönn a csúcsból, a hegy leg­kisebb tömegű részéből 60 méternyit sikerült „eihorda- ni” a bányászoknak. És az Esztramos 312 méter magas, trebélyesedő tömbjéből az egyre intenzívebb, korsze­rűbb bányászkodás is mai­sokkal lassabban faragja le a métereket. De teljesen nem is akar­ják, nem is fogják clhordani a vénséges, különleges he­gyet. Hiszen belsejében, bar­langjaiban valóságos termé­szeti csodákat, évmilliók cseppkövekbe és kristályok­ba dermedt üzenetét őx-zi. Egykor majd a hegy gyom­rának e különleges kincseit is fel kell tárni, hozzáférhe­tővé kell tenni, de addig is tovább „koptatják” az Észt- ramos csúcsát. Mert a Bor­sodi Ércelőkészítőmü, a ko­hászatok és más üzemek vár­ják a mészkövet. A tavalyi épülő kőtörőinü , •145 ezer tonnás termelés (eb- böi 4500 tonna volt a bányá­szok „í-áadása”) 80 százalékát dolgozta fel a BÉM, s az idén már 480 ezer tonna a terme­lési terv. Kovács István, a torna- szentandrási bánya párttit­kára szerint biztos, hogy a magas tervet is túlteljesítik. Már az első negyedévben csaknem 4000 tonnát „tettek rá” a 120 ezer tonnás terv- élői rányzia tra. Korszerűsödik a bánya, fo­kozódik a gépesítés. Nem is olyan régen még csak napi 900 tonna volt a kapacitás, ma már napi 1560 tonnát tudnak lerobbantani, megtör­ni. elszállítani. És odafönn gyors ütemben épül a munkát segítő, a ter­melést növelő, új beruházás, a hatalmas kötöi-őmű. A 15 millió forintos beruházásnak még az idén üzemelnie kell. (pozsonyi) Szakszervezeti munka a tanácsi szervekben A tanácsi szervekben mű­ködő szakszervezeti bizott­ságok, a vállalatoknál, üze­mekben kialakult gyakorlat­nak megfelelően évenként számot adnak a tagságnak a végzett munkáról. A Köz- alkalmazottak Szakszerveze­tének mezőkövesdi járási bizottsága a napokban tar­totta küldöttértekezletét, amelyen Popp László titkár, a járási hivatal pénzügyi osztályának vezetője ismer­tette a vezetőség beszámo­lóját.. Ebben utalt rá, hogy a párt Központi Bizottságá­nak múlt évi novemberi ha­tározata központi feladat­ként jelölte meg a szocia­lista demokrácia erősítését. — Ez természetesen érvé­nyes a szakszervezeti mun­kára is — hangsúlyozta az előadó. — Ezért fokozottabb jelentőséget kell tulajdoníta­ni annak, hogy tagságunk nagy részének szakmai tevé­kenysége a lakossággal való széles körű kapcsolaton alapszik. A szakszervezeti bizottság titkára u továbbiakban arról beszélt, hogy a központi in­tézkedések és határozatok nem oldanak és nem is old- bnüjiuk meg minden problé­mát. Tehát, rendkívül sok múlik u helyi szervek mun­kájától. A helyi állami szer­vek dolgozói, a szakszerve­zeti bizottság sokat téliét a szocialista rendszerünktől idegen jelenségek leküzdé- I sóért. Joguk és kötelességük, I hogy fellépjenek a különbö- [ ző visszásságok ellen, hogy következetesen küzdjenek a visszaélések, a harácsolás, árdrágítás, adócsalás meg­szüntetése érdekében. A szakszervezeti bizottság feladatairól szólva utalt rá, hogy a jövőben jelentőségé­hez mérten kell foglalkozni a tagság politikai képzésé­vel. nevelésével, ugyanis az elmúlt évben ennek a fon­tos követelménynek a veze­tőség nem tett eleget. Ugyan­csak kritikai észi-evételként hangzott el az a megállapí­tás, hogy rendkívül alacsony a szervezettség a Mezőköves­di járási Hivatalnál. A kö­zelmúltban az illetékes szak- szervezeti szervek felmérést végeztek a megyében, s ér­tékelték az egyes szakszer­vezeti bizottságok ilyen irá­nyú munkáját. Az ■ ered­mény: a járási hivatalok kö­zött folyó versenyben a me­zőkövesdi áll az utolsó he­lyen. Jelenleg húsz olyan ta­nácsi dolgozóról tudnak, aki nem nck. tagja a szakszervezet- U L. Ózdi helyzetkép A KISZ Borsod megyei Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén megvitatta az Ozdon cs a Kazincbarcikán elő cs dol­gozó munkásfiatalok művelődési, kulturális cs szórakozási helyzetét. A rendkívül sokrétű, gondos munkával össze­állított két előterjesztés kapcsán érdekes vita bontakozott ki. melyen a vb tagjain kívül részt vettek a megyei cs a két városi pártbizottság, valamint a KISZ Központi Bizottság képviselői. Az előterjesztések és a vita kapcsán ezúttal — éppen az anyagok sokrétűsége zctképpel foglalkozunk. A szabad idő hasznos, cél­szerű, s hozzálehetjük, igé­nyes eltöltésére való törek­vés ma világjelenség. Szak­emberek népes csoportjai foglalkoznak vele, miként hasznosíthatják az emberek a technika színvonalának emel­kedésével párhuzamosan nö­vekvő szabad időt. Teszik ezt azéi-i, mert szociológiai felmérések, reprezentatív közvélemény-kutatások bizo­nyítják. hogy a szabad idő növekedése nem mindig es­nem mindenüti jár együtt azokkal az igényekkel, ame­lyek tulajdonképpen szüksé­gessé tették a csökkentett munkaidő bevezetését. E téma a piaga valós, na-, gyón is kontrasztosságában bontakozik ki a fiatalság kö­rében. Érthető ez, hiszen ne­kik nemcsak több a szabad idejük, hanem életkori sajá­tosságukból nagyobb a szó­rakozás, a művelődés 'iránti igényük. Ezt tanúsítják az ózdi példák is. (Özd 40 erei- lakosú munkás- város. A lakosság 50 százaléka SO éven aluli. A-/, ifjúság alap­vető rétegét a dolgozó fiata­lok képezik. Iskolai végzettség, műveltség tekintetében eléggé megoszlanak. Sok a nyolc ál­talánosít. el nem végzett fialni. Többségük cigány.) Az északi iparvárosban az elmúlt, években jelentős erő­feszítéseket teltek az ifjú­munkások művelődési szín­vonalának emelésére. Külö­nösen a kohászati üzemben és a ruhagyárban történt számos helyes kezdeménye­zés. Ennek egyik ei-edménye- képpen tavaly már több mint 1700 fiatal tanult szakmai tanfolyamokon. De az igaz­sághoz tartozik, hogy nem mindenki „önszántából” ült a könyvek mellé. Sokakat a szükség kény szeritett rá. Rá­jöttek ugyanis, hogy az el­sősorban jövőbeni anyagi konzekvenciák levonásából kialakult vélemény — nem érdemes tovább tanulni, mert a befektetett energia „csak” hosszú távon realizálódik — csalóka és enyhén szólva fél- revezető. Éppen a napokban a kormány bérintézkedései­nek helyi megvalósulása kapcsán, ki-ki a saját borí­tékjában tapasztalta,' hogy érdemesebb szakmát tanul­ni, mint segédmunkáskod ni. (Ózdon soha nem jelentkez­tek annyian szakmai tanfo­lyamokra, mint éppen miatt — csupán az ózdi hely­mosi . . .) Igaz, a dolgozók általános iskolájában manap­ság is sok a „szabad kapa­citás” és 1 a beiratkozottak sem végzik el valamennyien a nyolc általánost. (A szocialista brigádok cs a KISZ- sze rvezet e k e g y űt t m ük ö- dósé többségében ió. Szorgal­mazzák a továbbtanulást. Gyakoriak a közös kulturális, szórakozási célokat Szolgáló rendezvények. Igaz. n műve­lődési. kulturális vállalásokban és azok teljesítésében is sok a formalitás.) Ozdon A fiatalok .90 száza­léka szocialista brigádtag. Nem érdektelen e helyen is megemlíteni, hogy a város kohászati üzemében és a ru­hagyárban dolgozó fiatalok konkrétan is hozzájárulnak a gyárak eredményességé­hez. De miközben derekasan részt vállalnak a mindenna­pi munkából, munka után is céltudatosan, értelmesen igyekszenek élni. Csakis ezért válhatott oly népszerűvé a kiváló ifjú mérnök és tech­nikus mozgalom. Ezért van, hogy a munkaversenyeket a legtöbb helyen összekapcsol­ták a politikai és szakmai képzéssel. Máris felmérhető, kedvező hatással van az ön­művelésre például az, hogy minden 100 órás, vagy annál több időt igénylő szakmai tanfolyamon legalább 10 órá­ban politikai témákat dol­goznak fel. (Az ózdi KlSZ-szcrvczetck kulturális munkájára is az út­keresés a jellemző. Igyekeznek összeegyeztetni a lehetőségeket a fiatalok igényével. Színes, sokrétű, de nem mindig ki­elégítő munkáról adnak szá­mot.) A munkásifjúság szabad idejének hasznos, igényes el­töltését segítik a művelődést és szórakozást biztosító in­tézmények. Számszerűségü­ket illetően ezekből nem is kevés van Ozdon. de minő­ségüket cs területi elosztá­sukat tekintve mór szem­betűnik a központok jó el­látása, és a peremkerületek hiányossága. Ráadásul több­ségük felszereltsége elavult, felújításra szorul. Még a legmodernebbnek mondott Kun Béla Művelődési Ház­ban is kevés a klub. vagy a kis közösségek foglalkoz­tatására alkalmas helyiség. Nem is beszélve róla, hogy a városnak nincs kiállítóter­me, múzeuma. A tárlatok, melyek népszerűek a fiata­lok között, a művelődési házban találnak otthonra. Nehéz a szabad idő értel­mes eltöltésében előbbre jut­ni azért is, mert sok a kis létszámú, S—12 tagot szám­láló alapszervezet, szétszórt munkahelyen dolgoznak a fiatalok, önálló helyiségek híján „társbérletben" élnek. Ezek a helyiségek is túl kö­zel vannak a munkahely­hez, esztétikailag nem ki- elégítőek, nem vonzóak. Persze az is ide kívánko­zik, hogy sok helyen nincse­nek összeforrott közösségek, nem szívesen „szerepelnek” egymás szórakoztatására a fiatalok. Ráadásul van alap­szervezet. ahol csak lányok. vagy csak fiúk vannak. Ez sem mindig vonzó .. . Mindezt figyelembe vették Ózdon, amikor elhatározták olyan üzemen kívüli helyi­ség létrehozását, amely esz­tétikailag is előnyös, techni­kailag jól felszerelt és meg­felelő szakmai irányítással bír. (A varos kulturális eleiének összefogója és irányítója ar. Ózdi Népművelési Intézmé­nyek . . . Lehetőséget ad az alkotó tevéken vség tömeges kibontakoztatásához, segít a tudományos eredmények, mű­vészeti alkotások és a közön­ség találkozását.) Gyümölcsöző kapcsolat fémjelzi Özdon a népműve­lési intézmények és a KISZ munkáját. Együttműködési szerződés garantálja a napi cs a távlati feladatok reali­tását, azok megoldását. Ért­hető ez, hiszen a két szerv társadalmi és pedagógiai cél­ja azonos: közösségi, müveit, szocialista embert nevelni. A programban helyt kap a fia­talok igényei alapján a könnyű és a nehéz műfaj egyaránt. Jól szolgálják a nevelést a különböző szak­körök, melyekben immár több mint 300-an tevékeny­kednek. Látogatottak a könyvtárak és a vendéglátó­ipari egységek. Van 8 étte­rem. ugyanennyi bisztró, 3 cukrászda, egy eszpresszó és 18 italbolt — jóllehet ez utóbbiak nemigen segítik a kultúra terjesztését és nem válnak a szabad idő hasz­nos eltöltésének jó értelem­ben vett eszközeivé ... * Ózd 40 ezer lakosú mun­kásváros. Az ott lakók fele 30 éven aluli fiatal. Egy fél város gondjai és örömei mindenképpen napirendre kívánkoznak — még akkor is. ha a téma a guárak ka­puin kívül „hever”. Paulovits Ágoston Hz apa nyomdokain Molnár Géza 18 évesen kötelezte el magát a mozga­lommal. Apja 19-ben kom­munista volt és a Horlhy-ter- ror legsötétebb évei sem irt­hatták ki meggyőződését, hogy szebb napok is virrad­nak még családjára, a kör­nyezetéi-e, a hazájára. Ez az apától kapott hit vezette el a szinte még gyerekembert 1944 novemberében a moz­galomhoz. — A község kommunista pártjának alapító tagja vol­tam. néhány nappal a felsza­badulás után már hozzálát­tunk, itt Mezőcsáton a párt megszervezéséhez. Többsé­günkben még nagyon fiata­lok voltunk, tapasztalatok híján. A mai szemmel nézve sok baklövést követhettünk el, de lelkesedésünk minden tapasztalatot pótolt. Legalább­is akkor azt hittük.,. A felszabadulás utáni gyors változásokat érzékenyen kö­vették. Nem volt annyi mun­ka. annyi feladat, amit — úgy érezték —, el ne tudná­nak végezni. Tanulni kezdeti, leérettsé­gizett, s azt követően beirat­kozott az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem jogi karára .Jelenleg a Marxista—Leni­nista Esti Egyetem másod­éves hallgatója, és a Haza­fias Népfront községi titkára. Ügy érzi. a társadalom egyenesen haladó útján az ő élete is/elrendeződött. A je­lenlegi választási ciklusban a mezőcsáti 34-es választó­körzetbe tanácstaggá jelöl­ték. Megtalálta tehát a maga és a közösség számára is azt az utat, amelyen a benne fe­szülő energiákat, tettvágyat valamennyiük érdekében ka­matoztathatja. Számos tervet dédelget, ami a nagyközség lakóinak együttes érdekét szolgálja. Ezek közül a leg­jelentősebbekről és a leg­könnyebben megvalósíthatók- ról így besszél: Sok évvel ezelőtt Mező- csátnak volt fürdője, s a für­dőre az igény ma is megvan. A régi épület felújításához a a tervek készen állnak, tár­sadalmi munkával újra meg lehetne teremteni a feltéte­leket a fürdőkul túra kiala­kításához. Abban bízik, hogy nem mindig a pénz dönti ei. hol, mi valósuljon meg. Itt sem a pénz a legfontosabb, hanem a cél érdekében az összefogás, az akarat. Szeretnénk — mondja —. ha a nagyközség megszerez­né a tiszta, virágos község címei. Nem elérhetetlen cél. Feladni unknak tekintjük napközi otthonos ellátási az iskolába járó cigánygyerekek számái-a. Talán erre is sike­rül a pénzt előteremtenünk. Épület ex-re a céh-a már van. A következő az öregek nap­közi otthona. Bővítéssel, át­alakítással. jelentős társadal­mi segítséggel és az úttörők bevonásával nagyon sokat, tehetünk az öregek érdeké­ben. Reális tervek? Minden­képpen azok. Elsősorban raj­tunk, a községben élőkön múlik, hogy meg is valósul­janak. Molnár Géza és számos. 28 évvel ezelőtt induló fiatal kommunista útja ma már egyenesen vezet, buktató ás keresztbe futó ösvények nél­kül. A sok éves tanulás és tapasztalat megadja a biz­tonságot a feladatok megér­téséhez és megoldásához. Az idő 28 évet lemo’-zsolt Molnár Géza életéből is. -de ma is ugyanaz, usvanoiyan töretlen, mint 1944-ben a párt alapításának napjaiban volt. H G, /

Next

/
Oldalképek
Tartalom