Észak-Magyarország, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-11 / 84. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1973. ápr. 11., szerda A kulturális alap, meg annak felhasználása Tapasztalatok a mezőkövesdi járásban A közelmúlt napok egyik estéjén a televízió híradója a szövetkezetek kulturális alapjának felhasználásával foglalkozott, és egy közpon­ti vizsgálat adatai alapján a mezőkövesdi járás néhány községét is említette, s kü­lönösképpen negatív módon szerepelt Vatta község. Ez a megállapítás egybecsengett a Papp Endre járási népmű­velési felügyelő készítette feljegyzéssel, amely ugyan­csak a vattai tsz-t említi a kulturális alap felhasználá­sának rossz példájaként, mint ahol a reprezentáció dominált művelődés címén, illetve a művelődésre fordí­tandó alap a reprezentációt fedezte. A Pártélet legutóbbi ápri­lisi számában Molnár And­rás, a Mezőkövesdi járási Pártbizottság első titkára a közművelődés pártirányításá­ról, illetve annak járási mi­kéntjéről számol be. Beveze­tőben ő is közread egy fel­mérést a kulturális alap fel- használásáról, mondván, hogy a járás üzemeinek, ter­melőszövetkezeteinek kultu­rális alapja állandóan nö­vekszik, 1971-ben már más­fél millió forintot ért el, de annak felhasználása nem megnyugtató. Mert míg az ipari szövetkezetek Mezőkö­vesden közösen támogatják ■a népművelést, illetve a Ma­tyó . együttest, Mezőnagymi- hályban a községi tanács, a MEDOSZ, illetve az állami gazdaság támogatják a mű­velődési házat, Szentistván- ban. Mezőkeresztesen, Ti- bolddarócon a termelőszö­vetkezet, Mezőkövesden az ÁFÉSZ és a HISZ a kórus- mozgalom támogatásában je­leskedik. gondot jelent a művelődési házak, könyvtá­rak, klubok, öntevékeny művészeti csoportok és a to­vábbtanulni szándékozók tá­mogatása, valamint színház-, koncertlátogatások, szakokta­tás és ismeretterjesztő mun­ka finanszírozása, mert az ezekre szánt összeg tényle­gesen nem több, mint a kul­turális alap 25 százaléka. A járásban gondot jelent a nép­művelés, illetve közművelő­dés személyi ellátottsága is, s különösen az, hogy a ki­elégítő anyagi és erkölcsi megbecsülés hiányában az e munkára rátermettek egy része hátat fordít a népmű­velésnek. Tapasztalható a közművelődési munka lebe­csülése, ' az értelmiség re­szortfeladataként való hely­telen felfogása is. A .járási pártbizottság több esetben napirendre tűzte ezt a té­mát az elmúlt időszakban, s különösen fontosnak tart­ja a kulturális kérdésekben jártas aktivisták számának növelését. Molnár András cikke részletesen elemzi a pártirányítás, illetve segítés módozatait, lehetőségét a já­rásban. Ugyanakkor a már emlí­tett, Papp Endre készítette felmérésben, illetve jelentés­ben igen sok adalék húzza alá nagyon erőteljesen a kul­turális alap felhasználásá­val kapcsolatosan Molnár András cikkében is tapasz­talható negatívumokat, a népművelés, a közművelődé­si munka kellő értékelésének hiányát. Megállapítja, hogy a termelőüzemek életében és kulturális tevékenységé­ben nem mindenütt tapasz­talható érdemi előrelépés a megyei pártbizottság 1971. december 16-án a közműve­lődés helyzetéről és felada­tairól elfogadott határozatá­nak realizálásában. Nem emelkedett eléggé — első­sorban a termelőszövetkeze­tekben — a művelődő em­ber presztízse, kevés az ösz­tönző erő a művelődésre, s csak a fejlettebb termelő- szövetkezeteknél található törekvés klubélet megterem­tésére, de ott sincsenek kultúrfelelősök, nincsenek megfelelő tervek és a kul­turális alap felhasználása helyenként meghökkentő ta­golódást mutat. A már em­lített vattai példán kívül na­gyon