Észak-Magyarország, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-25 / 71. szám
m 1973. márc. 25., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG Valami egészen új 9?hiúit Patak mr«...*’ Hogy a város valóban várossá legyen Beszélgetés eredményekről, tervekről kél tanácsi ciklus halárán Ha a miskolc—újhelyi autóúton haladva megpillantja a nézelődő' a Bodrog partján épült, s az úthoz képest kissé mélyebben fekvő város házait, rögtön szemébe ötlik Sárospatak legjellegzetesebb és egyben legrégibb épülete, a Rá- kóczi-vár barnás-vörös tornyaival. A legrégibb s legjellegzetesebb építmény; s szimbólum is. a város jelképe. Hisz évezredes történetével, felemelkedésének s hanyatlásainak századaival szorosan összeforrt, attól elválaszthatatlan e var sorsának alakulása. A Tekirdag és Sárospatak közötti testvérvárosi szerződést megerősítő diploma fotókópiája Mondjuk tíz-tizenöt évvel ezelőtt még bárki érthetett „úgy általában” a mezőgazdasághoz. Ha benézett eg.v istállóba vagy rátekintett a szántóföldre, meg tudta mondani. hogy ott mi történik Ma már előfordulhat, hogy valaki gyakorló agronómus. de saját üzemétől húsz kilométerrel távolabb már nem mer véleményt mondani, mert fogalma sincs, hogy azon a földön vagy abban az istállóban mi történik. Ez a tünet azzal is magyarázható, hogy a magyar mezőgazdaságban is megjelentek az úgynevezett iparszerü, vagy zárt termelési rendszerek. Ügy lehet ezeket összefoglalni, hogy kiválasztják a célnak leginkább megfelelő növény- vagy állatfajt. Ennek azután biztosítják az adott körülmények közölt legkedvezőbb elhelyezést, táplálkozást vagy műtrágyázást: a folyamatokat pedig a lehető legmagasabb fokon gépesítik, automatizálják. • A zárt termelési rendszer hazai példáit szerencsére már hosszasan sorolhatnánk, de vegyünk csupán kettőt. A bábolnai, úgynevezett CPS- rendszerben százezer holdon termeit a kukorica egyik évről a másikra 23 százalékkal többet. Csupán ez az egyetlen program egyetlen év alatt több mint félmillió mázsa többlet-kukoricát adott az országnak. A mezőgazdaságnak — viszonylagosan — követnie kell az ipar fejlődési ütemét. így tudunk egyre jobb élelmet és egyre emelkedő paraszti élet- színvonalat biztosítani idehaza; így küldhetjük egyre több mezőgazdasági termékünket külföldre, többek között éppen az ipar. fejlesztése érdekében. Mi az előnye a zárt rendszernek? Többet terem, és kevesebb ember kell hozzá. Abban a baromfiéiban, ahol addig húszán nyüzsögtek, ma már két ember is elegendő. Másik előnye, olyan végterméket produkál, amire a vevőnek, a fogyasztónak éppen szüksége van, és ha az igény változik, álékor ezt a termelés viszonylag gyorsan j tudja követni. Előnye lenne ' még, hogy olcsóbban állítja elő a növényt vagy a húst, de itt legyünk óvatosak. Mert például az iparszerü sertéstelepek sok mindent bebizonyítottak már, csak azt az egyet nem, hogy ott olcsóbban lehetne sertéshúst előállítani. 6» Nem jelentéktelenek a hátrányok sem. Nehéz volna eldönteni, hogy ez hátrány-e, de tény, hogy a zárt rendszerű vagy iparszerű termeléshez specialisták szükségesek. Az a „kukás”-, aki 30 éve ülteti a palántát, tördeli a dohányleveleket, csak tanfolyam elvégzése után kezelheti a' palántázógépet, ülhet fel a dohánybetakarító kombájnra. Az a baromfigondozó, aki söprűvel, lapáttal és vödörrel kitűnően dolgozott, lehet, hogy nem is lesz alkalmas az automaták működtetésére. A zárt rendszer ugyanis korábban ismeretlen fegyelmet követel. A technológiát ugyanis előre, percre és grammra kidolgozzák. Itt nincs olyan, hogy „majd megcsináljuk a jövő héten”. Amit g műveletterv előír, azt el is kell végezni. Aki valamiféle régies lezserség- gel akarja működtetni ezeket a szerkezeteket, az hamarosan a telepen vagy kijelölt táblán kívül találja magát. Egyetlen technológiai hiba azt jelenti, hogy a szállító cég vagy a rendszer kidolgozója többé nem vállal felelősséget. Az előnyök és hátrányok egybevetéséből tehát nemcsak az derül ki, hogy az iparszerü. vagy zárt rendszerű termelés okos dolog, hanem az is, hogj' az egész magyar mezőgazdaságot nem lehet gyorsan átállítani erre az új módszerre. Nincs any- nyi „kiművelt emberfőnk”, és nincs annyi pénzünk. Ezért a legújabb módszereken kívül még sokáig használnunk kell az évtizedes eljárásokat, sőt esetenként az évszázados j módszereket is. Hogy jelkép-mivoltát átér- \ zik s vallják a patakiak maguk is, azt az előttünk levő, bekötött dokumentum borítója bizonyítja. A borítón a vár rajza alatt ez olvasható: Sárospatak város IV. ötéves terve, 1971—1975. — Ha a legutóbbi tanácsválasztás óta eltelt két év. e csonka tanácsi ciklus törekvéseinek elvi lényegét akarnám megfogalmazni, úgy mondanám: minden elhatározásunkat, minden intézkedésünket az a közös szándék sugalmazta, hogy Sárospatakot, amely 19G8. augusztus 20-án visszanyerte korábban bírt városi jogállását, valóban — várossá tegyük. Tóth József, a városi tanács elnöke kicsit eltűnődik ezen a mondaton, aztán még hozzáteszi: — Én pataki vagyok, itt születtem, itt végeztem az iskoláimat, itt élnek a rokonaim, barátaim, ez a hely valóban otthonom. Mégis 1967 óta —- amióta itt dolgozom, a tanácsban — elégszer eszembe jutott, nem vág- tuk-e túl nagy fába a fejszénket ... Tudjuk-e teljesíteni mindazt, amit megígértünk, amire vállalkoztunk, s amire a város lakosságának, választóinknak a bizalma is kötelez. Mert itt a városfejlesztés nem csak eg.v beruházási program megvalósítását, nem csak kommunális, szociális és közművelődési célök teljesítését jelenti, hanem mindenekelőtt — a megye más városaihoz viszonyítva — egy jelentékeny hátrány ledolgozását, egy korábbi időszak felgyülemlett adósságainak törlesztését is. Nem vagyok szerénytelen, ha azt mondom: az utóbbi öt év munkája, a kézzelfogható té- nyek, eredmények programunk helyességét 'bizonyítják, terveink mellett agitálnak. A tanácselnök szobájának falán bekeretezett oklevelek. Köztük egy különösen díszes, ékes betűkkel írott, két nyelvű okmány: emlékirat, amelynek aláírói Erői Erdo- gan, Tekirdag török város polgármestere és Tóth József, Sárospatak városi Tanácsának elnöke. A török és magyar nyelvű szöveg elmondja, hogy az emlékirat ünnepélyesen megerősíti a két város testvérvárossá nyilvánításáról 1969-ben kötött szerződést, s az aláírók kijelentik, hogy U. Rákóczi Ferenc történelmi emlékének szellemében és a két nép barátsága jegyében fognak a jövőben is munkálkodni a testvérvárosi kapcsolatok elmélyítésén. — 1970 júliusában voltunk kinn Törökországban, Rodostóban, akarom mondani, Te- kirdagban: akkor írtuk alá ezt az emlékiratot, valóban ünnepélyes keretek között — mondja mosolyogva Tóth József. — Hasonló testvérvárosi kapcsolatunk Collegno olasz várossal, ahol Kossuth Lajos élt emigrációja idején, s Neubrandenburg NDK-beli várossal. Ebből a díszes diplomából — amit egy iparművész készített el valódi kutyabőrre — összesen kettő van; az egyik itt, a másik Rodostóban, Erdogan polgár- mester szobájának a falán függ, az elöljáróságon. No, de ezek az „ünnepi” dolgai a tanácselnök munkájának. S most inkább a hétköznapokról essék szó! Arról, mit végeztünk s arról is, mivel vagyunk még adósak. Sárospatak IV. ötéves tervében a következő célkitűzések határozták meg a költségvetés felhasználását s a városfejlesztés tendenciáit; meg kellett kezdeni a közműhálózat intenzív építését a város egész területén s befejezni azt .a városközpontban. Az elmúlt két évben útépítésre, járdaépítésre, csapadékvíz-levezető csatornák előközművesítés tekintetében a megye városai közül a legjobb helyzetben levők egyike lesz 1975-ben, s ezért számítunk arra, hogy az V. ötéves tervben lényegesen több lakás építésére kapunk lehetőséget, anyagi fedezetet. Patakon bármerre jár mostanában az ember, mindenütt az építés nyomaival találkozik. Megújul a tanítóképző intézet épülete s dolgoznak a Nagykönyvtár épületének tatarozásán is; néhány hete fejeződött be a Lorántffy kollégium felújítása. S épül és szeptemberre elkészül az oly régen áhított 100 férőhelyes óvoda, az utolsó simítások vannak hátra az impozáns, modern szövetkezeti áruház építésén, megkezdték a városi egészségház építését s még az idén megkezdődik az új általános iskolai diákotthon építése is. — Nemrégiben mérlegelte — mondja befejezésül Tóth József — végrehajtó bizottságunk a tanács tevékenységét; úgy látjuk, jól éltünk az új tanácstörvény adta nagyobb lehetőségekkel, megnövekedett hatáskörrel. Tanácsüléseink mindig igen aktívak s erőteljesen nőtt az elmúlt két évben a közérdekű interpellációk száma, ami a tanácstagok és a lakosság, a választók kapcsolatának erősödését mutatja. S azt hiszem, a lakosság bizalma, közéleti aktivitása fejeződik ki abban is, hogy évente több mint másfél millió forint értékű társadalmi munkával járulnak hozzá városfejlesztési céljaink megvalósulásához. Az egy főre számított társadalmi munka értéke egy évben 105 forint. Ez kiemelkedő eredmény. A Hazafias Népfront a „Dolgozz egy napot városodért!” mozgalom szervezésével értékes segítséget ad a tanácsnak. S a város üzemei, vállalatai ugyanÖzvegy Pénm.Jh ’ 7®») T _ -.. jelezte: par hete még ' / ,él volt. A KÉNYELMES városi lakás napos szobájában üldögél. Kisregényt olvas. A do- hányszóaszta] polcán ott sorakoznak a magyar irodalom remekei. Hetente két könyvet is elolvas. Lajos, az unokája hordja a könyvtárból. Ha befejez egy könyvet, akkor fél napot arra szán. hogy elmeditáljon az olvasottakon. Ilyenkor főz vagy újabb virágot ültet egy cserépbe. — Azon szoktam gondolkodni, mit tettem volna én, a regény szereplői helyében. Elég nagy az élettapasztalatom, hetvennyolc éves vagyok ... özvegy Pénzes Józsefné- nek a könyvekkel való kapcsolata régi keletű. A ke- nézlöi vegyesboltban mindig választott egy-egy háromforintos, hatforintos könyvet ha vásárolni ment. Szép kis könyvtárai gyűjtött össze Amikor megözvegyült, s eladta a kenézlői házat, egy ládába csomagolta a ..vagyonát”: a ruhaneműt, áz emléktárgyakat és a könyveket Így érkezett Miskolcra. 1971 tel — Ennyi maradt volna a Ké"! rzlőn töltött hetvenhat Priska Tibor esztendőből? — Én sohasem tudok elszakadni a falumtól. Mindenről tudok, ami odahaza történik. Készítik már a melegágyakat, vetik a borsót, a tavaszi árpát. Azt is tudom, melyik táblába mi kerül. Mindennap átnézem az újságot: vannak-e benne kenézlői hirek. Amiről nem írtak, azt elmondják a ke- nézlőiek. szállítás I április 7-ig ^ ^ ti __ oíeíck ál; nevess kedvesem, karcsú-kerek vagy, üdítő virág; véremben érzem a robbanó rügyek hadál. Az ELZETT FLEVI sajöszcnl- péteri telepe felvételre keres csiszoló munkakörbe férfi és női segédmunkás munkaerőket. Fizetés a vállalati kollektív szerződés szerint. Jelentkezés a telep munkaügyén. Női dolgozókat betanított és segédmunkás munkakörbe azonnali belépéssel felvesz a Miskolci Patyolat Vállalat. Jelentkezés: Miskolc, Győri kapu 48— 50. sz. A Borsodi Ruházati Kisker. Vállalat központja, Miskolc, Széchenyi u.. 115. sz., 2 gyakorlott gépírót alkalmaz a vállalat munkaügyi és pénzügyi osztályán. Jelentkezni lehet vállalatunk személyzeti osztályán. Fizetés kollektív szerződés szerint. Az Eszakmagyarorszái Kőbánya Vállalat vezetősége felvételt hirdet tállyai és bodrogkeresztúri üzemeibe villanyszerelői munkakör betöltésére. Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezni lehet az üzemvezetőségnél. A Magyar Hütőipar miskolci gyára azonnali belépéssel felvesz v í zveze ték- s ze r e löt. Jelent kezes személyesen, a munkaügyi osztályon. Az Országos Szakipari Vállalat azonnali belépésre keres építőipari. vagy szakipari gyakorlattal rendelkező mérnököt, vagy technikust hejőcsabai és lenin- városi munkahelyek építésvezetői teendőinek ellátására. Jelentkezés: önéletrajzzal a személyzeti és oktatási osztályon, Budapest, V., Báthori u. 12., I. cm. 139. A bükkábrányi Béke Mg. Termelőszövetkezet pályázatot hirdet főkönyvelői állás betöltésére. Feltétel: mérlegképes könyvelői végzettség és legalább 5 éves szakmai gyakorlat. Eakást biztosítani nem tudunk. Pályázatok beküldendők: a tsz elnökének. ingyen kapott kereszt, szerelem-szorítás forró gyűlölet, simogató tenyér, érdes ököl szívemből gyökerezz. A Miskolci" Tweruisw«. felvesz férfi és női segédmun j kasokat. Jelentkezni lehet a vái lalat munkaügyi csoportjánál, Miskolc, Szentpéteri kapu. A Földmunkát Gépesítő Vállalat miskolci főépít ésvezet Őségé, Miskolc, Zsarnai telep (Miskolc, Üj vásártér mellett) felvesz kubikos brigádokat cs segédmunkásokat. Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat, Miskolc, alkalmaz üzemszervezöi munkakörbe, műszaki beosztásba gyakorlattal cs szervezői képesítéssel rendelkező dolgozót. Bérezés megegyezés szerint. 44 órás munkahét, páratlan heteken szabadszombat. Jelentkezés a munkaügyi osztályon, Miskolc, Besenyői u. 10. szám. Takarítókat azonnali belépéssel felveszünk miskolc-tapolcai munkahelyre. Jelentkezés: Borsod megyei Idegenforgalmi Hivatal, Miskolc, Széchenyi u. 56. A Miskolci Mélyépítő Vállalat azonnali belépéssel felvesz könnyű és nehézgépkezelőket karosszéria lakatost és gumiabroncs-szerelőt. Bérezés megegyezés szerint. 44 órás munkaidőben, napi egyszeri étkezés, valamint munkásszállás biztosítva. Jelentkezés: a munkaerő-gazdálkodási előadónál, Miskolc, Partizán u. 2. sz. __________ K eresünk legalább 2.15 m ajtómagasságú GARÁZST mikrobusz részére Bérleti díj megegyezés szerint Ajánlatokat: ÉGSZI, titkárság, Miskolc (3501), Fazekas u. 2. sz. , címre kérünk építésére 9,4 milliót költött ennek a mozgalomnak a keretében jelentős munkával. ... amikor például 1 batyuval fclpakolt asszonyok sietnek a piacra, hogy aztán „megköny- nyebbülten”, de vastagabb pénztárcával térjenek haza. Faluról jött eladótól, őstermelőktől jóféle falatok kerülnek egy hétköznapi vagy ünnepi ebédhez a fazékba .. • Ez a háziasszony is bizonyára jó vásárt csinált. Szatyorba került a liba, amely kíváncsian tekintget szét a számára új környezetben cs szokatlan helyzetben. De szokatlan az a látvány is, ami következő képünkön tanúsítja: leleményben itt sincs hiány . • • S végül, vajon hol várják c két gyalogost, akik a festők mesterségének minden „kellékével” felszerelve indultak útnak bizonyára valamilyen érdekes eszmecserével is fűszerezve a röpke sétát... Szöveg: TÓTH FERENC Fotó: GACZÖ JÓZSEF