Észak-Magyarország, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-19 / 91. szám

1973. ápr. 19., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZaG 5 Találkozások útközben Két pont között — leg­alábbis mértanilag —• a leg­rövidebb távolság az egye­nes. A villanyvezetékek — amelyeket emberele kötnek össze, s amelyek embereket kötnek össze — általában ezt a törvényt követik. Az elekt­romos energia már régen az ember szolgája lett, de ha az ember nem úgy bánik ve­le, mint ahogy megismerte, akkor ellenségévé is válha- tik. Ezért írják íöl a magas betonoszlopokra, emberfej magasságban, hogy „A veze­ték érintése életveszélyes!” Az ÉMÁSZ 100-as alállo- mása közelében találkoztunk Borosi András és Nagy Mik­lós villanyszerelő segédmun­kásokkal, akik éppen ezt a munkát végezték. Az úgy- nevezett Szerencs északi kör­ből kiindulva Legyesbényéig végigjárják most a vezeték útját. Két oszlop között száz méter, százharminc-száznegy­ven lépés a távolság. A 12 méter magas, betonból ön­tött oszlopoknál azután meg­állnak, előveszik a sablont a figyelmeztető felírással és a beton érdes felületére rá­kerülnek a betűk, lejjebb pe­dig egy szám, az oszlop szá­ma. — Ügy tudom — mondot­ta Borosi András —, hogy Legyesbényéig hetven ilyen oszlop van. Ha minden jól megy, egy műszak alatt a fe­lét elvégezzük. Mert itt men­ni is kell, egyik oszloptól a másikig, és nem úton, ha­nem mezőn, legelőn, szántó­földön. A feliratozás meg babrás munka. Sütött a nap és fújt a szél. Az oszlop tövében, ahol áll­tunk és beszélgettünk, jól le­hetett hallani, hogyan zenél a széljárásban felettünk a vezeték. Óhatatlanul is az jut az ember eszébe, hogy Kudri László gépkocsivezető ez a vezeték él, éltető erőt visz magában. De esetleg ha­lált is hordozhat. Ezért kell felírni minden oszlopra: „A vezeték érintése életveszé­lyes!”. Ezért van ott min­den Oszlopon a villám jele. Hogy figyelmeztesse az em­bert. * Kudri Lászlóval és Skoda 775 típusú tehergépkocsijával Tokajban, a bodrogi hajóki­kötőben találkoztunk. Az Észak-magyarországi Víz­ügyi Igazgatóság közeli bá­nyájából ugyanis ide szál­lítják a követ, amit azután uszályok visznek különféle partvédelmi munkákhoz. A 40 éves gépkocsivezető tizen­öt éve van vízügyi szolgálat­ban, s most örül, hogy lakó­helyén dolgozhat. — A nyolcórás munkaidő alatt átlagosan tizenöt for­dulót teszek meg — mon­dotta a gépkocsivezető, ami­kor melléje ültem a vezető­fülkébe. — A munkaidő azonban valamivel több. Hi- I szén ezek a kocsik nem sze- ' rétik a váltót; az a jó, ha egy gazda viseli egy masi­nának a gondját. Munkakez­dés előtt és után is körül kell járni, körül kell simo­gatni azért, hogy rendben le­gyen, hogy sokáig dolgozhas­sunk együtt. Ahhoz, hogy a kocsi jó legyen, időt kell az embernek szentelni rá. Es ez a kocsi most jó. Látszik, hogy Kudri László­nak ez a i) tonnás terhet könnyen cipelő-hordozó gép elsősorban munkahelye. A vezetőfülkében nincs semmi dísz, semmi csecsebecse a visszapillantó tükörre akaszt­va, de mindenütt nagy a rend és a tisztaság. Kudri László több mint 700 ezer kilométert vezetett eddig balesetmentesen, tehergépko­csin. Már meg kellett volna kapja az ezért járó elisme­rést. —• Nem is a pénz miatt panaszkodik az ember — mondotta a gépkocsivezető. : —■ Hiszen az nem sok. Ha- j nem a plakett! A plakett, az jelent valamit. Ebben a szak- ! mában becsülete van ennek a jelvénynek... ! A hatalmas tehergépkocsi farával ott áll a magas par­ton, a rakodón. Kudri László megmozdítja az emelőkart, egyre nagyobb erővel és zaj­jal dolgozik alattunk a mo­tor, lassan emelkedik a te­hergépkocsi platója, aztán hatalmas robajjal megindul a kőtömeg a rakodó vas­csúszdáján lefelé. A vízen megmoccan a hajónyi uszály, mintha megbántották volna és egy kicsit mélyebbre süly- lyed a vízben ... , Szöveg: Oravec János Kép: Szabados György Borosi András cs Nagy Miklós az egyik oszlop aljában Jó oépek, jé nwnlta A mezőgazdasági üzemek, a termelő- és szakszövetke­zetek gépesítése örvendete­sen fokozódik n szerencsi já­rás területén. Új gépek be­szerzésén kívül nagy gondot fordítanak a régiek kijaví­tására, Amint Kubus János, a já­rási mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztály felügyelő- ;e tájékoztatott bennünket ■na már a gépszemle a tsz­el: belső ügye. ök maguk tű- ; zik ki a szemle napját, s nem is egyszerre tartják — mint régebben — az összes, gépek kijavítása után. ha­nem folyamatosan A járás­ról a műszaki és munkavé­delmi felügyelőt meghívják, aki a szemle alkalmával se­gítségükre van. A szemlén a gépek műszaki állapotát, a műhelyek, munkahelyek biz­tonságát vizsgálják, a szo­ciális létesítmények felsze­reltségét és az egészségügyi kívánalmakat ellenőrzik. Mar szinte hagyományossá váll, hogy minden évben a tavaszi nagytakarítás idején, egy-két fontos, a különböző iparágak által kért másod- nyersanyagból gyűjtési hete­ket rendez a MÉH. Az idén fejlődő papíriparunk több, mint százezer tonnás hulla­dékpapír és több ezer tonnás textilhulladék-igényét, és számos iparág géplisztító- rongy-igényeit igyekeznek kielégíteni a MÉH Nyers­anyaghasznosító Tröszt vál­lalatai. Hétfőn már meg is kez­dődtek és május 31-ig tarta­nak az idei textil- és papír­gyűjtő hetek. A gyűjtési kampány idején a MÉH | minden egy kiló 20x20 cen- j timéternél nagyobb méretű, fehér vagy színes háztartási pamuttextilért és minden tíz kiló papírhulladékért az el­lenértéken felül egy-egy da­rab ajándéksorsjegyet is ad a gyűjtőknek. A főnyere­mény: „Dombóvár” típusú nyaralóház. A további nye­remények: IBUSZ külföldi utazások, tv-készülékek, va­lamint 1000, 500 és 200 fo­rint értékű vásárlási utalvá­nyok. Erősíteni kell a belső ellenőrzést A társadalmi tulajdon védelme közügy A társadalmi tul^ei­mérői, valamint a közrend és közbiztonság helyzetéről tárgyalt legutóbbi ülésén a Mezőcsáti járási Párt-végre- hajtóbizottság. Ez alkalom­mal a járási vezető ügyész számolt be az utóbbi három év tapasztalatairól. Többek között elmondta, hogy míg 1970-ben 35 alkalommal, ad­dig 1072-ben G0 esetben in­dítottak büntető eljárást a társadalmi tulajdon megká­rosítása miatt. Az általános helyzet értékeléséhez hozzá­tartozik, hogy a bűncselek­mények száma az elmúlt két esztendőben csaknem azonos szinten mozgott. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy több te­rületen előrelépés történt, így például, a pártszerveze­teit rendszeresebben foglal­koznak a társadalmi tulaj­don védelmével, a közrend és közbiztonság további ja­vításával. Javult az állami szervek ez irányú tevékeny­sége is. Ez többek között ab­ban nyilvánul meg, hogy na­gyobb figyelmet fordítanak a megelőzésre, ugyanakkor szi­gorúbb a felelősségre vonás is. Említésre méltó, hogy a járási Népi Ellenőrzési Bi­zottság növelte a társadalmi tulajdon védelmével össze­függő ellenőrzések számát, s jobban ügyelt arra, hogy mindenütt betartsák a fo­gyasztók érdekvédelmével kapcsolatos rendeleteket, in­tézkedéseket. A pillanatnyi helyzet ugyan nem tekinthető rossz­nak, azonban előfordulnak nyugtalanító jelenségek — szögezte le a végrehajtó bi­zottság. Mindenekelőtt nőtt a harácsolás, a vagy öngyújtó szenvedély. Az utóbbi két év­ben több gazdasági vezető el­len kellett bűnvádi eljárási indítani, mert jogtalan jö­vedelemszerzésre törekedtek. A tapasztalatok szerint a tár­sadalmi tulajdon elleni cse­lekmények elsősorban üzér­kedés, s jogtalan haszonszer­zés formájában nyilvánultak meg. A végrehajtó bizottság ennek kapcsán elmarasztalta azokat a pártalapszervezele- ket. amelyek egyszerűen tu­domásul veszik az olyan, egyes gazdasági vezetők ré­széről megnyilvánuló tevé­kenységet. amely ellent mond a szocialista magatartásnak, s a csoportérdekeket helye­zi előtérbe. A párt-végrehaj­* dI tóbizottság ha­tározata több fontos tenni­valóra is felhívta a párt- szervezetek és az állami szer­vek figyelmét. Többek kö­zött hiányosságként említet­te, hogy a belső ellenőrzés, főként a szövetkezeti szek­torban igen gyenge. Egyálta­lán nem éri el a célját. Nem véletlen, hogy bizonyos sze­mélyek ezért tudnak külön­böző bűncselekményeket el­követni. A végrehajtó bizott­ság kifogásolta továbbá, hogy egyes esetekben nagyon el­húzódik a nyomozás, de ugyanez tapasztalható időn­ként a bírói ítélethozatalnál is. A párthatározat nyomán a tennivalók egyértelműek. így például, minden évben meg kell tartani a gazdasági szer­vek és intézmények vezetői­nek járási szintű tanácsko­zását, ahol napirendre kell tűzni a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos idő­szerű kérdéseket. Ugyanez vonatkozik a pártalapszerve- zetekre is: ők elsősorban tag­gyűlésen számoltassák be a gazdasági vezetőket. Ugyan­akkor hatékonyabbá kell tenni a társadalmi tulajdon- védelmét elősegítő agitúciós és propagandamunkát. A ip|i»utPC és az ülésen .1 (limit's elfogadott határozat egyaránt utalt rá. hogy a járási párt-végrehaj­tóbizottság kielégítőnek tatá­ja a járás közrendjét és köz- biztonságát. A dolgozók nagy többsége tiszteletben tartja a törvényeket, örven­detes. hogy az erőszakos cse­lekmények száma az 1971. évihez képest tovább csök­kent. A mezőcsáti járásban tavaly mindössze 82 személy ellen kellett eljárást indíta­ni, szemben a két évvel ez­előtti 114 bűncselekménnyel. Fel kell azonban figyelni ar­ra, hogy néhány községben, mint például Mezőcsáton, Nagycsécsen, Tiszatarjánban az elmúlt év során emelke­dett az erőszakos cselekmé­nyek száma. Elgondolkoztató az is, hogy a bűncselekmé­nyek 65—70 százalékát és a szabálysértések többségét it­tas egyének követték el. Ezt. az egyáltalán nem elhanya­golható körülményt elsősor­ban a vendéglátóipari egy­ségek vezetőinek, s dolgozói­nak figyelmébe ajánljuk, hi­szen mint azt a fenti példa is bizonyítja, van mit ten­niük a rájuk vonatkozó ren- de'kezések következetesebb betartásában. NAPI POSTÁNKBÓL Figyelmesebben' Április 12-én délután 13 óra 30 körül egy idős ember állt botjára támaszkodva az Eszperantó téri autóbusz- megállóban. A kocsi meg is érkezett, de hátsó ajtaja még kopogtatásra sem nyílt ki. Amennyire bírt, sietett hát ahhoz az ajtóhoz, amelyik nyitva volt. Amikor már fél­lábbal fellépett a lépcsőre, az autóbusz hirtelen elin­dult. Az idős ember megtán- torodott, s ha az egyik fi­gyelmes utas be nem rántja, súlyos baleset történik. A korai indításért úgy érzem, jogosan tett szemrehányást a- 13-04-es rendszámú autóbusz kalauznőjének, hiszen az ilyen figyelmetlenség súlyos, esetleg végzetes következmé­nyekkel is járhat. k. r*. Miskolc, Dorottya u. 1., III/4. Oröin az óvodában Rátkán, az általános isko­la mellett működő napközi otthonos óvodában már hosz- szú hónapok óta tart a lel­kes készülődés, hogy a ne­velési program alapján szo­bai és szabadtéri játékokkal lepjék meg a gyerekeket. Április 15-re — o tanács- választás napjára — társa­dalmi összefogással sikerült is örömet szerezni az aprósá­goknak. Az óvoda szülői munkaközössége és a tanács 2300 forint értékű szobai já­tékot vásárolt, a helyi ter­melőszövetkezet pedig társa­dalmi munkában mintegy 10 ezer forint értékű udvari já­tékokat épített be az óvoda udvarán, s létesített szép ját­szóteret. A kivitelezésben Soltész Károly tsz-elnökkel az élen a termelőszövetkezet szakmunkásgárdája, az óvo­da dolgozói és a lelkes szü­lők példás munkát végeztek. Gyermekeink most már ön­feledten, boldogan játszhat­nak, s ezért mindazoknak, akik ezt elősegítették, őszin­te köszönetét szeretnénk mondani. Bányai Kálmán iskolaigazgató, R átka Ulcai kocsmák... Miskolcon, a Ságvári utcai ÁBC-áruházban naponta na­gyon sok vásárló fordul meg, de bizony sokszor meggon­dolja az ember, hogy be- menjen-e, gyermekét pedig igazán nem szívesen küldi ide. A belépőben, de a bolt előtt is sört, pálinkát — né­ha többet a kelleténél — fo­gyasztanak, s egy-egy idő­szakban az eldobált sörös- kupakok. üvegdarabok jel­zik, hogy jobban érezték itt magukat az italfogyasztók, mint a kocsmában. Tudom, a bolt vezetői, dolgozói nem sokat tehetnek ennek meg­akadályozására, de valami­lyen megoldást kellene már találni, hogy megszűnjön az utcai kocsmázás. Mert ilyes­mi nemcsak ez előtt a bolt előtt tapasztalható. Jó lenne, ha a vásárlók, felnőttek és mrerakok. molesztálás és un­dor nélkül járhatnának vá­sárolni. A Győri kapui lakótelepen lakók nevében K. J.-né Miskolc Homok hclvetl lűr szpor? A tavasz közeledtével szé­pítik. rendezik a játszótere­ket, s ezért igazán csak kö­szönet jár az illetékeseknek. Egy valamit azonban szóvá kell tennem. A közelmúlt­ban fürészporral terítették le a Zámenhof utca mögötti, padokkal, gyermckhintával felszerelt játszóteret. Ahogy egy kis szél fúj — márpe­dig szél sokszor fújt az el­múlt hetekben — iakásaink ablakai közül, s a parkettá­ról, bútorokról nem győztük törölgetni a lisztfinomságú fűrészpori. Nem tudjuk, kinek az öt­lete volt — mert ilyennel eddig még nem találkoztunk —, hogy apró kavics, vagy homok helyett fűrészporral terítsenek le egy bérházak­kal körülvett teret. Az eső most megáztatta egy kicsit a fűrószpoTt. de már előre félünk a napos, száraz idő­től. Arról nem is szólva, mi lesz. ha a gyerekek végre majd játszani, futballozni is akarnak itt. Kinek szereztek hát örömet az ilyen „játszó­tér-tatarozással”? K. J.-nc és társai Miskolc, Zámenhof utca Kijózanító a pá'Vaudvaron...? Naponta utazom a Miskolc —Tornanádaska között köz­lekedő délutáni vonattal. A Gömöri pályaudvar váróter­mében és peronján úgyszól­ván nap mint nap akad egy­két a földön vagy a pádon gubbasztó része s nem egy­szer annyira „elázott” álla­potban vannak, hogy maguk­ról sem tudnak. A napokban 30—40 év kö­rüli férfi feküdt egy nagy bortócsa közepén, mellette összetört üveg darabjai be­vertek, ruhája sáros, keze több helyen karcolásoktól és alvadt vértől szenn vezet t. Látványnak is rossz volt. Rendelet tiltja, hogy ittas embert bárhol is kiszolgáUa- nak. Jó lenne erre a rende­letre a pályaudvari büfé sze­mélyzetének figyelmét fel­hívni, s betartását szigorúb­ban ellenőrizni. Persze az sem ártana, ha sűrűbben meglátogatnék a várótermet a rendőrség kék kocsi iái is! N. I. Sajóecseg Május 31-ig: Textil­es papírgyűjtő Síelek

Next

/
Oldalképek
Tartalom