Észak-Magyarország, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-29 / 99. szám
. ÉSZAK-MA©YAftOR5ZÁ6 4 1973. ópr. 29., vasárnap APOTYAUTÁ Vidám zenés hajózás a Miskolci Nemzeti Színházban Idestova j&ÄSS ink kulissza-óceánját Jacques Dévainak, ez a Nádas Gábor által megzenésített — pontosabban: megmusieal-esített — hajója, fedélzetén Szenes Iván számos más hajó fedélzetén is utazó' s rutinos tengerjárónak számító dalszövegeivel. A „hajónak” nyilván annyi köze van a valódi Atlanti-óceánhoz és a valódi óceánjáróhoz, az Ile de France-hoz, amennyi köze egy valódi színházi élményhez annak, amit pénteken este hallottunk mi — a tragédia—komédia kétarcú istenségének „védelmébe vett” közönség — a színház nézőterén. Mert frenetikus sikere éppen nem volt a bemutatónak; s ez újólag bizonyítani látszik Szlanyiszlavszkij igazát: „A kritika túlnyomó többségében téved, a közönségnek — hosszú távra — mindig igaza van.” A kritikus úgy érzi, ezúttal neki is igaza lesz, ha nem bocsátkozik az óceán — pontosabban: a mű — „mélységeibe”, nem akar ott búvárkodva feltárni rejtett értékeket, nem tételez fel a darabban aktuális, a mához címzett mondanivalót, bátor társadalombírálatot, hanem az egészet annak veszi, ami volt... De mi volt? A színlap szerint zenés vígjáték, a rendező szerint sokkal inkább dalos-táncos revü-bohózat, amelyben a story, a szöveg, a prózai monológok és dialógusok csupán a kötőanyag szerepét töltik be, mint a malter a falban; ürügyül, s alkalmul’szolgálnak a játszó színészek táncra perdülésé- hez és dalra fakadásához. S . ez rendjén is volna olyan színházban, amely rendelkezik az ilyen műfajú produkciók feltételeivel. Jól képzett, s a revüben is tapasztalt, rutinos tánckarral, felkészült, s némi „szteppelés- sel” a semmit is csodává varázsolni képes tánckomikussal, énekelni-táncolni, s játszani egyformán könnyedén, természetesen tudó színészek- kel-színésznőklcel, a revü csillogó-villogó varázslatával, s természetesen, a revü — zenekarával is. E feltételek hiányában a remélt csoda elmarad. A h uín első számú pori lltfju tyautasa Raoul Carnois, illetve Varga Tibor volt; de rajta kívül voltak más „potyautasok”, vagy amint a hivatalos feljegyzés mondaná, illetéktelen személyek is a hajón, azaz a produkcióban. Varga Tibor dicséretes önmérséklettel és hősies munkával viseli el a potyautazás minden megpróbáltatását. Tánca lendületes, bár kissé darabos és nem eléggé lépésgazdag. Éneklése inkább halk recitatívókra emlékeztet, mentségére szolgál azonban, hogy „potyautasként” nem is volna szerencsés túl harsánynak lennie. Rokonszenves küzdelme a nem éppen hálás feladat megpróbáltatásával, tánca s éneklése el is nyeri végül a jutalmát; visszafelé, Amerikából Franciaországba is megteheti az utat, a potya- utat az Ile de France fedélzetén ... Természetesen, Martine, az ugyancsak rokonszenves, szőke párizsi lány, azaz Péva Ibolya társaságában, kinek a Dániel és a krokodilok-ban nyújtott valóban kitűnő, érett, s emlékezetes alakítása után ezúttal csak a Varga Tiboréhoz hasonló igyekezetét, lelkiismeretességét, s természetes báját, törékeny szépségét, kedvességét dicsérhetjük. Ko- máromy Éva az egyetlen, aki a szereplőgárdából képes teljesíteni a táncos-zenés játék hármas követelményét. Barbara a nagyon rövidlátó és szórakozott, picikét tán „flu- gos” milliomoslány szerepében sok-sok ötletével, bohó- kás játékával, vidámságával igazi nevetést fakasztott, s dalait kellemesen, jól adta elő, elhitetve velünk végül'a rom in egy jachtért feltett, s elkártyázott szerelem abszurdumát is. Elmebajos milliomosként Fekete Alajos kellően behe- mót és harsány volt, bár kosztümjei inkább a Cosa Nostra chicagói gengsztervezéreire emlékeztetlek, még ebb?n a revüs hangszerelésben is. Ferboise a figarós küllemű és szerelmes természetű fősteward szerepében Botár Endrét láttuk; görcsösebbnek, . izgékonyabbnak, mint egy elegáns, az elsőosztályú fedélzethez illőn sima- modorú fősteward tói vártuk volna..Bősze Péter, a konyhaséf bőszen agilis szerepében mulatságos epizódalakítást adott; Héczey Évát, Pásztor Máriát, Somló Istvánt, Mátyás Jenőt, Szilágyi Tibort láttuk még a fentieken kívül a hajó fedélzetén, amelynek építője, azaz a díszletek tervezője Suki Antal volt, aki kellemes, első osztályú hajókabint varázsolt a színpadra. Herédy Éva, a produkció karmestere igyekezett a zenéből és a zenekarból egyaránt a legtöbbet kihozni; ambíciója azonban általában az énekesek hangerejét meghaladó harsányságot, olykor pedig tcmpóbeli bizonytalanságot, zene és tánc közti aszinkront is eredményezett, feltehetően a fentebb már említett feltételek hiánya miatt. A jelmezeket Hruby Mária tervezte. Az előadás rendezője Szirtes Tamás volt. Az í!e de France hl|" kikötött a miskolci „vizeken” is. Hogy meddig időzik itt? Ki tudja? Reméljük, hamarosan útra kel... Nehezebb, de eredményesebb út Papp Lajos Magyar remekírók A magyar könyvnyomtatás és könyvkiadás 500. évfordulóján indul a Szépirodalmi Kiadó Magyar Remekírók című, 80 kötetre tervezett sorozata. A sorozatból az olvasók megismerhetik klasszikusainkat, a múlt, s a jelen jelentős íróit, a magyar irodalom folytonosságát. A Magyar Remekírók kötetei felölelik irodalmunk egészét a középkortól napjainkig. Mintegy 800 évet fog át a teljes sorozat: őseink legendaanyagától, a középkori krónikásoktól, a rene-N szánszkori történetíróktól, a XX. századi költői, drámai, lírai, és kritikai antológiákig. Klasszikusaink tervszerű alaposabb és átfogóbb közreadásának tervezetét Klasszikusaink jövője című tanulmányában Illés Endre 1965- ben bocsátotta vitára a Kritika hasábjain. A sorozat vitája csaknem egy évig tartott, s az akkor még 140, később 160 kötetre tervezett sorozat fontosságát, jelentőségét, minden hozzászóló hangsúlyozta. A vélemények összegezéseként elmondható, hogy eddig nem jelent meg sorozat, amely hasonló rendszerben, fejlődéstörténeti ösz- szefüggéseiben a magyar irodalom egészét a középkortól a jelenig felölelte volna. A gazdag és tanulságos vita alapján átdolgozott tervek 1972-ben — a megvalósulás küszöbén — Illés Endre Diófát ültetni címmel újra vitára bocsátotta a Kritika hasábjain. A vita során nyilvánvalóvá lett: sok a tervezett 160 kötet, s a megjelentetésére szánt 20 év. Gyorsítani kell a megjelentetést, de a sorozat csonkítása nélkül. Így egy-egy író életműve vagy az életműből készült válogatás 1000—2000 oldalon, bibliapapírra nyomva, évszázadonként más-más színű egészvászon kötésben lát napvilágot. Az ünnepi könyvhétre jelenik meg két kötetben Csokonai Vitéz minden munkája és Jókai Mór három regénye: az Egyt magyar ná- bob, a Kárpátfiy Zoltán és A kőszívű ember fiai. Még ebben az évben kiadják Nagy Lajos és Veres Péter válogatott munkáit egy-egy kötetben. Ez év január 18-án új szakasz kezdődött a miskolci ilevesy Iván Filmklub életében. A magasabb művészi igényű filmeket váró közönség jobb kielégítésére a MOKÉP országosan létrehozta a második mozihálózatnak nevezett intézményszervezetet, aminek tulajdonképpen még pontos neve sincs, leginkább talán a filmbarátok mozija elnevezés illenék rá, s a miskolci I-Ievesy Iván Filmklub kiemelkedő szerepei kapott ebben a hálózatban. A debreceni Művész-mozi és a budapesti Toldi mozi mellett ez lett az ú.j intézmény- hálózat egyik bázisa. A Hevesy Iván Filmklub múltjáról már több alkalommal írtunk. * Sokesztendei kísérlet után, amelyben mindenkor az igényesebb közönség szolgálata állt középpontban, jutott el a filmklub a mai műsorrendjéhez, tevékenységéhez. Ismeretes, hogy naponta kétszer tart vetítést magas művészi értékű filmekből, hetenként egyszer az ifjúsági filmklubnak biztosít helyet, vasárnap délelőttönként mesemozi jelleggel működik, idegen nyelvű vetítéseket tart és rövidfilm-alkotók munkáiból összeállításokat mutat be, találkozókat szervez a rendezőkkel. Januárban a MOKÉP, mérlegelve a Hevesy • Iván Filmklub eddigi munkáját és lehetőségeit, besorolta ezt a rendkívül esztétikus kiképzésű, otthonosan barátságos kis mozit a már említett bázisintézmények közé. Bors Ferenc, a MOKÉP igazgatója akkoriban itt Miskolcon nyilatkozott az újfajta mozihálózat célkitűzéseiről és a Hevesy Iván Filmklubra váró szerepről. Január 18-án volt az első, úgynevezett elővetítés. A rendes mozihálózatot megelőzve mutatták itt be Zol- nay Pál Fotográfus című alkotását, majd ezt követően összeállítást vetítettek Zol- nay korábbi filmjeiből. így kezdődött. Aztán jött a Kutyák és emberek, amit csak itt lehetett látni. Majd az amerikai valóságot feltáró filmek közül a Bilincs és mosoly és a Nem félünk a farkastól. Ugyancsak előve- títésben mutatták be Grigo- rij Csuhraj Emlékezés című filmjét, ezt követően a világhírű rendező öt másik alkotását. A modern francia filmművészetből hét estét betöltő sorozatot válogattak és vetítettek, felújították a Feltámadott a tenger című régebbi magyar filmet, majd Tarkovszkij íilmremeke, az A BORSOD MEGYEI VÍZMÜVEK mélyépítési munkák irányításában legalább ötéves vezetési gyakorlattal rendelkező, mérnöki végzettségű osztályvezetőt, továbbá képesítéssel rendelkező mfíszaki ellenőrt keres felvételre. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés személyesen a vállalat főmérnökénél. A Sajószenípéteri Vegyesipari Szövetkezet Gipész szakmunkást, vagy tanulót alkalmazna Jelentkezés a fenti szövetkezet műszaki vezetőjénél MINŐSÉGI CIPŐGYÁR 'tiszakeszi telepére azonnali felvételre keres cipőipari képzettséggel és gyakorlattal rendelkező műszaki vezetőt, művezetőket, felsőrészkészítőket írásbeli ajánlatokat az alábbi címre kérjük: (Budapest, VIII., Korányi Sándor u. 3/b.) Andrej Rubljov itt találkozott elővetítésben a közönséggel. Bemutatták Tarkovszkij korábbi műveit is.- Ebben a moziban láthatta a közönség a nagy mozikat megelőzően Elio. Petri olasz rendező A munkásosztály a paradicsomba megy című filmjét, Visconti Közöny című Camus-íeldolgozását, Fábri Zoltán Plusz mínusz egy nap című új filmjét, valamint Fábri életművéből egy egész hetet betöltő ösz- szeállítást. Több értékes film játszási engedélye lassan lejár. Mielőtt elfelejtenénk címmel ezeket is sorozatban mutatta be a filmklub, napjainkban pedig a Bartleby című angol film pereg a vásznán. Már maga ez a felsorolás is arról tanúskodik, hogy ez a filmklub valami más, mint az e néven emlegetett társulások, ez már nem filmmúzeum, nem a nosztalgiák, vagy a nagypapák mozija. Elsősorban az újabb filmtörekvések és a közönség mind szélesedő rétegeinek találkozóhelye kíván lenni. A lá-> togatottsága változó, de egyre emelkedő. Voltak esetek, amikor kudarc fenyegetett, de az élet nem az aggodalmaskodókat igazolta. Például az Andrej Rubljov első előadásán e sorok íróján kívül hárman ültek a nézőtéren, a későbbi előadásokon minden szék gazdára talált. Hasonló volt a helyzet a Közönynél és a filmek legtöbbjénél. A klub polgárjogot nyert, létezését ma már a miskolci művészeti élettől . elválasztani nem lehet. Az eredmények nem januártól számítódnak, hanem sokéves előkészítés, szervező munka eredményei. A korábban vegyes profilú filmklubból sikerült olyan intézményt teremteni, ahol szigorúbb a mérce. Hogy ez a kis mozi művészetpolitikai tevékenységével jelentős tényező lett, hogy műsorpolitikája igen dicséretes, abban közrejátszott, hogy a vállalat igazgatója, Szebeni Győző, a városi és megyei tanács és több más szerv felkarolta azt a kezdeményezést, amelyet Szekrényesi Lajos, a Kossuth mozi és a Hevesy Iván Filmklub üzemvezetője hosszú éveken keresztül kikísérletezett és kidolgozott. S együttes erővel sikerült megvalósítani egy művészmozi jellegű intézmény kereteit. Bors Ferenc, a MOKÉP igazgatója, jó szemmel vette észre a miskolci lehetőségeket, és igen hasznosnak bizonyult az az intézkedése, hogy e különös jelentőségű és fontosságú moziüzem vezetője, Szekrényesi Lajos rendszeresen vegyen részt Budapesten, a MOKÉP igazgatói vetítésein, tevékenyen kapcsolódjék be a műsorpolitika alakításába., a filmek műsorrend szerinti elosztásába. Ez elengedhetetlen is, másképp elképzelhetetlen a jó műsorpolitika, ha a vezető nem ismerheti előre, milyen filmekkel számolhat. azokat miként oszthatja cl. miként kapcsolódik az az egyéb vetítésekhez. Egy kritikai megjegyzést is kell tennünk. Januárban az elővetítéseket azzal a szándékkal rendszeresítették, hogy azokon mérik le a filmek várható fogadtatását, és attól függően tűzik, vagy nem tűzik rendes napi műsorrendben vetítésre az egyes filmeket. Ezt az elvet következetesebben kellene követni és realizálni, mert volt már példa, amely bebizonyította — például a Plusz mínusz egy nap —, hogy nem jó automatikusan a félezresnél nagyobb nézőtér ű mozik műsorára is felvenni az elsősorban klubmoziba kívánkozó műveket. Legyen ez az elővetítési rendszer valóban a kísérletezés és mérlegelés lehetősége is. A január 18-a óta eltelt idő — leszámítva az első egy-két hét kezdeti nehézségeit —• biztató. Nehezebb utat jár a Hevesy Iván Filmklub, mint általában a mozik, de ez az értékesebb, művészetpolitikai szempontból hasznosabb. Ennek a második mozihálózalnak az útja vihet el az értékes művek és a közönség jobb találkozásaihoz, és viheti minél távolabb a filmművészetet a mutatványos ipar jellegtől. Merni kellett! És merni kell! Merni kell a szokványtól eltérő moziműsor-politikát tervezni, s azt realizálni. Akik ezt tették, azokat igazolta az élet. Meg a vállalat igazgatójának, az üzemvezetőnek, a tanácsoknak segítsége, támogatása. Az eredmények azt mutatják, nem szabad kishitűen hozzáfogni, s akik még ma is esetleg kétkedve fogadják az effajta moziműsor-tervezést, azoknak is be keli látniuk: a Hevesy Iván Filmklubban kísérleti jelleggel bevezetett műsorrend —■ más művészmozikhoz hasonlóan — jól bevált, kultúr- politikailag értékes és hasznos az intézmény tevékenysége. Benedek Miklós OTP-hitellevélre & is kapható Jogosítvány nélkül vezethető —sí
