Észak-Magyarország, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-29 / 99. szám

1973. ápr. 29., vasárnap £SZAK-MAGYAROR5Za3 Hasznos eszmecsere Gyümölcsöző műszaki­gazdasági kapcsolatok Beszélgetés lengyel szakemberekkel A Miskolcon megtartott lengyel műszaki nap kap­csán a szomszédos ország szakemberei több előadást tartottak a bányászat és a bányagépgyártás legújabb eredményeiről. Lech Woj- cikkal, a Lengyel Népköz- társaság nagykövetségének kereskedelmi attaséjával, Krzysztof Wilczekkel, a Len­gyel Külkereskedelmi Ka­mara katowicei kirendeltsé­gének igazgatójával, vala­mint Latorcai Jánossal, a Borsodi Szénbányák Vállalat műszaki osztályvezetőjével a hazánkban megrendezett len­gyel műszaki és gazdasági napok keretében Miskolcon megtartott szakmai napon beszélgettünk: — Másodízben rendez­tek meg hazánkban a len­gyel műszaki cs gazdasági napokat. Miskolcon első ízben fogadtak a rendez­vény részeként lengyel szakembereket. Mit vár­nak a lengyel és magyar szakemberek ettől a talál, kozástól? — A négynapos rendez­vény keretében összesen mintegy 40 előadás hangzott el Budapesten, Miskolcon és Nyíregyházán. Célunk az volt, hogy a magyar szak­emberek megismerjék a len­gyel műszaki életet és az ismereteket később gyümöl­csözően hasznosíthassuk ke­reskedelmi kapcsolatainkban — mondja Latorcai János. — A lehetőségek igen jók. A lengyel és magyar keres­kedelmi kamara külön szék. cióban foglalkozik a másik fél ügyeivel, ami hozzásegít bennünket ahhoz, hogy mind kedvezőbb feltételeket te­remtsünk gazdasági kapcso­lataink további fejlesztésé­hez. A Borsodi Szénbányák, a szénbányászok számára ked­vező ez a kapcsolat. Nagyon sok lengyel gyártmányú jö- vesztőgéppel és szállítóbe­rendezéssel ‘ dolgozunk bá_ nyáinkban — mondta a mű­szaki osztály vezetője. — Mi állandóan figyelemmel kí­sérjük lengyel barátaink eredményeit. A figyelmünk kiterjed a kutatóintézetek­ben folytatott kutatásokra, valamint a kísérleti bá­nyákban tapasztalatszerzés céljából végzett munkákra is. A műszaki előrehaladás eredményeit átvesszük, hasz­nosítjuk. A Miskolcon meg­tartott előadások célja is az volt, hogy szakembereink megismerjék a korszerű len­gyel berendezéseket, munka- módszereket, s a beszerzé­seknél. vásárlásoknál a meg­szerzett ismereteket haszno­síthassák. — A borsodi bányákban csaknem 100 jövcsztőgcp és más lengyel gyártmá- n yú berendezés működik. A bányászok szeretik, megbecsülik ezeket a gé­peket, amelyek megköny. nyítik a munkát. Az el­következő években milyen újonnan kifejlesztett be­rendezések kerülnek majd a magyar bányákba? — Évente mintegy 3—4 millió rubel értékben szállí­tunk Magyarországra bá­nyaberendezéseket és gépe­ket. Ezek többségében jö- vesztő. és szállítógépek, va­lamint bányászati szivaty- tyúk. Ezeken felül bánya­mentő berendezéseket, to­vábbá másfajta felszerelése­ket és gépeket is szállítunk. Az elmúlt év novemberében a magyar szakemberek szá­mára Pécsett kiállításon mu­tattuk be az új bányavilla­mossági berendezéseinket és speciális készülékeinket. Ezek, továbbá az újonnan kifejlesztett más bányabe­rendezések a BNV-n is megtekinthetők lesznek — mondják a vendégek. — Ügy tudjuk, más iparágakra is nagy hatás­sal vannak a két ország egyre szorosabbá váló kapcsolatai. Hallhatnánk valamit erről? — Az elmúlt időszakban jó kapcsolat alakult ki a lengyel és magyar vállala­tok között. Mi is örömmel jöttünk Borsod megyébe. Is­merjük a megye iparát, hi­szen a Diósgyőri Gépgyár például szerszámgépeket és járműtengélyeket szállít Lengyelországba, s a Tüze­léstechnikai Kutatóintézet által kikísérletezett égőket is Borsod megyéből kapjuk. A kétoldalú együttműködési I szerződés keretében mi a bá- ! nyaberendezéseken kívül is ' több iparágban szállítunk jelentős berendezéseket, gé­peket Magyarországra. Ezek közül például megemlíteném a Szerencsi Cukor- és Cso- koládégyár rekonstrukciójá­hoz szállítandó berendezé­seinket, továbbá a mezőgaz­daság számára kifejlesztett repülőgépeket és helikopte­reket. , — Mit jelent a két or­szág számára az egyre szo­rosabbá váló kapcsolat? — Évente mintegy 15—16 | százalékkal növekszik a két . ország közötti árucsere-for­galom. Ez a dinamikus fej­lődés az elmúlt évben már több mint 330 millió rubel értékű árucserét jelentett a két ország számára. Az el­múlt időszakban 17 együtt­működési szerződést írtunk alá a magyar féllel és ebből egyik legjelentősebb . a jár­műiparral kapcsolatos szer­ződés volt. Mi önöktől sze­rezzük be a tehergépkocsik hátsó hídjait és a szervó- kormányokat, mi pedig be­fecskendező szivattyúkat és más alkatrészeket szállítunk. Jelentős az elektronika te­rületén való együttműködé­sünk is. Ebben a témakör­ben még hatalmas, ki nem használt lehetőségeink is vannak. — A gyors ipari fejlő­dés szinte parancsolóan előírja a gyártmányszako­sítást, hiszen egy-cgy or­szág képtelen valamennyi iparágban versenyképes termékeket gyártani. Mi várható a két fél között a jövőben? —• A bányászati szakága. I zatokon kívül egyre szóró- ' sabbak kapcsolataink a gépesítés, gépgyártás terüle­tén is. A kereskedelmi kap­csolatok fejlődése várhatóan e tekintetben lesz a legje­lentősebb. E területen is sok még a . tennivaló. Mindkét ország számára csak a kifi­zetődő termékek gyártása célszerű. H. G. igény és' utánpótlás Néhány éve alakult meg Kazincbarcikán a megyei Kézműipari Vállalat. Mind­eddig ebben a városban csak nehézipari üzemek működ­tek, ahol nőket korlátozott számban tudtak foglalkoz­tatni. A városban élő nők számára így nem volt meg­felelő munkaalkalom. A vállalat a megalakulás évétől — 1967-től — nagy utat tett meg a termelés­ben, a belső szervezettség kialakításában, valamint a saját szakmunkásállomány megteremtésében egyaránt. Mint minden induló üzem­nek, a Kézműipari Vállalat­nak is sok nehézséggel kel­lett megküzdenie. Többek között az indulás éveiben nagy gondol okozott a szak­munkáshiány. Ezen segített az 1968-ban induló 112. sz. Ipari Tanulóintézet. Az első két évben 62, s később is számos fiatal szerezte meg itt a szakmunkás-bizonyít­ványt. A vállalat főmérnöke Ma­joros Ottó és Ivák Lajos MEO-vezető adtak tájékoz­tatást a nemrégiben megtar­tott. szakmai kiállítás kap­csán az elért eredmények­ről. Ma a vállalat létszámá- Eak mintegy 20 százaléka szakmunkás. A néhány év­vel ezelőtt végzettek nagy része azóta vezető beosztás­ba került, s valamennyien szakmailag szépen fejlőd­nek. Ez megmutatkozik a vállalat elért eredményei­ben, terveiben is. 1972-ben 94 milliós tervet teljesítet­tek, ez évben várhatóan a 110 millió forintos termelé­si értéket is elérhetik. Ter­mékeik mintegy 30 százalé­kát a Szovjetunióba expor­tálják. Hazai piacra mun­karuhát, munkaköpenyeket, orvosi, ápolónői munkaruhá­kat és köpenyeket készíte­nek A nemrégiben megtartott kiállítás a szakmunkásjelöl­tek által készített és kiállí­tott tárgyak magas szintű szakmai tudásról tanúskod­nak. A vállalat vezetői a jövő­ben is nagy gondot fordíta­nak az utánpótlás képzésé­re, a fiatalok munkába ál­lítására. A 112. sz. Ipari Ta­nulóiskolában folyó szak­munkásképzés mellett a vál­lalat patronálja a városban levő kisegítő iskolában ta­nuló fiatalokat is. akiknek az életre való nevelésében és munkába állításában je­lentős szerepet vállalnak. Zaj I Amíg több mint egy évtizede | nehéz küzdelmet vívnak szak*- ! embereink a levegőszennyező- , dós csökkentése érdekében, a , bejelentések, észrevételek kö- j zott egyre több a zajártalma- , kát jetzö panasz. A Tudorná- j nyos Akadémia legliivatottabb i szakértői úgy foglaltak állást i egy az elmúlt övben tartott I tanácskozáson, hogy néhány i éven belül jogilag is rendezni I kell a zajártalmakkal kapcsola- | (os tennivalókat. Minek is te- J szi ki a hallását a városi cm- J i hér? . A zaj intenzitását decibelben ] mérik és az utca morajló, bér- f regö, robogó jármű „neszét” , 75—80 decibelre tartják. Ahhoz, , hogy némi összehasonlításunk t legyen, hadi álljon itt néhány | adat. A hallásküszöb nulla és i egy plion, vagy decibel. A fáj- i dalomküszüb pedig ennek a I százharmincszorosa. Ehhez ké- i pest a légkalapács 115, egy i gépterem Pö, a mennydörgés * 120 decibelben kifejezhető zajt J kelt. Teljesen indokolt azok J aggodalma, akik a fülrepesztő : hangszórók zenéjét élvező fia- c tahik hallását réltik. A szak- . emberek szerint a közhivatalok I zajszintje például 50 decibel, • ott, ahol nem kiabálnak az * ügyféllel. I Es a lakás, ahova pihenni té- j rünk, az utca. a munkahely, a [ gépek zaja elől? Ott milyen az [ optimális csend a szakemberek t szerint. Nos, a nagyvárosok J sűrönlakta központjaiban a ( szükséges 40 plion aligha biz- ( tosítliató. Egyes szaktekinté- i Ivek szerint a közepesen elvi- | lizált országokban az ember i úgy körül van véve a zajokkal, i hogy talán előbb teremthet l kristálytiszta folyókat, ózondús • levegőt ismét maga körül, mint 1 csendet. f Ismerkedés a rádiózással A Diósgyőri Gépgyár MHSZ rádiósklubjában jó felszerelések, műszerek segítségével Is­merkednek a klubtagok a rádió-, valamint a különböző adó-vevő készülékek belső szer­kezetével, működési elvével Foió: Fojtán László Közös erővel Ózd építéséért Szocialista együttműködési szerződéskötés a lakásépítés meggyorsítása érdekeben Megyénk ipari városa, Ózd az utóbbi években többet fej­lődött, mint azt megelőzően bármikor. Jó ütemben halad a varos rekonstrukciója, a Vörös Hadsereg úti lakóte­lep építése, ahol egymás után nőnek ki a földből a tízszintes házgyári épületek. Az épít­kezés gyorsuló üteme ellené­re még sokáig megoldatlan­nak látszik a lakáskérdés a gyárvárosban, ahol jelenleg is ezernél több lakásigénylő kérelmet tartanak számon. Munkáspolitikai szempontból különösen fontos — a lakás- helyzet javítása érdekében — határozatot hozott az Ózdi városi Pártbizottság arra vo­natkozóan, hogy a városi ta­nács illetékesei keressék a lehetőséget a tervben meg­határozott lakósszámok, va­lamint az ehhez kapcsolódó járulékos beruházások határ­időben történő megvalósítá­sának, többek között termé­szetesen az önköltség csök­kentésének. A pártbizottság kezdemé­nyezésére a városi tanács ve­zetői a kapcsolatok további javítása, elmélyítése, a mun­ka ésszerű koordinálása cél­jából megkeresték a beruhá­zó és kivitelező vállalatok vezetőit, és több egyeztető tárgyalás eredményeként márciusban előkészítették a szocialista együttműködési szerződés megkötését. A me­gyei Beruházási Vállalat az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat, a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat, valamint a TIGÁZ miskolci üzemegységének ve­zetői segítőkészen fogadták az ózdiak kezdeményezését, és április 26-án sor kerülhe­tett a szocialista együttműkö­dési szerződés aláírására, amely biztosítéka az össze­hangolt, jó munkának, ami a lakásokba történő beköltö­zés határidejét lerövidíti. Meg kell itt jegyezni, hogy már a szerződés megkötése előtt ez év tavaszán is a szocialista szerződés szelle­mében dolgoztak a beruhá­zók és a kivitelezők. Már­ciusban a városközpont I/D jelű épület 87 lakásátadásá­nak előkészítésén olyan jó munkát végeztek, amire ed­dig nem volt példa. A szerződés aláírása előtt a beruházó, valamint a ki­vitelező vállalatok az Ózdi városi Tanáccsal egyetemben alapos vizsgálatot végeztek, s részletes kooperációs terve­ket készítettek és megálla­pították, hogy Ózdon 1973— 74-re tervezett lakásépítés meggyorsításának feltételei adottak. A mostani és a jövő évben készül el a Vörös Hadsereg út térségének második épí­tési egységében a II./A jelű, 177 lakásos, és a II C jelű 177 lakásos, tízszintes lakó­ház, tanácsi fejlesztési alap­ból, valamint a II/B jelű 116 lakásos OTP-társasház. A munkáslakás-akció építés ke­retében II/C jelű épület át­adásának határidejét az ere­detinél korábban, 1973. de­cember végéig határozták meg, a II/D épület 1974. má­jus 30-ig, a II/A épület pe­dig a jövő év szeptemberében kerül átadásra. A lakások átadása lépcsőházanként, szakaszosan történik. A beruházó és kivitelező vállalatok megállapodtak ab­ban. hogy a szocialista szer­ződést 2—3 hónapon belül kiterjesztik a TV. ötéves terv időszakában még hátralevő össz-tanácsi beruházásokra is. A tervezett további 270 la­kás a Vörös Hadsereg úti 12 tantermes iskola, óvoda, böl­csőde építésére, valamint a már megkezdett beruházások­ra. 197ö-ig 180 lakás épí­tését tervezték a Béke-telep második egységében és 90 családnak otthont nyújtó há­rom. úgynevezett pontlakás kerül átadásra a Katona Jó­zsef út elején. Óvoda, böl­csőde épül a Petőfi úton és elkészül a III. kerületben a régen várt orvosi rendelő és gyógyszertár is. AZ IBUSZ UTAZÁSI IRODA MISKOLC felvételre keres női munkaerőt 22—35 éves korhatárral. Irodai gyakorlat, gép- és gyorsírás tudása a felvételnél előnyt jelent. Fizetés megegyezés szerint. Pályázatokat kizárólag írásban fogadunk el. Jelentkezési határidő: 1973. május 51 Címünk: IBUSZ Utazási Iroda 3501 Miskolc, Széchenyi u. 36.

Next

/
Oldalképek
Tartalom