Észak-Magyarország, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-11 / 59. szám

1573. márc. 11., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG l A I-lortobágyra induló, kiránduló autóbuszban an­golok, németek, hollandok, svájciak ültek. A „lát­ványt” várták. Az embert — mint min­den vendéglátót — ilyen­kor izgalom fogja el; nem okoz-e csalódást, jól ér- zik-e majd magukat a' messze földről érkezett tu­risták. A Hortobágyon nincsenek csipketornyú vá­rak, nehéz páncélok, a múlt sejtelmeit idéző lovagter­mek, sem bércek, se ten­ger, csak a végeláthatatlan pusztaság. Gyalogoltunk egy-két ki­lométert. Visszafelé jövet az egyik vendég a horizont késpenge élére tekintve azt mondta: „Csodálatos ez a semmi! Megnyugszik és új erőre kap ettől az ember!” Lcnkcy Zoltán rézkarca A Hortobágy pszicholó­giai csodát művel? Bizto­san így van, ha már a kül­földiek ezt állítják. De szá­munkra nem, csak az ide­genforgalmáért fontos. (Zá­rójelben: 1972. év mérlege 200 000 látogató!) Az Országos Természet- védelmi Hivatal 1973. ja­nuár elsejével a Hortobá- gyot nemzeti parkká nyil­vánította. Dr. Győri Jenő­vel, az OTVH főmérnöké­vel ennek jelentőségéről beszélgettünk. A nemzeti parkká nyil­vánítást sokan valamifé­le magyaros nagyképűség­nek. még többen a múlt konzerválásának gondolták. Romániában a Retyezát, Csehszlovákiában a Tátra egy része nemzeti park. Az olasz—francia határon a Grand Paradiso őrzi még a ritka állatokat és növé­nyeket. Kanadától—Afri­káig sorolhatnánk, a példá­kat. j A Hortobágy nekünk nemzeti kincs. A Horto­bágy 52 ezer hektáros te­rületén (73 százaléka le­gelő) Európa legnagyobb összefüggő, szikes pusztája alakult ki, a csakis reá jel­lemző állat- és növényvi­lággal. Egyik tanulmányában dr. Lányi György felsorolja ezeket. ... „Felbecsülhetet­len értéket jelent a Hor­tobágyon a kiveszőiéiben levő ősi magyar háziállatok még meglevő állománya: az alföldi szürke marha, a pödrött szarvig racka juh, a magyar ló, a bivaly, a mangalica, a pásztorkutyák közül a komondor, a ku­vasz, a puli és a pumi, to­vábbá a magyar baromfi­fajták ... A rövid füvű pusztai növényeket csak ezek képesek hasznosíta­ni ...” Az ősi áliattípusok a mo­dern állattenyésztés hasz­nára is válnak; génbankok. Velük lehet felfrissíteni a mai produktív, de szerve­zetileg gyenge fajtákat. A „látvány” is szép: a dühös, büszke kormosbika, a címeres marha, a csikó­sok ha'1 tta szilaj ménes. Itt valódi a viadal! Nem a 2—3 mázsás spanyol biká­val, hanem a 8—9—10 má­zsás kormossal kell meg­birkózni. Nem embernek! Egymás között rendeznek az állatok véres párviada­lokat. Lehetne még beszélni a ritka madarakról, a kü­lönleges tiszai vadhalakról, a gémeskufakról, és pász­torkunyhókról. A XX. szá­zad végének praktikus és ökonomista embere mégis azt kérdezheti; nem lenne jobb az egészet felszántani és búzával, vagy kukoricá­val bevetni? — Nem! — válaszolja dr. Győri Jenő. — Nem volna értelme. Óriási befektetés­sel sem lehetne, ezt az ösz- szefüggő szikest intenzíven termővé tenni. Nem egy letűnt termelési mód kon­zerválásáról van szó, ha­nem a gazdaságilag érték­telen terület hasznosításá­ról. A nemzeti park védi majd a puszta természeti értékeit, a Hortobágy jel­legzetes kulturális, törté­nelmi emlékeit. Történelem a „semmin?” — Évszázadokkal ezelőtt 20-nál több község volt itt, nyomaikat megtaláltuk. Elpusztultak, de hátra van még teljes feltárásuk. A