gyakori, hogy a kul­turális alapot teljes egészé­ben kirándulásokra fordít­ják, és egyetlen olyan mű­velődési intézmény sincs a járásban, amely a termelő- szövetkezet és a tanács kö­zös fenntartásában működ­ne. Az említett jó példák, különösen a mezőkeresztesi szövetkezet kórusfenntartó .támogatása nem azonosak a közös., fenntartással, de megmutatják, hogy jóaka­rattal van lehetőség a segí­tésre. A járásban, felmérve a helyzetet, szükségesnek lát­ják a közművelődési élet irányítói, hogy a mezőgaz­dasági üzemek kulturális alapja oktalan szétforgácso- lódásának, rendeltetésellenes felhasználásának megakadá­lyozására valamilyen hatá­rozott állásfoglalás alakul­jon ki. Az állami támoga­tás emelésére nincs a kö­zeljövőben kilátás, s ezért helyileg kell a problémát megoldani. A szövetkezeti demokrácia megsértése nél­kül kívánatos lenne olyan álláspont elfogadtatása, amely a szociális és kulturális ala­pot különválasztja, körül­határolja, hogy mi te­kintendő kulturális meg­nyilvánulásnak, mire hasz­nálható fel az alap, s vé­gül olyan könyvelési rend­szert vezet be, amely en­nek az alapnak felhaszná­lását tételesen áttekinthető­vé teszi. Javasolja a járási hivatal, hogy a kulturális alapot üzemen belüli köz- művelődésre, oktatás, szak­munkásképzés és tovább­képzés, szakíró—olvasó ta­lálkozó, tapasztalatcserék, tanulói ösztöndíjak finanszí­rozására, tiszteletdíjas kul­túrfelelősök honorálására használják. Ahol pedig a ki­sebb településeken a szö­vetkezetnek nincs lehetősé­ge közművelődési önellátás­ra. ott szükséges a szoros együttműködés a helyi köz- művelődési intézményekkel, nemcsak az igények, hanem az anyagi alapok megterem­tése tekintetében is. Feltét­lenül kívánatos a községi könyvbeszerzési keret anya­gi támogatása. Mindehhez kell egy olyan szemléletben i változás, amely a szövetkezet és a községi intézmények különállását megszünteti, hiszen a mű­velődési klub, a könyvtár, egyéb ' intézmény egy-egy községen belül elsősorban a szövetkezetek tagjait és azok családtagjait szolgálja. A já­rásban végzett művelődés- ügyi felmérések igen ked­vezőtlen eredményeket szül­tek, hiszen van olyan szö­vetkezet és más mezőgazda- sági üzem, ahol a 45 év alatti dolgozók iskolai vég­zettsége 50 százalékban a nyolc általános alatt van. Ezért is vált szükségessé já­rási szinten a mezőgazdasá­gi dolgozók kulturális hely­zetének felmérése, a kultu­rális alap felhasználásának vizsgálata, és az abból le­vont következtetések alap­ján egy javaslat, illetve ajánlás kidolgozása. A Mezőkövesdi járási Hi­vatal a közelmúltban kör­levéllel fordult valamennyi mezőgazdasági termelőszö­vetkezet elnökéhez, amely­ben vázolja, hogy az előbb- relépés érdekében milyen intézkedéseket tartana szük­ségesnek a szövetkezeti ve­zetés részéről, részletesen vázolja a kulturális alap fel- használása leghasznosabb­nak vélt formáját, illetve le­hetőségeit, és az ezt célzó tá­mogatásnak a szövetkezet- költségvetésébe való beépí­tését. Nem tudható előre, hogy a járási hivatal jó javasla­tainak mennyi lesz a foga­natja. De mint a járási párt- bizottság első titkárának idézett cikkéből is megálla­pítható, a kulturális alap jobb felhasználása nem ! pusztán anyagi kérdés. Szem­lélet dolga is. És nemcsak a pénzösszegek felosztásán, hanem a szemléleten is vál­toztatni kell. Benedek Miklós Jedlinszky Tibor rajza „Nyelvében cl a Bemzet” Édes anyanyelvűnk verseny A Borsod megyei Tanács művelődésügyi osztálya, a KISZ Borsod megyei Bizott­sága és Sátoraljaújhely vá­ros Tanácsa a Dunán inneni megyék középfokú tanintéze­ti tanulói számára anyanyel­vi versenyt hirdet. A versenyt első alkalom­mal Sátoraljaújhelyen, 1973. októberében, ezt követően minden páros számú eszten­dőben rendezik meg. A ver­senyre a meghívott megyék, valamint Miskolc, Szeged, Debrecen és Sátoraljaújhely városok a helyi fordulók 3—3 győztesét küldhetik el. A négynapos programban a háromfordulós döntőn kí­vül anyanyelvi konferencia is szerepel. A kísérő tanárok részére az anyanyelvi okta­tás kérdéseivel foglalkozó előadásokat szerveznek. Az ünnepélyes eredményhirde­tést Széphalomban rendezik meg, ahol a résztvevők meg­koszorúzzák Kazinczy sírját. A zsűri a verseny győzte­seit pénzjutalommal díjazza, a győztes tanulók iskolája emlékserleget kap. X Kislakásépítők íigyelem! ß* Az if SZQIQ39I313S " EPFU W tp v&ep ima wyr jgjjl Vbm m ® m «« v rövid határidőre vállalja egységes kényelmes használatba vétel! BÁNYAKAVICS szállítását Debreceni 23. sz. MOTORKERÉKPÁR szaküzletünk a Árajánlatunk MOTORKERÉKPÁR eladással egyidőben végzi szállítással, rakodással. / anyagárral együtt: — a műszaki vizsgáztatást, 5 lcm-re 80 Ft/rm !0 km-ré 95 Ft/rrF — a forgalmi engedély kiadását, 15 km-re 109 Ft'trF — a rendszámtábla kiadását 20 km-re 124 Ft/m?, 25 km-re 139 Ft/nV A közúti forgalomra teljesen alkalmas MOTOPtKERÉKPÁROKAT 30 km-re 153 Ft/rrr' Megrendelés: töltött akkumulátorral és benzinnel ellátva hozzuk forgalomba naponta 8—13 óráié CSAK JOGOSÍTVÁNY KELL ÉS MÁR UTAZHAT IS! ÉPÍTŐIPARI SZÁLLÍTÁST Szaküzletünk: Debrecen. Simonffy utca 2/c. VÁLLALAT Telefon: 15-252 niskolci üzemegysége HAJDÚ-BIHAR MEGYEI • VEGYESIPARCIKK Miskolc. . Tüzér u 12. KISKERESKEDELMI VÁLLALAT Szép versek, A költők vallanak. Életről, halálról, a megtisztító embe­ri kínokról, a mosoly percnyi öröméről. A fűszálról, s a folyók zúgásáról, vallanak a szocializmus korszaká­ról. Költők szólnak hozzánk: szép szavakba, versbe-rímbe öntve a valóságot. A Szép versek antológia idei kiadásában mai magyar köl­tészetünk legújabb remekeivel találkozunk. Mint az eddigi években, a kötet most is felvonultatja a költészet legjele­sebb képviselőit. Átfogó képet ad a gondolati-érzelmi líra legfrissebb ihletésű alkotásairól. A válogatásban az olvasó — ez alkalommal is — meg­találja a hozzá legközelebb álló költői világot, az eszmei mondandók, érzések ezernyi színéből a leginkább hozzá szólót. Mert Illyés Gyula okosan, nyugodt-komoly mosoly- lyal szegül szembe a „dúvad idővel”, s tudjuk, hogy Ben­jámin László sem hagyja el öregen a fiatalságot. Izgalmas és jóleső tallózni-válogátni e kötetben: rokon örömökre és fájdalomra találni, rábukkanni az égető bajra és megnyugodni a helyettünk kimondott igazságban. Felérni, ahogyan Juhász Ferenc újrafogalmazza az ars poeticát, fé­lelmetes-tiszta költői képeivel ránk hagyja Petőfi örökét. Vagy, ahogyan elmeséli Somlyó György, miért kell élni a „hétköznapian halálos hétköznapokban”. A kristályos szabályokba formált metaforák és színeszté- ziák Csoóri Sándor, Ladányi Mihály, vagy Fodor András verseiben éppúgy megjelenítik a világegyetem erőinek feszí­tését, mint egy-egy félbeszakadt, tétova emberi szó, moz­dulat. Simon István napsütötte falusi-természeti képei a mát és egy egész történelmet sűrítenek. Nemesen egyszerű költő- egyénisége e kötetben olvasható verseiben is tisztán rajzoló­dik. Mint ahogyan Garai Gábor feleséglírája is meghitten, őszintén cseng. A kötet több költőnek tollából is bemu­tatja a szerelmi líránk kincsestárát gazdagító verseket. E szerelmi költészet két fiatal társkereső magányának talál­kozásától a sorstársak viharban próbált összetartozás élmé­nyéig, a közös emlékeken át ível. Mint Jékely Zoltán, Béres Attila, vagy Ratkó József verseiben. Van, akinek harcában az ész és a mélységes humanizmus ötvöződik kristályos verssé. Papp Lajos gondolati lírájának hajszálgyökerei is innen erednek: megrázó erővel, békítő igazsággal. S vannak, akiket országos fájdalmak bántanak, egyéni szenvedésen, gyötrődésen megszűrve. Szép, építő haraggal, mely tengerként csitul el, ha teljesítette felada­tát... A költők vallanak. Rímbe öntve a valóságot, az életet. A kötet olvasásakor, ahonnan egyként látszik a meg­tett út, s a még hátralevő, megállunk velük egy kéz- íogásnyi időre. (mikes) ••■a—mc hii—im Koncertkrónika Külföldi művészek Miskolcon Vasárnap este, a Filhar­mónia második tavaszi bér­leti koncertjének vendégmű­vésze Nerine Barrelt zongo­raművésznő volt, akinek est­je sokáig emlékezetes marad a miskolci zenekedvelők kö­rében. Nerine Barrett Jamaicán született és négyéves kora óta zongorázik. 1961-ben nyerte el a jamaicai kor­mány hétéves ösztöndíját, mellyel Londonba került, és itt Kabos Ilonka, a kiváló magyar zongoraművésznő ta­nítványa lett. Tanulmányait tavaly fejezte be, de mint mondotta — „Kabos Ilonka ma is figyelemmel kíséri munkámat, ő készít fel a nagy zenei versenyekre, ő az én őrzőangyalom!” A fia­tal — 29 éves — művésznő a Haydn—Mozart Társaság első díjának és a Leeds-i nemzetközi verseny első dí­jának tulajdonosa, állandó szereplője a BBC koncertek­nek és az európai fesztivá­loknak. Vasárnap esti műsora: Bee­thoven: Eroica-variációk (op. 35), Bartók: Improvizációk magyar népdalra (op. 20) és Chopin: h-moll szonáta (No. 58) volt. Ráadásként egy Mendelssohn-művet (Dal szöveg nélkül) játszott. — Előadásmódjára leginkább az érzelemgazdagság, és a minden hatásvadászattól mentes virtuozitás jellemző. Elmélyült játéka, drámai erejű piánói, puha indításai, feszes ritmikája, szuggesztív befejezései sokáig fülünkbe csengenek majd. — Szeretem Mozartot, Bee­thovent, Schubertét, Brahm- sot, talán most legközelebb Schumann áll hozzám — mondja. Bartókkal Kabos Ilonka ismertetett meg. Nagy felelősség volt éppen itt az ő művét játszani, de remé­lem sikerült megértenem és tolmácsolnom szellemét! Igen, az interpretálás ki­tűnő volt. — Legközelebbi koncertje? — Becsben játszom, utána Frankfurt következik, itt élek jelenleg, tavaly ide mentem férjhez, majd Bré­ma, és egy háromhetes ame­rikai koncértkörút, melyet Bostonban kezdek. Magyar- országra szívesen jönnék máskor is, nagyon jó a kö­zönség, szeretik a zenél, én meg az országot szerettem meg! Vasárnapi koncertjének közönsége sok. lapssai kö­szönte meg játékát, és biztos vagyok benne: szívesen hal­lanák ismét. 9 Az elmúlt hét végén, szombaton este vendégszere­peit Miskolcon, a Rónai Sán­dor Művelődési Központ színháztermében az Észt Szovjet Szocialista Köztár­saság Lajne elnevezésű beat­zenekara. Áz együttes 13 éve ala- •kult. Fennállásuk óta szinte már az egész világot bejár­ták. Jártak Ausztráliában, Amerikában, és Montreáltól Helsinkiig több nemzetközi fesztivál nagy díját elnyerték. A tallinni együttes — orgona, dob, szóló' és basszusgitár, trombita és szaxofon — kitű­nő zenészekből áll, akiknek műsorán idei és elmúlt évi világslágerek szerepellek. Anyanyelvükön és angolul énekelt a zenekar szólistája, valamint a velük érkezett tavalyi moszkvai énekver­seny győztese, és a hattagú női vokál. Műsorukat mo­dern táncduó tette teljessé, akiknek klasszikus dzsessz- balet'tje igazi show-vá avat­ta H'/. "st közel iitr/irnnrás műsorát. Varsányi Zsuzsa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom