Észak-Magyarország, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-25 / 71. szám

m 1973. márc. 25., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG Valami egészen új 9?hiúit Patak mr«...*’ Hogy a város valóban várossá legyen Beszélgetés eredményekről, tervekről kél tanácsi ciklus halárán Ha a miskolc—újhelyi autóúton haladva megpillantja a nézelődő' a Bodrog partján épült, s az úthoz képest kissé mélyebben fekvő város házait, rögtön szemébe ötlik Sáros­patak legjellegzetesebb és egyben legrégibb épülete, a Rá- kóczi-vár barnás-vörös tornyaival. A legrégibb s legjelleg­zetesebb építmény; s szimbólum is. a város jelképe. Hisz évezredes történetével, felemelkedésének s hanyatlásainak századaival szorosan összeforrt, attól elválaszthatatlan e var sorsának alakulása. A Tekirdag és Sárospatak közötti testvérvárosi szerző­dést megerősítő diploma fotókópiája Mondjuk tíz-tizenöt évvel ezelőtt még bárki érthetett „úgy általában” a mezőgaz­dasághoz. Ha benézett eg.v istállóba vagy rátekintett a szántóföldre, meg tudta mon­dani. hogy ott mi történik Ma már előfordulhat, hogy valaki gyakorló agronómus. de saját üzemétől húsz kilo­méterrel távolabb már nem mer véleményt mondani, mert fogalma sincs, hogy azon a földön vagy abban az istállóban mi történik. Ez a tünet azzal is magya­rázható, hogy a magyar me­zőgazdaságban is megjelen­tek az úgynevezett iparszerü, vagy zárt termelési rendsze­rek. Ügy lehet ezeket össze­foglalni, hogy kiválasztják a célnak leginkább megfelelő növény- vagy állatfajt. En­nek azután biztosítják az adott körülmények közölt legkedvezőbb elhelyezést, táplálkozást vagy műtrágyá­zást: a folyamatokat pedig a lehető legmagasabb fokon gépesítik, automatizálják. • A zárt termelési rendszer hazai példáit szerencsére már hosszasan sorolhatnánk, de vegyünk csupán kettőt. A bábolnai, úgynevezett CPS- rendszerben százezer holdon termeit a kukorica egyik év­ről a másikra 23 százalékkal többet. Csupán ez az egyet­len program egyetlen év alatt több mint félmillió mázsa többlet-kukoricát adott az országnak. A mezőgazdaságnak — vi­szonylagosan — követnie kell az ipar fejlődési ütemét. így tudunk egyre jobb élelmet és egyre emelkedő paraszti élet- színvonalat biztosítani ide­haza; így küldhetjük egyre több mezőgazdasági termékünket külföldre, töb­bek között éppen az ipar. fejlesztése érdekében. Mi az előnye a zárt rend­szernek? Többet terem, és kevesebb ember kell hozzá. Abban a baromfiéiban, ahol addig húszán nyüzsögtek, ma már két ember is elegendő. Másik előnye, olyan végter­méket produkál, amire a vevőnek, a fogyasztónak ép­pen szüksége van, és ha az igény változik, álékor ezt a termelés viszonylag gyorsan j tudja követni. Előnye lenne ' még, hogy olcsóbban állítja elő a növényt vagy a húst, de itt legyünk óvatosak. Mert például az iparszerü sertés­telepek sok mindent bebizo­nyítottak már, csak azt az egyet nem, hogy ott olcsób­ban lehetne sertéshúst elő­állítani. 6» Nem jelentéktelenek a hát­rányok sem. Nehéz volna el­dönteni, hogy ez hátrány-e, de tény, hogy a zárt rend­szerű vagy iparszerű terme­léshez specialisták szüksége­sek. Az a „kukás”-, aki 30 éve ülteti a palántát, tördeli a dohányleveleket, csak tan­folyam elvégzése után kezel­heti a' palántázógépet, ülhet fel a dohánybetakarító kom­bájnra. Az a baromfigon­dozó, aki söprűvel, lapáttal és vödörrel kitűnően dolgo­zott, lehet, hogy nem is lesz alkalmas az automaták mű­ködtetésére. A zárt rendszer ugyanis korábban ismeretlen fegyel­met követel. A technológiát ugyanis előre, percre és grammra kidolgozzák. Itt nincs olyan, hogy „majd megcsináljuk a jövő héten”. Amit g műveletterv előír, azt el is kell végezni. Aki valamiféle régies lezserség- gel akarja működtetni eze­ket a szerkezeteket, az ha­marosan a telepen vagy ki­jelölt táblán kívül találja magát. Egyetlen technológiai hiba azt jelenti, hogy a szál­lító cég vagy a rendszer ki­dolgozója többé nem vállal felelősséget. Az előnyök és hátrányok egybevetéséből tehát nem­csak az derül ki, hogy az iparszerü. vagy zárt rendsze­rű termelés okos dolog, ha­nem az is, hogj' az egész magyar mezőgazdaságot nem lehet gyorsan átállítani erre az új módszerre. Nincs any- nyi „kiművelt emberfőnk”, és nincs annyi pénzünk. Ezért a legújabb módszereken kívül még sokáig használnunk kell az évtizedes eljárásokat, sőt esetenként az évszázados j módszereket is. Hogy jelkép-mivoltát átér- \ zik s vallják a patakiak ma­guk is, azt az előttünk levő, bekötött dokumentum borító­ja bizonyítja. A borítón a vár rajza alatt ez olvasható: Sárospatak város IV. ötéves terve, 1971—1975. — Ha a legutóbbi tanács­választás óta eltelt két év. e csonka tanácsi ciklus törek­véseinek elvi lényegét akar­nám megfogalmazni, úgy mondanám: minden elhatá­rozásunkat, minden intézke­désünket az a közös szándék sugalmazta, hogy Sárospata­kot, amely 19G8. augusztus 20-án visszanyerte korábban bírt városi jogállását, való­ban — várossá tegyük. Tóth József, a városi ta­nács elnöke kicsit eltűnődik ezen a mondaton, aztán még hozzáteszi: — Én pataki vagyok, itt születtem, itt végeztem az iskoláimat, itt élnek a roko­naim, barátaim, ez a hely valóban otthonom. Mégis 1967 óta —- amióta itt dolgo­zom, a tanácsban — elégszer eszembe jutott, nem vág- tuk-e túl nagy fába a fej­szénket ... Tudjuk-e teljesí­teni mindazt, amit megígér­tünk, amire vállalkoztunk, s amire a város lakosságának, választóinknak a bizalma is kötelez. Mert itt a városfej­lesztés nem csak eg.v beruhá­zási program megvalósítását, nem csak kommunális, szo­ciális és közművelődési célök teljesítését jelenti, hanem mindenekelőtt — a megye más városaihoz viszonyítva — egy jelentékeny hátrány ledolgozását, egy korábbi időszak felgyülemlett adós­ságainak törlesztését is. Nem vagyok szerénytelen, ha azt mondom: az utóbbi öt év munkája, a kézzelfogható té- nyek, eredmények progra­munk helyességét 'bizonyít­ják, terveink mellett agitál­nak. A tanácselnök szobájának falán bekeretezett oklevelek. Köztük egy különösen dí­szes, ékes betűkkel írott, két nyelvű okmány: emlékirat, amelynek aláírói Erői Erdo- gan, Tekirdag török város polgármestere és Tóth Jó­zsef, Sárospatak városi Ta­nácsának elnöke. A török és magyar nyelvű szöveg el­mondja, hogy az emlékirat ünnepélyesen megerősíti a két város testvérvárossá nyil­vánításáról 1969-ben kötött szerződést, s az aláírók ki­jelentik, hogy U. Rákóczi Ferenc történelmi emlékének szellemében és a két nép ba­rátsága jegyében fognak a jövőben is munkálkodni a testvérvárosi kapcsolatok el­mélyítésén. — 1970 júliusában voltunk kinn Törökországban, Rodos­tóban, akarom mondani, Te- kirdagban: akkor írtuk alá ezt az emlékiratot, valóban ünnepélyes keretek között — mondja mosolyogva Tóth Jó­zsef. — Hasonló testvérvá­rosi kapcsolatunk Collegno olasz várossal, ahol Kossuth Lajos élt emigrációja idején, s Neubrandenburg NDK-beli várossal. Ebből a díszes dip­lomából — amit egy ipar­művész készített el valódi kutyabőrre — összesen kettő van; az egyik itt, a másik Rodostóban, Erdogan polgár- mester szobájának a falán függ, az elöljáróságon. No, de ezek az „ünnepi” dolgai a tanácselnök munkájának. S most inkább a hétközna­pokról essék szó! Arról, mit végeztünk s arról is, mivel vagyunk még adósak. Sárospatak IV. ötéves ter­vében a következő célkitűzé­sek határozták meg a költ­ségvetés felhasználását s a városfejlesztés tendenciáit; meg kellett kezdeni a köz­műhálózat intenzív építését a város egész területén s be­fejezni azt .a városközpont­ban. Az elmúlt két évben út­építésre, járdaépítésre, csa­padékvíz-levezető csatornák előközművesítés tekintetében a megye városai közül a leg­jobb helyzetben levők egyike lesz 1975-ben, s ezért számí­tunk arra, hogy az V. öt­éves tervben lényegesen több lakás építésére kapunk lehetőséget, anyagi fedezetet. Patakon bármerre jár mostanában az ember, min­denütt az építés nyomaival találkozik. Megújul a tanító­képző intézet épülete s dol­goznak a Nagykönyvtár épü­letének tatarozásán is; né­hány hete fejeződött be a Lorántffy kollégium felújí­tása. S épül és szeptemberre elkészül az oly régen áhított 100 férőhelyes óvoda, az utolsó simítások vannak hát­ra az impozáns, modern szö­vetkezeti áruház építésén, megkezdték a városi egész­ségház építését s még az idén megkezdődik az új általános iskolai diákotthon építése is. — Nemrégiben mérlegelte — mondja befejezésül Tóth József — végrehajtó bizott­ságunk a tanács tevékeny­ségét; úgy látjuk, jól éltünk az új tanácstörvény adta na­gyobb lehetőségekkel, meg­növekedett hatáskörrel. Ta­nácsüléseink mindig igen aktívak s erőteljesen nőtt az elmúlt két évben a közérde­kű interpellációk száma, ami a tanácstagok és a lakosság, a választók kapcsolatának erősödését mutatja. S azt hi­szem, a lakosság bizalma, közéleti aktivitása fejeződik ki abban is, hogy évente több mint másfél millió forint ér­tékű társadalmi munkával járulnak hozzá városfejlesz­tési céljaink megvalósulásá­hoz. Az egy főre számított társadalmi munka értéke egy évben 105 forint. Ez kiemel­kedő eredmény. A Hazafias Népfront a „Dolgozz egy na­pot városodért!” mozgalom szervezésével értékes segítsé­get ad a tanácsnak. S a vá­ros üzemei, vállalatai ugyan­Özvegy Pénm.Jh ’ 7®») T _ -.. jelezte: par hete még ' / ,él volt. A KÉNYELMES városi la­kás napos szobájában üldö­gél. Kisregényt olvas. A do- hányszóaszta] polcán ott so­rakoznak a magyar irodalom remekei. Hetente két köny­vet is elolvas. Lajos, az uno­kája hordja a könyvtárból. Ha befejez egy könyvet, ak­kor fél napot arra szán. hogy elmeditáljon az olva­sottakon. Ilyenkor főz vagy újabb virágot ültet egy cse­répbe. — Azon szoktam gondol­kodni, mit tettem volna én, a regény szereplői helyében. Elég nagy az élettapasztala­tom, hetvennyolc éves va­gyok ... özvegy Pénzes Józsefné- nek a könyvekkel való kap­csolata régi keletű. A ke- nézlöi vegyesboltban mindig választott egy-egy háromfo­rintos, hatforintos könyvet ha vásárolni ment. Szép kis könyvtárai gyűjtött össze Amikor megözvegyült, s el­adta a kenézlői házat, egy ládába csomagolta a ..vagyo­nát”: a ruhaneműt, áz em­léktárgyakat és a könyveket Így érkezett Miskolcra. 1971 tel — Ennyi maradt volna a Ké"! rzlőn töltött hetvenhat Priska Tibor esztendőből? — Én sohasem tudok el­szakadni a falumtól. Min­denről tudok, ami odahaza történik. Készítik már a me­legágyakat, vetik a borsót, a tavaszi árpát. Azt is tu­dom, melyik táblába mi ke­rül. Mindennap átnézem az újságot: vannak-e benne kenézlői hirek. Amiről nem írtak, azt elmondják a ke- nézlőiek. szállítás I április 7-ig ^ ^ ti __ oíeíck ál; nevess kedvesem, karcsú-kerek vagy, üdítő virág; véremben érzem a robbanó rügyek hadál. Az ELZETT FLEVI sajöszcnl- péteri telepe felvételre keres csi­szoló munkakörbe férfi és női segédmunkás munkaerőket. Fi­zetés a vállalati kollektív szer­ződés szerint. Jelentkezés a te­lep munkaügyén. Női dolgozókat betanított és se­gédmunkás munkakörbe azon­nali belépéssel felvesz a Mis­kolci Patyolat Vállalat. Jelent­kezés: Miskolc, Győri kapu 48— 50. sz. A Borsodi Ruházati Kisker. Vállalat központja, Miskolc, Szé­chenyi u.. 115. sz., 2 gyakorlott gépírót alkalmaz a vállalat mun­kaügyi és pénzügyi osztályán. Jelentkezni lehet vállalatunk személyzeti osztályán. Fizetés kollektív szerződés szerint. Az Eszakmagyarorszái Kőbá­nya Vállalat vezetősége felvételt hirdet tállyai és bodrogkeresztúri üzemeibe villanyszerelői munka­kör betöltésére. Fizetés: meg­egyezés szerint. Jelentkezni lehet az üzemvezetőségnél. A Magyar Hütőipar miskolci gyára azonnali belépéssel felvesz v í zveze ték- s ze r e löt. Jelent kezes személyesen, a munkaügyi osz­tályon. Az Országos Szakipari Vállalat azonnali belépésre keres építő­ipari. vagy szakipari gyakorlat­tal rendelkező mérnököt, vagy technikust hejőcsabai és lenin- városi munkahelyek építésveze­tői teendőinek ellátására. Je­lentkezés: önéletrajzzal a sze­mélyzeti és oktatási osztályon, Budapest, V., Báthori u. 12., I. cm. 139. A bükkábrányi Béke Mg. Ter­melőszövetkezet pályázatot hir­det főkönyvelői állás betöltésére. Feltétel: mérlegképes könyvelői végzettség és legalább 5 éves szakmai gyakorlat. Eakást biz­tosítani nem tudunk. Pályázatok beküldendők: a tsz elnökének. ingyen kapott kereszt, szerelem-szorítás forró gyűlölet, simogató tenyér, érdes ököl szívemből gyökerezz. A Miskolci" Tweruisw«. felvesz férfi és női segédmun j kasokat. Jelentkezni lehet a vái lalat munkaügyi csoportjánál, Miskolc, Szentpéteri kapu. A Földmunkát Gépesítő Válla­lat miskolci főépít ésvezet Őségé, Miskolc, Zsarnai telep (Miskolc, Üj vásártér mellett) felvesz ku­bikos brigádokat cs segédmun­kásokat. Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat, Miskolc, al­kalmaz üzemszervezöi munkakör­be, műszaki beosztásba gyakor­lattal cs szervezői képesítéssel rendelkező dolgozót. Bérezés megegyezés szerint. 44 órás mun­kahét, páratlan heteken szabad­szombat. Jelentkezés a munka­ügyi osztályon, Miskolc, Bese­nyői u. 10. szám. Takarítókat azonnali belépéssel felveszünk miskolc-tapolcai mun­kahelyre. Jelentkezés: Borsod megyei Idegenforgalmi Hivatal, Miskolc, Széchenyi u. 56. A Miskolci Mélyépítő Válla­lat azonnali belépéssel felvesz könnyű és nehézgépkezelőket karosszéria lakatost és gumiab­roncs-szerelőt. Bérezés megegye­zés szerint. 44 órás munkaidő­ben, napi egyszeri étkezés, vala­mint munkásszállás biztosítva. Jelentkezés: a munkaerő-gazdál­kodási előadónál, Miskolc, Par­tizán u. 2. sz. __________ K eresünk legalább 2.15 m ajtómagasságú GARÁZST mikrobusz részére Bérleti díj megegyezés szerint Ajánlatokat: ÉGSZI, titkárság, Miskolc (3501), Fazekas u. 2. sz. , címre kérünk építésére 9,4 milliót költött ennek a mozgalomnak a ke­retében jelentős munkával. ... amikor például 1 batyuval fclpakolt asszonyok sietnek a piacra, hogy aztán „megköny- nyebbülten”, de vastagabb pénztárcával térjenek haza. Faluról jött eladótól, ősterme­lőktől jóféle falatok kerülnek egy hétköznapi vagy ünnepi ebédhez a fazékba .. • Ez a háziasszony is bizonyára jó vásárt csinált. Szatyorba ke­rült a liba, amely kíváncsian tekintget szét a számára új környezetben cs szokatlan helyzetben. De szokatlan az a látvány is, ami következő ké­pünkön tanúsítja: leleményben itt sincs hiány . • • S végül, vajon hol várják c két gyalogost, akik a festők mesterségének minden „kellékével” felszerelve indultak út­nak bizonyára valamilyen érdekes eszmecserével is fűsze­rezve a röpke sétát... Szöveg: TÓTH FERENC Fotó: GACZÖ JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom