Észak-Magyarország, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-19 / 91. szám

ÉSZAK-MAGYAROR5ZAG 4 1973. ápr. 19., csütörtök Filmjegyzet | Kulturális jegyzet BORSODI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI V 39. BOLT, MISKOLC SZÉCHENYI U. 36 a IP termelés, a közlekedés és a gépesítés rohamosan fejlődik, az ezzel együttjáró zaj, a le­vegő és a vizek szennyeződé­se, a biológiailag aktív ve- gyületek keletkezése megbon­totta az ember és a termé­szeti környezet egyensúlyát. A kutatóknak, szakemberek­nek azon kell fáradozniuk, hogy elejét vegyék a káros környezeti hatásoknak; ezért kerül sor az ember, a növé­nyek és a műszaki környezet összefüggéseinek komplex kutatására. Vannak gyerekkori álmok, amelyek végigkísérik az em­bert egy életen keresztül. Vannak gyerekkori mesék, amelyet felnőtt korában sem felejthet az ember. Mint Móra Ferenc történeteit... Szemes Mihály rendező vitte filmre Móra bájos no­velláit. A Kincskereső kis- ködmön nemcsak a kicsikhez szól, megejti a felnőtt olva­sót is. De vajon tud-e azo­nosulni a felnőtt néző is a gyerekkor mesevilágával, míg nézi a filmet? Mennyit tud megőrizni a film Móra no­velláinak hangulatából? Szemes Marianne forgató- könyve híven követi a tör­ténések fonalát, visszaadja a könnyes-mosolygós epizódo­kat. A filmből mégis hiány­zik valami, ami újból átérez­tetné a novellák légkörét. A néző nem tud hiánytalanul feloldódni a gyerekkori csíny­tevések cinkos kacsintásában, a gyermekfantázia félelmes varázsában. Mert a rendező nem fogja össze egészében az epizódo­kat, kissé széteső a cselek­mény fonala is. Igazi hangu­latában csak a kis Bice-noca történetét menti át a filmbe hiánytalanul. A művészi erő­vel megjelenített eseménysor kompozíciójában, hangulatá­ban is felidézi a Móra-mese légkörét. A gyermekfigurák alakítói ügyesen valósítják meg a rendező elképzeléseit. Ter­mészetes gyermeki bájjal játszik a kis Szűcs Gábor Ferkó szerepében. Hangja, mozgása meggyőző, nagyban azonosul az olvasmány-él­mény figurájával. A felnőttek népes szereplő- gárdájából Szirtes Ádám ala­kítása emelkedik ki. Benne él ebben a mesevilágban, já­téka tökéletesen felidézi Móra novellájának meghittségét, meleg hangulatát. A kis nézők minden bi­zonnyal nagy örömüket lelik a filmben. A játékos, vidám fordulatok közel állnak az ő világukhoz, s Móra okos ta­nítása is hat majd jellemük formálódására. A gátlástalanság lovagja A politikai bohózat műfa­jába sorolható, a színes, an­gol, Kevin Billington rendez­te film. Főhőse, Michael Himmer a törtető, karrierista fiatalember karikatúrája. A jó megjelenésű, sima modo­rú reklámügynök hamarosan nagy népszerűségre tesz szert karrierje pedig merész íve­lésnek indul. Eladdig, míg eléri, hogy választói az állam­elnöki székbe ültetik, s 6 megteremtheti magának az egyszemélyi diktatúrát. A film alapgondolatában a gát nélküli hatalomvágyat állítja pellengérre, s közben alaposan kigúnyolja a löme'g- hisztériát is. A mellékalakok csaknem egytől-egyig ostoba bábok, akiket úgy lehet ki­játszani, hogy közben észre sem veszik. A mély társadalombírá­latig azonban nem jut el a film, bár az alapkonfliktus erre jó lehetőséget kínál. A fanyar angol humoron egy ideig jól szórakozik a néző, telibe találnak a jellemkomi­kumok fordulatai is. De az­tán az egyre kászálódó cse­lekmény elvonja a figyelmet a tulajdonképpeni problémá­ról, s a kezdetben éles kri­tika elvész a jobb-gyengébb poének áradatában. A film csattanója viszont nemcsak szellemes, de jellemző erejű is. Peter Cook alakítása — a főhős szerepében — feledteti a néhol unalmas képi meg­fogalmazást. (mikes) Tegnap, április 18-án dél­előtt utolsó ülését tartotta a XIV. miskolci filmfesztivál szervező és előkészítő bizott­sága. Tok Miklósnak, Miskolc város Tanácsa elnökhelyette­sének, a bizottság elnökének megnyitó szavai után előbb György István, a filmfeszti­vál igazgatója, majd Kováls György, a megyei művelődési központ, és Flach Antal, a Művészeti és Propaganda Iroda igazgatója számolt be az előkészületekkel kapcso­latos eredményekről, a még hátra levő tennivalókról. Miskolc már készül a fesz­tiválra — ez derült ki a szer­vező és előkészítő bizottság tegnapi ülésén. Rövidesen az utcára ke­rülnek a filmfesztivál pla­kátjai, s péntektől megkez­dődik a bérletek árusítása is. A május 7-től 12-ig sorra kerülő XIV. miskolci film- fesztiválon 48 mozi- és 21 te­levíziós rövidfilmet mutat­nak be. Miskolcon kívül Göncön és Kazincbarcikán tartanak a fesztiválhoz kap­csolódóan vetítéseket. Hagyomány már a film- fesztiválon, s az idein is sor kerül néhány jelentős tanács­kozásra. A miskolci filmfesz­tivál idején tanácskoznak városunkban a szocialista or­szágok népszerű tudományos filmstúdióinak igazgatói, s sor kerül egy olyan eszme­cserére is, amelyen a ma­gyar rövidfilmek kritikájá­val kapcsolatos problémákról lesz szó ... A fesztivál idején egyéb­ként több érdekes kulturális esemény is lesz a városban — kiállítások és hangverse­nyek —. amelyekre a feszti­válon részt vevő hazai és kül­földi vendégeket is meghív­ják. Várhatóan idén is több országból érkeznek majd vendégek a fesztiválra, amelyre meghívják Miskolc testvérvárosainak képviselőit is. Ezen a tegnapi ülésen je­lentette be György István, a fesztivál igazgatója, hogy a hagyományosan kiosztásra kerülő díjak mellett két új díjat is átadhatnak majd. A KISZ Miskolc városi Bizott­sága és a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat öt­ötezer forintos díjat ajánlott fel a legjobb ifjúsági témá­val foglalkozó, illetve a leg­jobb tudományos-ismeretter­jesztő film alkotóinak. Megjelent a Fáklya új száma A Fáklya új száma bő ter­jedelemben foglalkozik Vo­logda terület és Borsod me­gye testvéri kapcsolataival. Megismerhetjük az ősi volog- dai föld múltját, jelenét, be­pillanthatunk a világhírű vo- logdai csipkekészítők mű­helytitkaiba. Az uljanovszlci Lenin Em­lékmúzeum fotóival illuszt­rált cikkében a lap Lenin születésének 103. évforduló­jára emlékezik. A szovjet élet érdekes mozzanatai tárulnak fel két irodalmi riportból: az egyik a toktoguli vízi erőmű épít­kezéséről, a másik a bere­pülő pilóták hősies munkájá­ról szól. A tudományos írások kö­zül kiemelkedik a Szovjet­unió munkaerő-tartalékainak kérdéseivel foglalkozó cikk, valamint a középázsiai köz­társaságok tudományos aka­démiái együttműködését be­mutató riport. A lap tudósítói elkalauzol­ják az olvasót a moszkvai Kis Színházba és portrét raj­zolnak Szofiko Csiaureliről, a neves grúz filmszínésznőről, akit egyébként a magyar kö­zönség is láthatott a Kezed melegével című filmben. A közelgő nemzetközi if­júsági szolidaritási nap al­kalmából szovjet fiatalok szólnak életükről — arról, mit jelent nekik a szolida­ritás. A cionista propagandát leleplezi egy másik, számos adattal alátámasztott cikk. Rövid képriport ismerteti meg az olvasót a szovjet mentőszolgálat legújabb or­vosi műszereivel. Három egyetem együttműködése Mii tehetnek az egyetemisták? Ki plimiil !«óí végén kétnapos tanácskozást tartott a it/j iiutuii 11L« KISZ Központi Bizottsága egyetemi és főiskolai tanácsa. A tanácskozás után — a Csongrád megyei egyetemisták kezdeményezésére — felhívással fordultak a felsőoktatási intézmények KISZ-szervezeteihez: tegyenek töb­bet a falu közművelődéséért, segítsék a falusi, tanyai álta­lános iskolák oktató-nevelő munkáját. S azért, hogy meg­könnyítsék a felsőfokú oktatási intézmények KlSZ-szerveze- teinek munkáját, néhány főbb lehetőséget is felsoroltak a felhívásban. Javasolták például azt, hogy szervezzenek olyan brigádokat, amelyekben az egyetemek és főiskolák egy-egy hallgatója szakmájának megfelelő ismeretterjesztő munkát végezhet. De sokat tehetnek a középiskolai szakkörök, KISZ- és politikai vitakörök tevékenységének segítésében is, új le­hetőségek rejlenek a főiskolai és középiskolai kollégiumok együttműködésében, akár a diákok tanulmányainak segíté­sében, akár kulturális csere formájában. Nagyon sok kiakná­zatlan lehetőség rejlik még az iskola és a leendő munkahely kapcsolatának elmélyítésében, a szakmai gyakorlat alatt pél­dául jobban ki kellene használni a lehetőséget arra, hogy megismerkedhetnek az üzemi, vállalati társadalmi-közéleti tevékenységgel. Már ez a néhány említett terület is számtalan, „mindkét fél számára hasznos” lehetőséget kínál, de úgy véljük, az egyetemi és' főiskolás ifjúság lehetőségei még ennél is tága­sabbak. Hiszen eddig is tapasztalhattunk olyan időt álló kez­deményezéseket, amelyek igen jónak, hasznosnak bizonyul­tak. Hogy hazai példánál maradjunk, elég csak a Nehézipari Műszaki Egyetem hallgatói által tartott egyetemi előkészí­tőkre gondolnunk, melyeken eddig, igen szép eredménnyel, több százan vettek részt. Vagy említhetnénk a matematika­táborok példáját is — mely szintén a kétkezi munkások te­hetséges matematikus gyermekeinek segítése jegyében szü­letett. Ez a mostani felhívás azonban túlnő az iskolai kereteken, s itt elsősorban arra gondolunk, hogy ismeretterjesztésbe való bekapcsolódásuk milyen távlati lehetőségeket rejt. Közismert például, hogy az ismeretterjesztő társulatban viszonylag ke­vés a fiatal előadó. Pedig az utánpótlás, a megfelelő felké­szültségű előadói gárda utánpótlásának biztosításához elen­gedhetetlenül szükség lenne rájuk. Ha sikerülne a főiskolai és egyetemi ifjúságot megnyerni e tevékenységnek, az rend­kívül hasznosnak bizonyulna — úgy véljük — az ismeret- terjesztés egészének is, s bizonyára az ismeretterjesztésben részt vevő falusi, vidéki hallgatóság is „jól járna”. Ai enveleinid'íL a főiskolások — ez kiderül a t*­**" nács felhívásából is — rendkívül sokat tehetnek a közművelődésért, az oktató-nevelő mun­káért az alsóbb fokú oktatási intézményekben. A lehetőségek felmérése persze mindkét oldalról elengedhetetlen. De nem csalódunk talán, ha reméljük, Borsod felsőfokú intézményei nem maradnak közönyösek e felhívásra, mert hallgatóinak lelkes munkájára, segítőkészségére, megszerzett ismereteikre szükség van e megyében is. Cs. A. A Kertészeti Egyetemen három egyetem együttmű­ködési szerződésének ün­nepélyes aláírására ke­rült sor. A Budapesti Mű­szaki Egyetem, a Kertészeti Egyetem és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem együttműködési szerződése a három felsőoktatási intéz­mény természetvédelemmel kapcsolatos kutató- és okta­tó munkáját fogja össze. Az összehangolt tevékeny­ségre azért van szükség, mert az ipari és a mezőgazdasági Kincskereső kisködmön Május 20—30 között hato­dik alkalommal rendezik meg Gyulán az Erkel- Üiákiinnepeket. Az idei ifjú­sági találkozó kettős jubile- " um jegyében zajlik: 150 éve született Petőfi Sándor és 80 éve halt meg a város nagy szülötte Erkel Ferenc. Minden eddiginél gazdagabb program várja a csaknem háromezer budapesti, Békés, Bács és Csongrád megyei középiskolást. A fiatalok tíz művészeti ágban — többek között vers- és prózamon­dókban, zenében, táncban, kórusművészetben, képzőmű- i vészeti alkotásokban, hely­történetkutatásban — mérik össze tudásukat. Erkel-diákünnepek A város készül a filmfesztiválra

Next

/
Oldalképek
Tartalom