Észak-Magyarország, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-20 / 16. szám

ESZAK-MAGYARORSZÁG 4 1973. jan. 20., szombat munkahely mint „Népünk általános művelt­ségi színvonalának emelése, a gyors ütemben növekvő tu­dományos és tchnikai isme­retek terjesztése, a szocialis­ta kultúra alkotásainak nép­szerűsítése megköveteli köz- művelődési rendszerünk to­vábbfejlesztését. a rendelke­zésünkre álló szellemi és anya­gi erők összehangoltabb, céltu­datosabb felhasználását. Ezért két éven belül ki kell dolgozni a közművelődés fej­lesztésének átfogó tervét.” — Ez az útmutatás az MSZMP Központi Bizottsága 1972 no­vemberi ülésének határoza­tában olvasható, s bár az át­fogó terv kidolgozására két évnyi határidőt ír elő, egy sor intézkedés már helyileg előkészíthető, megtehető, sőt megteendő — mindenféle fel­sőbb utasítás, vagy útmuta­tás bevárása nélkül. Két témakört említünk most meg egymással össze­függésben: a különböző mun­kahelyeken adódó közműve­lődési jellegű feladatokat, va­lamint a munkahelyi és a területi népművelés kapcsola­tát, és az erre fordítható anyagi és szellemi erők kon­centrálásának szükségességét. A közművelődési munka helyzetének vizsgálatánál, s hatásfoka emelése 'lehetősé­geinek keresésénél nem hagy­ható figyelmen kívül a mun­kahely, ahol a dolgozó em­ber minimálisan életének egyharmadát munkával tölti, esetleg szabad idejének egy részét is — üzemi klubban, üdülőben stb-ben. A bejáró dolgozó közművelődési kap­csolódása szinte csaknem ki­zárólag a munkahellyel függ össze, mert az esetek nagy többségében lakóhelj’én ilyen lehetőségeket nem is keres. A munkahelyek szakszer­vezeti bizottságainak régóta kiemelt feladata a dolgozók kulturális életének irányítása, részükre a művelődési lehe­tőségek megteremtése, segí­tése. Ennek sok évtizedes hagyományai vannak egyes üzemekben, ipartelepeken: olvasókörök, munkáskórusok, műkedvelő művészeti együt­tesek már messze a felszaba­dulás előtti évtizedekben is piántálgatták a műveltséget az érdeklődőkbe, felkeltették a művészetek és a művelődés iránti érdeklődést, segítettek A TUDOMÁNYOS Isme­retterjesztő Társulat Borsod megyei Szervezete pénteken délután ügyvezető elnökségi ülésen megtárgyalta az iro­dalmi és nyelvi szakosztály beszámolóját az 1972. évi munkájáról és az 1973. évi feladatokról. A beszámolót Győri Erzsé­bet, a szakosztály titkára és Borsodi Gyula, a szakosztály elnöke terjesztették az ülés elé. Részletesen elemezték a szakosztály múlt évben vég­zett tevékenységét. A szakosztály célul tűzte ki a városi munkásság és a termelőszövetkezeti paraszt­ság körében az irodalmi is­mertterjesztést. Az üzemek­ben végzett tevékenység so­rán bebizonyosodott, hogy a városi munkások gyakrabban kérnek nyelvészeti, nyelvtör­téneti tárgyú előadásokat, mint irodalmi témájúakat. A múlt év legsikeresebb rendezvénye a magyar nyelv hete alkalmából Miskolcon rendezett megemlékezés volt. amely egyben előadói konfe­renciául is szolgált. Ezen kí­vül Mezőkövesden és Sajó- szentpáteren szakosztályi ren­dezvények is voltak. A me­gyei és városi művelődésügyi osztályokkal együttműködve kibontakoztatni a tehetsége­ket, felszítani a tudásvá­gyat, ugyanakkor a műked­velő mozgalom politikai tar­talmat is kapott, és a mun­kásmozgalom fontos tudatfor­máló eszköze is volt. A megváltozott társadalmi körülmények és nem utolsó­sorban a termelés forradal­ma, a technikai kultúra elő­rehaladása megkövetelte, hogy a munkahelyi kulturális nevelés túllépjen az említett tevékenységeken, felölelje a művelődés szélesebb lehető­ségeit, terjessze a korszerű tudományos ismereteket, se­gítse az élet követelte maga­sabb műveltségű dolgozó tö­megek művelődését, általános és szakmai tájékozottság­ban történő. a szükséges életütemmel lépést tartó elő­rehaladását, folyamatos poli­tikai tájékoztatását, általában a mind jobb tájékozottságát napjaink és holnapunk vilá­gában. Részt és feladatot kaptak a szakszervezeten kí­vül ebben a munkában a vál­lalatokat irányító gazdasági szervek és a párt- és társa­dalmi szervek is. A munkahelyi közművelő­dés nagyrészt túl is lépett az üzemek kerítésén. Mind több a területi feladatokat is ellá­tó üzemi művelődési intéz­mény, sok üzemben rendsze­res azoknak a településeknek állandó látogatása, ahol dol­gozóik élnek, megszületett egy sor olyan közművelődési gya­korlat, amely mind az üzemi dolgozók és környezetük mű­velődési lehetőségeit kívánta biztosítani, fokozni. Nem utolsósorban említendő ezek sorában a szocialista brigá­dok kulturális vállalásainak segítésére tett intézkedések sora. A sok jó törekvés között azonban nem ritka a látszat­eredményekre törekvés, a statisztikai célokat szolgáló munkálkodás, amelyben a tartalom háttérbe szorul, amely jól mutató jelentése­ket, kimutatásokat produkál — kevés tartalmi értékkel. A közművelődés mindmáig hiányzó egységes irányítása, a szakági szakszervezetek párhuzamos útmutatása, üze­mi, szakmai sovinizmus, az önállóság nem mindig helyes értelmezése miatt ez a mun­kahelyi közművelődés egye­netlen, hullámzó, a kima­gasló eredmények mellett meghökkentő fogyatékosságok adódnak. A mezőgazdaság­ban, a termelőszövetkezetek­ben pedig még csak éppen szórványos kezdetekkel ta­lálkozunk. \ Az idő pedig halad, a tár­sadalmi haladás a nagyobb léptű előrehaladást követeli minden magyar embertől, minden dolgozótól, s ennek a kívánalomnak — amit a Köz­ponti Bizottság határozata is előírt — realizálásában az egyéb közművelődési szerve­ken kívül a munkahelyre, mint közművelődési lehető­ségre, igen jelentős további feladatok várnak. A munka­helyi kulturális ráhatás pe­dig nem választható el a dolgozót a gyárkerítésen kí­vül érő hatásoktól, s az üze­mi kultúrnevelési munkák­ból sok vonatkozásban nem zárhatók ki az üzem környé­kén élő, de máshol dolgozó munkások, családtagok és fő­leg fiatalok. Az üzemi és te­rületi közművelődési felada­tok szorosan kapcsolódnak egymáshoz, egyiket sem le­het jól megtervezni és meg­valósítani a másikkal való egyeztetés nélkül. A közös feladat, a közös tervezés pe­dig mind parancsolóbb szük­ségességgé teszi az anyagi és a szellemi erők .mind jobb koncentrálását. Az erők ma még szétszór­tak. Nagyon kevés a közös fenntartású és irányítású közművelődési intézmény, ke­vés a különböző munkahe­lyektől a könyvtáraknak, művelődési házaknak, egyéb intézményeknek jutó támoga­tás, sok még az olyan mun­kahely, amely a közművelő­dés támogatásában a dekla­ráláson nem jutott túl, vagy nevetségesen kis hozzájáru­lással váltja meg e tekintet­ben „lelkiismerete” nyugal­mát. (Különösen áll ez a ter­melőszövetkezetekre és a fiók­üzemeket is fenntartó válla­latok székhelyen kívüli ma­gatartására.) A Központi Bizottság beve­zetőben említett határozata — többek között — ezekre is nyomatékosan felhívja a fi­gyelmet. Benedek Miklós valamennyi általános és kö­zépiskolában, szakmunkás- képző intézetben megünne­pelték a magyar nyelv he­tét. Az előadásos ismeretter­jesztés tematikáját vizsgálva, a beszámoló megállapítja, hogy a szakosztály előadása­in a klasszikus magyar iro­dalom van túlsúlyban. Álta­lában kevés a világirodalom egyes korszakait, vagy alko­tóit bemutató előadás. Az előadások hiányossága, hogy nem aktivizálják eléggé a hallgatóságot, kevés a szem­léltetés, de a törekvés sem több a korszerű szemléltetés­re. A jövőben ennek javítá­sára hívják fel az ismeret- terjesztők figyelmét. A MÜI./T ÉVBEN a szak­osztály írásos ismeretterjesz­tést is végzett, összeállítot­tak egy témajavaslatot, ame­lyet eljuttattak a községek, járások, városok népmű­velőihez, ismeretterjesztői­hez. Elsősorban megyénk irodalmi hagyományaira hív­ták fel a figyelmet, megje­lölve valamennyi település nevét, ahová irodalmunk va­lamilyen emléke fűződik. A szakosztály tagjai részt vettek a könyvünnepek elő­készítésében, és méltó ren­dezésében is. Előadásos tevé­kenységükkel sikerrel segítet­ték — elsősorban vidéken — a Kell a jó könyv mozgalom résztvevőit. A TIT irodalmi és nyelvi szakosztályának 1973-as mun­káját az MSZMP közművelő­dési" munkát érintő útmuta­tásai, a TIT VI. országos kül­döttgyűlésen elfogadott hatá­rozatok, a helyi körülmények ismeretében megfogalmazott feladatok határozzák meg. A Petőfi évforduló alkal­mából rendhagyó irodalom­órákat szerveznek a középis­kolákban, amelyre irodalom- történészeket, költőket, író­kat hívnak meg. Az esti idő­pontban a nagyközönséggel is rendeznek találkozókat a Kazinczy Klubban, a város könyvtáraiban. Februárban a Petőfi-emlékbizottság megbí­zásából a Petőfi-emlékülést is a szakosztály szervezi. Októberben a miskolci vá­rosi könyvtár több intéz­ménnyel együttműködve meg­rendezi az irodalomtörténeti kiállítást. A múzeumi hónap központi rendezvénye lesz e kiállítás, melynek idejére a szakosztály előadássorozatot szervez Miskolcon és a me­gye irodalmi őrhelyein. A magyar nyelv hetének Kiemelkedően értékes alkotások A Hevesy Ivá filmkínálatából Fotográfia — Csuhraj filrrnei — Ljubov Jarov^ia Olvasóinkat korábban már tájékoztattuk a második há­lózat és egyéb neveken em­legetett új mozihálózatról, amelynek egyik országos bá­zisa a miskolci Hevesy Iván Filmklub lett. Beszámoltunk az első bemutatóról is: janu­ár 18-tól itt vetítik Zolnay Pál új filmjét, a Fotográfiát. A budapesti Toldi mozi és a debreceni Művész mozi — a Hevesy Iván Filmklub társai — hasonlóan most kezdték meg ezt az újfajta vetítési ren­det, illetve müsortervezést. A Fotográfia a tervek szerint a későbbiekben kerül majd a nagyobb befogadóképességű mozikba, e művészmozik, il­letve magasabb igények ki­elégítésére hivatott intézmé­nyek — más filmekhez ha­sonlóan — elővetítésen mu­tatják be az intenzívebb filmművészeti érdeklődésű közönségnek. Január 18-tól 24-ig pereg a Hevesyben a Fotográfia, majd ezt követően a rendező, Zolnay Pál két korábbi film­jét — Hogy szaladnak a fák! Próféta voltál, szívem — is műsorra tűzik, hogy új film­je kapcsán a rendező koráb­bi munkássága is felidéződ- jék. 31-től egy új csehszlovák műalkotás, a Kutyák és em­berek kerül a Hevesy prog­ramjába, míg február első hetében két értékes nyugati filmet újítanak fel: a Nem felünk a farkastól, valamint a Bilincs és mosoly címűe­ket. Februárban régen lá­tott rendező, Grigorij Csuh­raj új alkotása, az Emléke­zés kerül vászonra, majd — mint az előbb Zolnay eseté­ben — itt is felújítanak né­hányat a nagy rendező ko­rábbi munkáiból. így láthat­juk majd A negyvenegyedik, a* Ballada a katonáról és a Tiszta égbolt című filmeket. Február második felében is­mét értékesebb nyugati fil­mek felújítása következik: Az állatnak meg kell hal­nia, a Családi fészek, a Pi­erre és Paul, valamint az Alphaville szerepel a prog­ramban. E sorozat március elején Az apáca, az Idő a ma­gánéletre és a Lopott csókok reprizével folytatódik. Kiemelkedően értékes szov­jet filmdráma, a Ljubov Já­róvá ja két hétig lesz műso­ron, március 8-tól 21-ig, majd az Iván gyermekkora című filmet újítják fel. A hóna­pot és egyben az első ne­gyedévet egy — később meg­határozandó — új magyar film elővetítéses bemutatása zárja. Az AVAS Bútorgyár PÁLYÁZATOT HIRDET számviteli vezetői munkakör betöltésére J Jelentkezhetnek, akik legalább mérlegképes könyvelői | végzettséggel és ötéves iparvállalati gyakorlattal rendelkeznek Számviteli főiskolai végzettséggel rendelkezők előnyben részesülnek Fizetés megegyezés szerint Jelentkezés a vállalat főkönyvelőjénél Cím: \ AVAS BÚTORGYÁR, Miskolc, Tüzér u. 15—17. sz. z 0 ■Illil a 1 Értesítés! Értesítjük a lakosságot, hogy a vargahegyi lakó­telep és á Herman Ottó kertszövetkezet között lé­tesített 20 kV-os szabad- vezetéket, valamint transzform átorállom ást 1973. január 22-én dél­előtt 10 órakor üzembe helyezzük. j A vezeték és berendezés megközelítése és érintése ÉUETVESZÉX.YES! ÉMÁSZ Vállalat miskolci üzemigazgatósága A Miskolci Nemzeti Színház - igazgatósága közli, hogy a DOKTOR ŰR előadása 20-án, szombaton technikai okok miatt, fél 8 órakor kezdődik. megnyitó ünnepségét a lilla-^ füredi Palota-szállóban ter­vezik, amelyen a mai köz­nyelv változásairól Grétsy László nyelvész tart előadást. AZ ŐSZI ismeretterjesztő évad indulásakor a szakosz­tály újabb vezetőségi ülésl tart, s azon értékeli a félév munkáját, és meghatározza a további tennivalókat. * A TIT Borsod megyei szer­vezetének ügyvezető elnöksé­ge dr. Pintér József megyei elnök vezetésével megvitatta az irodalmi és nyelvi szak­osztály beszámolóját. Hozzászólásaikban az ülés részvevői javaslatokat tettek az üzemekben történő isme­retterjesztési tevékenység módosítására, tökéletesítésére. Egyetértettek abba n, h ogy mindenekelőtt a munkások1 érdeklődési körének irányítá­sa a legfontosabb feladat. Javaslat hangzott el arra is, hogy az ismeretterjesztők a jövőben még inkább tájé­koztassák az embereket a frissen megjelent könyvek­ről. A beszámoló megvitatása után. az ügyvezető elnöksé­gi ülés második napirendi pontjaként Dobránszki Mi­hály megyei titkár tett javas­latot a különböző szakosztá­lyok és munkabizottságok elnökeire, titkáraira és veze­tőségi tagjaira. A Beton- és Vasbetonipari Müvek Aisózsolcai Gyára férfi segédmunkásokat felvesz betaní­tott munkás munkakörbe. Jelent­kezés a gyár munkaügyi cso­portjánál. A Cement- cs Mészművek hejőcsabai gyára felvesz német nyelvtudássá.' rendelkező gépírö- nöt, valamint 20 tonnás autóda­rura szakképzett daruvezetőt. Jelentkezés a Cement- és Mész­művek hejőcsabai gyára mun­kaügyi osztályán, reggel 7 órától 15 óráig. A Gyár- és Gépszerelő Válla­lat diósgyőri munkahelye fel­vesz: csőszerelőket, hegesztőket, és segédmunkásokat. A vállalat külszolgálatot és kiemelt pótlé­kot fizet, az albérleti díjat meg­téríti. Jelentkezés levélben a 3510 Miskolc pf. 536 címen, telefo­non a Miskolc 21-806 számon. Juhászattal foglalkozó, szakkép­zett állattenyésztési brigádvezetőt ^azonnali belépéssel felveszünk. Gagyvendégi Állami Gazdaság, Gagyvendégi, Báthori u. 7. A Beton- és Vasbetonipari Művek miskolci gyára azonnali belépéssel alkalmaz marós, laka­tos szakmunkásokat, valamint festő és ács szakmunkást. Je­lentkezés az üzemvezetőnél. A Miskolci Müanyagfeldolgozó Vállalat (Miskolc, Vágóhíd u. 8— 10. sz.) felvesz: lakatosokat, szer­számlakatost, hegesztőt, maróst, valamint hárommüszakos munka­körben foglalkoztatott női gépi munkásokat. Jelentkezés a vál­lalat munkaügyi osztályán. Felvételre keresünk autószerelő és lakatos szakmunkásokat,, és érettségizett fiatalokat, jegyel­lenőri munkakörre. Miskolci Köz­lekedési Vállalat, Miskolc, Baross Gábor u. 24. Felvételre keresünk szakipari technikust, konfekcióipari tech­nikust. varrógépműszerészt. Fize­tés megegyezés szerint. Ütiköll- séget felvétel esetén terítünk. Sajó menti Ipari Szövetkezet, Kazincbarcika, Szabó Lajos u. 22. Takarítónőket felvesz a Nehéz­ipari Műszaki Egyetem gondno­ki osztálya. Jelentkezni az A/4. ép. 124. szobában lehet. A Miskolci Üveggyár felvételre keres villanyszerelőt, autóvilla­mossági szerelőt és kompresz- szorkezelök Jelentkezés a mun­kaügyi osztályon. Nagy gyakorlattal rendelkező gyors-gépírót felveszünk. Jelent­kezés a vállalat főkönyvelőjé­nél. címünk: viMELUX, Miskol­ci Finommechanikai Javító Vál­lalat, Miskolc, III., Herczcg Fe­renc u. l. Gyakorlott gyors- és gépírót, azonnali belépéssel alkalmaz a 114. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet, Miskolc, III., Gagarin u. 54. sz. Arukiszállító (árukísérő) férfi dolgozókat, felveszünk. Erkölcsi bizonyítvány szükséges, melyet alkalmaztatás esetén beszerzünk. 5 napos munkahét. Fizetés: meg­egyezés szerint. AMFORA, Ü VÉRT-1 era kala, Besenyői u. 16. Gyengeáramú villamosmérnö­köt felvesz a/ Eszak-inagyaror- szági Áramszolgáltató Vállalat központja. Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezés a munka­ügyi osztályon, Dózsa György u. 13., IV. em. A Magyar Pamutipar, Buda­pest, IV., (Üjpest), Erkel u. 30., felvesz 15. életévüket betöltött lányokat szövő, fonó, cérnázú, csévélő beianulóknalí. Szállást biztosítunk. Jelentkezés szemé­lyesen vagy levélben, a gyár munkaügyi osztályán. Az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat felvételre keres erősáramú villanyszerelőket és 10 év feletti gyakorlattal rendel­kező motorszerelőket. Jelentkezés a József Attila u. 59. szám alatt, a gépészeti szakosztályon. Gyakorlattal rendelkező, szak­képzett laboratóriumi asszisztenst keresünk, boti 42 órás munka­idővel. Állategészségügyi Intézet, Miskolc, Dóczi u. 6. Áz^ Eszak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat üzemgazda­sági munkakörbe oki. közgaz­dászt, vagy. számviteli főiskolát végzett dolgozót keres. Jelentke­zés: Miskolc, I., Zsigmondi u. 2., üzemgazdasági osztály. FELVÉTELRE KERESÜNK felsőfokú kereskedelmi, vagy közgazdasági egyetemi végzettségű, lehetőleg áruforgalmi gyakorlattal rendelkező szakembereket „Nagykereskedelem” jeligére pályázatokat a kiadóba kérjük □ íil irodalmi és nyelvi szakosztályának munkája

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom