Észak-Magyarország, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-10 / 58. szám

1973. március 10., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Távirat a szovjet testvériizeiiiiő! Már több éve szoros kajv csolatban áll a MÁV miskol­ci Járműjavító Üzem MSZ­A Központi Szcnosztályozóműbc Edclényböl. Lyukúból, Bcrcntcröl és Herbolyáról kötélpályán érkezik a szén. A tele csilieket a 18-as szinten fogadják és ürítik ki. s megkezdődik a szén osztályozása Fotó: Laczú József A megyei pártbizottság legutóbbi ülésének határoza­tából: „...a tervszerű esz­köz- és munkaerögazdá Iko- dás keretében az eddigiek­nél jobban kell szorgalmaz­ni a belső tartalékok feltá­rását; a gazdasági vezetőket ösztönözni kell a korszerűt­len termelöberendczések cse­réjére, selejtezésére, a túlzott alkalmazotti létszám csök­kentesére.” Tulajdonképpen nem újkeletű gondolatok ezek, hiszen már hosszabb ideje Borsodban is gondja­ink vannak a munkaerőhely­zettel. Munka- és üzemszer­vezési feladataink is nagy­részt ehhez a problémához, kapcsolódnak. Akár a nagy­üzemekben, akár az építő­ipari vállalatoknál esik szó a termelésről, a gazdaságos­ságról, az üzemek vezetőivel beszélgetve ez a téma első­ként kerül szóba: sok gon­dot okoz a munkeröhelyzet, bár az utóbbi időben, a ha­tározott intézkedések után javulás tapasztalható. Jelentőségének megfelelő­en kezelte ezt a kérdést a megyei pártbizottság ülése is, ahol egyértelműen megfo­galmazták: „a termelés nö­vekedésének munkaerő olda­láról ma már az egyetlen forrás a termelékenység nö­velése. Ez a jobb üzem- és munkaszervezéssel együtt olyan tartalék, amelynek ki­használása elkerülhetetlen.” A munkaerőhelyzet megyei, általános áttekintése során azt is megállapították, hogy azt a kiegyenlítettebb kere­seti és kínálati viszonyok jellemezték. Az. építőipar krónikus munkaerőhiánya Borsodban gyakorlatilag megszűnt. ugyanakkor a munkaerőmozgás is mérsék­lődött. Emlékszünk rá: néhány évvel ezelőtt, még a jelen tervidőszak kezdetén is szá­mos értekezleten, ankéten foglalkoztak egy . újszerű problémával: megkezdődött az üzemek egymás közti munkaerőmozgása. Esetek tucatjaival foglalkoztunk la­punkban is: különböző „rú- ígérésekkel”, órabéremelés­sel, kedvezmények juttatásá­val stb. a vállalatok egymás­tól csábították cl a legjobb munkaerőket. A szakembe­rek „átrendeződése” aztán olyan gyakorlatot szüli, hogy , a régi és az újonnan átvett I dolgozók között bérfeszült­ség mutatkozott, nem kis gondot, problémát okozva ezzel a munkahelyi pártalap- szervezetnek. a szakszerve­zeti bizottságnak. Nem be­szélve a vállalatnak okozott veszteségről! Hiszen tudott dolog: egy-egy munkaerő be­állítása, amíg megfelelő gya­korlatra, helyiismeretre tesz szert, jelentős összegbe ke­rül. Távozása esetén ez gya­korlatilag elvész, s a vesz­teség duplázódik a követke­ző ember munkába állításá­nak költségeivel. Többek kö­zött ez is oka volt annak, hogy minden fórumon szóba került a munkaerőmozgás. A megyei pártbizottság át­fogó, alapos vizsgálódás után jutott el a megállapításig: megyénkben az utóbbi idő­ben örvendetesen csökkent a dolgozói kezdeményezésű munkaerőmozgás, a kisüze­mek elszívó hatását felvál­totta a nagyüzemek felé történő munkaerő-áramlás, bár ezek a kedvező változá­sok még nem oldották fel tel­jesen a kohászat alapvető szakmáiban, illetőleg a ne­héz fizikai és általában a férfi munkakörökben a ko­rábban is meglevő munka­erőhiányt. A megye mezőgazdaságá­ban munkaerő-probléma lé­nyegében csak a különböző munkacsúcsok alkalmával adódik. Például a nyári, őszi betakarítás, az igen munkaigényes szüret idején. Tavaly a Hegyalján nagyon jó aszútermés volt, mint az Idén az előző éveknél ko­rábban kezdődött meg a gyü- mölcsl'aoltvány-vásár. Az ül- (clvénylervcző és Szaporító*, anyag Forgalmi Vállalat csaknem két héttel korábban nyitotta meg megyénkben le­vő Icrakatait. A kiskert tu­lajdonosok egyelőre még több tízezres készletből válogat­köztudoll: a csúcsidószaki betakarítási munkában sok ezer tanuló vett részt. Vi­szont nagyon pozitívnak ér­tékelte a megyei pártbizott­ság ülése, hogy az aratási munkákat mezőgazdasági üze­meink nagy szervezettséggel, időben és minimális veszte­séggel fejezték be. A me­gye északi és déli területei között kialakult kooperáción túl Nógrád. Heves és Hajdú megyék mezőgazdasági üze­meinek is segíteni tudtak, ami a többi között a járási pártbizottságok és a terme­lőszövetkezetek területi szö­vetségei között meglevő jó együttműködésnek is köszön­hető. Miután a munkaerőforrá­sok lényegében kimerülőben vannak, jelentősebb bővülés­sel nem számolhatunk, a jobb gazdálkodás érdekében a megyei pártbizottság ülése a vállalatokkal, szövetkeze­tekkel szemben sürgető kö­vetelményként támasztotta a munka jobb, ésszerűbb meg­szervezését, a hatékonyabb tevékenység munkaerő-szük­ségleteinek elsődleges bizto­sítását. a munkaerő-áramlás további célszerű befolyásolá­sát, nem utolsósorban o munkaerő megtakarító beru­házások megvalósítását. A már működő technológiák munkaerő-ellátását újra felül kell vizsgálni, a tapasztalat szerint ugyanis a külföldről vásárolt modern technikát mi még mindig sokkal na­gyobb létszámmal üzemeltet­jük. mint üzemeltették ott, ahonnan vásároltuk. halnak. Miskolcon, a Szeles utca 41. sz. alatl, Fclsözsol- cán és Sátoraljaújhelyen sa­ját lerakató! üzemeltet a vál­lalat területi irodája, Mező- j kövesden és Encsen pedig a helyi álesz hozza forgalom- . ba a telepítésekhez szükséges . gyümölcsfaollványokat. ' Megkezdődött az oltváiyvásár A Beton- és Vasbetonipari Művek alsózsolcai gyáregységé, ben 1965 óla gyártják az ún. „UN!VÁZ" épületelemeket. Az elmúlt évek során szerzett tapasztalatok alapján áttervezték az elemeket és korszerűsítették a gyártást. Ebben az évben már 50 ezer korszerűsített vázszerkezeti épületelemet gyár­tanak korszerű technológiával. Képünkön: tisztítják a váz. clemck sablonjait BT-tagcsoportja a Moszkva melletti Ljubjino vasúti jár­műjavító testvérüzem dol­gozóival. Tőlük érkezett az a dísztávirat, amelyben sze­retettel köszöntik a nőnap alkalmából üzemünk vala­mennyi nödolgozóját. A táv­iratot március 8-án rendezett nőnapi ünnepségünkön olvas­ták fel, ahol 4 nödolgozót ki­váló jelvénnyel tüntettek ki. Varga Zoltán, az üzent igaz­gatója 21 ezer forint jutal­mat adott át, a KlSZ-fiata- lok pedig virággal és aján­dékokkal kedveskedtek az ünnepeiteknek. A nőnapi ünnepséget han­gulatos, zenés összejövetel zárta. Fái Is^rán Miskolc Tanácskozás Megyaszón Jól sikerült állattenyésztési tanácskozást rendeztek a megy aszói művelődési ház­ban. Nemcsak a helyi tsz, hanem a háztáji gazdaságok állatá 11 omán.vának fejlesztési lehetőségeit is megvitatták. A tanácskozás megállapította, hogy a háztáji szarvasmarha­állomány fejlesztéséhez fel­tétlenül szükséges a legelők , felújítása és a megfelelő ta- j karmányok biztosítása. Ezért a tsz szakvezetése és a tsz háztáji bizottsága megfelelő ^ közös programot dolgoz ki. A háztáji sertésállomány meg­javításához anyakocák kihe­lyezésére van szükség. Eb­ben a Húsipari és Állatfor­galmi Vállalat lesz segítségé­re a megyaszóiaknak. Egyenlő __”]yel V I an-e abból hasznom, ha két jó közül — persze alapos megfontolás után — a jobbnak tülköt választhatom? Feltételeniil. S lényegében ugyanez a helyzet akkor ás, ha a választás nem egy, hanem több emberen múlik. Egy ember esetében csak egy ember hozzáállásáról, megítélésé­ről, szubjektivitásáról van szó. Ám ha több ember dönt arról, hogy két jó közül melyiket tartja jobbnak, nyilvánvalóan megoszlanak a vélemények. A többség óhaja által fogalma­zódik meg voltaképpen az egységes ítélet, a nézetazonosság. És ebből eleve az következik, hogy a többség választása — a hasznosabb — társadalmi leg is, mivel a kisebbség akaratát is kifejezi: hisz az is a jobbat kereste, s a döntés alapján hozzá is jutott. A képlet egyszerű. Egyszerű mindaddig, amíg nem ütközik — fogalmazzunk tapintatosan — nem ütközik érzékenységbe. Ha arról kell dönteni, hogy két rendes, jó, minden szempont­ból kifogásolallan ember közül kell kiválasztanunk a nekünk megfelelőbbet, a képlet váltózhat. Nem a választók döntésé­nek helyessége kérdőjeles. Az az aggály okoz gondot, ami az egyik, vagy a másik, vagy éppen mindkét személyben keléi- kezhet. Sőt, ne is mondjuk feltételesen, hiszen megtörtént példák kényszerítik írásra a tollat. A két évvel ezelőtt megtartott tanácstagi jelölőgyúléseken a megyében is, Miskolcon is — kifejezvén fejlődő szocialista demokratizmusunkat — voltak kettős jelölések. S bár mind­két jelölt azonos esélyekkel indulhatott, mégis előfordult, hogy valamelyikük felszólalt: és azt mondta: köszönöm a meg­tiszteltetést, de jelölttársam javára elállók a jelölésemtől. Még — mintegy magyarázatként — hozzáfűzte: magamnál ráter­mettebbnek tartom, én kevésbé lennék s'kalnvas a tanács­tagi tisztségre. A szerénység mindenképpen szép dolog. De csakis ez a „félreállas” oka? Nem valószínű. A rizikó — fogalmaz­ta meg később, hónapok múltán — egy ex-jelölt. A tömör indok őszinteségre vall. Az effajta őszinteség egyál­talán nem örvendezteti meg a választópolgárt. Miéit rizikó, és kinek rizikó? Lehet, hogy az azonos esélyek ellenére se választották volna meg. Lehet, hogy mégis ö kapta volna a több szavazatot. A „rizikó” ebben az esetben ötven-ötven százalék. A kél jelölt egyenlően osztozik a lelv-tséges igen­ben éppúgy, mint a lehetséges nemiben. 1-Iogy kinek rizikó? A választóknak semmiképpen, mert azok tárgyilagosságához nem férhet kétség: azt választják, amelyiket a megfelelőbb­nek látják. Maguknak választanak. S választásáért a felelős­séget is vállalják. A jog és a kötelesség így kapcsolódik S marad végül, aki a „rizikó" miatt félreállt. Félreállt . . - Mert kishitű? Nem. inkább érzékeny. Arra gond*’’, annak a másiknak mégis több az esélye, több minden szól mellette, s bár a gyűlés engem is jelölt, valószínű, hogy öt választják meg. És akkor mi lesz velem! Akik nem szívlelne1- talán szemembe is mosolyognak. Nagy szégyen volna K ét jelölt közül annak, akit nem választottak ingg, nem Kell restelkednie. Már csak azért sem, mert sok ezer derék, becsületes ember, a legjobbak, a legrátermetteb­bek közül jelölték! S hogy mégis a másikra esett' a válasz­tás? Akkor se süsse le a szeméi! Őszintén, jó munkáit kí­vánva gratuláljon neki. És a történteket könyvelje ei így: örülök, hogy megyém, városom választópolgárai gondosan, megfontoltan döntenek mindannyiunk ügyében. Mert becsü­letesek. lelkiismeretesek. És ez á fontos! Nem az én „érzé­kenységem”. Hálás vagyok, hogy rám is gondoltak, velem is számollak, s ezentúl is úgy szolgálóm a köz érdekeit, hogy ne csalódjanak bennem. Mert jól tudóin: nem két ember viszonylatában ját­szanak döntő szerepet az esélyek, hanem ezrek és milliók esélye a fontos, a jó és a jobb élet megteremtésére. Én egy vagyok köztük. lám. a közügyek intézésére is alkalmasnak tartanak, \ S ez mindenképpen megtiszteltetés. A munkaerő-utánpótlás forrása: a termelékenység növelése 50 ezer darab,. Alsózsolcárél 5 J — a — t*

Next

/
Oldalképek
Tartalom