Észak-Magyarország, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-10 / 34. szám
T973. február 10., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 3 i A megyei pártbizottság ülésének vitájából I A munka- és üzemszervezés nem kampányfeiaia! A gazdaságosság lása és a nyereség növelése a népgazdaság minden területén állandó követelmény. Ezen belül is napirenden van egy bonyolultabb, időigényesebb feladat: a hatékonyság növelése. Ezt a kérdést a megyei pártbizottság ülése két, egymással szorosan összefüggő szempontból vizsgálta. Egyrészt a gazdasági hatékonyság terén elért javulás üteme, másrészt: a nemzetközi gazdasági fejlődés által diktált versenykövetelmények oldaláról. Természetesen, mivel hosszabb távú folyamatról van szó, az eredmények Borsodban sem mentesek az ellentmondásoktól. Melyek ezek? A megye gazdaságának több ágazatában nem kielégítő például az állóeszközök kihasználtsága, és viszonylag magas a. gazdaságtalan körülmények közölt termelő üzemek száma. A kivezető út: a gazdaságtalan termelés fokozatos visz- szaszoritása, az elavult termelő berendezések selejtezése és kicserélése, a keresletnek jobban megfelelő, tehát jövedelmezőbb termékstruktúra kialakítása. A kezdeti lépéseket megtettük, de a hatékonyság eredményei nyilvánvalóan csak fokozatosan jelentkeznek, és sok erőfeszítést kívánnak a következő években — mondotta a megyei helyzetképet ismertető szóbeli kiegészítőjében dr. Juhász György, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője. A vita is állást foglalt abban, hogy a hatékonyságot javító tervcélok kidolgozása, a vezetés tökéletesítésének feladatai 1973- ban fokozottan előtérbe kerülnek, és a hatékonyság gyorsabb ütemű javítása lesz a következő években is a legfőbb törekvésünk. Ez azonban megköveteli a munkahelyi és emberi kapcsolatok továbbfejlesztését, az üzemi demokrácia erősítését és a pártszervezetek gazdaságpolitikai szervező és ellenőrző munkájának további javítását. A párlszcrvczcfek szerepe elsősorban a kezdeményezőkészségben, illetve az ellenőrző tevékenységben nyilvánul meg. A Diósgyőri Gépgyárban a javaslatok összegyűjtésére úgynevezett üzemi postaládákat szereltek l'el, és az agitációs propagandamunka eredményeként 150 hasznosítható javaslat érkezett a vállalat vezetőihez. Az Ózdi Kohászati Üzemekben összesen 80 kiemelt szervezési intézkedés végrehajtását vették tervbe. Bevezették a ,,Dolgozz hibátlanul” munkarendszert, melynek keretében minden gyárrészleg, főosztály kidolgozta saját „DH” intézkedési tervét, s ezek a tervek mintegy ezer javaslatot tartalmaznak. A pártbizottsági ülés vitája azonban felhívta a figyelmet rá, hogy a szervezési tevékenység nem azonos a vállalati belső mechanizmus korszerűsítésével. nem azonos a „DH”-mozgalomn’al, és- nem azonos a munka versen nyel sem. Közöttük ugyan szoros kapcsolat van, s ennek elemeit fel lehet használni a szervező munkában, a veszteségek csökkentésében, de a felsoroltak önmagukban még nem jelenthetik a szervezésben ránk váró feladatok elvégzését. Azok az elhatározások, amelyek vállalatvezetői szinten az irányítási munka megjavítására, a munka- és üzemszervezésre és általában vállalatszervezésre irányulnak, lehetnek jók, célirányosak, de csak tervek, elhatározások maradnak, ha azokat a közösség nem érü meg, s nem tekinti sajátjának. A munkaverseny, a „DH”-moz- galom olyan folyamatok, amelyek önmagukban is jelentős tartalékfeltárást eredményeznek, amiből az következik, hogy a munka- és üzemszervezés nemcsak a vezetők, hanem a dolgozó kollektíva ügye és feladata is. Ebben van nagy szerepük a párt, a KISZ és a szakszervezet helyi szerveinek. Az elmúlt évek tapasztalatai azt is feltárták, hogy a munkaverseny korábban kialakult, hagyományos és megmerevedett rendszere már nem felelt meg a gazdasági életben végbement változásoknak. Ezért vált szükségessé a szocialista munkaversenymozgalom új alapokra helyezése. A vállalati Versenycélok, a korábbi évekhez viszonyítva, rugalmasabban alkalmazkodnak a közvetlen munkahelyi feladatok sajátosságaihoz. Jobban előtérbe került a minőség javítása, ugyanakkor a felajánlásokat színesebbé tette az LKM szocialista brigádjai részéről történt felhívás. a „Gyermekeink korszerűbb tanulásáért” indított mozgalom, amelyhez eddig már több vállalat szocialista brigádjai csatlakoztak. Al ipari termelőkapacitások jobb kihasználására hozott politikai bizottsági határozat megvalósítására a megye üzemeiben számos jó kezdeményezéssel találkozunk. Elsősorban arra törekednek, hogy feltárják és a lehetőségekhez mérten megszüntessék a kapacitáskihasználás javítását akadályozó okokat. Ennek eredménye, hogy az elmúlt évben az ÓKÜ acélművében sikerült 1 millió tonna acélt gyártani és az LKM btckksorán 1 millió tonna öntecset, kihengerelni. A kapacitások jobb kihasználásával a megye vegyipari üzemei is. jelentős termelésnövekedést értek el. Mindezek elválaszthatatlanok a gazdaságpolitikai lömegmunkáíől, i pártalap- szervezetelc javuló tevékenységétől. Azzal azonban számolnunk kell — állapítja meg a pártbizottsági ülés határozata —, hogy különiéle problémák a jövőben is felvetődnek, hiszen ezek a fejlődés velejárói. A gazdaságpolitikai agitáció további feladata tehát — miként volt eddig is —, hogy c problémák egy részét azon a szinten kell megoldani, ahol keletkeznek, és hogy minden állampolgárnak a saját mun- : kalcrülctén kell fegyelmezettebben, hatékonyabban > dolgoznia. Az alapszervezeteket pedig abban kell segíteni, hogy képesek legyenek a rugalmas, a követelményekhez gyorsan igazodni tudó tömegpolitikai munka végzésére, az élet mozgékonyságát követő helyi érvanyag kialakítására és alkalmazására. Nem utolsósorban számon tartsák és bemutassák a fejlődést, a munkahe- lyekcn születő újat, as újat létrehozó, és azért áldozatot vállaló, küzdelmet, vállaló emberekéi. Eredményes év volt Február 8-án Tnktaszadán, az Új Barázda Termelőszövetkezet tagsága vizsgálta meg a tavalyi munkát. A közgyűlésen megjelent, és felszólalt Imri Gyula, a Szerencsi járási Pártbizottság' első titkára. Fürjész Bertalan párttitkár megnyitója után Székely Gusztáv elnök adott számot az 1972. évi feladatok teljesítéséről. Mit mutattak a számok? Eredményes évről szóltak. A tehenészet dolgozói az előző évi 1700 literes fejési átlagot 1972-ben 2700 literre emelték, a jelenlegi cél a 3000 liter elérése. Egy normálhold költsége 92 forintról 72 forinUa csökkent. A tagság jelentős iöbblet jövedelemhez jutott. Az évi jövedelem tagonként 21 274 forint lett. a 10 órás munkanapra jutó kereset 92,60 forintot tett ki. Előbbre kel] jutni az idén a sertéstenyésztésben; soknak tűnik, hogy l kilogramm hús előállításához még mindig 4.61 kilogramm takarmányt használnak fel. Az árbevétel jelenlegi arányát is meg kell változtatni. A mostani arány a növénytermesztés javára billenti1 a mérleget: a részesedése 64,8 százalékos, szemben az állattenyésztés 35,2 százalékával., 1973-ban el kell érni az 50—50 százalékos arányt. Szakmunkástanulók versenye Nagy izgalommal és meg nagyobb felkészültséggel álllak „rajthoz” azoknak a gyáraknak a fiataljai, akik számára a Pataki István nevét viselő 100. sz. Ipari Tanulóintézetben nevelik az utánpótlást. E tanulmányi verseny keretében ez alkalommal a Hcjőcsabai Cementipari Gépjavító Vállalatnál vasszerkezeti lakatosok cs licgcsztötanulók tettek tanúbizonyságot elméleti és gyakorlati felkészültségükről. Rcttalyi János tanműhely vezetőtől megtudtuk, hogy a fiatalok mindegyike utolsó eves, s az iskola elvégzése után Ózdra. Sárospatakra, Sátoraljaújhelyre, Mezőkövesdre, Mczöcsátra. a Lenin Kohászati Müvekbe, cs számos más üzembe kerülnek, hogy „felnőtt módra” megkezdjék az. életet. A vetélkedőn 20 hegesztő- és 14 vasszerkezeti lakatosta- nuló mérte össze erejét, A legjobbak közül hatan, az egyik cs a másik szakmából is. bekerültek a megyei döntőbe. II vizsalyi asszonyok tele A TERMELŐSZÖVETKEZETEK többségében gond ma még a nők léli foglalkoztatása. Gyakori eset, hogy a keservesen kitalált téli munka nem vezet iá eredményre, esetleg ráfizetésessé válik. Több helyen jártak így az ehesi járás szövj kőzeteiben, ahol seprű kötéssel próbálkoztak az elmúlt években. A megoldás: az Intenzív gazdálkodás, amit azonban nem olyán egyszerű megteremteni. A vizsolyi íasnin Termelőszövetkezetben meglehetősen közel járnak a jó megoldáshoz, a szövetkezet vezetői remélik, hogy néhány év múlva minden vizsolyi, korlát) és hernádcécei asszony számára biztosítani tudják az állandó munkát. A Lenin Tsz 360 dolgozója közül 79 nő. A növénytermesztésben dolgozik többségük, tehát a üoud Vizsolyban is elő. Hogy mégsem akkora, mint másutt, az a gazdaság komplex viziszárnyas- telepének köszönhető. A telep 35 asszonynak cd állandó munkát, s termc’ési értéke évi 12 millió ronnt. Február végén kelnek a kresák, és november végéig munkát adnak. A téli hónapokra1 a pecsenyeliba mavan. igv úgyszólván egész cvoen biztosított: a munka A víziszár- nyas-telep dolgozóinak éves keresete 20—21 000 forint. Az Hl: dolgozók képzése biztosított: hárman befejezték már a szakiskolát, öten most végzik. A szakmunkásokat csoportvezetőként foglalkoztatják. A Lenin Tsz fő profilja az állattenyésztés. A helyi és a korlát!, hernádcécei üzemegység nődolgozói közül 13- an találják meg számításaikat ebben az üzemágban. Eves keresetük 26 000 forint. Körülbelül 10 000 forinttal keresnek többet, mint a növénytermesztők. A szövetkezet vezetőségé természetesen mérlegelt, amikor a nők foglalkoztatásáról döntött. Elsősorban a rászorulókat, a családfenntartókat, vagy egyedülállókat juttatta állandó munkához, magasabb jövedelemhez. A dolguk nem volt túl nehéz, mert több vizsolyi asszony ragaszkodik a megszokott, téli „pihenőhöz”, s szándékosan nem vállal állandó munkát. Számuk nem túl magas, hiszen vagy 15 nő vár most is arra, hogy folyamatos munkához iusson. Ezzel az igénnyel minden évben többen jelentkeznek. Körülbelül egyenes arányban a tagság fiatalodásával és a növény termesz* és gépesítésével. Az idén már gépesítik a kukorica termesztést is, így csak a burgonya és a cukorrépa termelése igényli a kézi művelést. A végleges megoldást a termelőszövetkezet vezetősége az állattenyésztés bővítésében látja. De addig is, amíg ez lehetővé válik, ki kell találni valamit a téli hónapokra. Többször szóba hozták, de most lassan elhatározássá válik, hogy „tésztagyárat” létesítenek. A KÖZÖSSÉG segítségét a termelőszövetkezet nötagjai egyéb vonatkozásban is érzik. Különösen egy új intézkedésnek volt nagyon kedvező visszhangja a három községben. Az új alapszabály szerint január t-től ugyanis 6 nap fizetett szabadság illeti meg mindazokat a nőket, akik 130 napon át, napi 10 órát dolgoznak. Pótszabadságot kapnak az egyedülálló anyák. I. irr. Borsod n ád a sdi hétköznapok Hegyek közé ékelődve, kényelmesen „nyúlik el” a kacska ringós völgyben. A község eleje (Ózd felöl) emelkedőre fut. aztán lejt az út, ami a település örökké lüktető, dobogo szivéhez viszi az embert — a lemezgyárhoz. A most 109 éves üzem fiatalodik. Aki évek vagy évtizedek óta nem járt itt, olyan kérdéseket tesz fel, mint azok a nyugdíjasok, akik időnként be-benéznek volt munkahelyükre: — Ezt mikor építettétek? ... Az is új ott?... Igen, a Borsodnádasdi Lemezgyárban erőteljes tempót diktál az élet, a munka. Régi. módon cs regi berendezések segítségével — bármennyire a szivekhez nőttek is azok — már vem lehet dolgozni. De a korszerűbb gépek es technológiák vem1 zárják ki a még hasznosítható, hagyományos módszerek ápolását és kiaknázását, Erről is „vallanak" a képek, amelyeket egy gyári séta alkalmával kapott „lencsevégre" a fotóriporter.. Itt még hagyományos módszerekkel történik a formássá«. Zúg. fürgén „ugrál” a légkalapács. A szakavatott kéz irányításával kialakul a technológia előírásainak megfelelő forma, Figyelem, felkészültség — ez a követelmény. Ennek nyomán születik a minőségileg is kifogástalan eredmény, a végtermék: az öntvény... ... már készül, szerelik az új berendezést, amely nemcsak korszerűbb, de termelékenyebb munkát is biztosít. Ez az úgynevezett héjmag- és formaöntögép lesz az új öntöde lelke. A forma kialakításához szükséges homokot hőre keményedé műgyantával keverik, amiből a teljesen automatizált berendezés az előírásnak megfelelően szalag izemen „bocsátja ki” az öntvényekhez szükséges „burkot”. ... amellett, bőgj’ a sokirányú rekonstrukció keretében szint« teljesen „újjászületik” agyár, bővül termékválasztéka is. Tatán kevesen tudják, hogy az itt gyártott lemezekből — többek között — horganyzott vödröket (képünk) esőcsatornákat, tetőfedéshez hullámlcmczt és egy sor oI*an árucikket is gyártanak, ami iránt a piacon nagy a kereslet. Munka tehát van bőven ... Szöveg: Tóth Ferenc i . . Foto: Szabados György
