Észak-Magyarország, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-04 / 53. szám

1973. március 4., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 M iá wéd&fosstés szerepe A gyors ütemű ipartelepí­tés és lakásépítés, a mező- gazdaság fejlődése, s az esz­tétikai igények növekedése következtében egyre inkább előtérbe kerül a korrózió el­leni védekezés. Másrészt, a légköri szennyeződés is mind­jobban sürgeti az agresszív anyagok káros hatásának csökkentését. Erről beszél­gettünk Doktor Károllyal, a TVK lakkfesték- és mű­gyantagyárának vezetőjével. — Az eddigi felmérések arról tanúskodnak, hogy ha­zánkban is milliárdos nagy­ságrendűek a korrózió okoz­ta károk — mondotta á gyárvezető. — Például 1968- ban meghaladta a 4,5 mil­liárd forintot. A kőolajipar­ban csaknem 500 millió fo­rintra tehető egy-egy esz­tendőben az elhasználódás mértéke. A mezőgazdaságban ugyancsak jelentős károk ke­letkeznek annak következté­ben, hogy nem védekeznek kellően a korrózió ellen: évenként közel egymilliárd forintra rúg a veszteség. A legfrissebb adatok szerint az elmúlt esztendőben hazánk­ban mintegy 9—10 milliárd forintra becsülték a korró­zióból eredő kárt. — Az egész világon jelen­tős értékek mennek veszen­dőbe a korrózió következté­ben. Például Angliában, a két évvel ezelőtt közzétett adatok szerint a korrózió okozta kár évenként megha­ladja az 1,3 millió fontot. — Riasztó számok ezek. Sajnálatos, hogy országszerte látunk nap mint nap rozs­dásodó távvezetékeket, vil­lanyoszlopokat, mezőgazdasá­gi gépeket és berendezéseket, tönkrement kerítéseket, szét- hasadozó ajtó- és ablakke­reteket. Egyszóval, mind­annyiunk szeme láttára megy veszendőbe a nemzeti vagyon, illetve a személyi tulajdonban levő értékek nem lebecsülendő hányada. Ezzel kapcsolatban nem árt meg­említeni, hogy az NSZK-ban egy év leforgása alatt, túl­nyomórészt rozsdásodás mi­att mintegy 350 ezer tonna acélveszteséggel számolnak. — Mi lehet ennek az oka? — Megemlíthetjük a kö­zömbösséget, de rosszul ér­telmezett takarékosság is szerepet játszhat ebben. Sok helyütt úgy akarják a pénz­ügyi kiadásokat csökkenteni, hogy elhanyagolják a külön­böző tárgyak, eszközök, be­rendezések időszakos védel­mét. Pedig köztudott, hogy a négy-hat évenként megis­mételt felületvédelem a rá­fordítást sokszoros kamattal fizeti vissza. Ezenkívül, a korrózió okozta károk növe­kedésének egyik oka lehet a kellő szakértelem, a szaksze­rűség hiánya is. — A korrózió elleni véde­kezésben nagy szerepe van a festésnek. Mit mond erről a szakember? — A problémák több mint kétharmadát mindenütt a festéssel oldják meg. Hogy mire képes egy jó, megfelelő időközönként megújított vé­dőfestés, azt nagyon jól bi­zonyítja az Angliában levő első európai vashíd példája is. A hidat ugyanis csaknem kétszáz évvel ezelőtt építet­ték. Ennek ellenére most is jó állapotban van. Vagy hi­vatkozhatunk arra, hogy az Eiffel-torony 1887-ben épült, de az acélszerkezetes épít­kezésnek mind a mai napig az egyik legmarkánsabb ob­jektuma. Mindez azt mutat­ja, hogy a körülményeknek megfelelő Védőfestés meg­nyugtató megoldást jelent a korrózió elleni védekezésben. I., Az edelényi ÜS-as akna épületeiben Habkönnyű fotelek gyára Az edelényi fotelgyár — a helybeliek általában így ne­vezik — nő dolgozói panasz­kodás helyett véget nem érő dicsérettel kezdték. — Jól megy a sorunk, iga­zán nem panaszkodhatunk — Summázta valamennyiük vé­leményét Varga Lászlóné. — A gyár munkát, keresetet ad, jól jön az a kis pénz. 1300—1500 forinttal kiegé­szül a családi kassza —, ki ne örülne annak, hogy töb­bet lehet elosztani. — Ahogy látja, a munka sem nehéz. Alig van súlya egy ilyen fotelnek — kap­csolódik a beszélgetésbe Magosi Pálné. — Műszakon­ként 30—36 darabot készí­tünk, most éppen az Anita fotelt csináljuk. ' Szépek, ugye? — mutat a „héjuktól” megfosztott nyers fotelekre. Tényleg szépek. És szemet gyönyörködtető az is. aho­gyan ezek az1 ügyes kezű. házkörüli munkához szokott lányok, asszonyok készítik őket. Pillanatok alatt össze­állítják a formát, egy kap­csolás, egy mozdulat a „be­lövő pisztollyal” s máris el­készült a tetszetős, bútor­darab. A többi már a kárpi­tosok dolga: műbőr huzat­ba öltöztetik a habkönnyű fotelt, s' aztán, irány a bolt. az ország sok-sok áruháza. Az edelényi ..fotelgyár” fi­atal üzem, mindössze másfél esztendeje létesült. A helyi bánya volt TII-as aknáidnak épületeit alakították át mi­nimális ráfordítással. Meg­érte! Jól járt vele a gyár is. meg az Edelénv környéki asszonyok is. Bábonyban ke­vés a munkaerő, itt meg na­gyon sokan szeretnének dol­gozni. N*»m csoda, az itteni munkások igen jó vélemény­nyel vannak az üzemről. Mint mondják, az anyavál­lalat, az Észak-magyarorszá­gi Vegyiművek minden lehe­tő módon gondoskodik róluk, a bábonyi üzemekkel azonos kedvezményeket kapnak. Béremelésből, prémiumból, s más juttatásból ugyanúgy ré­szesülnek. — Harminc fillér órabér­emelést kaptam a múltkor — mondja Vargáné — 172 órával számolva szép, pedig ahhoz képest, hogy még csak egy éve vágyott itt. Az egyik csarnokban fote­leket, a másikban csőszige­telő burkolatokat, csőhéjakat gyártanak, egy távolabbi helyiségben pár nappal ott­jártunk előtt készültek el a heterogénhabból „gyúrt” fo­tel mintadarabjai. Kovács Gyula üzemvezető — maga is helybeli lakos — nem kis büszkeséggel kalauzol végig, s hasonló elégedettséggel be­szél a 34 edelényi asszonv munkájáról. — Van akinek csak egy ugrásra van innen a lakása, van aki több kilométerről kerékpárral jár be dolgozni. Szívesen, örömmel jönnek valamennyien, s tőlük tu­dom: jól érzik magukat itt. A gyár nem fizet rosszul, a központi béremelésből ötven forint körülit összeggel emel­kedtek a fizetések. Megér­demlik. Naiívon lelkiismere­tesen. szorgalmasan dolgoz­nak. ieazán csak dicsérni tu­dom őket. Mint hallom, erre a szor­galomra hamarosan még na­gyobb szükség lesz. A „fo- telftvárban” még ezután kez­dődik a nagyüzem. . Ezer­számra készülnek majd itt a szebbnél-szebb fotelek. Az Anita. Plelna és a Mercedes mellett már idén több ezer darab Bea és Eszter nevű fotel dicséri az edelényi és környékbeli lányok, asszo­nyait, bányászfeleségek ügyes­ség“!;. lelkiismeretes mun­káját. S ezekből a fotelekből na­gyon sok éppen itt talál majd gazdára. Azok között, akik készítik, s abból a fize­tésből, amit a „fotelgyár” ad a munkájukért. Az edelényi asszonyoknak igen sokat je­lent, ez az üzem. Hogy is mondta Vargáné? — Jól megy a sorunk... ÍN. I.) ( Borsod — területét, a né­pességet tekintve — az or­szág második legnagyobb megyéje. Jelentős, din.ami- 1 tusán fejlődő ipari cent- r um. A nagy hagyományok­kal rendelkező ipari üzeme­lem kívül új. jelentős üze- mi ek egész sora jött létre, s e tendencia tovább erősödik. M' jgyénk szinte tálcán ltí- ná [ja a lehetőségeket a ta­lál mányok, az újítások ki­dó (gozására, hasznosítására. ’ igen örvendetes, hogy me­gy énikben — elsősorban az Ol 'H és az SZMT együtt- lr>í iködése révén — országo- s3-1 í is egyedülálló segítő, ös* ;tönző erőt találtak meg az em berekben szunnyadó al- kó Lókészség kibontakoztatá­sát -a. így kezdődött Az új gazdaságirányítási re ndszer új feladatok elé 41- líl !otta a íz újítómozgalmat is. , lí 168-ban, a korábbihoz Vi­s' »nyitva felére esett az ú jítások. a találmányok 11 lennyisége, haszna, értéke, é t Szakszervezetek megyei " Tanácsa — a vállalatok ön- • állóságát messzemenően szem I előtt tartva — az Országos Találmányi Hivatal segítsé­gével kereste a visszaesés okait, a fejlődés új útjait, és I hosszabb távra szóló progra- I mot dolgoztaik ki az újító- mozgalom fellendítésére. A sikeres kezdet, a biztató eredmények alapján 1972 márciusában a két szerv kö­zött öt évre szóló együttmű­ködési megállapodás jött létre. Az OTH és az SZMT vezetői, illetékesei az elmúlt péntekem értékelték a meg­állapodás eddigi tapasztala­tait. s megvitatták az idei évre esedékes, közös mun­katervet. — Az együttműködés — mondotta dr. Tasnádi Emil. az OTH elnöke — országo­sán is kiemelkedő, példamu­tató. Mindkét szerv számára hasznos, s gyümölcsöző az újítók, a feltalálók, a. válla­latok és az egész népgazda­ság számára. A megye kí­sérleti laboratórium is, az itt szerzett tapasztalatokat más megyében, országosan is igyekszünk hasznosítani. Az alapkérdés abban van: álla­mi munkát nem lehet vé­gezni a társadalmi szervek­kel való jó kapcsolat és együttműködés nélkül. Az emberi alkotókészség kibon- takozta.tása elképzelhetetlen a társadalmi szervek aktív segítsége nélkül. — Az együttműködés na­gyon pozitív — vélekedett Tóth József, a megyei párt- vb tagja, az SZMT vezető titkára. — Ezt tanúsítja az újítások számszerű növeke­dése, hatékonysága, gazdasá­gi haszna. Tanúsítja az em­beri oldal erősödése; inind több ember kapcsolódik a mozgalomba. Változás van a szemléletben is, ennek kiha­tásaként. a vállalatoknál fo­kozottabban előtérbe kerüli az újítómozgalom. Milliárdos megtakarítások Dr. Szilvási Zoltán, az OTH elnökhelyettese az or­szágban elsőként lapunk munkatársával ismertette az újítómozgalom elmúlt évi eredményeit. Tavaly országo­san 80.731 találmányt, újítást nyújtottak be, és ebből 39.186-ot — közte 630 talál­mányt — hasznosítottak. A találmányok több mint 1 milliárd 177 millió, s az újí­tások 1 milliárd 831 millió forint hasznot hoztak. Az újítóknak és feltalálóknak 204 730 000 forintot, — a ko­rábbi értnél 12 millió forint­tal többet — fizettek ki. Dr. Szilvási Zoltán azt is el­mondotta, hogy amíg orszá­gosan a mozgalom stangál, vannak megyék, ahol visz- szaesés mutatkozik. Borsod­ban jelentős fejlődés van, s az eredmények országosan is példamuiatóak. Dr. Balogh András, az SZMT titkára arról tájékoz­tatott, hogy Borsodban ta­valy 185 652 000 forint hasz­not hozott az újítómozgalom. Mind az újítók számában, mind a benyújtott és elfo­gadott. újításokban a vasas, a vegyész, az építő és külö­nösen a közlekedési szak­mákban. a legnagyobb a fejlődés. Hogyan segített ebben a két szerv együttműködése? Az értékelés szerint a vál­lalati, gazdasági és mozgal­mi szervekkel egütt újítási bemutatót tartottak az ÓKÜ- ben, a drótműben s a Vo­lánnal. Újítási hónapokat szerveztek a megyében — ez az LKM-ben például újí­tási negyedév lett. Eriinek befejezéseképpen megyei ki­állítást is rendeztek. Az újítók klubjában ha­vonta tartanak előadásokat, amelyen 40—50 vállalat, újí­tója, ügyintézője vesz részt. A legutóbbi ilyen előadás az elmúlt hét péntekjén zajlott le, amelyen az OTH elnöke és elnökhelyettese is részt vett. Ezeken az előadásokon, valamint az üzemekben tar­tott tanácskozásokon, anké­tokon igen sok vitás kérdést tisztáznak. E rendezvények erkölcsileg is sokat segíte­nek, hiszen az újítómozgalom jelentőségét h an súlyozzák, az újítóban, a feltalálóban erősítik az alkotó kedvet, sok-sok vitás kérdésben fog­lalnak állást, adott esetben védelmet nyújtanak az újí­tóknak, a feltalálóknak. A tennivalók Kidolgozták, s elfogadták a két szerv 1973-ra szóló egy ü tt m üköd ési munka tervét. Eszerint, a miskolcihoz ha­sonlóan, Ózdon is megszer­vezik az újítók klubjának foglalkozásait. A vasas, az építő szakmákban közös be­mutatókat is tartanak. Az ankétok, kerekasztal-besz-élge- tések egész sorát szervezik meg a jó módszerek hasz­nosítása. a fejlődést, akadá­lyozó okok leküzdése céljá­ból. Sok vitás kérdés van az iparjogvédelemben. Ezek tisztázására vizsgaköteles iparjogvédelmi ügyintézői tanfolyamot szerveznek. Az újítómozgalom 25. évforduló­ja alkalmából, május 1-el kezdődően újítási versenyt kezdeményeznek. A további tennivalók kö­zött szerepel a Nehézipari Műszaki Egyetemmel való fokozottabb együttműködés, elsősorban az iparjogvédelem fokozottabb megismertetése végett. írásban ugyan nem szerepel, de mindkét szerv törekvése az: megíelelő, mél­tó státust kapjanak a válla­latok újítási előadói. Olyan légkört, s körülményt akar­nak kialakítani, hogy a vál­lalatok semmilyen jelentős fejlesztést ne végezzenek az újítási előadók és ügyintézők bevonása nélkül. Csorba Barna * epül megyénk legszebb szövetkezeti áruház­Az utolsó simítások van­nak még hátra a Sárospatak és Vidéke Áfész reprezenta­tív üzletháza. a Bodrog Aru­ház épületén. Az építészeti megoldásában rendkívül tet­szetős, vonzó épület máris vei nagyban hozzájárul maja a város kereskedelmi for­galmának felendüléséhez. s egyben annak az urbanizá­ciós programnak a teljesülé­séhez is. amit a megyénk legfiatalabb városai közé tar­sok érdeklődőt csábít egy kis tozó, ugyanakkor gazdag tör nézelődésre, pedig a kiraka- ténelmi hagyományokkal ren tok mögött még csak a benn delkező Sárospatak part- és Már a belső szerelési és festés ,f munkákat végzik a sáros­pataki új áruház épületében dolgozó szerelőket, festőket láthatja a kiváncsi szem. A szakipari munkák befejezését március végére tervezik: ez­után megtörténik az áruház berendezése, majd pedig áru­val való felszerelése. Az át­adást. illetve a kereskedelmi forgalomba állítást június elejére tervezik. A valóban impozáns, mo­dern homlokzati kiképzésű új üzletház több mint 2700 tanácsi vezetése célul tűzött maga elé. Ezekben a napokban tart­ják meg majd megyeszerte a tanácstagi jelölőgyűléseket. A sárospataki tanácstagok­nak nem kell szégyenkezni­ük választóik előtt. Az el­múlt tanácsi ciklus eredmé­nyei érvelnek mellettük, s mindazok mellet, akik ré­szesei. cselekvő segítői a vá­rosfejlesztő. városszépitő kö­nágyzetméteres alapterületé- zös munkálkodásnak Milliókat hozó együttműködés Miizdoiom s korrózió eifon Nagy értékek mennek veszendőbe

Next

/
Oldalképek
Tartalom