Észak-Magyarország, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-27 / 97. szám
éfsr.-27„ .péntek ESZAK-MAGYAROÍtSZÁG 3 Helyünk a világban A magyar gazdaság a nemzetközi ranglistán Hazánk, társadalmi berendezkedését s ebből következően politikáját és uralkodó ideológiáját tekintve — a többi szocialista országgal együtt — a nemzetközi élvonalban jár, példát mutat a világnak. A kizsákmányolás. a társadalmi elnyomás alól felszabadult magyar nép immár negyedszázada kibontakoztathatja tehetséget, alkotó energiáját, s felszámolta a szinte középkori gazdasági elmaradottságot, .toggal erősítik nemzeti önérzetünket a sikerek, a valamennyiünket gyarapító gazdasági eredmények. Ám az eredmények egyoldalú hangsúlyozása könnyen eltúlozhatja az önbizalmat, elhomályosíthatja a tisztán látást, a nemzeti önismeretet. A felhangolt önbizalom pedig a realitással találkozva átcsaphat csüggedésbe, ahogyan a „nekünk minden sikerül” hangulat szüli a megalapozatlan anyagi követeléseket. A magyar gazdaság fejlettségi színvonalát tekintve, a meglett óriási út ellenére sem tartozik a világ élvonalába. Mert a leghaladóbb lársadalmi berendezkedés előnye és fölénye, a termelési eszközök társadalmi tulajdona lehetővé teszi ugyan a tervszerű, harmonikus és viszonylag gyors fejlődést, de nem szavatolja automatikusan a gazdaságban is a csúcsot. Mivel sajátos módon többnyire éppen a világ elmaradott országaiban kezdték meg elsőként a szocializmus építését, így a gazdaságilag fejlett tőkés országok szintjét csak hosszabb időszak alatt képesek elérni. Ezek után vizsgáljuk meg, hol is áll jelenleg hazánk a nemzetközi gazdasági ranglistán. Csupán még annyit: az összehasonlítást magyar közgazdászok végezték, különböző vásárlóértékű valutákban mért, gyakran eltérő rendszerű nemzeti és nemzetközi kimutatásokat hoztak közös nevezőre. A nemzeti' jövedelemnél tágabb fogalom az úgynevezett bruttó nemzeti termék egy lakosra jutó értékét hasonlították össze 1968-as adatok alapján. (A bruttó nemzeti termék a nemzeti jövedelmen felül tartalmazza a nem anyagi jellegű — egészségügyi, kulturális, igazgatási, személyi — szolgáltatások értékét is, valarpinl az állóeszközök értékcsökkenését.) A számítási módszer sok részkérdésében a szakemberek még most is élénken vitatkoznak, a végeredményt, a gazdasági fejlettség szintjét jelző fő arányokat azonban valameny- nyien elfogadják. Ezek az arányok az azóta eltelt négy esztendőben sem változtak meg számottevően. Äz ENSZ kutatóintézetében végzett számítások hasonló következtetésre vezetlek. Helyzetünk érzékeltetésére íme néhány ország gazdasági fejlettségének arányát jellemző adat, ha Magyar- ország szintjét 100-nak vesz- szük. Az egy lakosra jutó bruttó nemzeti termék 1968-ban: 1. USA 350 Z. Svédország 340 :t. Svájc 280 4. Német Szövetségi KI. 2S0 5.Dánia 230 «. Hollandia 220 7. Anglia 190 S. Finnország 180 9. Ausztria 100 10. Olaszország 150 11. Japán 140 12. Magyarország 100 is. Görögország 90 14. Spanyolország 80 15. Portugália 50 Ez a lista persze nem teljes. Az összehasonlító számításokat ennél sokkal szélesebb körben végezték. A szakemberek összesen 108 országot hasonlítottak össze, s köztük hazánk a 28. helyre került. A gazdaságilag előttünk álló 27 országban 900 millió ember él, a vizsgált országok lakosainak egyharmada. A világ teljes népességét, a 103 ország közölt nem szereplő Kínát is tekintve pedig azt mondhatjuk: az emberiség háromnegyed része hazánkénál fejletlenebb gazdasági viszonyok között él. Közép- és Kelet-Európá- ban Magyarország a gazdaság fejlettségét tekintve közepes helyet foglal el. Ha ■ hazánkban az egy lakosra : jutó nemzeti jövedelmet 100- i nak vesszük, akkor az 1968. évi adatok szerint NDK áll az élen 143 százalékkal, közvetlenül mögötte áll Csehszlovákia 141 százalékkal. A Szovjetunió 109. Lengyelország 97. Bulgária 95, Románia 80—85. Jugoszlávia 60—70 százalékos szinten all. Magyarország az európai szocialista országokhoz hasonlóan a gazdasági fejlettség közepes szintjén áll. Gazdaságilag közepesen fejlett összesen 20 ország, köztük Ausztria, Olaszország, néhány dél-európai és délamerikai ország. Ezekben az országokban él a világ népességének 20 százaléka. A gazdasági fejlettségük alapján, ide sorolhatók: Írország, gazdasági fejlettsége Ma- ■ gyarorsz,ágéval azonos szintű (tehát 100). Venezuela (110), Izrael (150), Puerto Rico (160), Üj-Zéland (180), Líbia (180). A felsorolásból kitűnik. hogy egyik-másik országot nem az átfogó iparosítás, az infrastruktúra kiépülése, hanem természeti kincseinek gazdagsága erhelte gazdasági fejlettségének mostani szintjére. Ennek szembetűnő példája Kuwait, amely gazdag olajkincsei révén az USÁ-t is megelőzi, itt az egy lakosra jutó bruttó nemzeti termék 4,8-szeresc hazánkénak. II munka az életük NEHÉZKESEN SZUSZOG a busz, amint a vitányi dombra kapaszkodik velünk. Velem és még vagy ötven ú ti társammal; iskolásokkal, bátyus nénikékkel, akik — a péntek piaci nap lévén — fáradtan dőlnek jobbra-bal- ra. Tavasz van. Kellemesen’ süt a nap, de mire a ,.Ma- rócsára” fölérek, bizony megizzadok. Zsuzsának, aki ta- 1 Hitványom és most Vili. osztályos a Mikóházi Általános Iskolában, cseppet sem megerőltető ez az út. ő már megszokta, hisz mindennap megteszi menet-jövet a buszmegállótól hazáig. — Itt lakunk — mondja és udvariasan betessékel a kapun. Eperjessy néni az udvaron áll, belehunyorog a napba, s köszönésem után némi feszélyezettséggcl megkérdi: — Hát mégiscsak el tetszett jönni? Furcsa kérdés, hisz’ tudta, hogy " jövök, jde a kezdeti feszültségét valahogy felkeli oldani! Opálom rajta, hogy kissé csodálkozik fiatalságomon, mert hozzá képest még gyereknek számítok,; de azért mindjárt a „tiszta szobába” hív. Bármennyire is szeretnék gyorsan aklimati- zálódni az új környezethez, nem sikerül. Vendégként kezelnek, még a falatnyi kis Morzsi is úgy ugrál körül, aprókat vakkant, mintha csak azt mondaná: — Vendég érkezett! Idegen van a háznál! — Legszívesebben idekint maradnék — mondom —, mert itt olyan jókedvű minden: a sárgás pelyhü kiskacsák, a röffencsorrú malacok, Morzsiról nem is beszélve. De azért engedelmes- kedve vendéglátómnak, belépek az „első házba”. Az előszobából csöppnyi ajtó vezet a szobába. — Tessék helyet foglalni nálunk! — Aztán szinte egy - szuszra darálja: — Ne tessék ám körülnézni, mert még nem meszeltem. így húsvét előtt szoktunk, máskor nemigen van rá időm. —• Olyan sok dolga van Eperjessy néninek? —• Jaj! Rengeteg! Hajnalban kelek, megetetem az állatokat. elvégzem a ház körüli munkát, reggelit készítek az uramnak, meg Zsuzsikának, szóval 4 órától gyorsan elrepül az idő. — És még a Isz-ben is tetszik dolgozni, ugye? — kérdem tőle. — Nem. Én nem léptem be. A férjem azt mondta, amíg ő él, addig keres any- nyit, hogy legyen miből megéljünk. Meg aztán itt a kertben megterem nekünk minden: krumpli, zöldségfélék, még zabot is ültettünk, ami a jószágnak kell, így aztán arra sem adunk ki pénzt. Mert a pénz... hát, az bizony kevés! Eddig az uram az erdészetnél dolgozott 2300 forintért, és mert nem kapott prémiumot, felmondott, pedig visszahívták, szerették. Most Újhelybe jár, a lemezgyárba. — No, és mennyit keres? Csönd van. Morzsi aprókat vakkant odakinn. Eper- jessy néni pedig szégyenlősen bevallja a mostani ezer- kétszázat. —• De azért megvan mindenünk! — teszi hozzá, nehogy azt higgyem: szegények. — Főleg a gyerekeknek veszek ezt-azt: ruhát, cipőt, meg tetszik tudni, a lányoknak mindig kell valami új, divatos holmi. Igaz. a nagyobbik már keres. László- tanyán dolgozik az üdülőben, ott is lakik, de azért mi is segítjük. ZSUZSA PILLANATOK alatt eltűnik, és pár perc múlva boldogan mutatja, mit kapott húsvétra: kabátot, cipőt, ruhára való anyagot. Még nővére hasított bőrkabátjával is eldicsekszik, felpróbálja, és kívánósan simogatva ezt dünnyögi: —• Én is ilyet szeretnék! — Szóval ennyiből is ki lehet jönni? — Hát persze! — mondja felszabadultan az asszony. — Csak tetszik tudni, az rossz, hogy az uram mindig délutános, kettőtől tízig dolgozik, és van már tizenegy is mire hazaér. Reggel látjuk egymást, de nem sokat beszélgetünk, mert nekem dolgom van itthon is; meg aztán másnak is — pénzért — kapálok, mosok, vasalok, ami jön. Ö meg pihen, de mielőtt munkába menne, nekem is segít. — Zsuzsa is? — Muszáj neki! Mert hát hogy adjam férjhez, ha semmihez sem ért? A kislány elpirul, és csak Dicsérő oklevelet kapott a TVK A Tiszai Vegyikombinúl évről évre erőteljesen növeli termelését és fokozza a gazdálkodás hatékonyságát. A kombinát termelési értéke tavaly már elérte a 2,8 milliárd forintot. A növekedés 321 millió forint volt. amely azt jelenti, hogy a TVK 13 százalékkal termelt többet, mint az azt megelőző esztendőkben. A nehézipari miniszter és a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének el - nöksége a vállalat 1972. évi kimagasló termelési és gazdasági eredményeiért a múlt évihez hasonlóan dicsérő oiv • levéllel tüntette ki a TVK-t. Ebből az alkalomból tegnap délután ünnepséget rendeztek a TVK-ban. Ezen részt vett dr. Ladányi József, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a Borsod megyei Tanács elnöke, dr. Kolcszár István ezredes, a megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, dr. Bálint Sándor, a Nehézipari Minisztérium osztályvezetője, a TVK felügyelő bizottságáTegnap, április 26-án este ünnepélyes keretek között adták át a Miskolci Kertészeti Vállalatnak 1972. évi eredményes munkájukért a Kiváló vállalat kitüntetést az Avas-szálló Fehértermében. Az ünnepségen — többek között — megjelent Soltész László, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője, Incéd i Miklósáé, az MSZMP Borsod megyei Bizottsága képviseletében, Imri Gyula, a Szerencsi járási Pártbizottság első titkára, Bérezi Béla, a Miskolc városi Tanács elnöke, Rózsa Kálmán, a Miskolc városi Tanács elnökhelyettese, valamint Hegyi Imre, a HNF Borsod megyei Bizottságának titkára. Varsás Lajos szb-titkár megnyitója után Bárczi Béla, a városi tanács elnöke most veszem észre, hogy már nem is olyan kicsi! — No, eriggy, vidd be a kacsákat, mert megfáznak! Amíg tanítványom a kacsákkal bajlódik, édesanyja megmutatja saját szövésű rongyszönyegeit, sőt, még a készítés módját is elmagyarázza. Ami nekem nagyon bonyolult, nekik viszont olyan kézenfekvőén egyszerű, mint nekem az ige alanyi, vagy tárgyas ragozása. De ez az élet. A rongy§zö- nyeg, az ünnep előtti meszelés, az új ruha, a krumplikapálás, a hegesztés, a háziállatok, az erdő... a Ma- rócsa. Ez a világ! A tágabb világot csak a gyerekek ismerik a tv-böl. — Nekünk nincs tévénk — mondja Eperjessy néni. — Zsuzsa a szomszédban nézi, én meg inkább lefekszem aludni. — Hány órakor? — Hétkor, nyolckor. Télen később, mert akkor sző- 1 vünk, varrunk, mindig ösz- szejövünk egy páran. — Mikor tetszik pihenni? — Pihenni? — fiatalosan felnevet. — Pihenni majd a sírban fogunk: de addig, addig dolgozni kell! Az órámra nézek: fél négy j van. Indulnom kell. Elbúcsúzom tanítványom édesanyjától, a népes udvartól, és gyalog vágok a hatkilométeres útnak, amely Vily- vitányból Mikóházára vezet. OLYAN EMBEREKKEL találkoztam a vitányi Maró- csán, akik az életet munkával élik: magukért, gyermekeikért. Még itthon is Eperjessy néni szavai csengenek a fülembe: „...de addig, addig dolgozni kell!” lakatos Judit ^ nak elnöke, dr. Kovács Miklós, a Leninvárosi Pártbizottság első titkára, Újvári István, a Leninvárosi Párt- bizottság titkára, dr. Kovács Albert, a Leninvárosi Tanács elnöke, Csősz Gábor, a TVK üzemi pártbizottságának titkára. Az. ünnepségei Bed i Gyula szb-titkór nyitotta meg. majd Huszár Andor, a TVK igazgatója mondott ünnepi beszédet. — örömmel közölhetem, hogy a kombinát kollektívája az 1972. évi terv valamennyi fontos mutatóját teljesítette, illetve túlteljesítette —• mondotta. Kedvezően alakult a vállalati eredmény: az elmúlt esztendőben 390,5 millió forint nyereséget értünk el, anélkül, hogy bármilyen közvetlen pénzügyi támogatásban, dotációban részesült volna vállalatunk. Ugyancsak gyors ütemben fejlődött a TVK exportja is. A szocialista export 59 százalékkal nőtt (csaknem elérmondott ünnepi beszedet, és köszöntötte a vállalat vezetőségét, dolgozóit eredményes, jó munkájukért, majd Soltész László, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője átad-. Az elmúlt, évben 659 ezer négyzet méter hengerelt asz- faltutat építettek Borsod megyében a Miskolci Közúti Építő Vállalat dolgozói. Ezekhez a munkákhoz 6 és fél ezer tonnával több melegaszfaltot használtak fel, mint tavaly. Az 1972. év eredményei alapján immáron nyolcadszor nyerték cl az élüzem címet. Az élüzem- avató ünnepséget április 25- én tartották a Hámor étteremben. Az Útépítő Tröszt képviseletében Husi Márton műszaki igazgató foglalt helyet az. elnökségben. Ott volt Jcnovai Miklós, a megyei pártbizottság, Görgényi József, a városi pártbizottság munkatársa is. A Közlekedés- és Poslaügyi Miniszté■ i A Borsod megyei Fodrász Szövetkezet az elmúlt évi munkájával elnyerte az OKISZ elnökségének vándorzászlaját, s nyolcadik alkalommal teljesítette a kiváló szövetkezeti szintet. A Katowice étteremben tartott ünnepségen részt vett. Csótai János, a városi pártbizottság osztályvezetője. Kiss Albert. a megyei tanács osztályvezetője, Benyák Béla, a városi tanács osztályvezetője is. A fodrászok eredményeiről. a hálózatfejlesztésről, a kulturált szolgáltatási körülményekről Kiss Albert eliste a 7 millió rubelt), míg a tőkés export (amely ezúttal 2,3 millió dollárt tett ki) 44.2 százalékkal szárnyalta túl az 1971. évi eredményt, A vállalaton belül különösen kimagasló sikernek számít a nitrogénműtrágya-gyár kimagasló termelési eredménye. Ezért a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben úgy döntöttünk, hogy a nitrogénműtrágya-gyár kollektívájának az élüzem címet adományozzuk. Huszár Andor igazgató azután bejelentette, hogy a mai napon mintegy' 1 millió forint jutalmat osztanak szét a kombinát dolgozói között. Az igazgató beszéde után dr. Bálint Sándor átadta Huszár Andornak a nehézipari miniszter és a VDSZ elnökségének dicsérő oklevelét. A kitüntetés elnyerése alkalmából a megyei pártbizottság nevében dr. Ladányi József, a Borsod megyei Tanács elnöke köszöntötte a TVK dolgozóit. Vállalat 1a a vállalat igazgatóhelyettesének, dr. Villanyi Gyula vak a Kiváló vállalat megtisztelő oklevelet. Ezt követően került sor a vállalat kiváló dolgozói, aktivistái jutalmazására. rium közúti főosztályát Cser- mendi László osztályvezető- helyettes képviselte. Pápai Márton vállalati igazgató beszámolójában elmondta: múlt évi árbevételük 231 millió forint, volt, 32 és fél millió forintos nyereséget értek el. Amíg 1968- ban a nehézaszfalt-burkolat aránya 21 százalék volt. addig tavaly az uj útépítő munkáknál 67 százalékot tesz ki a jobb .minőségű burkolóanyag. A vállalatnál tavaly 42 brigád versenyzett. s közülük 35 kollektíva érte el teljesítményével a szocialista brigád szintet. Az ünnepségen 98 kiváló dolgozót tüntettek ki és 400 ezer forint jutalmat adtak át. merően szólt, majd Fcrcuczi Tibor, az OKISZ elnökhelyettese átadta a vándorzászlót. hangsúlyozva: a személyi szolgáltatások színvonalának emeléséért a Borsod megyei Fodrász Szövetkezet igen sokat. telt. az elmúlt évtizedben. Retuis Sáudornc. a szövetkezet elnöke arról számolt be. hogy tavaly 11 üzletet hoztak létre a megye kisebb falvaiban és körülbelül ugyanennyit újítottak fel. Az ünnepségen 17-en kaptak kiváló dolgozó kitüntetést. két brigádnak pedig aranykoszorús jelvényt adtak át. Kiváló len a Miskolci Kertészeti Kiváló cipész szövetkezet Mezőkövesden a várossá nyilvánítás alkalmából rendezett kiállítás bemutatja ..Matyóföld” központjának múltját., jelenét és távlati terveit, E kiállításon tudtuk- meg többek között, hogy 25 évvel ezelőtt, a megyében másodiknak itt hozták létre a cipész szövetkezetei. A tizenöt bátor szövetkező kezdetleges felszerelésekkel látott munkához. Az eredmény is sovány volt. Ma viszont a már 75 tagú kollektíva termelésének, szolgáltatásának értéke meghaladja a 10 millió forintot. A szövetkezet történetében jelentős év 1965. Ekkor kezdtek exportra termelni. Ma már egy sor országba — Hollandiába, Svájcba, Svédországba — szállítanak. Legnagyobb üzletfelük a nyugatnémet Balzer-cég. amelynek tavaly -33 ezer pár korcsolyacipőt szállítotlak. A szövetkezet — eredményes fejlődése, s az elmúlt évi jó munkája nyomán — elnyerte a Könnyűipari Minisztérium által adományozott kiváló szövetkezet kitüntetést. Ez a kitüntetés, mint. Dévényi Albert műszaki vezető elmondotta, még jobban ösztönzi a kollektívát. N. G. Kitüntetett útépítők Ünnep a fodrászoknál
