Észak-Magyarország, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-11 / 84. szám

1973. ápr. 11., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Egyéni tragédia — társadalmi kár Beszélgetés a vasútbiztonsági osztályon — örvendetesen egyre ke­vesebb a vasúti balesetek száma — mondja Fűzi Ist­ván, a MÁV miskolci Igaz­gatósága vasútüzem-biz­tonsági osztályának vezetője. — Tavaly a statisztika sze­rint 5.3 százalékkal volt ke­vesebb baleset az 1971-es évitől, s az utóbbi négy év­ben pedig 14 százalékos a csökkenés. Kevesebb a halá­los balesetek száma is. Na­gyon sajnálatos azonban, hogy a felelőtlenség, a meg­gondolatlanság, a szabályok be nem tartása ma is sok fájdalom, egyéni tragédia és társadalmi kár okozója. Mik a főbb okai a vasúti baleseteknek? — A legtöbb baj a mozgó vonatra való fel- és az arról való leugrásból; a tiltott he­lyen, a vasúti pályán való közlekedésből adódik. Sokan talán megrögzöttségből ma sem akarják tudomásul ven­ni: felgyorsult a vasúti köz­lekedés. Ez már az indulás­sal kezdődik. Tíz másodperc alatt a gözmozdony 5, a vil­lamos szerelvény viszont 25 kilométeres sebességre gyorsít fel... <1973. március 16., éjjel 23.30 ... A Tiszai pályaudvaron H. Tivadar hosszasan iszogat Putnokon lakó barátjával. A vonat indul, H. T. is fellép a kocsira. Villamossal biz­tonságosabban juthatna a Miskolc, Botond utcai laká­sába. Ö kockáztat: jegy nél­kül utazik (ez lenne a ki­sebbik baj), s a Gömörin a meg nem álló, a 40 kilomé­teres sebességgel haladó sze­relvényről leugrik. A vonat testének alsó ré­szét összeroncsolja, s H. T. a helyszínen meghal.) — Sokat utazik? Akkor biztosan tapasztalja, hogy a személy vonalon, expresszen milyen nagy a csellengés. Főleg a hányaveti fiatalok háromszor, négyszer is vé­gigmennek a kocsisoron. Ez nemcsak bosszantó a többi utas számára, hanem bizo­nyos mértékben veszélyes is, mert ezek a felelőtlen embe­rek kinyitogatják, nyitva- hagyják a kocsiajtókat. (1973. március 1., 8.30. Hatvan—Hortcsány között az egyik vonat személyzete, összeroncsolt férfi hulláját találta meg. A vizsgálat meg­állapítása szerint V. Gy. ko­hómérnök az előző este Bu­dapesten szállt a Tokaj-ex- presszre. Ma is rejtély: melege volt és ő nyitotta-e ki a kocsi­ajtót, vagy arra haladt, s a nyitott ajtón kizuhant a 100 —120 kilométeres sebességgel haladó szerelvényből. 1973. február 28., délután 6 óra 50 perc: A személyvonat már el­hagyta Miskolcot. Nyéklád- háza felé robog. Az ittas J. F. kinyitja a kocsiajtót... 1973. január 25. M. I. Mezőkeresztes és Mezőnyárád között zuhan ki Tavasz van újra, de gondoljon a télre! MÁR MOST ÉRDEMES MEGVÁSÁROLNI AZ OLAJKÁLYHÁT! 10 SZÁZALÉKOS ÁRENGEDMÉNNYEL és 10 SZÁZALÉKOS OTP-ELÖLEGGEL valamennyi típusú OLAJKÁLYHA megvásárolható Miskolcon és a megye területén levő Vas és Iparcikk boltjainkba»' borsod/ nem az égből hozza a tüzet, de olaj- és gáz­égőinek üzembiztonságát szavatolja a Prométheus­szal kötött rendszeres karbantartási szerződés l TÜZELÉSTECHNIKAI VÁLLALAT SZEIIVIZFŐOSZTÁL V Budapest X, Gyomról úr 140. telefon: 272-018; 274-092. ÜZEMBIZTONSÁG* KARBANTARTÁS a kocsiból. Nekivágódik a jelzőberendezésnek. Mara­dandó szellemi fogyatékos­ként gyógyul.) — Sok baleset, karambol okozója — mondja az osz­tályvezető — a KRESZ-sza- bályok be nem tartása. Töb­bek között jelentősen nőtt a sorompók rongálása, s a kár... október 18., 20 óra (1972. 29 perc: A Kálkápolna és Kistere- nye közötti, szabályosan le­zárt, kivilágított sorompónak kocsijával nekihajt P. P., „idegenbe szakadt hazánk­fia”. A megrongált sorompó nem működik. Az izsáki tsz Egerből Kecskemétre haladó gépkocsijának vezetője vagy nem látta, vagy nem vette figyelembe a kézi jelzést, s a pótkocsis jármüvei belero­hant az ott haladó személy- vonatba. A teherkocsiban körülbelül 100 ezer forint ér­tékű kár keletkezett. K. Gá­bor gépkocsivezető súlyo­san, kísérője könnyebben megsérült.) A vasúti közlekedés fel­gyorsult. A vasúti szerelvé­nyek millió és millió utast, millió és millió tonna árut szállítanak. A nagy tömeg­hez viszonyítva elenyésző ugyan a balesetek száma, ki­csinek látszik a károk érté­ke. De hát minden karco­lás. kisebb, vagy súlyosabb sérülés, emberi fájdalommal, 1 kínnal, egyéni és családi tra­gédiákkal. a gyermek, a férj, az apa elvesztésével jár, vagy . iáijhat,, ..................... — Szeretnénk minden em­berrel megértetni — mond­ják a biztonsági osztályon — a vasúti közlekedés veszé­lyes üzem. önmagunk és mások érdekében jobban kell vigyáznunk, jobban be kell tartanunk az emberi éle­tek, s az értékek védelmé­ben hozott vasút-, és KRESZ-szabályolcat. Éjjel-nappal, hétköznap és ünnepek alatt megállás nél*- kül dolgozik a vasúti gépe­zet. És ilyen megállás nélkü­li feladat a balesetek meg­előzése. Ott kezdődik, hogy ő, te, én, mi: valamennyi utas és vasutas még több fe­lelősséget érezzünk önma­gunk és mások sorsa, a kö- j zös tulajdon felett. Csorba Barnabás Aki szereti a természetet, a mozgást, igyekszik szaba­dulni a négy fal közül. „Ba­tyut köt a hátára” és útnak indul. Ki-ki oda és abba az irányba, amit már hét köz­ben eltervezett, előkészített, s — mi tagadás — alig várt. Ilyenkor, főként a kora reg­geli órákban megtelnek az autóbuszok — némelyike alig győzi „szusszal" a sza­badba igyekvők „rohamát”. A vonatokon is „telt ház” jelzi: a nyéki, vagy a mályi tóhoz, Rakacára, vagy a Ti­sza mellé, Aggtelekre, vagy Mezőkövesdre mind több utas vált jegyet. Akinek ko­csija van, azzal indul útnak, a fiatalok pedig kerékpáron, gyalog, vagy éppen kisvonat- tal „bonyolítják le” a hét végi túrát. Az aktív pihenésnek, a ki- kapcsolódásnak megannyi lehetőségét kínálja a víkend. A pihenőházak környéke is benépesedik a Blikkben épp­úgy, mint a tavaknál: Má- lyin és Nyéken... A nyitás lényegében — ha nem is hi­vatalosan — de már meg­történt. A nyéki tavaknál is, ahol szépen gondozott telke­ken aprócska házikók vár­ják a „gazdát” és igen gyak­ran a vendégeket is. Itt nem köt senkit semmiféle forma­ság, egyszerűbb, kötetlenebb az együttlét, a pihenés, a szórakozás. Megnyugszanak az idegek, a felüdüléshez nemcsak a jó levegő, a tet­szetős, egészséges környezet, de egy kis munka is hozzá­segít. Ki kapát, ki ásót, má­sok öntözőkannát, vagy ép­pen maiteres kanalat „ragad­nak” és — „kikapcsolódnak”. Mindig, mindenki talál vala­mi elfoglaltságot, el nem végzett tennivalót, s míg an­nak végére nem jár, köny- nyedén, jókedvvel dolgozik. Az így szerzett fáradtság nem tör le senkit, kedvét sem szegi, szívesen, kedvvel csinálja, amit tesz. S ha a mozgás már soknak tűnik, esetleg horgászbotot ragad és a mólón, vagy a tóparton a füvön ülve lesi az úszókát, s arról „álmodik”, hogy majd most megmutatja: mekkora halat fog. Fotóriporterünk kíváncsian barangolva a nyéki öreg-tó környékén, lencsevégre ka­pott egy-két ellesett pillana­tot... Horgászok a mólón. Amíg a horog a tófenéken, vagy a víz­ben lebegve vár a zsákmányra, jólesik egy kis tercfcre is a kellemes környezetben A szépen gondozóit kis kertben szomjasan issza a föld a vi­zet, amit a tulajdonos a tó „jóvoltából” nem is sajnál meg­adni. A gondoskodást meg is hálálja majd a veteményes- kert ... Szöveg: Tóth Ferenc Fotó: Szabados György 9 Mit mond a paragrafus? Jogászunk válaszol A nyugdíjasok :árandóságai Számos nyugdíjas olvasónk érdeklődésére közöljük, hogy a munkaviszonyban olló nyugdíjas jogosult mind­azokra a járandóságokra (munkaszüneti nap díjazása, szabadság, stb.), amelyek az egyéb, vele együtt munkavi­szonyban levő és azonos kö­rülmények, munkaidőbeosz­tás stb. mellett munkát vég­ző (nem nyugdíjas) dolgozó­kat megilleti. A munkaviszony létesíté­sekor a nyugdíjas dolgozó­nak is meg keli határozni a munkakörét és munkabérét. Ha a fizetendő munkabért órabérben határozták meg, a munkakörnek (a végzett munkának) megfelelő óra­bért, ha pedig havibért álla­pítanak meg, a munkakör szerint megállapított munka­bérnek a munkában tölten­dő idő arányában meghatá­rozott részét kell munkabér­ként fizetni. A nyugdíjkorlátozásra való tekintettel a 850 vagy 1260 órával alkalmazott dolgozó munkabérét és munkaidejét arányosan kell megállapíta­ni. .4 nyugdíjas munkaideje tehát sem kevesebb, sem több nem lehet annál, mint ami a kifizetett munkabér­nek megfelel. A munkaviszonyban álló nyugdíjast a szabadság is a? általános rendelkezések sze­rint illeti meg, de arányosan csökkentett mértékben. A munkaviszonyban töltött idő alapján járó pótszabadság megállapításánál a nyugdí­jazást megelőzően munkavi szonyban töltött időket is alapul kell venni. Az építésrendészeti bírsá.rtí! Március 1-én lépett ha­tályba az építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter 3'1973. számú rendelete. amelyet az építésügyi hatóság által jogerős határozattal még el nem bírált ügyekben is al­kalmazni kell. A jogszabály szerint építésrendészeti bír­sággal kell sújtani — töb­bek között — azt az építte­tőt tberuházót). aki az épí­tésügyi hatóság engedélyé­hez kötött építési munkát engedély nélkül: az építési munkát az építési engedély­től jelentős mértékben elté­rő módon: az engedélyhez nem kötött építési munkát a város- vagy községrendezési terv. továbbá az általános érvényű építésügyi és mű­emlékvédelmi előírások sú­lyos megsértésével végeztet, illetőleg végez, vagy az épít­ményt a . használatbavételi engedélyben megjelölt ren­deltetési céltól tartósan elté­rő célra használ. Az építésrendészeti bírság a szabálytalanul végzett épí­tési munka folytán keletke­zett, vagy megsemmisült, to­vábbá a rendeltetésétől tar­tósan eltérő célra használt építmény, illetőleg a szabály­talanul telepített beruházás értékének 10 százaléka. Az építésrendészeti Mrság akkor nem szabható ki, ha az építésügyi hatóság a szabálytalanul megépített építmény lebontását elren­delte és az épitiető e köte­lezettségét határidőben telje­sítette. vagy ha az engedély nélküli, eltérő módon épí­tett, illetőleg a rendeltetéstől tartósan eltérő használat kezdete óta 10 év már eltelt. vagy a szabálytalan állapot legalább egy éve az építés­ügyi hatóság tudomására iil­lőit. A jogerős építésrendé­szeti bírságot adók módjára kell beim jtan Dr. — sti — \ Nyitás a nyéki tavon \ki szereti a természetet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom