Észak-Magyarország, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-27 / 97. szám
ÉSZAK - MAGYARORSZÁG 4 1973. ápr. 27., péntek Napközis gondok Elsősorban az alsó tagozatosokat — Nem lesz irigylésre Ifjfaáoi nap Kazincbarcikán Ifjúsági napot rendeznek ma, április 27-én a kazincbarcikai Ságvári Endre Gimnáziumban és Szakközépiskolában. A nap során több érdekes rendezvényen vesznek részt a fiatalok. Kiállítás nyílik például az iskolai szakkörök munkáiból: a tantárgyi szakkörök mellett bemutatkoznak a bélyeggyűjtők, a fotósok és a képzőművészeti szakkör tagjai is. Az ifjúsági napon tartják meg a KISZ vezetőségválasztó küldött- gyűlést, majd hangversenyen vesznek részt a diákok. Szabó Csilla és Kocsis Albert hangversenyét mintegy négyszáz fiatal hallgatja meg. Tudományos ülés A Magyar Pedagógiai Társaság neveléstörténeti szakosztályának borsod-miskolci tagozata és a Sárospataki Tanítóképző Intézet az iskolák államosításának 25. évfordulója alkalmából 1973. május 3-án és 4-én tudományos ülést rendez Sárospatakon a Tanítóképző Intézetben. Dr. Károly István intézeti igazgató, a rendező tagozat elnöke megnyitója uián clr. Köte Sándor tanszékvezető főiskolai tanár tart előadást az iskolák államosításáról, dr. Vaskó László egyetemi adjunktus pedig a felekezetek negyedszázad előtti magatartásáról. ' Másnap dr. Deák Gábor középiskolai igazgató az iskolai élet demokratÍ7.álásáról tart előadást, majd az államosításban hajdan részt vett pedagógusok visszaemlékezései szerepelnek a programban. Az ülést Ködöböcz József intézeti igazgatóhelyettes zárja be. méltó a helyzete annak a bizottságnak, amely dönteni fog a napközis kérelmek ügyében, mondta a 10-es számú Általános Iskola igazgató- helyettese. S a számadatok bizonyították állítását is. Ebben az iskolában az eddig beiratkozott 106 elsős közül 80-an kértek napközis elhelyezést. Ez pedig azt jelenti, hogy legalább két olyan napközis I csoportot kellene indítaniuk, amelyben csak első osztályosok vannak. Pedig már mo6t is zsúfoltan vannak, fejlesztésre nincs lehetőségük. Egyszerűen azért nincs, mert az iskola keretei és lehetőségei nem engedik meg újabb napközis csoportok létesítését. S a felmérések szerint 1974. szeptemberében még nehezebb lesz a helyzetük. A Szentpéteri kapuban levő 10-es számú Iskola nem egyedül küzd ilyen, s ehhez hasonló gondokkal. Annak ellenére, hogy a városban folyamatosan bővítik a napközis csoportok számát, s egyre több gyermek elhelj'e- zését oldják meg az iskolák, nagyon sok helyen — elsősorban az új lakótelepeken — jelentős problémát okoz a napközis elhelyezés Jelenleg Miskolcon 34 iskolában van lehetőség napköziotthonos ellátásra is. összesen 139 csoportban. A város általános iskolásainak 28.5 százaléka részesülhet napközis ellátásban, ami tanulószámra „lefordítva” 4913 tanulót jelent. A százalékarány jobb mint a megyei, s jelentős a fejlődés az előző evekhez képest is, amikor a város általános iskolásainak csalt 26 százaléka részesülhetett napközis ellátásban. Szeptemberben pedig újabb 8 csoport megalakítására nyílik lehetőség a városban. Mégis nagy gondot okoz a napközis kérelmek elbírálása. Mert ahogy Máyer Jó- zsefné, a Miskolc városi Tanács művelődésügyi osztályának munkatársa elmondotta, növekednek a jogos igények, és az iskolák körülményei, lehetőségei határt szabnak a fejlesztéseknek. S elsősorban ott, ahol a leginkább szükség lenne a fejlesztésre; az új lakótelepeken. A már említett 10-es számú iskolában például terem hiányában képtelenek újabb csoportot létrehozni. Javul a helyzet viszont szeptemberben a Bolgárföldön, ahol négy új terem készül el az iskolaév kezdetére. Szerencsére még nem jelentkezik ez a gond a diósgyőri városközpontban. De a Szentpéteri kapui 22-es számú Általános Iskolában — s még nagyon sok helyen — csak „áttelepítéssel” tudnak meg-’ oldást találni. A 22-eís számú iskolából például a Szeles utcai iskolába irányítanak majd át gyerekeket napközi otthonba. S persze másféleképpen is keresik a megoldást. Például úgy, hogy ahol ezt a helyzet megköveteli, kénytelenek megszüntetni, vagy összevonni felsős napközis csoportokat, hogy az alsó tagozatos jelentkezőket — ahol ez mindenféleképpen indokolt — fel tudják venni. Mert a cél mégis csak az — s ezt a szülőknek is meg kell érteniük —, hogy elsősorban a jogosult kicsiket, az alsó tagozatosokat helyezzék el. Nekik van leginkább szükségük a felügyeletre, a segítésre. A gondokat egyébként szinte mindenütt súlyosbítja, hogy szeptemberben előreláthatóan jóval több első osztályos kezdi meg iskolai tanulmányait. mint tavaly. Egyes iskolákban a tavalyi 100—120 elsős hélyett most 180—200 iratkozott be. S a szülők többsége dolgozik. Várhatóan nagy lesz tehát a túljelentkezés. Még a biztosra vehető fejlesztéseket figyelembe véve is. De az indokolt esetekben minden bizonnyal születik megoldás. Néha úgy, hogy egy közeli kevésbé zsúfolt iskola napközis csoportjába irányítják át a gyerekeket. Ezzel kapcsolatban lenne egy megjegyzésünk: ne berzenkedjenek ellene a szülők. Készüljenek, számítsanak ilyen megoldásra. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a szülők mindent elkövetnek ez ellen a megoldás ellen. Idegenkednek tőle. De egy-egy napközis csoportban, egy-egy iskolában bizony korlátozottak a lehetőségek. Néha nagyon is korlátozottak. S mindaddig, amíg nem tudunk más megoldást teremteni, az ilyen áthelyezésekre szükség van, a gyerekek felügyelete érdekében. C«, A. ÉRTESÍTÉS Értesítjük a Miskolc III. kér. özugró, Kilián- észak bányász kislakások, valamint Pereces egész területén lakó fogyasztóinkat, hogy 1973. május 2—4-ig, 7— 17 óráig, fenntartási munkálatok végzése miatt az áramszolgáltatást szüneteltetni fogjuk. ÉMÁSZ III. sz. kirend. ÉRTESÍTJÜK KEDVES VENDÉGEINKET, hogy' a közkedvelt május 1-én megnyitjuk. A fürdő minden hétköznapon, mind vasárnap és ünnepnapon reggel fél 9 órától 18 óráig tart nyitva. Kellemesen üdülhet, szóra kozhat fürdőnkben Megnyitja kapuit a Sárospataki Strandfürdő is május 1-én és reggel fél 9 órától este 18 óráig áll vendégei rendelkezésére. L-től Z-ig 1003 oldalon Lábszám”-ió\ Zurlini olasz rendezőig, sőt még /azon is túl valami százhúsz oldalnyi kiegészítés az előző kötethez, mintegy 24 ezer filmcím, különböző adatokkal, és több száz oldalas képes melléklet — mindez az Üj Filmlexikon II. kötetében található. Az I. kötet 1971-ben ke- .rült az érdeklődök1 kezébe, a most megjelent II. kötet a már említett több mint száz oldalas kiegészítéssel az I. kötet néhány téves adatát helyesbíti, illetve kiegészíti a kötetet, korrigálja a megjelenés óta beállott változásokból adódó, már nem helytálló adatokat, mintegy lépést tart az élettel. Igazán sajnálatos, hogy mire a II. kötet átfutott a nyomdán és az olvasóhoz került, már annak is néhány adata kiegészítésre szorul, részben egyes művészek újabb kiemelkedő alkotásai kívánnak közlést, részben kitüntetések, részben pedig sajnálatos halálesetek. A TI. kötet főszerkesztője, csakúgy mint az első Iiö'íet- nél, Abel Péter, aki az életrajzi, filmtörténeti és fogalmi cikkeket is írta, az adatgyűjtésben Ábel Lóránd működött közre, a technikai címszavakat Pozsonyi Gábor írta, Veress József pedig esztétikai és fogalmi cikkeket adott közre. A szerzőgárda tehát nagyrészt azonos az I. kötet íróival. Azonosak a szerkesztési • elvek is, mégis van egy jelentős változás az I. kötethez képest. A leglényegesebb változás a televízió térhódítása a lexikon oldalain is. A II. kötetben sokkal több televízióművésszel találkozunk, mint az I-ben, és ez nem pusztán a nevek kezdőbetűin múlik, hanem a televízió filmművészeinek az egyetemes magyar filmművészetben elfoglalt helyén, illetve betöltött szerepén. Mint néhány héttel ezelőtt a Magyar Film- és Tv- művészek Szövetségének közgyűlésén is hangot kapott, mind nagyobb szerepet játszik a magyar filméletben a tévéfilm és tévéjáték, s mert ez egyszerre milliókhoz jut el, szerepe felbecsülhetetlen. Éppen ezért helyeselhető az a szerkesztői törekvés, amely a lexikonban a televíziós filmművészetnek ilyen nagy teret szentel. (Igazán sajnálatos, hogy maga a televíziófilm nem található a kötetben a címszavak között. Pedig helye lett volna a pontos fogalmi meghatározásnak, a mozifilmtől való megkülönböztetést jelző művészeti és technikai sajátosságok bemutatásának.) Amennyire örömmel fogadjuk a televízió művészeinek, egyes televíziós eljárásoknak, technikai műszavaknak a filmlexikonban való ismertetését, annyira irritál bizonyos arányeltolódás. A kis- filmeket és azok alkotóit végtelenül nagyra becsüljük. (Miskolcon nem is lehetne ez másképpen!) Néhány kis- filmalkotót a filmművészet nagyjának, kiemelkedően nagy alakjának tartunk. Ennek ellenére nem hagyható figyelmen kívül az az aránytalanság, ami megmutatkozik a kötetben kisfilmek alkotó közreműködőinek, vagy a filmművészet, egyéb területén dolgozóknak bemutatásánál. (Míg egy játékfilm- rendező hosszú évek munkájával alkot meg egy-egy filmet, a kisfilmeknél különböző minőségekben közreműködő egyes filmalkotók évente tucatnyi filmen is dolgoznak, amelyeknek felsorolása a lexikonban nem minden esetben szükséges.) Egy másik, kevéssé jelentős aránytalanság. A magyar filmművészeknél, ahol hozzáférhetőbbek az életrajzi adatok, a szerkesztő — nagyon helyesen — nem hallgatja el az adott művész esetleges kisiklásait, politikai hibáit, múltbeli tevékenységét. Ugyanakkor külföldi művészeknél általában ez az életmórlegelés hiányzik, úgy tűnik, mintha a külföldi filmművészek politikailag mind hibátlan emberek lennének. Talán eltúlozzuk a II. kötet fogyatékosságait és keveset szólunk a pozitívumokról. A legelső pozitívum az, hogy a kötet megszületett, viszonylag rövid idő alatt követte az elsőt. Magyarországon az utóbbi években igen nagy mértékben megnőtt az igény a filmismeretek iránt. A filmlexikon ugyan nem elsősorban esztétikai ismereteket adó kiadvány, hanem főleg életpályákat mutat be, filmtörténeti, fogalmi és esztétikai cikkei mégis igen sok hasznos ismeretet nyújtanak azoknak is, akik a kötetet a filmművészet jobb megismerése végett és nem egyik, vagy másik művész életkorának, vagy családi kapcsolatának megtuda- liolásáórt böngészi. Huszonnógyezernyi filmcím óriási mennyiség. Körülbelül ennyi filmről történik említés a két kötetben, az egyes művészek munkásságának ismertetése során, s ezért nagyon jó dolog a II. kötetben található mutató, amely alfabetikus sorrendben mutatja be a filmeket, különböző adatokkal utal rá, melyik kötetben, hol találhatók, mikor készültek. Egy kényes kérdésről is kell szólni. Már az I. kötet megjelenése után is volt jó néhány sértődés, mások meg már nem élő, vagy még élő, de határainkon túl működő művészek kimaradását rótták fel a szerkesztőknek. Most is bizonyára lesznek ilyen hangok, s a kötet átböngészése közben arra gondolunk, nem is mindig oktalanul. De hogy egy ilyen lexikonban ki, hogyan kerül be, ki, miért marad ki, azt az olvasó nem tudja kikövetkeztetni. » Nem kívánunk egyetlen kimaradt művész nevében sem reklamálni. Majd fog az érdekelt. Erényekről, fogyatékosságokról szóltunk, amelyek az Űj Filmlexikon II. kötetét jellemzik. Egészében örömmel forgattuk a kötetet, s még teljesebb lett volna örömünk, ha valamivel jobb lenne a képanyaga és annak nyomása. Benedek Miklós FIGYELEM! Tisztítlasson a Miskolci I’atyolat Vállalatnál! Fióküzleteink a város minden pontján Vegytisztítást 8—10 nap, festést 10—12 nap határidőre vállalunk