pásztorélet emlékei között teljesen egyedi szerszámo­kat, eszközöket találunk. A hortobágyi háziipar és nép­művészet méltán igényli, hogy az egész ország meg­ismerje. Megismerni de hogyan? Rakonczay Zoltán, az Or­szágos Természetvédelmi Hivatal elnöke szerint a nemzeti park legnagyobb része bárki, számára, bár­mikor hozzáférhető lesz.de \ csak a levegőt nem szeny- nyező és zajt nem okozó járművekkel, illetve gyalog. A délibábos rónaságot él­vezni, megismerni, csak kisebb csoportokban és gyalog lehet. A tömeges idegenforgalom számára mintegy 5000 hektáros te­rületet tartanak fenn, ahol rövid idő alatt betekinthet­nek a Hortobágy világába. A nemzeti parknak lesz, természetesen, elzárt része is, ahol a tudósok, kutatók, természetvédelmi szakem­berek végezhetik megfigye­léseiket, kicserélhetik ta­pasztalataikat. A nemzeti park szerve­zetének kialakítása most folyik, alakul az igazgató­ság is. A legfőbb, a jogi aktus, a terület védetté nyilvánítása megtörtént, jöhetnek a szakemberek, hogy közösen megvalósít­sák, nem a rossz hagyomá­nyú délibábos álromanti­kát, hanem az okosán ki­gondolt terveket., „ A töretlen látóhatár, a pacsirtadal, a végtelen puszta, a „semmi”, lóm mégis mennyi sok minden! És üzletnek sem rossz! Műiuiyagház, „sejtekből” Századunk építészetét a beton, vasbeton, üveg és a férnek jellemzik. Az utóbbi években e négy alapvető építőanyaghoz csatlakoztak a műanyagok1 is. Akadnak építészek, akik szerint vi- bzon-i’ag rövid időn belül lehetséges lesz „tetőtől tal­pig" műanyagból építeni a It- -t. A leningrádi Építőipari Kísérleti Tervező Intézet­heti képzelték el a mű- anyagelemekből összeállít­ható lakóházat. A hatszögéi épület, hat egyforma, tra­péz alaprajzú, de más-más belső elrendezésű elemek­ből állna össze. Négyzet vagy téglalap alaprajzú — soros és sarkos — blokk- sejteket is terveztek, ame­lyekből akár nagyobb ház is összerakható, mégpedig ágy, hogy a sejtek által ha­tárolt belső területen nagy­méretű társalgó, vagy fe­dett belső udvar keletke­zik. Az elemek részszere­lése az előre elkészített be­ton alapra órák alatt elvé­gezhető. Az egyes sejtek méretezésénél figyelemmel voltak rá, hogy vasúton szállíthatók legyenek, „be­lefér jenek" a. vasúti szab­ványoknak megfelelő űr­szelvénybe. A jelenlegi műanyag ára­kat figyelembe véve két­ségtelen, hogy ma. még a legfejlettebb műanyagipar­ral rendelkező országokban sem tudják olcsóbban el­készíteni a műanyag-épüle­teket, mint a hagyományos módon épülőket. A Hungaroton Bartók összkiadásának új lemezén A fából faragott királyfi a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának tol­mácsolásában • szólal meg Kórodi András vezényleté­vel. A lgmez méltó a fran­cia nagydíjjal ki tűn lett so­rozat előző felvételeihez. Az orosz romantika nagy mestere Mogyeszt Petro- vics Muszorgszkij zenekari műveinek felvételét Né­meth Gyula vezényli. Az Egy kiállítás képei c. zongo­raciklust elhunyt festöba- rátjának Viktor Hartman- nak emlékkiállítása ihlette. A mű zenekari feldolgozá­sát Maurice Ravel készítet­ne el, s ma mindkét válto­zatban igen népszerű. A változatos hangulatú ég té­májú tíz karakterképet összekötő Séta tételekben Muszorgszkij a kiállítás nézőjének szemlélődését, hangulati változásait ábrá­zolja. Az Egy éj a kopár he­gyen című hangverseny­fantáziát Gogol Szent Iván- éj című drámája nyomán írta. Hangszerelését Rimszr kíj-Korszakov készítette el, sőt a félbemaradt mű be­fejező munkáit is ő végez­te el, a szerző szellemében. Öserejü látomás a Boszor­kányhegyről. közeli rokon­ságban Berlioz Fantasz­tikus szimfóniája' Boszor­kányszombat tételével. Ám az ördögi vízió Muszorgsz­kijnál Gogol szelleméhez hasonlóan a sajátosan orosz népi fantázia képeivel gaz­dagodik. A lemezen hallha­tó harmadik mű a Hovans- csina című történelmi ope­ra előjátéka a „Hajnal a Moszkva folyón”. A gyö­nyörű természeti kép egy­ben a sorsának virradatát váró orosz nép szimbólu­ma. Schubert úgynevezett „nagy” C-dúr szimfóniáját — mely a hetes sorszámot viseli — 1828-ban fejezte be. Ám e nagyszabású al­kotás a szerző életében so­ha nem került bemutatás­ra, elfeledve porosodott mindaddig, míg Schubert lelkes híve Robert Schu­mann rá nem bukkant. Több mint tíz évvel a mű megírása utón játszotta el először a lipcsei Gewand­haus Zenekara, Mendels- shon vezényletével. A mű „felfedezője” Schumann így ír a szimfóniáról: „Ebben a szimfóniában több van elrejtve mint. puszta szép­séges ének. több mint egy­szerű fájdalom, vagy öröm ... Olyan régiókba ragad bennünket, ahol va­laha már jártunk, de em­lékezni sohasem tudunk rá... A mű egésze fölött az a. romantika ömlik el, amely Schubert világából már annyira ismerős szá­munkra.” a lemezen a szimfóniát a Budapesti Fil­harmóniai Társaság zene­kara szólaltatja meg. Lu­kács Ervin vezényletével. Méltó módon tiszteleg nagy .költőnk előtt a Pe­tőt i-eml éklemez. Verseiből többek' között a, Szülőföl­demen, A jó öreg kocs- máros, az Első szerepem, az Egy lelem Debrecenben, a Beszél a fákkal a bús őszi szél, valamint az Apos­tol egy részlete szólal meg, Básti Lajos, Major Tamás és Bessenyei Ferenc elő­adásában. mmn a Lenin Mászali Miien Jelentékeny az a munka, felelősség, amelyet a Lenin Kohászati Művek 19 000 dolgozójának egészségét vé­dő 14 orvos és 22 asszisz­tens vállalt. A jó üzemor­vosnak, i közegészségügyi szakembernek, gyógyító körzeti orvosnak, agilis egészségügyi íelvilágosító- nak, lelkiismeretes gondo­zónak kell lennie egy sze­mélyben, s ismernie kell annak a munkahelynek gyártási technológiáját, amelynek dolgozóit meg kell védenie a bajoktól. A gyár üzemegészségügyi szol­gálatáról dr. Adorján Imre igazgató főorvossal beszél­gettünk. Harcban a szilikózissal Az üzem munkaegészség­ügyi laboratóriuma rend­szeresen vizsgálja a külön­féle munkaártalmak hatá­sait. Mintegy 2000 embert vizsgálnak rendszeresen, nem okozott-e bajt az ólom, a benzol, a higany, a hő, a gáz és a sugárzós. — Mit mutatnak a vizs­gálati eredmények? — Nincsenek különösebb problémáink. Szerencsére jó a műszaki elhárítás, megfelelőek a védőfelszere­lések. A legnagyobb ellen­ségünk a por — mondja az igazgató főorvos. Hihetetlen nagy áldozat­vállalást követel az a harc, amelyet ezzel az alattomos ellenséggel szemben foly­tatnak itt és másutt is. A műszaki küzdelmen kívül nagy gondot fordítanak az egészségügyi berendezések, felszerelések fejlesztésére. — Hogyan alakult az utóbbi időben a szilikózis­ban szenvedők száma? — A nyilvántartásban le­vő betegek száma 1971-ben 112 volt, tavaly 99. A kö­vetkezőkben további javu­lás várható, eredményeket várunk az ionizációs, lég­úti kezelőtől, amely újdon­ság a gyárban, és az év ele­jétől két műszakban üze­mel. Rendeltetése a megelő­zés. Segíti a lerakodott por kiürülését, megelőzi a tüdő- tágulást, az asztmás meg­betegedést, a légcsőhurutot és a szilikózist. Mindeze­ken kívül jót tesz az ideg- rendszernek, csökkenti a magas vérnyomást is. Na­ponta 300 ember veszi igénybe. A kezelés. 20 per­cig tart. Bővül az cllálotlsá« n Az ionizációs kezelőn kí­vül még jó néhány létesít­ménnyel gazdagodik az LKM üzemegészségügyi szolgálata. — Jelenleg 11 Orvosi ren­delőnk van, de további né­gyet létesítünk. Kettő még ebben az évben felépül az új finomhengerműben. A másik kettő jövőre készül el. Szükséges berendeznünk egy fizikoterápiás kezelőt is. A melegüzemek dolgo­zói ki vannak téve a lum- bágónak, a csigolyamesze- sedésnek. A folyamatos véradás lehetőségét is meg­teremtjük. véradóhelyisé­get rendezünk be. Az LKM-ben sok a véradó, évente 2300 liter vért adunk. — Milyen a gyári elsőse­gélynyújtó-hálózat? — Fejlesztésre, korszerű­I sítésre szorul. Jelenleg 15 hivatásos elsősegélynyúj­tónk van, s ez a létszám nem elég hozzá, hogy há­romműszakossá szervezzük ót az elsősegélynyújtást. 20 ember kiképzését tervezzük, s közülük a legjobb ered­ménnyel végző 10 személyt hivatásosként alkalmazzuk. A társadalmi elsősegély­nyújtók száma megfelelő, tavaly 200 munkást képez­tünk ki, Az elsősegélynyúj­tás megszervezése nálunk fontos feladat. Üzemorvosi feladatok Az LKM dolgozói tavaly 118 563-szor fordultak meg a rendelőkben, egészségügyi laboratóriumokban. Ez a szóm azért ilyen magas, mert rendszeressé vált az időszakos orvosi vizsgálat. Van, aki hetente, van aki félévenként jelenik meg a vizsgálatokon, a gyakorisá­got a munkahely jellgge ha tározza meg. Ezek a vizs­gálatok teszik ki az üzem­orvosok munkájának egy részét. Munkaidejük na­gyobb részét gyógyításra fordítják. — Mi örülünk ennek, mert a bizalom jele: agyár dolgozói műiden egészség- ügyi panasszal hozzánk for­dulnak. Mi adunk receptet köhögésre, náthára, álmat­lanságra, s mi írjuk meg a beutalót azoknak, akik szakorvosi vizsgálatra szo­rulnak. Dolgozóink csak a táppénzes ügyek intézése­kor mennek körzeti orvo­sukhoz. — Milyen lehetőség van a csökkent munkakéoessé- gűek foglalkoztatására? — A gyár vezetősége eb­ben a tekintetben is pár­tolja az üzemegészségügyet. 2937 olyan státusz van a gyárban, amelyet csökkent vagy változott munkaké­pességűekkel lehet betölte­ni. Tavaly 2(i5(i-an vették igénybe ezeket a munkahe­lyeket, tehát tartalék is van. A munkahelyváltozást a rehabilitációs bizottság javasolja, vita mindeddig nem volt. Minden eszközzel az egészségért D Ö Az üzemorvosok időnként üzemi szemlére mennek, meglátogatják munka köz­ben is körzetüknek, a gyár­egységeknek dolgozóit. El­lenőrzik az üzemekben elő­írt higiénés, közegészség- ügyi követelmények betar­tását. Az ilyen alkalmakat is megragadják, hogy a munkásokat helyes egész-’ ségügyi magatartásra ins­pirálják. Egészségnevelési tevékenységet folytatnak a rendelőkben is.. Néha sort kerítenek egy-egy felvilá­gosító előadásra. — Az egészség érdekében minden' eszközt meg kell ragadnunk — mondta dr. Adorján Imre. — De ezt teszi a gyár vezetősége is, amikor a korszerű üzemek építésével mind több ideá­lis, egészséges munkahelyet teremt a sok yeszélvt rej­tegető régiek helyett. így minden évben több az esély, hogy javuljon áz egészségügyi statisztika, hogy az egészségügyi szol­gálat még nagyobb ener­giát fordíthasson a fontos megelőzésre. Hogy kevesebb beteg ko­pogtasson a rendelők aj- tajain. Lévuy Györgyi i I Hanglemez-figyelő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom