Észak-Magyarország, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-19 / 91. szám
1973. ápr. 19., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Helyben készül a beton. Olyan ez a berendezés, mint egy kis üzeni. Folyamatosan és jó minőségű anyagot ad az. építők kezo alá... Korszerű gépek és berendezések segítik a munkát az építkezésen Impozáns látvány a tartóoszlopoknak ez a sora, mely a legkorszerűbb technológiával készül sével akarnak az esetleges ZUHAN A TAGDÓ. Tompa csattanás, az áltat megremeg, tétován mozdul, aztán össze- raskad. A hentes és mészáros Is szusszan egyet, aztán folytatja a munkát... így él emlékezetünkben, ilyen képre gondol mindenki, ha a vágóhíd kerül szóba. Régen, apáink, nagyapáink idejében még ez a módszer, azazhogy „technológia” járta, amelynek segítségével ügyes kezű szakemberek dolgozták fel a sertés- és marhahúst, vagy éppen azt. ami „műsoron volt. ..” Ami azonban jó volt' tízhúsz évvel, vagy akár csak néhány esztendővel ezelőtt is, ma már elavult; kevés ahhoz, hogy a növekvő igényeknek és feladatoknak megfeleljen. Jól. példázza ezt a miskolci húsüzem története is. Rekonstrukcióra, modern nagyüzemre van szükség, amelynek építése már megkezdődött. Sőt! Ha minden jól megy, 1975-ben már üzemszerűen termel. Ez a terv, amelynek valóra váltásán — dicséretre méltó szorgalommal és felkészültséggel — az ÉÁÉV és az Éleim i- szeripari Berendezéseket és Gépeket Gyártó Vállalat munkálkodik. A beruházás költségeire 820 millió forintot fordít az állam, amiből csak a gépek és felszerelések értéke 190 millió forint. Ha elkészül a „finom falatoknak" -- alapanyagát előállító ' "iát és teljes kapáéit;'” '1 gozni kezd. háromszor annyit termel majd, mint a jelenlegi hal miskolci üzem. A kapacitásra, a méretekre és a korszerűségre jellemző, hogy óránként 200 sertés. 30 szarvasmarha „fogadására” képes, illetve hatvan perc alatt 3.5 tonna különféle húskészítmény hagyja majd el a gyárat, és kerül a kereskedelembe. A kombinát profiljához tartozik egy konzervgyár is. amely naponta 1.2 vagon konzerv és dobozos sonka gyártására „tud vállalkozni”. A húskombinát felépítésére szánt pénzből eddig mintegy 200 millió forintot használtak fel. ami azt jelenti, hogy az cnítkezés időarányosan az előírt ütemben halad. Bármilyen korszerű legyen egy gyár. vagy akár egy ..aprócska” munkahely is. mit sem ér. ha nem tudja azt nyújtani, amit elvár- mák tőle. ha hiányzik a jól felkészült, a kényes és drága berendezéseket az utolsó csavarig ismerő szakember- gárda. Erre is ,ió előre gondoltak a húsipari vállalat, illetve a leendő húskombinát vezetői. Már tanulják például a konzervgyár „kezeléséhez” szükséges ismereteket a dolgozók. Az elméleti oktatást itt helyben szervezték meg. Gyakorlati munkára pedig a húsipari tröszt üzemei várják a miskolciakat, akik nagy szorgalommal és lelkiismeretességgel készülnek az üzemindításra. A HÚSKOMBINÁT építkezésein mindenütt szorgos, dolgos embereket lát a vendég. Az építők — hírnevükhöz méltóan — mindent megtesznek annak érdekében. hogy csúszás egy nap se legyen a határidőkben, hiszen minden késés pénzbe kerül. Márpedig az állam vagyonával gazdálkodni — jól tudják — csak jó gazda módjára lehet. Ha időnként van is gond és probléma, megtorpanásra ez sem ok. Ma szükség van rá. a fejtöréstől Kin riadnak vissza, arra törekednek, bogy a rendelkezésre álló erőket körültekintően, szervezett munkával a lehető legjobban hasznosítsák. Ennek is köszönhető, hogy az építkezésen nem elsősorban a létszám növelégondokon, bajokon úrrá lenni. hanem úgy, hogy a jelszavukká tették: termelékenyen dolgozni. Szöveg: Tóth Ferenc Fotó: Szabados György Az első napon az öntőszakmunkások vetélkedője akkor ért véget a Lenin Kohászati Müvekben, amikor a gyár dudája a délutános műszak végét jelezte. A fiúk — mi tagadás — egy kicsit fáradtan tették le a szerszámot:. még egyszer „megmustrálták” müvüket, amit any- nyi gonddal, felkészültséggel. az országos döntő feltételeinek megfelelően igyekeztek elkészíteni. E munkadarabokból az LKM vendégházának előcsarnokában kiállítást rendeznek. A vetélkedő minden résztvevője tudása legjavát adla. Nemcsak a szakmai, gyar- korlati feladatokat oldották meg, hanem az egyéb jellegű (politikai, munkásvédelmi stb.) kérdésekre is szabatosan, tájékozottal! válaszoltak. Akárhogy vesszük, a helyezésekért meg kellett küzdeni... Ez a küzdeniakarás jellemző mind a 15 fiatalra. Délután 4 órakor újra kezdődött a küzdelem. Egy óra múltán véget ért az első forduló. Kialakult egy rangsor, ami azt is jelentette: a második fordulót már csak tizen kezdték. A verseny legizgalmasabb szakasza kezdődött el ezzel. Az első napi eredmények alapján igen szorosnak tűnt a táblázat. Az első és második helyen egy-egy versenyző állt, a harmadik helyen már öten Dr. Balogh Andrásnak, a Szali.szervez.etek megyei Tanácsa titkárának elnökletével ülést, tartott tegnap, szerdán a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának elnöksége. Első napirendi pontként a kereskedelemhez tartozó szakszervezeti bizottságok tevékenységéről tá rgya I ta k. Szó esett róla, hogy a nőpolitikái határozatok végrehajtásában milyen szerepel játszik a szakszervezet. A KPVDSZ megyei bizottsága 1971. februári küldöttértekezlete a feladatok megoldására irányelveket fogadott el. Az azóta eltelt két év tapasztalatai azt; , bizonyítják hogy a kereskedelmi, vendéglátóipart vállalatok, fogyasztási szövetkezetek szakszervezeti. bizottságai, az irányelveknek megfelelően dolgozvoltak — holtversenyben — a rajtnál s a többiek is hasonló módon indultak. A diósgyőri' fiúk — Tóth Ferenc és Bárdi Géza — már az első napon kiteltek magukért, Mindketten a harmadik helyen olvashatták a nevüket. A versenyzők azonban nemcsak a helyezések sorrendjét olvashatták azonnal, hanem — amint a vetélkedőn való elfoglaltság engedte — azokat a táviratokat is. amelyeket saját üzemük, munkahelyük, vagy éppen a brigád adott fel postára, buzdítva valamennyinket és sok sikert kívánva a szerepléshez. Van közöttük egy fiatal - ember, Bariczki Gyula, aki a második napon — az Április 4. Gépgyár színeiben állva a rajthoz — házasságkötésének harmadik évfordulóját is ünnepelte egyben. Ebből az alkalomból társai, a vetélkedő rendezői, mindenki. szeretettel köszöntötte az ifjú házast, akinek otthon — bizonyára — az egész család drukkol. Mint kiderült, nem vadidegen emberek kerültek össze ezen a nagyszerű találkozón. Az izgalmakban bővelkedő eseménysorozat egyben •— egyik-másik fiatalnak — osztálytalálkozó is volt, hiszen többen együtt ültek — még mint ipari tanulók — az iskolapadban. Amikor aztán mérvet; volt. Ugyanakkor további feladataik vannak a nők gazdasági, szociális helyzetét, élet- és munkakörülményeit, érdekvédelmüket, tudatformálásukat illetően. A kereskedelemben nagy különbségek vannak a nők és férfiak munkabére között. kevés a női vezető, s néhol megerőltető fizikai munkát kell végezni a nőknek, A miskolci Centrum Áruházban magasabb a táppénzesek aránya, mint bár- melyik bányaüzemben. Ennek egyrészt az az oka, hogy a terhes nőknek nem tud az áruház könnyű munkát adni. Az SZMT elnöksége tegnapi ülésén tájékoztató hangzott arról, hogy a Borsodi Szénbányák és az Ózd- vidéki Szénbányák miként. mint szakmunkásokat, kit erre, kit arra szólította az élet, a kötelesség, szinte az ország minden részébe jutott belőlük. A tanulásról — ezt mindannyian vallják — lemondani. ebben mulasztani nem lehet. Amikor a hagyományos módszerek hasznosításának fontosságáról beszélnek, azt is tudják: az öntés is forradalmi változásokon megy át. Üj gépek és berendezések, másfajta, még bonyolultabb technológiák szabják meg a követelményeket, amelyekkel együtt haladni, azoknak eleget tenni, csak tudással lehel. A nagy vetélkedő tehat. tegnap este 10 órakor véget ért. A verseny végeredménye a következő: 1. Retzeg János. Újpesti Vasöntöde. Jutalma: 20 000 Ft és külföldi út. 2. Barbi Géza, LKM acélöntöde. Jutalma: 15 00Ó Fi. 3. Rátz Imre, Vörös Csillag Ttraktorgyár. Jutalma: 10 000 Ft. Kiss Ernöné. az LKM no- dolgozója, a K1SZ-KB külön- diját kapta. A dijakat, jutalmakat Fó- cze Lajos, a KISZ-KB titkára adta át. A két nap alatt végzett munkáért, a nagyszerű helytállásért csak a legnagyobb dicséret illeti a fiúkat. hajtotta végre a kollektiv szerződés elmúlt év re vonatkozó előírásait. A Borsodi Szénbányák szakszervezeti tanácsa megállapította, hogy a tavalyi módosításokkal tökéletesebb lett a kollektív szerződés, a benne foglaltukat végrehajtották a vállalatnál, javultak a bányászok éjei- ás munkakörülményei. Az Ózdvidéki Szénbánják szakszervezeti tanácsa is elégedett a kollektív szerződésben foglaltak eredményével. Ezt követően a XIV. miskolci filmfesztivál előkészítéséről tájékoztatták az elnökséget, ismertették a költség- vetési javaslatot.. Végezetül a május elsejei ünnepségek, majálisok előkészítéséről tárgyalt a Szakszervezetek megyei Tanácsának elnöksége. Hallgatnak a szavára — Meg tudná merre van Frigy ik zsef háza? — kérdeztük meg Sajókaza elején egy idős nénitől. — Hogyne, természetesen! Józsi bácsit mindenki ismeri. Az egész község. Balra forduljanak el, a nagy templom tövében van a házuk. Könnyen o dalaié H u n k. Még a ház előtti gangon jártunk, amikor fürgén mozgó. idős, ősz hajú bácsi jött elénk. Szájában .pipa. A hangos cipökopogásra kukucskált ki, vajon ki lehet az? Józsi bácsi volt. Barátságosan invitál! beljebb, aztán az asztalnál ülve, elgondolkodva tette fel szinte magának a kérdést: — A munkámról beszéljek? Az életem a munka. 1952-ben kerültem Sajóka- zára — mondja. Azelőtt. Miskolcon, Makón, majd Diósgyőrben laktam. Megalakítottam például Diósgyőrben az. első úttörőcsapatot. Ezért a munkámért 1968-ban kitüntetést is kaptam. Józsi bácsi sok társadalmi munkát végez. Tagja a HNF helyi elnökségének. MHSZ- tillvár, alapszervezeti párttitkár, vb-tag, sportköri tag. az ófész-nél is tevékenykedik, szóval, sok az elfoglaltsága. Pedig 1968-tól már nyugdíjas. — Hogy a család mit szól ehhez? — kérdez vissza. — A feleségem néha „morog”. De én már ilyen vagyok. Tanár voltam itt. Sajókazán. Most is tanítok olyan gyerekeket, akiknek nehezebben megy a tanulás. Előkészítek felvételire is diákokat. Húszévi tanácstagsága alatt unatkozásra nem jutott ideje. Az út- és a járdaépítéstől kezdve egészen a családi problémákig, mjndennel felkeresték az emberek. Szenélik. tisztelik a faluban, hallgatnak a szavára és segítséget várnak tőle. Neki pedig öröm, ha valahol jól tehet. Nemrégiben irodalmi színpadot alakított. — A tdh ni valókat nem kell keresni, jönnek maguktól — mondja. — Szeretném, ha sikerülne megoldani a falu cigánylakosságának lakásgondjait. Régóta sürgető probléma. FrLgyik Józsi bácsi most hatvanöt éves. — Amikor egy-egy ünnep van, karácsony vagy húsvét — mondja derűsen — összejön a család. Olyan, mintha lakodalom lenne, annyian vagyunk. Négy fiam. három lányom és tíz unokám elevenséggel tölti be a kicsit már öregedő házat. Mondogatom is nekik: — Tudjátok, nekem 1977-ig biztosan élnem kell! Hiszen mint tanácstagra, sok munka vár rám, és nem akarom, hogy mást terheljen bármiért is a felelősség miattam! Mono* Mária mondani, JóÜlést tartót! az SZMT elnöksége tak, s tevékenységük eredMiskoic hMäräksum Ki minek mestere? Véget ért a nagy vetélkedő Az országos döntő eredménye
