Észak-Magyarország, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-11 / 59. szám
ÉSZAK-MÁGYARORSZÁG 9 1973, mcírc. 11., vosőrnop «I OsaSásdí kör njinmmimuímimmnniimimHiHiiiuiimimmmummmmimmmuR Megtaláltam a hivatásomat Tavasz váró kozmetika A kora tavaszi napsütés bizonyára a nőket is jobb •kedvre deríti. A jobb hangulatot nem véletlenül említem, hiszen a szép arcbőr egyik kritériuma a kiegyensúlyozott testi és lelki harmónia, amely „kiül” minden nő arcára. Ahogyan szükséges a tavaszi ruhatár előzetes karbantartása, annyira fontos a tél ártalmaitól megviselt arcbői „generálozása” is. A napfényszegény időszak, a fűtött szobában való tartózkodás, a friss levegő hiánya és a kevés mozgás, a vitaminszegény étrend, valamint a tóid időjárás nagyon megviselték, „elfonnyasztot- ták” bőrünket. A rendszeres kozemti’kai kezelésen túl, most tavaszváráskor — otthoni bőrápolás is szükséges. Elsősorban törődjünk többet önmagunkkal. Igyekez- zü nlvüviszonylag korán lefeküdni, hiszen a pihenés egyike a legjobb szépítőszereknek. Kisimítja a fáradt vonásokat. Tartsunk minden héten egy tej- vagy gyümölcsnapot, ami azt jelenti, hogy gyümölcsökből és tejtermékből álljon a diéta. Ez a belső kozmetika a szabad levegőn való napi tíz-tizenöt perces sétával kiegészíthető. Lehetőleg keveset'vagy egyáltalán ne dohányozzunk, mert az is rontja az arc bőrét. Mi a házi bőrápolás menetrendje? A lemosott arcbőr mitesszereit, pattanásait hásrfa- vagy kamillateás gőzölés után, erős lámpafénynél — ha van, nagyító tükör, akkor azt is vegyük segítségül — nedves puha ruhával, vagy gézzel távolítsuk el. A bőr alatti képződményekhez ne nyúljunk, azzal szakemberhez kell fordulni. Tisztítás után hideg, citromos' vízzel öblítsük le arcunkat, hagyjuk a vizet íelszáradni bőrünkön, így a pórusok ösz- szehúzódnaJt. Ezután nyers tejbe áztatott vattadarabokkal borogassuk arcunkat és nyakunkat. Így puhító hatást érünk el. Ugyancsak puhít és hidrái egy tojás sárgájából, kávéskanál tejszínből, kis mézből és egy csirkemáj lereszelt pépjéből összeállított pakolás. Frissít a lereszelt narancs és citrom héjából, fél narancs levéből és Ids talkűmból készített pakolás is. A vérkeringést fokozza a váltakozó hideg-melegvizes öblítés is. B-vitamin tartalmú és igen jó hatású az élesztő tejszín kombinációja. A borogatást, pakolást 10—15 percig' hagyjuk a bőrön, utána állott vízzel mossuk le, bőrtápláló krémmel kenjük be arcunkat. Miután túl vagyunk az arc szépítésén, következhet a testápolás. Fürdővizünk egy citrom tevétől és egy liter (éjtől fokozza frissítő, élénkítő és üdítő hatását. Jót tesz az idegeknek a kamillateafőzetéből és fenyőtablettától pezsgő langyos fürdő is. A fürdő 10 peronéi tovább ne tartson. Utána langyos vízzel alapos zuhanyozás következzék'. Ny akim kait és mellünket hidegebb, erős, néhány másodperces erős zuhanyozással „regeneráljuk”. A dörzs- törülközővel való alapos tö- rölközést testápoló olajjal vagy könnyen felszívódó krémmel történő krémezés kövesse. Fürdő után lehetőleg feküdjünk le aludni, vagy ha valahová készülünk (nem korán reggel, munka előtt végzendők a fent leírt műveletek), tegyünk a szemünkre kamillaoldatos borogatást. Ha a tavaszvárást hetenként egyszer ilyen alapos kozmetikai felkészülés előzi meg, bizonyára üdébb és szebb arcbőrrel, jobb hangulatban nézünk az annyira áhított tavasz elébe. Kabátdivat A Divattervező Vállalat a Duna Intercontinemtal-szálló- ban rendezte meg első tavaszi bemutatóját. Az ott látottakból adunk most egy kis ízelítőt olvasóinknak. Megfigyeltük, hogy a tavaszi divatszinek skálája változatos. Divatos a rózsaszín, a I sárga és sötétkék-zöld. A divattervezők a különböző korú és testalkatú nők részére számos olyan formamegoldást találtak, amelyek bizonyára közkedveltté válnak egyszerű, ötletes megoldásaikkal. Az átmeneti és tavaszi kabátok különösen érdekesek. f ... A kabát hosszúsága es uj.ia is változó, legyen az „dubl” szövetből készült átmeneti, könnyű anyagból való szövet vagy ballonkabát. Teljesen újszerű, hogy a kabátok ragián — japán — ujjbevarrá- líjkkal készülnek, bár a bevarrott ujjú, bővülő trapézkabát és a bevarrott ujjú esőkabátforína is divatos. A kollekcióból kiválasztottunk néhány jól viselhető modellt, ezeket mutatjuk be rajzainkon. Első modellünk átmeneti időszakra való összeállítás. Szürke flanellből készült a nadrág és a lumberjack- szerű blúz. Felette paprikapiros velúr szövetből készült kulikabátot viselt a maileken. Második modellünk sötétkék és élénkzöld csíkozású ruha. A szoknya szabása parkett- szerűen hozza össze a csíkokat. A kabátka sötétkék jersey, 2 centiméter széles zöld paszpóllal díszítve. Hármas rajzunkon pasztell-rózsaszin fésűs szövetből készült, rag- ián szabású, bő ujjú redin- gotot mutatunk be. A negyedik rajzon ballonkabát látható. Érdekes a kabát rakott háta. A bevarrott ujjak az ingekhez hasonlóan, kézelőben végződnek. Ötödik rajzunk: mályvarózsaszín set- lend szövetből készült kabát. Különleges díszítése a kötött vállrész és a zsebek, ugyanilyen formája. A kötött díszítés egyébként az egyik tavaszi divatújdonság. Nádor Vera Az AFIT XVI. sz. Aulójavílö Vállalat FELVÉTELRE KERES egy elemi végzettséggel és legalább 3 éves szakmai gyakorlattal rendelkező közgazdász munkavállalókat belső ellenőri munkakörbe Továbbá felvesz gyors- és gépírókat Fizetés megegyezés szerint Jelentkezni lehet: a vállalat személyzeti és oktatási osztályán személyesen vagy telefonon Telefon: 15-221 Mióta nyugdíjba mentem, nem tudok mit kezdeni a szabad időmmel. Cél és foglalatosság nélkül csellengek vadonatúj szövekezeti lakásomban. Ragasztom az átázástól felhólyagzó tapétát, vagy takarítok. Fejcsóválva fülelek a szomszédbeli gyerekek robbanó játékaira, a lármás puf- fogó csatagépekre. Kissé felszökik a vérnyomásom ilyenkor. Mihelyt kidugom az orrom komfortos másfél szobámból, zakatolni kezd a szívem. Szomszédaim egyáltalán nem kímélik lakótársi érzékenységemet. Nem tudom, e tekintetben kissé finnyás vagyok. El is határoztam, hogy fölemelem a szavamat, mint békés nyugdíjas, és föltétien háborítatlanságot kereső kockaház-lakó. Egyenest a lakótáblára függesztettem jószomszédi tanácsaimat. Nevelő szándékú elmeművemben kitértem a nyitva felejtett fördőcsapok- ra, a felvonó kiszerelt nyomógombjára, s a házastársi összekoccanásokra — alvásidőben. Vagy elolvassák, vagy nem. Számítottam lakótársaim bizonyos fokú helyeslésére. Arra semmiképp, hogy legyintéssel intézzék el közérdekű tanácsaimat. Esetleg ujjal mutassanak rám, hogy kötözködö, bogaras alak vagyok. Kilétemet se rejtettem véka alá: Nemoda Buda Gáspár, nyugalmazott csőszerelő. Elmondhatom, nem is csalódtam. Megszívlelendő kiáltványom lakógyűlés elé került, meg is tapsoltak bátor, kiállásomért, többen kijelentették, hogy nekik is eszükbe jutott mindez. Csupán idejük nem volt a szabatos megfogalmazásra. A gondnok tüstént vállon ragadott és megkérdezte: — Maga nyugdíjas, kedves Nemoda lakótárs? — Az vagyok! — mondtam büszkén, de gyanútlanul. — Időmilliomos. Talán unatkozik is. — Az is előfordul, hogy őszinte legyek. — Helyes, helyes. Maga lesz a házban a vagyon és tisztességőr. mind a tíz emeleten — és fölragyogott a képe. — Mi. .. miféle tisztességőr? — hebegtem. — Léha és nyegle csíny-tevőket fülöncsípő, szakszolgálatos. Nagy kitüntetés, Nemoda szaki. Vállalja? Magától értetődően elvállaltam. Azóta egy perpig se unatkozom. Mivel: Reggel hatkor kiülök hordozható székemmel a folyosóra és figyelek. Elcsípem a rendbontókat, in flagranti. Éjfélig tart a szolgálat, tiz-tiz perc étkezési időt leszámítva. Kétszer volt középfül- gyulladásom a huzatos lcp- csőházban, mindössze, fagyási duzzanatok jelentkeztek a sarkamon és viszkettek. Ezeket Rókus-lábsöval kúrálga- tom. Többször is elcsúsztam a lépcsőn, banánhéjon, mialatt a tettesek után rohantam. Kismérvű tok sza fog- rándulással úsztam meg. Azóta bicegek..A közösség szolgálatában. szerencsére. Valójában mégis ragyogó kondícióban vagyok. Megtaláltam helyemet az aktív dolgozók társadalmában. Napi ötórai alvás untig elég. ami a koromat illeti. Viszem a hordozható székemet, és „ne lérjünk vissza az őserdőbe” című naplójegyzeteimet, emelettől, emeletig, s ez fölét' napi több órás toénagyakorlaítal. Tökmindegy, hol és mennyit köhögök, és tüsszentéseimet úgy intézem, hogy ne zavarjam lakótársaim nyugalmát. Piros vagyok, mint a jonatánalma. eszem, mint egy élrotörő r-iiUHatos favágó. Ügy kacsázok föl a tizedikre, mint a zerge. Hunyadi István Érthető panasz — Doktor úr, nekem szüntelen cseng a fülem... — Foglalkozása? — A MOM ébresztőóra-részlegében dolgozom. (Kallus rajza) MOSOLY A tapasztalt anya tanácsot ad a lányának: — Képzeld azt, hogy nem a. te gyereked. A más gyerekének a; neveléséhez pedig mindenki ért! — Valóban divatos ez a blúz? — kérdezi .az eladótól a hölgy. — A legutolsó párizsi divat! — Es napon nem. fakul meg? — Ugyan kérem! Már S év óta lóg a kirakatban, cs még mindig olyan, mint az új! A hires filmszinésznő mondja: — Már éppen eleget beszéltünk rólam. Beszéljünk most magáról. Mondja el kérem, hogy tetszettem-e magának a legújabb filmemben? A panaszkönyvben 99 bejegyzés állt, de az étterem igazgatója eddig egyetlen egyre sem felelt. Most azonban, amikor a századik bejegyzés esedékessé vált, izgatottság lett rajta úrrá. Mint a rendezőn, századik bemutatója előtt. A tegnapi újságban ugyanis azt olvasta hogy a metró egy évig érvényes ingyen jegyet ajándékozott az egym.il- liomodik utasnak, Ez a kerek szám eszébe juttatta az esedékes századik bejegyzőt .,. Mit is kellene tenni? — töprengett magában. Talán ajándékozza meg a panasztevőt? Nem, nem ez valahogy nem stimmel, Inkább átadja a futballmeccsekre érvényes bérletét? Hosszas gondolkodás után úgy döntött: „Humánusok leszünk. Századik be- jegyzönk ingyen kapja a megrendelt adagot". Az étterembe belépett egy aktatáskás férfi. Az adminisztrátor odasú g la a z igazgatónak: — Szemmel láthatóan intrikus típus! Ez lesz a századik! As aktatáskás leült a pincérek nyomban körülfogták. — Kérem szépen... — kezdte a vendég. — Azonnal! — harsogták kórusban a pincérek, és már hozták is a panaszkönyvet. — A menüt szeretném ... — Ugyan ebből a könyvből bő ismertetést kap ideijein kröl! — szellemeskedett az igazgató, majd hozzátette: — Siessen, írja be, amit akar. Sürgős dolgunk van. — De hiszen még nem is ettem — próbálkozott a vendég. — Elvégre a kritikus is elolvassa előbb a művet, aztán kritizál. — Ez valószínűleg iró — súgta az adminisztrátor. — Tudják, már írtam egy regényt — kezdte az aktatáskás —, a büfék világáról szól, de a nagy Ítészek azt mondták, nem világirodalmi szenzáció. így most. elhatároztam, az éttermekről írok. Azért jöttem ide, hogy tanulmányozzam a gasztronómiai ínyencségeket. Röviden: kérek egy harcsát, és egy üveg „Borzsomi”-t. Most megissza a borzsomit, gondolta a direktor, miután az aktatáskás megette a harcsát. De nem! Hozzá sem nyúlt az ásványvízhez, hanem az üres tányér melyén nagy örömmel piszkálni kezdett valamit. A „valamit” aztán zsebébe rejtette, és kinyitotta a panaszkönyvet, Szólt a dzsessz, a személyzet visszafojtott lélegzettel leste a. vendég tollvonásait, aki befejezvén innivalóját azonnal távozott. Mindannyian a panaszkönyv fölé hajoltak, amelyben ez állt: „Már három hónapja keresem boltjainkban ezt a szülc- séges méretű facsavart, amit most- végül is az Önök harcsájában sikerült megtalálnom! Őszinte köszönettel és hálával tartozom a vendéglátó igazgatójának, aki szíven viseli a lakosság közszükségleti cikkek iránti keresletét". Sz. Mhargrdzcli 1 A100. bejegyzés
