Észak-Magyarország, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-19 / 91. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1973. ápr. 19., csütörtök Közlemény az MSZMP KB üléséről A Watergate-ügy P áratlan fordulatot vett a mind szélesebb körben gyűrűző Watergate-botrány, amelynek új meg új részleteivel hetek óta tele vannak az amerikai lapok. Nemcsak arról van szó, hogy a republiká­nus párt néhány embere tavaly nyáron „lebukott”, miközben titkos dokumentumokat lopott ki az általa elhelyezett lehallgató berendezések magnóanyagával együtt, a Watergate-épületben levő demokrata párti fő­hadiszállásról. Nemcsak választási csalásokról és prakti­kákról, intrikákról, s egymás túllicitálásáról van itt szó, sokkal többről. A cselekmény, amelyen a republikánus párt felbérelt emberei lebuktak, rajtavesztettek, egyszerűen csak tör­vénybe ütköző, illegális volt. Am ami vallomásaik nyo­mán kiderült, az nem csak a törvénysértés egyik módja, az már egy társadalmi méretű korrupcióra és kegyetlen­ségre vet fényt, az a dollárt és hatalmat hajszoló amerikai társadalom felsőbb köreinek teljes romlottságát tárta fel. S akárhogy próbálták is elkenni, leginkább: bizonyos szinten elszigetelni az ügyet, a dugasz gyenge volt, a szi­getelés csődöt mondott, a palack felrobbant és valóság­gal kilőtte magából tartalmát. Még nem az egészet. De máris ott tart az ügy, hogy Nixon legbensőbb emberei, köztük volt miniszterek keveredtek a legalaposabb gya­núba, hogy nemcsak tudtak minden illegális választási és más politikai manipulációról, de ők maguk irányították is azokat. Oly mértékben erősödött a gyanú, gyűltek a bizonyí­tékok a magas rangú_ személyek ellen, hogy bekövetke­zett a váratlan fordulat. Nixon rendkívüli sajtóértekezle­tet tartott és bejelentette, hogy 1. személyes vizsgálatot tartott s „nagy fontosságú fejleményekre bukkant” a Wa- tergate-ügyben, 2. ezek után a Fehér Ház-belieket is köte­lezhetik, hogy vallomást tegyenek a vizsgáló bizottságok előtt és 3. amennyiben a Fehér Házban vagy a kormány­zatban tisztséget viselő bármely személy ellen vádat emel­nek, akkor az illetőt azonnal felfüggeszti állásából, s ha az illetőt elítélik, el is bocsátja. Mármost csakugyan magas rangú fejek fognak-e hullani Washingtonban, ahogy az elnöki nyilatkozat sejtetni en­gedi? Vagy újabb manőverről van-e csupán szó, azaz: egy-két, tovább már nem védhető magas rangú személyi­séget oda dobnak a közfelháborodásnak, hogy ezzel jó néhány más, magas rangú személyiséget annál hatáso­sabban tudjanak ezután is megvédelmezni? Akik az amerikai politika boszorkánykonyháját jól is­merik, azok úgy vélik, az utóbbi eset forog fenn. A far­kasok védik egymást és ha a legszélén állók el is hullanak közülük, a többi annál jobban összetart a falkában. Az ünnepi gyűlés közönsége nagy figyelemmel hallgatja Andrásfi Gyula előadói beszédét Fotó: Laczó József (Folytatás az 1. oldalról) IL A Központi Bizottság át­tekintette a belpolitikai hely­zetet. Megállapította: a Köz­ponti Bizottság múlt évi no­vemberi állásfoglalása széles körű egyetértésre, cselekvő támogatásra talált; a felada­tok végrehajtása számos te- ] iilsten jelentős eredménye­ket hozott. A munka az egész országban a novemberi állás- foglalás alapján és szellemé­ben folyik. A nagyfokú tár­sadalmi aktivitás biztosíté­ka a feladatok maradéktalan ír ágoldásának, ami elősegíti a Y. kongresszus határozatai - n k következetes végrehajtá­sát. Erősödött a párt egy- ■ eége. A pártszerveze­tek egységesek a helyzet, a feladatok megítélésében, po­litikánk következetes képvi­seletében és megvalósításá­ban. A határozatok végrehaj- , tása menetében nőtt a párt­tagság cselekvőkészsége. A novemberi állásfoglalás vég­rehajtásában a kommunisták változatlan kötelessége, hogv minden területen érvekkel, példamutató munkával és magatartással mozgósítsanak a tettekre. 2 A Központi Bizottság ■ megállapította: a mun­kásosztály vezető szerepé­nek erősítésére tett intézke­dések nemcsak a munkás- osztályban váltottak ki ked­vező hatást, hanem megér­tésre találtak egész társa­dalmunkban. A Központi Bi­zottság,, állefoglalásának . po­zitív hatása a munkásosztály soraiban mindenekelőtt ab­ban jelentkezik, hogy az el­múlt hónapokban észrevehe­tően fokozódott a munkástö­megek aktivitása, ami egy­aránt kifejeződik a munká­ban. a munkahelyi kezdemé­nyezésekben és a közéleti te­vékenységben: A munkás­osztály helyzetével a jövőben is társadalmi és politikai sze­repével összhangban kell foglalkozni. Ez a szocializ­mus építésének alapvető kö­vetelménye és egész népünk érdeke. O A Központi Bizottság *»■ novemberi ülését kö­vetően szövetségi politikánk növekvő hatással szolgálja a szocialista építést: tovább erősödött a munkásosztály szövetsége a parasztsággal és az értelmiséggel. Növekedett társadalmunk alkotóerőinek szocialista céljainkat .szolgá­ló együttműködése, Összefo- I gása. A szövetségi pdlítika, a munkásosztály, a parasztság, I az értelmiség, egész dolgozó n énünk szocialista nemzeti egységének további erősítése, 1 a szocialista demokrácia fej­lesztése nagy szocialista és I nemzeti feladatunk, ami nél­kül közös céljaink nem va­lósulhatnak meg. A Központi Bizottság * megállapította, hogy u tanácsválasztás belpolitikai életünk jelentős eseménye volt. A választási kampány­ban az állampolgárok na­gyon széles köre vett részt, s nyilvánított véleményt ál­talános céljainkról, terveink­ről és a helyi politika kérdé­seiről. A választások során is kifejezésre jutott, hogy helyes volt a X. kongresszus határozata a tanácsok poli­tikai és gazdasági önállósá­gának növeléséről, ami az új tanácstörvényben öltött tes­tet. A szavazás eredménye is megmutatta, hogy hazánk állampolgárai egyetértenek politikánkkal, és bizalommal támogatják e politika képvi­selőit. A Központi Bizottság elis­meréssel állapította meg, hogy a választások időszaká­ban jó munkát végeztek a pártszervezetek, a Hazafias Wépíront aktivistái, a tár­sadalmi és az állami szer­vek. Szükségesnek tartja, hogy a választást követően mindenütt hasznosítsák az elhangzott reális javaslato­kat, biztosítsák az új taná­csok megfelelő munkáját, a tanácsi, államigazgatási te­vékenység további javítását. 5 A Központi Bizottság ■ ülése — a X. kongresz- szus határozatainak megfe­lelően — foglalkozott népe­sedéspolitikai helyzetünkkel. Megállapította, hogy a né­pesedési helyzet javítása to­vábbra is nagy jelentőségű nemzeti, társadalmi, politikai feladat. Az elmúlt években több fontos gazdasági, szo­ciális és más jellegű intéz­kedés történt a demográfiai helyzet javítása érdekében. Ezek eredményekkel jártak, hatásuk azonban tartós ja­vulást még nem biztosított. A jelenlegi helyzet hosz- szú távú népesedéspolitikát kíván. A következő időszak­ban átfogó anyagi, egészség- ügyi, nevelési intézkedések­kel, állami rendelkezések­kel, megfelelő társadalmi fel­fogás kialakításával kell biz­tosítani a népesedési hely­zet további javulását. 111. A Központi Bizottság meg­tárgyalta az 1972. novemberi állásfoglalásban szereplő gazdasági feladatok végre­hajtásának és a népgazda­ság 1973 első negyedévi fej­lődésének tapasztalatait. 1 A szocialista ipar ter- ■ melése a népgazdasági tervnek megfelelően növek­szik. Változatlanul gyorsan emelkedik a munkatermelé­kenység. A munkaerő-cseré­lődés 1972-ben tovább mér­séklődött, és már nem volt nagyobb az 1967. évinél. Az ipari termékek értékesítése a termeléssel azonos mérték­ben növekszik. Ez azt mu­tatja, hogy a termelés job­ban igazodik a szükségletek­hez; javult a termékek ver­senyképessége külföldön. A tavalyihoz képest jelentősen emelkedett a lakosság ke­reslete az ipari termékek iránt. Továbbra is dinamikus az ipari export. Megindul­tak az előkészítő munkála­tok az ipar 1975. utáni nyersanyag- és energiaszük­ségletének biztosítására. A Központi Bizottság no­vemberi határozatának meg­felelően a Minisztertanács kijelölte azt az 50 döntő je­lentőségű ipari nagyvállala­tot és trösztöt, amelyek te­vékenységét folyamatosan különleges figyelemmel kí­séri. A kormány kijelölte azt a hat ipari nagyvállalatot is. amelyeknél a termelési struktúra megváltoztatásá­hoz külön központi segítsé­get nyújt. A Kövponti Bizottság ha­tározatának megfelelően 1973 márciusában megtör­tént az állami iparban és építőiparban foglalkoztatott munkások és művezetők bé­rének emelése: a központi intézkedések alapján 1 mil­lió 300 ezer dolgozó bére emelkedett, összesen évi 2,5 milliárd forinttal. A szénbá­nyászatban és a villamos- energia-iparban 1973. január 1-től életbe lépett a módo­sított központi bérszabályo­zási rendszer, ami mindkét ágazatban évi 4,5 százalékos bérnövekedésre ad lehetősé­get. 10 ipari, 4 építőipari vállalatnál és 2 ipari szövet­kezetnél az eddigi átlagbér­szabályozás helyett kísérleti jelleggel bértömeggazdálko­dásra tértek át. A mezőgazdaságban az » őszi vetések, a szőlők j és a gyümölcsösök állapota ; kielégítő. A tavaszi munkák végzése jó ütemben halad, j A termelés anyagi-műszaki j feltételei kedvezőek. A cu- J korrépa-, a dohány- és a zöldségtermesztés fejlesztésé­re hozott kormányhatározat már a múlt évben jelentős eredménnyel járt, a megkö­tött szerződések alapján az idén további javulás ígérke­zik. A szarvasmarha-te­nyésztés iránt nő az érdek­lődés: a mezőgazdasági üze­mek megkezdték a férőhe­lyek feltöltését, növekszik a tehénállomány. A száj- és körömfájás átmeneti vissza­esést okozott a sertéstenyész­tésben. A mezőgazdasági szövet­kezetek kiegészítő ipari és kereskedelmi tevékenysége az állami intézkedések n3'0- mán 1972. óta a határozatok által megjelölt irányban ha­lad és visszaszorultak a ko­rábbi kedvezőtlen kísérő je­lenségek. 3 Az építőipari vállala- ■ tok éves termelési ter­vei reálisabbak és közelebb állnak a népgazdasági terv­hez, mint tavaly álltak. To­vább javult az építési igé­nyek és lehetőségek össz­hangja; az elutasított építési igény alig haladja meg a tervezett termelési érték egy százalékát. Az árak stabili­zálása érdekében 90 száza­lékra emelték a kötött épí­tőipari árak arányát és szi­gorították az árképzést. A beruházási tevékenység javítására hozott határoza­tok végrehajtása eredmé­nyesen halad. A szocialista szektorban a műit. évben a tervnek megfelelő összeget, 102 milliárd forintot fordí­tottak beruházásokra. Reá­lisnak látszik, hogy az 1973. évi beruházások is a terv szerint valósuljanak meg. Hazánkban a lakásépítés a múlt évben kiemelkedő szin­tet ért el: kereken 90 ezer lakás épült. A közelmúltban döntés született Budapest, Miskolc, Szeged, Debrecen, Pécs, Győr állami lakásépí­tésének fokozott segítésére. Ehhez a kormány további 1,3 milliárd forintot biztosít. A tej és tejtermékek, ■ a cigaretta és az ége­tett szeszes italok fogyasztói árának emelése, a gépjár­műadó felemelése a közpon­ti határozatoknak megfele­lően került végrehajtásra. Egyidejűleg megtörtént a pénzbeni szociális juttatások elhatározott növelése. A fo­gyasztói árszint emelkedése az első negyedévben a ter­vezett mértéket nem haladta meg. Az árhatóságok intéz­kedéseket tettek az árelle­nőrző apparátusok megerő­sítésére és szélesítették, szi­gorították az ellenőrzést. 5 Az állam az idén is ■ több szociálpolitikai intézkedéssel javítja a dol­gozók, elsősorban a munkás- és a sokgyermekes családok helyzetét. 1973. január 1-től kedvezőbbé vált a munkás- és sokgyermekes családok, a fiatal házasok lakásépítése és lakáshoz jutása. A jobb gyermekruházati ellátás szolgálja az árválto­zás bejelentésének kötele­A kambodzsai népi felsza­badító fegyveres erők két­heti ostrom után kedden el­foglalták a tengerparti Kép fürdővárost — jelenti a Reu­ter Phnom Penh-i katonai körökből nyert értesüléseit idézve. A katonai parancs­nokság hivatalos szóvivőjé­nek bejelentése szerint ut­cai harcok dúlnak a Phnom Penh-től 40 kilométerrel délre fekvő Tram Khnar- ban, s a felszabadító erők változatlanul gyűrűben tart­ják magát a fővárost is. Ál­lásaikat a főváros központ­zettsége 30 alapvető gyer­mekruházati cikkre, egyes gyermekruházati termékek árleszállítása, a termelésre, a forgalmazásra és a kötele­ző választékra vonatkozó rendelkezések. A költségve­tési intézményekben ellátot­tak élelmezési normáit 1973. január 1-től felemelték, e célra az állam évi 550 millió forintot juttatott. Az állam- igazgatás dolgozói 1973. jú­nius 1-től áttérnek a 44 órás munkahétre. B Szocialista- államunk ■ tervszerűen fejleszti és bővíti hazánk nemzetközi gazdasági együttműködését. Elveinknek és céljainknak megfelelően külgazdasági kapcsolatainkat elsősorban a szocialista országokkal, leg­jelentősebb partnerünkkel, a Szovjetunióval mélyítjük. A külkereskedelmi egyensúlyra vonatkozó előírások megva­lósulnak. Külgazdasági hely­zetünk kedvező, ugyanakkor a követelmények is nőnek. Tartós feladat az export gaz­daságosságának javítása. A gazdasági hatékonyság foko­zásához és a lakosság áru­ellátása színvonalának eme­léséhez növelni kell az im­portot . is, főként a szocialis­ta országokból. A Központi Bizottság meg­állapította: az 1973. évi nép- gazdasági terv és a Központi Bizottság 1972 novemberi állásfoglalásában szereplő feladatok végrehajtása meg­felelő ütemben és eredmé­nyesen halad. A párt, a kor­mány gazdaságpolitikai te­vékenysége révén a népgaz­daságban érvényre jut a tár­sadalmi érdek, és biztosított a helyi szervek önálló cse­lekvésének lehetősége is. A X. kongresszus gazda­ságpolitikai céljainak teljes elérése további szervezett, lelkiismeretes és pontos mun­kát kíván. Ennek érdekében szilárdítanunk kell a mun­kában az országszerte tapasz­talt egységet, fegyelmet, helytállást. * A Központi Bizottság fel­hívja a párt minden szerve­zetét, hogy példamutató, kö­vetkezetes munkával, fele­lősségtudattal, az elveink, céljaink melletti kiállással, a tömegek mozgósításával segítse elő a X. kongresszus határozatainak teljes végre­hajtását. Felhívja az állami és társadalmi szervekben dolgozó kommunistákat, hogy továbbra is egységesen kép­viseljék a novemberi állás- foglalásban kifejezett célokat és valósítsák meg azokat. A Központi Bizottság a továb­biakban is számít a tömeg­szervezetek. a tömegmozgal­mak, egész társadalmunk tá­mogatására. Most a figyel­met. erőinket arra kell össz­pontosítani, hogy megoldjuk a gazdaság' és kulturális építésnek az 1973. évi nép- gazdasági tervben meghatá­rozott konkrét feladatait. jából számított 15—30 kilo­méter sugarú körben B—52- es nehézbombázók, valamint az amerikai légierő vadász­bombázói támadják. Időközben lemondott a Hang Thun Hak miniszter- elnök vezette Phnom Penh-i kormány. A lemondást be­jelentve Lón Nol elnök rá­dióbeszédben hangsúlyozta, hogy a miniszterelnök az ő kérésére tette meg ezt a lé­pést. Lón Nol azt is közöl­te, hogy ki akarja szélesíte­ni a kormány politikai bázi­sát. (Folytatás az 1. oldalról) Az előadó a továbbiakban arról szólott, hogy Európá­ban soha nem volt még eny- nyire kedvező a politikai helyzet arra, hogy az orszá­gok a béke, a kollektív biz­tonság útjára lépjenek. Az erőszak nyelvét mindinkább a kölcsönös közeledés, a bé­kére való törekvés szelídebb hangneme váltja fel. — A Becsben megkezdő­dött előkészítő tanácskozá­soktól természetesen nem várhatunk egyik napról a másikra teljes sikert — mondotta a szónok —, az első lépés azonban biztató arra, hogy létrejön a konti­nens békéjét és biztonságát jelentő kongresszus. Európa volt frontharcosaiban, a sza­badságukért harcoló népek­kel eddig is szolidaritást vál­lalt milliókban természete­sen ez az enyhülési folya­mat sem feledtetheti el, hogy a világ más tájain ma is milliók szenvednek. A világ haladó erői — köztük a ma­gyar nép — nemcsak szoli­daritást vállal, hanem aktí­van segíti is igazságos har­cukat. Az előadó befejezésül ar­ról beszélt, hogy pártunk és kormányunk a Rómában el­fogadott jelszó; az európai béke és biztonság megterem­tésén fáradozik. A nagygyűlésen felszólalt Jean Toujas, az Ellenállók Nemzetközi Szövetségének főtitkára is, aki arról be­szélt, hogy az 1971-es' római találkozó szelleme ma is él, sőt Európa- és világszerte erősödik. A volt frontharco­sok és ellenállók mindenütt a világon ma is harcolnak az újrafelfegyverkezés, az európai és a világ más te­rületein meglevő tűzfészkek felszámolásáért. Hozzászólá­sa befejezéseként köszönetét és elismerését fejezte ki a DIGÉP, Miskolc város és a megye lakosságának azért a támogatásért, amelyet a bé­ke megteremtéséért, a sza­badságukért küzdő népek támogatására nyújtott. Az ünnepség kedves epi­zódjaként szegfűcsokorral ajándékozták meg a FIR fő­titkárát, aki ezt követően a kíséretében levő vendégek­kel megtekintette a DIGÉP B-egységében, az 1943—44-es munkástüntetés emlékére ál­lított emléktáblát, majd rö­vid gyárlátogatáson vett részt. A kambodzsai helyzetről

Next

/
Oldalképek
Tartalom