Észak-Magyarország, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-23 / 302. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1972. dec. 23., saromfeerf Angolkeringő, tangó, csárdás Versenytáncosok klubja Népművelési tendenciák a borsodi mozikban Ez év májusában a debreceni országos filmforgal- mazási és inoziüzemeltctési konferencián igen mar­káns vonásokkal fogalmazták meg, hogy a filmforgal­mazás, a moziüzemi munka a népművelés szerves, el­választhatatlan része, az egyéb közművelődési tevé­kenységgel egyenrangú, nagy tömegekre ható szóra­koztató és tudatformáló munka. Pálya­választás előtt Több mint hat hónap telt el 4 konferencia óta, most a Borsod megyei Moziüzemi Vállalatnál azt vettük szám­ba, vajon megyénkben az egész területet áthálózó mo­ziszervezet miként kapcsoló­dik a népművelési munka hagy egészébe, egyáltalán az itt végzett filmforgalmazási tevékenység mennyiben része a közművelődésnek. — A debreceni konferen­cia nem volt határkő a mo­ziüzemi munka és a népmű­velés kapcsolatának folyama­tában — tájékoztat Szcbeni Győző, a Borsod megyei Mo­ziüzemi Vállalat igazgatója. — Borsodban már korábban s»orgal máztuk, több kezde­ményezésről tud a nagykö­zönség is, és éppen a sajtó is számot adott róla. A nyá­ron a megyei pártbizottság beszámoltatta vállalatunkat a végzett munkáról, és megál­lapításaiban hangsúlyt kapott több korábbi jó, népművelő jellegű kezdeményezésünk. Például a tájegységi műve­lődési hetek programjában már régóta szerepelt a mo­hákkal való kapcsolat. — Ismereteink szerint a legintenzivebb népművelési tevékenységet Miskolcon a Hevcsy Iván Filmklub végzi. — Igen, ennék a filmklub­nak az egész műsorterve, koncepciója a népművelésre épül. A népművelési munka sajátos keretek között, sajá­tos formában jelentkezik a klub tevékenységén belül. Például a kisfilm-alkotókkal való találkozók sorozata, a kisfilm-összeállítások soroza­ta, az idegep nyelvű előadá­sok. De túlmenően a He- vesy Iván Filmklubon más moziüzemeink is sokféle olyan tevékenységet folytat­nak, amelyek a közművelő­dés fogalomkörébe tartoz­nak. Példáu,! a középiskolák­kal, szakmunkásképző inté­zetekkel és a nagyobb álta­lános iskolákkal, a városok­ban, a járási székhelyeken és a nagyobb községekben igen intenzív a kapcsolatunk. A tanintézetek kívánságai­nak megfelelően műsorra tűzünk filmeket, külön kí­vánságra. külön rendezés alapján, vagy az éppen mű­soron levő filmből külön előadást tartunk. Az elmúlt évben ajánló filmjegyzéket állítottunk össze az iskolák részére. — A tanintézetekben levő ifjúság viszonylag könnyeit elérhető. Mit tudnak tenni, a szervezeten kívüli, nem kis létszámú fiatalok, valamint a felnőttek érdekében? — Hát ez a nehezebb te­rület. A szervezeten kívüli tömegeket elérni, természet­szerűen nehezebb. Az ilyen fiatalokra és felnőttekre köz­vetve különböző tömegszer­vezetek útján próbálunk hat­ni. A szakszervezetek, a Vö­röskereszt és más szervek igénylik a mi munkánkat, mi pedig az ő szervező se­gítségüket. Igv például a Vö­röskereszt az egészségügyi filmek vetítéséhez nyújt se­gítséget, mi pedig az ö szá­mára biztosítjuk a filmeket. Ugyanígy a szakszervezeti szenek munkásvédelmi, ok­tató és egyéb filmeknél ve­szik igénybe a mi szolgálta­tásunkat, mi pedig az ö szer­vező erejüket. Szerencsésen meghonosodott már .igen sok helyen, falun is, hogy álla­mi és társadalmi ünnepeken a gyenge, helyben szervez­hető műsor helyett megfelelő filmet vetítünk. — A mozinak, mint nép­művelési szervnek van-e va­lamilyen társadalmi rangja, elismerték-e, a helyi népmű­velési szervek igénylik-e ilyen közreműködését, vagy él-e még egy régi rossz szem­lélet a mozival, mint szóra­koztatóipari, vagy egyéb lé­tesítménnyel szemben? — Ez a szemlélet nagy­részt már a múlté. Mind több helyen tekintik egyen­rangú partnernek, de tagad­hatatlan, hogy a filmosztás nehézkes mechanizmusa és központi irányítottsága miatt a helyi népművelési munká­ba való teljes bekapcsolódás­ról napjainkban még nem beszélhetünk. Az 1973-as nép­művelési tervek elkészítésé­hez ajánlásokat készítettünk, és azt megküldtük a terve­ket készítő szerveknek, s ezekben ismeretterjesztő fil­mek ingyenes vetítését, kü­lönböző alkotói találkozókat, ankétokat és hasonlókat ja­vasoltunk. — A népművelési munká­ban igen hasznosak a külön­böző összeállítású filmsoro­zatok. Tudunk róla, hogy Borsodban is volt erre több jó példa. Hallhalnánk-e ezek­ről? — Sorozatokat eddig is tartottunk, és a jövőben is szeretnénk. Szeretném meg­említeni, mint a közelmúlt hetek egyik szomorú érde­kességét, hogy éppen Pécsi Sándor halálát követően mu­tatták be a mozik a televí­zióból már ismert, A fekete város című filmet, melynek egyik főszerepiét az elhunyt,, sajőszentpéteri születésű mű­vész játszotta. A mozikban, ahol ez a film bemutatásra került, mindenütt rövid kis megemlékezést tartottak az elhunytról, most pedig film­jeiből egy sorozatot terve­zünk. Megkezdtük a Klassz: - kusok a filmvásznon című sorozatot, magyar klasszikus szerzők adaptációiból, koráb­ban a ITT-tel közösen Jog a filmkockán címmel egy te­matikus sorozatot mutattunk be, a magunk módján soro­zatokkal segítettük a Kell a jó könyv mozgalmat, és van néhány olyasn tervünk is, hogy például a világ nagy nevettetöinek filmjeit, vagy' a kortárs irodalom adaptációit is sorozatban mutatjuk be, s ahol eiTe mód van. művész- találkozót i« szervezünk. — Mindezek a népműve­lési tevékenységek jobbára a városokat, a nagyobb helye­ket érintik. Mi a helyzet a kis moziknál a községekben, ahol nem is függetlenített mozidolgozó, hanem másod- állásos üzemvezető, gépész, egyéb van folyamatos és szo­ros kapcsolatban a közönség­gel? — Ezek a helyek nekünk is gondot okoznak. A má­sodállásos és gyakran válto­zó személyzet eléggé nehe­zíti a népművelési munka kiterjesztését. Ezért egyelőre ott fokozzuk ezt a tevékeny­séget, ahol az adottságaink megvannak hozzá. Szeret­nénk természetesen ezt más­hová is kiterjeszteni, de ez elsősorban személyi ellátott­ság kérdése is. Ez viszont már egy külön gond. (benedek) Közeledik az iskolai félév ( vége, s már sok-sok VIII. | osztályos tanulónak kell dön- . tenie: milyen pályát választ. ! i A pályaválasztás komoly j megfontolásra késztet szülőt, j diákot egyaránt. De a peda- j gógus is szívén viseli tanít- | ványainak további sorsát. A kazincbarcikai általános isko­lák megkönnyítik, a döntés előtt álló tanulók dolgát. Minden iskola tervet készí­tett, mi módon segíthetnek a •szülőknek, diákoknak a pá­lyaválasztás gondjában. A Május 1. úti Általános Iskola például előadássoroza­tot szervez a szülők részére, amelyen a tanulható szak­mákról esik szó. A tanuló­kat üzemlátogatásokra viszik: bemutatják a Bo<rsodi Ve- gyikombinátiot. ellátogatnak a Kézműipari Vállalat részle­geibe. Az üzemek, vállalatok szívesen fogadják a diáko­kat, nekik is érdekük, hogy" jól képzett- fiatal sarafeemtoe- rek dolgozzanak náluk. A Központ: Általános Is­kola diavetítéssel egybekö­tött előadásokon ismerteti meg a lányokat: az ipari szakmákkal. A volt tanítvá­nyok munkájuk .szépségéről mesélnek a nyolcadikosók­nak. A Pollack Mihály útí Ál­talános Iskola is szervez elő­adásokat, amelyeken a diá­kok megtudják: milyen le­hetőségek vannak Kazinc­barcikán a továbbtanulásra. Ellátogattak a 105. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetbe, a Ságwári Endre Gimnázium­ba. A Kun Béla Általános Is­kolában az osztályfőnöki órá­kon kívül délutáni foglalko­zásokat tartanak, amelyeken a diákok a tanulható szak­máikkal ismerkednek meg, A filmvetítéssel egybekötött elő­adások pedig jó alkalmat nyújtanak arra, hogy a ta­nulók kedvet kapjanak a kü­lönböző ipari szakmákhoz. Suhannak a párok a par­ketten. Hosszú, elegáns lé­pésekkel, klasszikus moz­gással íordulnak-hajladoznak a keringő lágy ütemére. — Magasabbra a fejet, szépen, párhuzamosan a lá­bul! Stílusosan, könnyedén táncoljatok! — hangzik köz- be-közbe a tánctanárnő uta­sítása. « Sport és művészet A Molnár Béla Ifjúsági Házban működik Miskolc egyetlen versenytánc-klubja. (Á korábbi években volt több is. ám különböző okok miatt sorra megszűntek .. .) — A versenytáncban sport és művészet fonódik egybe — mondja Zemlényi Árpád- né táncpedagógus, a klub ve­zetője. — A harmonikus moz­gás, a helyes testtartás hoz­zátartozik a testkultúrához. Nemcsak egészségi, , hanem esztétikai szempontból is elő­nyös a rendszeres tánc: meg­állapított tény, hogy a tán- coslán.vok csinosabbak. Zemlényi Árpádné egy éve vezeti a versenytáncotok klubját. Ez »z idő nem sok a tánctanulás gyakorlatában, de egyik-másik pár máris szép eredménnyel büszkél­kedhet. A Péri testvérpáros például, országos, kategóriás versenyeken is előkelő he­lyezést ért el. — legalább egyévi meg­feszített munka, gyakorlás a feltétele, hogy valaki egyál­talán elindulhasson kategó­riás versenyen — mondja Péri Zoltán. — Sokáig csak a tánclépéseket kell gyako­rolni, hogy a megfelelő moz­gás készséggé váljon. De „megéri” az izomláz: ha az ember leküzdi a gátlást, .a darabosságot., a tánc igazi felüdülést nyújt Kevés a fi« Az állandó tag kevés a klubban. Tizenhat fiatal jár rendszeresen próbákra, közti­lük is kevesebb a fiú, több a lány. Tizenhat fiatal... Vajon miért nem népszerű váro­sunkban a versenytánc? A szervezés, a propaganda sem segített. A klubtagok plakátokat vittek a középis­kolákba. ötszáz röplapot osz­tottak szét a sportcsarnokban megtartott versenj'táncosok gálaestjén: Fiatalok, jelent­kezzetek a versenytáncosok klubjába! A versenytánc „társas mű­faj”. Csak az összeszokott, állandóan együtt gyakorló párok tudnak igazán szépen, harmonikusan táncolni. Olyan sok lenne városunkban a magányos fiatal? Nem hin­nénk ... lörötl karral is — Miért jár a versenytán­cotok klubjába? — Azon túl, hogy szeretek táncolni, úgy érzem, a rend­szeres, versenyszerű táncnak „jellemformáló ereje” is van — mondja Bencsik Róbert, a klub egyik legrégibb tag­ja. — Fegyelmezettséget, tes­ti-lelki koncentrációt köve­tel, ugyanakkor felold, meg­nyugtat, szórakoztat. Kultu­ráltabb, finomabb a verseny­tánc zenéje is, mint a beat- koooerteké. Én még törött karral is rendszeresen, jár­tam próbákra . . . Az ifjúsági ház ideális ott­hont ad a klubnak. Kíilö*i öltöző, zuhanyozó áll a fia­talok rendelkezésére. A nagy terem parkettje „jó talaj” a tánchoz. A támeruhákat a ház kölcsönzi, a versenyre való utazás .költségeit is fe­dezi. A tánctanárnő pedig hoz­záértő, jo pedagógus. Suhannak a párok a par­ketten. Hosszú, elegáns lépé­sekkel, klasszikus nxxsgass«! loi’dútnak-hajladoznak a ke­ringő lágy ütemére. A fiata­lok arcán mosoly: jókedvűéin élvezik a tánc szépséget- Szórakoznak. Mikes Márta Miskolci városi közlekedés karácsonykor Eötvös-fa „Azt mondja, azt súgja lombja, • koronája. Valaha én voltam Eötvös József fája, Mert ahol az lakik a falu jegyzője Itt élt, itt dolgozott nagynevű szerzője.” A fákhoz fűződő anekdo­táknál nem számít a hiteles­ség, vagy a tényszerűség. A históriák a regék és népme­sék világához tartoznak. Sok bennük a példálózás és majdnem törvényen kívül helyeződik bennük az idő. Ritka eset. hogy a fához fű­ződő történet megfelel a va­lóságnak. A tiszatarjáni Eöt,vös-fa, amely a községi tanács udvarában áll, ilyen ritka kivétel. Az író valóban sűrű lombjai alatt alko­tott ... * 1 Az öreg gesztenye egyedül áll a kertben. Egyetlen társa sincsen. Micsoda látvány le­hetünk neki, hozzá képest vé­ges életünkkel. Talán úgy lát bennünket, mint mi a nagy sebességgel pergő mozgófil­met. Hány évet élt a vén fa, ki tudja? Czeglédi Lajos volt a falu egyik legidősebb embere. Tavaly halt meg, 92 éves korában. Még legény volt. amikor 1902-ben fel­avatták a most községi ta­nácsnak használt épületet, melynek emléktáblájáról az idézet való. És már ő úgy emlékezett, hogy a hatalmas gesztenye, akkor is ilyen nagy volt. — Volt itt egy agilis er­dész — mesélte Ádám Gyula, a községi tanács vb-titkára —, Soltész-Nagy Lajosnak hívták. Ö több mint 200 éves­nek becsülte. * Egyszál fa. Mégis olyan, akár az erdő. Azt mondják: „mint cseppben a tenger”. A gesztenye egymaga akkora árnyékot vet, hogy erdő ha­tású. Hiába esik az eső, szá­raz marad alatta a föld. Amikor napokig zuhog és mégis beázik, akkor viszont nagyon nehezen szárad fel. Badarság volna azt hinni, hogy azért vari: felajánlja nekünk árnyékát. A csilla­gokat sem tartjuk számunk­ra rendelt kandelábereknek. Egyszer valaki megfigyelte, hogy a platánok türelmesen utat engedtek a beléjük vájt üregeken át a telefonhuza­loknak ... Bölcsesség és tu­dás ez — ahogy Cocteau írta a iáról —, amelyik néma szá­munkra. * — Senki sem tudja, hogy a vén fa egyik oldala miért nem hajt virágot? — kér­dezte, de inkább, mondta Tompa Imre tanácselnök. — Amikor a déli oldala virít, az északin egyetlen virág sin­csen. Más évben pedig ép­pen fordítva. Sokáig nem is mertem ezt senkinek sem mondani, mert az elsők igen hitetlenkedve néztek rám. Pedig “így van. — Ez a fa biológiai érde­kessége — szögezte le Ádám Gyula. — Még senki sem ta­lált rá magyarázatot. Minden öreg fa egy kicsit történelem is. Az is, amelyik alatt, egy író átkötött, az is, amelyik árnyékában egy kol­dus pihent, és az is, amelyik a legenda szerint egy papot bújtatott e| odvábán a talá­rok elől . .. * A fa az örökös megújulás jelképe. Körüléli elhalt sejt­jeit, s csak legbelül marad olyan anyaga, amely valóban ! a csemetéből származik. Ahogy egy gondolkodó meg- ! fogalmazta: életerejét a ha­lálból meríti. Azt kérdezni, mire szol­gál? Mintha azt kérdeznénk, mire szolgál az ég, vagy a felhő. Az öreg fa szolgál. De az ilyen vén gesztenyét már nem szolgálataiért becsülik, koráért tisztelik, mint az embert. — Pedagógusnapot, jutal­mazásokat tartunk alatta — mondta a vb-ütkár. — De lombja alá megyünk május elsején is. ilyen ünnepeken gyűlnek alá az emberek... A tiszatarjániak szeretnék, hu párk létesülne körülötte. — Hogyan lehet szeretni egy fát? — gondolkodott hangosan a tanácselnök. — , Én például minden viharkór í összerezzenek, nem csap-e bele egy villám?! Ha öreg fát lát az ember, keresi múltját. És emberek­kel találkozik. Olyanokkal is, akik meghaltak, és azok­kal, akik ma élnek. Mert a J múlt keresésével is a haza- j val találkozunk. Nyitray Péter j Értesíti ük az utazóközönséget, hogy folyó ho 24-en, karácsony este villamos- és autóbuszjára­tainkat az alábbiak szerint köz­lekedtetjük: VILLAMOSFORGALOM : A szerelvények 18.00 óráig ün­nepnapi menetrend, szerint köz­lei. se k. ló.OO1 órától üzem zár­táig csak a Tiszai pu.—Diósgyőr viszonylatban indítjuk a járato­kat: 18.05-töl 20.0a óráig 3 0 per­cenként, 20.05-tői. 22.25-ig 20 per­cenként, 22.25-től 0.25-ig 30 per­cenként. az utolsó kocsik Tiszai pu.-róJ 1.00. Diósgyöroöl 1.00 órakor in­dulnak. A vasgyári forgalmat 18.00 órá­• csatlakozó 0-ás körjáratokkal biztosítjuk. A tatárdombi vonalon ' szintén ünnepnapi menetrend szerint közlekednek a szerelvények. AUTOBUSZFORGALOM: Az autóbuszjáratok a forga­lomcsökkentés időpontjáig az ünnepnapokra érvényes menet­rend szerint közlekednek. 1- cs vonal; 18.00-tói 20.00 óráig 15 -percenként, 20.00-tól 22.20-ig 20 percenként. Az utolsó járatok a Tiszai pu.-ról 22.50, 23.20, 24.00, a Papírgyártól 23.25. 23.55, 1.10 órakor indulnak. 2- cs vonal: 18.00-től 19.40-.ig 20 percenként. 19.40-töl 2l.i0-ig 30 percenként indulnak. Az utolsó járatok a Búza térről 22.10, 23.10, 0.20, Tapolcáról 22.30. 23.10, 23.30. 0.45 órakor -'aduinak. 3- as vonal: 18.00-tól 19.00 óráig 15 percenként, 19.00-tól 19.40-ig 20 percenként, 19.40-től 21.10-ig 30 percenként indulnak. Az utol­só járatok a Búza térről 22.10, 23.10. 24.00. Szirmáról 22.30. 23.00, 23.30. 0.20 órakor indulnak. 4- cí. vonal: 18.00-tól 19.40 óráig 20 percenként, 19.40-től 21.10-ig 30 percenként. Az utolsó járató*- a Búza térről 22.10, 23.15, O'.Oö- Göröm bolyról 22.30, 23.35, 0.W órakor indulnak. 5-Ös vonal: 17.30-tói 20.30-ig percenként, 20.30-tól 22.30-ig ^ percenként. A.z utolsó járatok a Marx térről 23.35, 0.20, Lilláid' ledről 0.10. i.oo órakor indulnak­t»-os vonal; 18.00-tól 20.00 óráié 20 percenként, 20.00-tól 21.30-té 30 percenként. Az utolsó járatok a Marx térről 22.10, 22.30, 23.20» 24.00. Perecesről 22.30, 22.50. 23.40» 0.20 órakor indulnak. . 7-es vonal: 18.00-tól 19.00-ig percenként, 19.00-tó] 21.30-ig percenként. Az utolsó járatok * Búza térről 22.05. 22.45. 23.20. 0.JJ» Felsőzsolcáról 22.20 , 23.00. 23.40* 0.27-kor indulnak. 12-cs vonal: 18.00-tól 20.20-ig 30 percenként. Az utolsó járatok * Repülőtérről 20.50, 21.30. 22.10» 22.50, az Egyetemről 21.10. 21.5°' 22.30. 23.10-kor indulnak. 14-es vonal: 18.10-től 20.30 ón1' ig 20 percenként. 20.30-tól 22.30' lg 40 percenként. Az utolsó jár#' tok a Repülőtérről 23.10., 23.40* 0.10, 0.40. a Cementgyártól 23.35» 0.05. 0.35. 1.05-kor indulnak. 19-es vonal: Marx térről indul* 18.00, 18.40. ’9.20. 20.00. 21.00. 22^°' 23.05 órakor. Komlóstc.tőről dúl: 18.20. 19.00. 19.40. 20.20. 21-30* 22.40. 23.23 órakor. 24 rés vonai: Reoülőtérrol in' dúl: 18 15. 18.35. 19.05. 19.35. 20.35* 21.35, 22.40. ÜttÖrőDarkból indul­18.40, 19.00. 19.30, 20.00. 21.00. 22.01'* 23.05 órakor. A 8-. 9-. 10-. 11-, 15-, 10-, 21'» 29-es vonalon a járatok változás nélkül, az ünnepnapokra érv®' nyes menetrend szerint kö'/^e' kednek . December' 25-én és 26-án mbj® a villamos-, mind az autóbuszt járatokat ünneonapi menetre*10 szerint közlekedtél p’1' MISKOLC* KÖZLEKEDÉSI VAJLLALA'f 1 < 1 í i 3 I $ 0 1 s a n k n­n k. ie H, a) <tc *1 N': Oi *61 lói­í I Ő! in ái f »ki a k||j li ;og a út :5éí n ;j\ Mt Iut 0! Hűt ’ti Jtfe :T| í«ti % A; V

Next

/
Oldalképek
Tartalom