Észak-Magyarország, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-10 / 34. szám
ÉSZAÍÍ-MAGYARORSZÁG 2 1973. február 10., szombat (Folytatás az 1. oldalról.) A választókhoz legközelebb a gazdasági kérdések állnak, a helyi gazdasági kérdések és az országos jelentőségűek. Az elmúlt évek során jelentősen fejlődött az ország lakosságának gazdasági tájékozottsága, közgazdasági ismerete. — A választási agitáció- ban az egyik fontos kérdés, amelynek hangot kell adni az, hogy országunk gazdaságilag töretlenül, tervszerűen fejlődik, hazánkban szocialista viszonyokon alapuló tervgazdálkodás folyik, a népgazdaság nem az ösztü- nösiság alapján fejlődik, hanem központilag irányított, és célkitűzéseink a népgazdasági tervek végrehajtása útján valósulnak meg. — Az 1973. évi terv ismert az ország lakossága előtt, hiszen ezt az országgyűlés megtárgyalta. A választásokhoz kapcsolódó politikai munka során az agitációnak nemcsak a helyi kérdéseket kell felölelniük, hanem az országos témákat is. Ilyen például a lakásépítés. 1971 - ben 75 300 lakás épült, 1972- ben a terv 75 000 lakást irányzott elő, és megépült 90 OÓO. 1973-ra 32 000 lakás építését irányoztuk elő. 1974- ben 34—86 ezer lakást akarunk építeni. 1975-re pedig körülbelül 90 000-et. Vagyis: öt év alatt körülbelül 410 000 lakást fogunk megépíteni. Előreláthatólag — ha kis eltéréssel is —, de a 15 éves lakásfejlesztés] tervet teljesítjük: az egymillió lakást meg fogjuk építeni. Kádár János bevezetőben kifejezte egyetértését az elnöki megnyitóban, a beszá- molókban és a felszólalásokban elhangzottakkal, s a beterjesztett javaslatokkal. A továbbiakban a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1972. novemberi ülésének kérdéseivel foglalkozott. Emlékeztetett rá, hogy a novemberi ülést országszerte nagy várakozás előzte meg. Az ülésen az történt — mondotta —, amit ebben az országban minden valóban komolyan politizáló ember el is várt: a Központi Bizottság a X. kongresszus irányvonalát, politikánk eddigi fő irányvonalát erősítette meg. A Központi Bizottság határozatát hamarosan követte a konkrét tervek kidolgozása, az országgyűlés decemberi tanácskozása. A tennivalók tehát világosak. » Többtől van szó — Az alapvető állásfoglalások .közül csak egyet szeretnék megemlíteni és a mozgalom aktivistáinak figyelmébe ajánlani — mondotta. — A Közoonti Bizottság novemberi ülésén elfogadott határozatnak az volt az egyik , fő tétele, hogy a munkásság, még pontosabban a szocialista nagyiparban dolgozó nagyüzemi munkásság helyzetét javítani kell. A határozatban konkrétan szerepelt a béremelés, Aki azonban a határozatot egészében nézi. jól tudia, hogy többről van szó, mint eevszerű béremelésről. Azt kívánjuk, hogy a munkásosztály mindenféle szempontból. tehát politikailag, morálisan és anyagilag is biztosítva lássa az őt megillető helyet. Ez a határozat lényege. Ezen azt értem, hogy mindazok a szakszervezeti. állami és gazdasági vezetők, akik ezekben a napokban a munkások béremelésének végrehajtásán dolgoznak, felkészülve, jól old'ák meg feladataikat, de gondoltának arra is. hogy nemcsak ennyiből áll a dol1 guk. Mi a novemberi határozatot úgy is értjük, s kell, hogy ígv értsük, hogy a munkások szavának súlya is növekedíék a lövőben. — Nem az értekezleteket, a tanácskozásokat kevesel- jük. nem azt mondjuk, hosy nem kérdezik meg á munkásságot. Nálunk ebből a szempontból is már- sok éve javul a helyzet'. De komolyabban kell venni azt. amit a munkások a politikai életről, a termelés szervezéséről, a szociális ügvek intézéséről mondanak. Ez mindenkire kötelező. Ezt a kérdést azonban most a népfronttal ösz- szef" ?®ésben említem, A továbbiakban azt fejtegette, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt az elmúlt években az általános irányvonal és a tennivalók meghatározásakor időszakonként, a helyzet követelményeinek megfelelően foglalkozott egyes társadalmi osztályok. rétegek helyzetével. — Amikor a körülmények azt követelték meg — mondotta —, hogy a munkásosztály helyzetének javítása után változtassunk á parasztság helyzetén, napirendre tűztük ezt a kérdést. A IX. kongresszus egyik alap- határozata az volt. hogy a parasztság kereseti viszonyait, anyagi helyzetét országosan és átlagosan a munkásosztályéval azonos szintre kell emelni. Ahogyan a X. párt- kongresszus megállapította, ■ ez a határozat megvalósult. Más körülmények között olyan kérdések kerültek1 előtérbe, amelyek az értelmisé-. gieket érintették közelebbről, mint például a , .tudományos kutatás, a művészi, alkotó munka szabadsága. Megint más körülmények között a városi kispolgárság kérdései kerültek napirendre, az, , hogy a törvény adta keretek között legyen életlehetőségük, működési területük és boldogulásuk. A továbbiakban a vallásszabadsággal foglalkozott. Emlékeztetett arra, hogy a Horthy-rendszerben az egyházak nem voltak azonos helyzetben és a vallásszabadság sem volt korlátlan. Az egyházak között volt hegemon helyzetben levő, visszaszorított és üldözött egyház. — A népi Magyarorszáaon a hitélet szabad és vallás- szabadság van abban az értelemben is — mondotta —. hogy biztosítottak a vallási élet minden megnyilvánulásának törvényes és egyéb feltételei; biztosítva van az emberek lelkiismereti szabadsága és vallási meggyőződése miatt senkit semminemű hátrány nem érhet. Jobb őtotot adott Ezek után azt fejtegette, hoav mindaz a változás, ami a társadalmi osztályok, rétegek helyzetében, vagy az állam és az egyház viszonyában bekövetkezett, a munkásosztály forradalmi pártjának. a munkásosztálv tömegeinek tudatos elhatározásán alapszik. — A munkásosztály pártja és a munkásosztály az, amely jobb életet tudott adni a parasztságnak, jobbat tudott adni az értelmiségnek. megfelelő feltételeket biztosított a városi kispolgárságnak. az egyházak működésének. Mindez a hatalom jellegéből következik. A munkásosztály ezekben a kérdésekben önzetlenséget, áldozatkészséget tanúsított. Ezért amikor a munkásosztály politikai vezető szerepét tovább szilárdítjuk, anyagi helyzetét is javítjuk, ezt azért tesszük, mert szükségszerű és indokolt. Azt tapasztaljuk, hogy politikánk lényegét megértés fogadja, határozatunkat közmegelégedésre hoztuk. A továbbiakban arról beszélt. hogy a szocializmus építésének nagy céljai megkívánják a politika világos értelmezését, az öntudatos emberek cselekvését. Azonos célért — Nekünk az értők serege és tábora kell — mondotta. Ha választani kellene aközött. hogy valahol jöjjön ösz- sze 300 ember, akárcsak erkölcsi kényszer alapján is, vagy jöjjön össze 100 ember önként az értés, a közös aka■ rat alapján;'/én inkább a 100' embert választanám. Tiszta. .eszmékkel- dolgozunk és bát- ! ran meg kell mondanunk és meg is mondjuk azt, a.m.it képviselünk, mert ha ehhez nem lenne bátorságunk, akkor nem fejlődne elég lendülettel a népfrontmozgalom sem. Ezután Kádár János ideológiai és eszmei kérdésekről beszélt. — A népfrontmozgalom egyik igen fontos jellemzője és sajátossága, hogy abban különböző világnézetű és ideológiaid emberek találkozhatnak és találkoznak. Ha ez nem volna így, nem lenne népfront. A pártban azonos világnézetű embereknek kell találkozniuk, a népfrontnál viszont a politikai egység a követelmény. Az ideológia tekintetében nincs alku. nincs kompromisszum, de lehetséges áz, hogy különböző világnézetű emberek egy politikai cél jegyében, egy politikai akciómozgalomban együtt munkálkodjanak, azonos célért dolgozzanak. Ez a közös cél. ami a népfrontmozgalomnak is összetartó ereje: épüljön fel az új. szebb, a szocialista Magyarország. — A népfrontnál arról kell eszmecserét folytatni, ‘miképpen tudjuk szolgálni az ország előrehaladását, a nép és minden dolgozó osztály boldogulását. külön-külön és együttvéve is. Kádár János így folytatta felszólalását: — A szocialista demokráciát fejlesztettük és tovább is akarjuk fejleszteni. A szocialista demokrácia erejével is szolgálni akarjuk a szocialista eszmét, a közős célokat. a közös cselekvést. A Központi Bizottság állásfoglalása erre is utal. A szocialista demokrácia világos fogalom, magában foglalja, I mégpedig nem is utolsó he- j lyen azt, hogy a szocialista demokrácia rendet és fegyelmet is jelent, nemcsak a vita szabadságát. A szocialista demokrácia nemcsak eszmecserék intézménye, nemcsak a közügyekbe való beleszólás mindinkább bővülő, mind nagyobb tömegekre kiterjedő joga. Ez is, de más rendeltetése is van: a nép boldogulásának szolgálata, a szocialista •célok elérésének előmozdítása. A szocialista demokráciához hozzátartozik, hogy ha már tanácskoztunk, éltünk a vita szabadságával, lehetőleg jussunk közös nevezőre arról, mi is a tennivaló, s amikor döntöttünk és cselekszünk, kössön minket az a szocialista fegyelem, amely a .szocialista demokráciának is elengedhetetlen része, sőt, célja és értelme is. • Kádár János foglalkozott a közelgő tanácsválasztásokkal. — Ha a referátumok, az Apró eivlárs és a többi felszólaló álla] is hangsúlyozott gondolatok jegyében fogunk hozzá az esedékes tanácsválasztáshoz, akkor az jó eredményeket hoz. Most olyan periódusban vagyunk, amikor a szocializmus építése lendületesen folyik. A tanács választás akkor lesz jó, ha a nagy országépítő lendületet tovább tudja fokozni, A tanácsválasztásnak tehát úgy kell lezajlania. .olyan eredménnyel kell befejeződnie, hogy fokozza és segítse a szocialista épitőmunka lendületét. — Meggyőződésem szerint, ha ezt most itt elhatározzuk, s ennek szellemében fogunk neki a munkának, meg lesz az eredmény. Társadalmunk összes aktív ereje a népfronthoz tartozik, és ha ezt az erőt megmozgatjuk a cél érdekében, akkor bizonyos, hogy teljes sikerrel zárul majd ez az akció — fejezte be hosszan tartó tapssal fogadott beszédét Kádár János. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa elfogadta a napirenden szerepelt beszámolókat és nyilatkozatot tett közzé a vietnami békéről. A békeszerető emberek reményeit és önbizalmát erősítette mindenütt a világon a vietnami háború befejezéséről és a béke helyreállításáról szóló megállapodás aláírása és gyakorlati végrehajtásának megkezdése. Az emberek százmillióival együtt mi, magyar állampolgárok is bízunk abban, hogy a nemzetközi helyzetben kibontakozó nagy jelentőségű változás elvezet bennünket a népek és államok közötti béke, a biztonság és a sokoldalú együttműködés korszakába. A Párizsban aláírt megállapodások azt bizonyítják, hogy összefogással meghátrálásra lehet' kényszeríteni az imperialista agrésiszort, hogy a nemzetközi politika legnagyobb kérdései is megoldhatók tárgyalások útján, a politika eszközeivel. Öröm és a tisztelet érzésével iköszöntjük a testvéri vietnami népet, amelyet több, mint három évtizedes fegyveres harcra kényszerí- tett a nemzetközi imperializmus. s amely nem gyengülő elszántsággal, példamutató hősiességgel küzdött nemzeti érdekeiért az amerikai háborús gépezettel szemben. A testvéri nép harcát siker koronázta, s . ebben a vietnami nép áldozatos küzdelmének, a szocialista világ meg nem szűnő támogatásának és a világ más haladó erői szolidaritásának nagy győzelmét üdvözöljük. A megállapodásokban a vietnami nép elismertette fő nemzeti követeléseit: az agressziós katonai erők távozását, a Viet-\ nami Demokratikus Köztársaság szuverenitását, a délvietnami nép önrendelkezési jogát, s Vietnam egységét. Nagy jelentőségű lépás ez az igazságos béke megteremtése útján Indokínában és előmozdítója u' világon még meglevő válsággócok politikai megoldásának. Jól tudjuk, hogy a megállapodás aláírásával a vietnami nép nemzeti függetlenségi harcának csak egy szakasza zárul le. Az új szakaszban a küzdelem mindenekelőtt a megállapodások betartásáért folyik. A tűzszünetet sértő provokációk, a dél-vietnami börtönökben sínjdődő politikai foglyok életének veszélyeztetése, a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság és a négyoldalú katonai vegyesbizotí- ság munkájának akadályozása, valamint a saigoni kormány katonai jellegű támogatásának folytatása figyelmeztetnek minden haladó és békeszerető embert, hogy továbbra is szükség van a népek éberségére, a megállapodások betartását célzó társadalmi harc folytatására. Közvéleményünk figyelme és cselekvő szolidaritása most és a jövőben a megállapodások betartása mellett a Vietnami Demokratikus Köztársaságban folyó újjáépítésre, a szocialista építőmunka kibontakozására, délen az ideiglenes forradalmi kormány egyetértést és demokratikus átalakulást célzó törekvéseire. egész Vietnam tekintetében pedig a haza békés és fokozatos egy esi lésére / összpontosul. Emellett joggal követeljük, hogy az Egyesült Államok részrehajlás és minden politikai feltétel nélkül segítsen jóvátenni legalább azt a mérhetetlen anyagi kárt. amelyet Vietnam földjén okozott. Vietnami testvéreink nagy nemzeti céljaikért folytatott küzdelmükben továbbra is számíthatnak a Magyar Népköztársaság, a Hazafias Népfront-mozgalomban részvevő társadalmi erők, egész népünk teljes támogatására! A dél-vietnami Hűé városban ülésezett a nemzetközi felügyelő és ellenőrző bizottság egyik csoportja. Képünkön: egy VDK-tiszt elhagyja a tanácskozás színhelyét. S zázhuszonöt éve jelent meg a marxizmus első prog jellegű összefoglalása, a Kommunista Kiáltvány, ame.y tudatosította a tőkés rend kibékíthetetlen ellentmondásait, s harcra szólított ellene. Megjelenése mindenütt nagy lendületet adott a munkásmozgalom fejlődésének, s szinte minden egyes példánya kalandos pályát futott be. Útja azonos a modern munkásmozgalom történetével. Elégették, körözőlevelet adtak ki elrejtett példányaira. A kiáltvány hazai kiadásainak történetét, hatását mutatja be — a Párttörténeti Intézet, a Munkásmozgalmi Múzeum és a Kossuth Kiadó közös rendezésében — február 15-én, a Budapesti Pártbizottság oktatási központjában megnyíló kiállítás. Tizenkét tabló, vitrinek és tárlók tárják majd a néző elé a dokumentum történetét. Gazdag anyag szemlélteti a Kommunista Kiáltvány magyarországi pályafutását: megtudja a néző. hogy első fejezetét magyar nyelven először a Munkás Heti Krónika közölte. 1873-ban. 1896-os eliső önálló magyar kiadásának fotókópiája, a kiadásokban közreműködő személyek, s fordítóinak fotói egészítik _ ki az erről a korszakról szóló beszámolót. Külön szakaszként jelentkeznek a Tanácsköztársaság idején megjelent kiadásai, a Hort.hy-konszak terrorja ideién született illegális példányai. Impozáns számadatok tárulnak a néző elé: hazánkban a felszabadulás után 23 kiadásban, több mint 300 ezer példányban, a világon eddig 72 nyelven több mint 20 millió példányban jelent meg. A tisztelgő tárlatot az 1045 után kiadott politikai irodalom — Marx, Engels és Lenin művei a témával összefüggő bélyegkiállítás, Segesdi György szobrászművész Marx, Engels szobra egészíti ki. Kádár János m " jjr ke öl SÉini éves' i IsiüBia Ilin*
