Észak-Magyarország, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-23 / 302. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1972. dec. 23., saromfeerf Angolkeringő, tangó, csárdás Versenytáncosok klubja Népművelési tendenciák a borsodi mozikban Ez év májusában a debreceni országos filmforgal- mazási és inoziüzemeltctési konferencián igen markáns vonásokkal fogalmazták meg, hogy a filmforgalmazás, a moziüzemi munka a népművelés szerves, elválaszthatatlan része, az egyéb közművelődési tevékenységgel egyenrangú, nagy tömegekre ható szórakoztató és tudatformáló munka. Pályaválasztás előtt Több mint hat hónap telt el 4 konferencia óta, most a Borsod megyei Moziüzemi Vállalatnál azt vettük számba, vajon megyénkben az egész területet áthálózó moziszervezet miként kapcsolódik a népművelési munka hagy egészébe, egyáltalán az itt végzett filmforgalmazási tevékenység mennyiben része a közművelődésnek. — A debreceni konferencia nem volt határkő a moziüzemi munka és a népművelés kapcsolatának folyamatában — tájékoztat Szcbeni Győző, a Borsod megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója. — Borsodban már korábban s»orgal máztuk, több kezdeményezésről tud a nagyközönség is, és éppen a sajtó is számot adott róla. A nyáron a megyei pártbizottság beszámoltatta vállalatunkat a végzett munkáról, és megállapításaiban hangsúlyt kapott több korábbi jó, népművelő jellegű kezdeményezésünk. Például a tájegységi művelődési hetek programjában már régóta szerepelt a mohákkal való kapcsolat. — Ismereteink szerint a legintenzivebb népművelési tevékenységet Miskolcon a Hevcsy Iván Filmklub végzi. — Igen, ennék a filmklubnak az egész műsorterve, koncepciója a népművelésre épül. A népművelési munka sajátos keretek között, sajátos formában jelentkezik a klub tevékenységén belül. Például a kisfilm-alkotókkal való találkozók sorozata, a kisfilm-összeállítások sorozata, az idegep nyelvű előadások. De túlmenően a He- vesy Iván Filmklubon más moziüzemeink is sokféle olyan tevékenységet folytatnak, amelyek a közművelődés fogalomkörébe tartoznak. Példáu,! a középiskolákkal, szakmunkásképző intézetekkel és a nagyobb általános iskolákkal, a városokban, a járási székhelyeken és a nagyobb községekben igen intenzív a kapcsolatunk. A tanintézetek kívánságainak megfelelően műsorra tűzünk filmeket, külön kívánságra. külön rendezés alapján, vagy az éppen műsoron levő filmből külön előadást tartunk. Az elmúlt évben ajánló filmjegyzéket állítottunk össze az iskolák részére. — A tanintézetekben levő ifjúság viszonylag könnyeit elérhető. Mit tudnak tenni, a szervezeten kívüli, nem kis létszámú fiatalok, valamint a felnőttek érdekében? — Hát ez a nehezebb terület. A szervezeten kívüli tömegeket elérni, természetszerűen nehezebb. Az ilyen fiatalokra és felnőttekre közvetve különböző tömegszervezetek útján próbálunk hatni. A szakszervezetek, a Vöröskereszt és más szervek igénylik a mi munkánkat, mi pedig az ő szervező segítségüket. Igv például a Vöröskereszt az egészségügyi filmek vetítéséhez nyújt segítséget, mi pedig az ö számára biztosítjuk a filmeket. Ugyanígy a szakszervezeti szenek munkásvédelmi, oktató és egyéb filmeknél veszik igénybe a mi szolgáltatásunkat, mi pedig az ö szervező erejüket. Szerencsésen meghonosodott már .igen sok helyen, falun is, hogy állami és társadalmi ünnepeken a gyenge, helyben szervezhető műsor helyett megfelelő filmet vetítünk. — A mozinak, mint népművelési szervnek van-e valamilyen társadalmi rangja, elismerték-e, a helyi népművelési szervek igénylik-e ilyen közreműködését, vagy él-e még egy régi rossz szemlélet a mozival, mint szórakoztatóipari, vagy egyéb létesítménnyel szemben? — Ez a szemlélet nagyrészt már a múlté. Mind több helyen tekintik egyenrangú partnernek, de tagadhatatlan, hogy a filmosztás nehézkes mechanizmusa és központi irányítottsága miatt a helyi népművelési munkába való teljes bekapcsolódásról napjainkban még nem beszélhetünk. Az 1973-as népművelési tervek elkészítéséhez ajánlásokat készítettünk, és azt megküldtük a terveket készítő szerveknek, s ezekben ismeretterjesztő filmek ingyenes vetítését, különböző alkotói találkozókat, ankétokat és hasonlókat javasoltunk. — A népművelési munkában igen hasznosak a különböző összeállítású filmsorozatok. Tudunk róla, hogy Borsodban is volt erre több jó példa. Hallhalnánk-e ezekről? — Sorozatokat eddig is tartottunk, és a jövőben is szeretnénk. Szeretném megemlíteni, mint a közelmúlt hetek egyik szomorú érdekességét, hogy éppen Pécsi Sándor halálát követően mutatták be a mozik a televízióból már ismert, A fekete város című filmet, melynek egyik főszerepiét az elhunyt,, sajőszentpéteri születésű művész játszotta. A mozikban, ahol ez a film bemutatásra került, mindenütt rövid kis megemlékezést tartottak az elhunytról, most pedig filmjeiből egy sorozatot tervezünk. Megkezdtük a Klassz: - kusok a filmvásznon című sorozatot, magyar klasszikus szerzők adaptációiból, korábban a ITT-tel közösen Jog a filmkockán címmel egy tematikus sorozatot mutattunk be, a magunk módján sorozatokkal segítettük a Kell a jó könyv mozgalmat, és van néhány olyasn tervünk is, hogy például a világ nagy nevettetöinek filmjeit, vagy' a kortárs irodalom adaptációit is sorozatban mutatjuk be, s ahol eiTe mód van. művész- találkozót i« szervezünk. — Mindezek a népművelési tevékenységek jobbára a városokat, a nagyobb helyeket érintik. Mi a helyzet a kis moziknál a községekben, ahol nem is függetlenített mozidolgozó, hanem másod- állásos üzemvezető, gépész, egyéb van folyamatos és szoros kapcsolatban a közönséggel? — Ezek a helyek nekünk is gondot okoznak. A másodállásos és gyakran változó személyzet eléggé nehezíti a népművelési munka kiterjesztését. Ezért egyelőre ott fokozzuk ezt a tevékenységet, ahol az adottságaink megvannak hozzá. Szeretnénk természetesen ezt máshová is kiterjeszteni, de ez elsősorban személyi ellátottság kérdése is. Ez viszont már egy külön gond. (benedek) Közeledik az iskolai félév ( vége, s már sok-sok VIII. | osztályos tanulónak kell dön- . tenie: milyen pályát választ. ! i A pályaválasztás komoly j megfontolásra késztet szülőt, j diákot egyaránt. De a peda- j gógus is szívén viseli tanít- | ványainak további sorsát. A kazincbarcikai általános iskolák megkönnyítik, a döntés előtt álló tanulók dolgát. Minden iskola tervet készített, mi módon segíthetnek a •szülőknek, diákoknak a pályaválasztás gondjában. A Május 1. úti Általános Iskola például előadássorozatot szervez a szülők részére, amelyen a tanulható szakmákról esik szó. A tanulókat üzemlátogatásokra viszik: bemutatják a Bo<rsodi Ve- gyikombinátiot. ellátogatnak a Kézműipari Vállalat részlegeibe. Az üzemek, vállalatok szívesen fogadják a diákokat, nekik is érdekük, hogy" jól képzett- fiatal sarafeemtoe- rek dolgozzanak náluk. A Központ: Általános Iskola diavetítéssel egybekötött előadásokon ismerteti meg a lányokat: az ipari szakmákkal. A volt tanítványok munkájuk .szépségéről mesélnek a nyolcadikosóknak. A Pollack Mihály útí Általános Iskola is szervez előadásokat, amelyeken a diákok megtudják: milyen lehetőségek vannak Kazincbarcikán a továbbtanulásra. Ellátogattak a 105. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetbe, a Ságwári Endre Gimnáziumba. A Kun Béla Általános Iskolában az osztályfőnöki órákon kívül délutáni foglalkozásokat tartanak, amelyeken a diákok a tanulható szakmáikkal ismerkednek meg, A filmvetítéssel egybekötött előadások pedig jó alkalmat nyújtanak arra, hogy a tanulók kedvet kapjanak a különböző ipari szakmákhoz. Suhannak a párok a parketten. Hosszú, elegáns lépésekkel, klasszikus mozgással íordulnak-hajladoznak a keringő lágy ütemére. — Magasabbra a fejet, szépen, párhuzamosan a lábul! Stílusosan, könnyedén táncoljatok! — hangzik köz- be-közbe a tánctanárnő utasítása. « Sport és művészet A Molnár Béla Ifjúsági Házban működik Miskolc egyetlen versenytánc-klubja. (Á korábbi években volt több is. ám különböző okok miatt sorra megszűntek .. .) — A versenytáncban sport és művészet fonódik egybe — mondja Zemlényi Árpád- né táncpedagógus, a klub vezetője. — A harmonikus mozgás, a helyes testtartás hozzátartozik a testkultúrához. Nemcsak egészségi, , hanem esztétikai szempontból is előnyös a rendszeres tánc: megállapított tény, hogy a tán- coslán.vok csinosabbak. Zemlényi Árpádné egy éve vezeti a versenytáncotok klubját. Ez »z idő nem sok a tánctanulás gyakorlatában, de egyik-másik pár máris szép eredménnyel büszkélkedhet. A Péri testvérpáros például, országos, kategóriás versenyeken is előkelő helyezést ért el. — legalább egyévi megfeszített munka, gyakorlás a feltétele, hogy valaki egyáltalán elindulhasson kategóriás versenyen — mondja Péri Zoltán. — Sokáig csak a tánclépéseket kell gyakorolni, hogy a megfelelő mozgás készséggé váljon. De „megéri” az izomláz: ha az ember leküzdi a gátlást, .a darabosságot., a tánc igazi felüdülést nyújt Kevés a fi« Az állandó tag kevés a klubban. Tizenhat fiatal jár rendszeresen próbákra, köztilük is kevesebb a fiú, több a lány. Tizenhat fiatal... Vajon miért nem népszerű városunkban a versenytánc? A szervezés, a propaganda sem segített. A klubtagok plakátokat vittek a középiskolákba. ötszáz röplapot osztottak szét a sportcsarnokban megtartott versenj'táncosok gálaestjén: Fiatalok, jelentkezzetek a versenytáncosok klubjába! A versenytánc „társas műfaj”. Csak az összeszokott, állandóan együtt gyakorló párok tudnak igazán szépen, harmonikusan táncolni. Olyan sok lenne városunkban a magányos fiatal? Nem hinnénk ... lörötl karral is — Miért jár a versenytáncotok klubjába? — Azon túl, hogy szeretek táncolni, úgy érzem, a rendszeres, versenyszerű táncnak „jellemformáló ereje” is van — mondja Bencsik Róbert, a klub egyik legrégibb tagja. — Fegyelmezettséget, testi-lelki koncentrációt követel, ugyanakkor felold, megnyugtat, szórakoztat. Kulturáltabb, finomabb a versenytánc zenéje is, mint a beat- koooerteké. Én még törött karral is rendszeresen, jártam próbákra . . . Az ifjúsági ház ideális otthont ad a klubnak. Kíilö*i öltöző, zuhanyozó áll a fiatalok rendelkezésére. A nagy terem parkettje „jó talaj” a tánchoz. A támeruhákat a ház kölcsönzi, a versenyre való utazás .költségeit is fedezi. A tánctanárnő pedig hozzáértő, jo pedagógus. Suhannak a párok a parketten. Hosszú, elegáns lépésekkel, klasszikus nxxsgass«! loi’dútnak-hajladoznak a keringő lágy ütemére. A fiatalok arcán mosoly: jókedvűéin élvezik a tánc szépséget- Szórakoznak. Mikes Márta Miskolci városi közlekedés karácsonykor Eötvös-fa „Azt mondja, azt súgja lombja, • koronája. Valaha én voltam Eötvös József fája, Mert ahol az lakik a falu jegyzője Itt élt, itt dolgozott nagynevű szerzője.” A fákhoz fűződő anekdotáknál nem számít a hitelesség, vagy a tényszerűség. A históriák a regék és népmesék világához tartoznak. Sok bennük a példálózás és majdnem törvényen kívül helyeződik bennük az idő. Ritka eset. hogy a fához fűződő történet megfelel a valóságnak. A tiszatarjáni Eöt,vös-fa, amely a községi tanács udvarában áll, ilyen ritka kivétel. Az író valóban sűrű lombjai alatt alkotott ... * 1 Az öreg gesztenye egyedül áll a kertben. Egyetlen társa sincsen. Micsoda látvány lehetünk neki, hozzá képest véges életünkkel. Talán úgy lát bennünket, mint mi a nagy sebességgel pergő mozgófilmet. Hány évet élt a vén fa, ki tudja? Czeglédi Lajos volt a falu egyik legidősebb embere. Tavaly halt meg, 92 éves korában. Még legény volt. amikor 1902-ben felavatták a most községi tanácsnak használt épületet, melynek emléktáblájáról az idézet való. És már ő úgy emlékezett, hogy a hatalmas gesztenye, akkor is ilyen nagy volt. — Volt itt egy agilis erdész — mesélte Ádám Gyula, a községi tanács vb-titkára —, Soltész-Nagy Lajosnak hívták. Ö több mint 200 évesnek becsülte. * Egyszál fa. Mégis olyan, akár az erdő. Azt mondják: „mint cseppben a tenger”. A gesztenye egymaga akkora árnyékot vet, hogy erdő hatású. Hiába esik az eső, száraz marad alatta a föld. Amikor napokig zuhog és mégis beázik, akkor viszont nagyon nehezen szárad fel. Badarság volna azt hinni, hogy azért vari: felajánlja nekünk árnyékát. A csillagokat sem tartjuk számunkra rendelt kandelábereknek. Egyszer valaki megfigyelte, hogy a platánok türelmesen utat engedtek a beléjük vájt üregeken át a telefonhuzaloknak ... Bölcsesség és tudás ez — ahogy Cocteau írta a iáról —, amelyik néma számunkra. * — Senki sem tudja, hogy a vén fa egyik oldala miért nem hajt virágot? — kérdezte, de inkább, mondta Tompa Imre tanácselnök. — Amikor a déli oldala virít, az északin egyetlen virág sincsen. Más évben pedig éppen fordítva. Sokáig nem is mertem ezt senkinek sem mondani, mert az elsők igen hitetlenkedve néztek rám. Pedig “így van. — Ez a fa biológiai érdekessége — szögezte le Ádám Gyula. — Még senki sem talált rá magyarázatot. Minden öreg fa egy kicsit történelem is. Az is, amelyik alatt, egy író átkötött, az is, amelyik árnyékában egy koldus pihent, és az is, amelyik a legenda szerint egy papot bújtatott e| odvábán a talárok elől . .. * A fa az örökös megújulás jelképe. Körüléli elhalt sejtjeit, s csak legbelül marad olyan anyaga, amely valóban ! a csemetéből származik. Ahogy egy gondolkodó meg- ! fogalmazta: életerejét a halálból meríti. Azt kérdezni, mire szolgál? Mintha azt kérdeznénk, mire szolgál az ég, vagy a felhő. Az öreg fa szolgál. De az ilyen vén gesztenyét már nem szolgálataiért becsülik, koráért tisztelik, mint az embert. — Pedagógusnapot, jutalmazásokat tartunk alatta — mondta a vb-ütkár. — De lombja alá megyünk május elsején is. ilyen ünnepeken gyűlnek alá az emberek... A tiszatarjániak szeretnék, hu párk létesülne körülötte. — Hogyan lehet szeretni egy fát? — gondolkodott hangosan a tanácselnök. — , Én például minden viharkór í összerezzenek, nem csap-e bele egy villám?! Ha öreg fát lát az ember, keresi múltját. És emberekkel találkozik. Olyanokkal is, akik meghaltak, és azokkal, akik ma élnek. Mert a J múlt keresésével is a haza- j val találkozunk. Nyitray Péter j Értesíti ük az utazóközönséget, hogy folyó ho 24-en, karácsony este villamos- és autóbuszjáratainkat az alábbiak szerint közlekedtetjük: VILLAMOSFORGALOM : A szerelvények 18.00 óráig ünnepnapi menetrend, szerint közlei. se k. ló.OO1 órától üzem zártáig csak a Tiszai pu.—Diósgyőr viszonylatban indítjuk a járatokat: 18.05-töl 20.0a óráig 3 0 percenként, 20.05-tői. 22.25-ig 20 percenként, 22.25-től 0.25-ig 30 percenként. az utolsó kocsik Tiszai pu.-róJ 1.00. Diósgyöroöl 1.00 órakor indulnak. A vasgyári forgalmat 18.00 órá• csatlakozó 0-ás körjáratokkal biztosítjuk. A tatárdombi vonalon ' szintén ünnepnapi menetrend szerint közlekednek a szerelvények. AUTOBUSZFORGALOM: Az autóbuszjáratok a forgalomcsökkentés időpontjáig az ünnepnapokra érvényes menetrend szerint közlekednek. 1- cs vonal; 18.00-tói 20.00 óráig 15 -percenként, 20.00-tól 22.20-ig 20 percenként. Az utolsó járatok a Tiszai pu.-ról 22.50, 23.20, 24.00, a Papírgyártól 23.25. 23.55, 1.10 órakor indulnak. 2- cs vonal: 18.00-től 19.40-.ig 20 percenként. 19.40-töl 2l.i0-ig 30 percenként indulnak. Az utolsó járatok a Búza térről 22.10, 23.10, 0.20, Tapolcáról 22.30. 23.10, 23.30. 0.45 órakor -'aduinak. 3- as vonal: 18.00-tól 19.00 óráig 15 percenként, 19.00-tól 19.40-ig 20 percenként, 19.40-től 21.10-ig 30 percenként indulnak. Az utolsó járatok a Búza térről 22.10, 23.10. 24.00. Szirmáról 22.30. 23.00, 23.30. 0.20 órakor indulnak. 4- cí. vonal: 18.00-tól 19.40 óráig 20 percenként, 19.40-től 21.10-ig 30 percenként. Az utolsó járató*- a Búza térről 22.10, 23.15, O'.Oö- Göröm bolyról 22.30, 23.35, 0.W órakor indulnak. 5-Ös vonal: 17.30-tói 20.30-ig percenként, 20.30-tól 22.30-ig ^ percenként. A.z utolsó járatok a Marx térről 23.35, 0.20, Lilláid' ledről 0.10. i.oo órakor indulnakt»-os vonal; 18.00-tól 20.00 óráié 20 percenként, 20.00-tól 21.30-té 30 percenként. Az utolsó járatok a Marx térről 22.10, 22.30, 23.20» 24.00. Perecesről 22.30, 22.50. 23.40» 0.20 órakor indulnak. . 7-es vonal: 18.00-tól 19.00-ig percenként, 19.00-tó] 21.30-ig percenként. Az utolsó járatok * Búza térről 22.05. 22.45. 23.20. 0.JJ» Felsőzsolcáról 22.20 , 23.00. 23.40* 0.27-kor indulnak. 12-cs vonal: 18.00-tól 20.20-ig 30 percenként. Az utolsó járatok * Repülőtérről 20.50, 21.30. 22.10» 22.50, az Egyetemről 21.10. 21.5°' 22.30. 23.10-kor indulnak. 14-es vonal: 18.10-től 20.30 ón1' ig 20 percenként. 20.30-tól 22.30' lg 40 percenként. Az utolsó jár#' tok a Repülőtérről 23.10., 23.40* 0.10, 0.40. a Cementgyártól 23.35» 0.05. 0.35. 1.05-kor indulnak. 19-es vonal: Marx térről indul* 18.00, 18.40. ’9.20. 20.00. 21.00. 22^°' 23.05 órakor. Komlóstc.tőről dúl: 18.20. 19.00. 19.40. 20.20. 21-30* 22.40. 23.23 órakor. 24 rés vonai: Reoülőtérrol in' dúl: 18 15. 18.35. 19.05. 19.35. 20.35* 21.35, 22.40. ÜttÖrőDarkból indul18.40, 19.00. 19.30, 20.00. 21.00. 22.01'* 23.05 órakor. A 8-. 9-. 10-. 11-, 15-, 10-, 21'» 29-es vonalon a járatok változás nélkül, az ünnepnapokra érv®' nyes menetrend szerint kö'/^e' kednek . December' 25-én és 26-án mbj® a villamos-, mind az autóbuszt járatokat ünneonapi menetre*10 szerint közlekedtél p’1' MISKOLC* KÖZLEKEDÉSI VAJLLALA'f 1 < 1 í i 3 I $ 0 1 s a n k nn k. ie H, a) <tc *1 N': Oi *61 lóií I Ő! in ái f »ki a k||j li ;og a út :5éí n ;j\ Mt Iut 0! Hűt ’ti Jtfe :T| í«ti % A; V
