Észak-Magyarország, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-23 / 302. szám

1972. dec. 23., szombat E5ZAK-MAGYARORSZÁG 5 li {/Ic/nr ko/.i; ki- EilVMOr séröm. M. L. —r- .párszor végigmegyünk a lő-sei. Most éppen piaci nap van. Brr, még a gondolat is nyomasztó. A valóság még in­kább az. A Búza téri meg­állóban a jegyellenőr elöl. s mi a kocsi hátúlsó ajtaján tolakszunk fel. Tolakszunk? Tolnak, nyomnak, gyömö­szölnek. A kocsi eleinte még simán fut. Bár másutt még száraz az út, a Besenyői úton — több vállalat jóvoltából — most is nagy tócsákat fröcs- csent szét az MKV autóbu­sza. A kocsi a kátyúkban meg'-megbillent, az utasok tö­mör fala a járműnek hol az eavik, hol a másik oldalára billen át. — Jó, hogy megváltottuk a jegyet. ..—. Ugyan! Két forintért nenr érdemes piszkoskodni. Két szerényen öltözött asz- sv-nyka mondja ezt. A jegy- ellenőr — Kiss Imréné — kö­zeledik. Keservesen tornász- sza át magát az utasok kö­zött Fáradtan, de elégedetten Tosolvog. Minden rendben! A végállomástól félig üres kocáival indulunk vissza. Pár átegálló után leszáltunk. Ott hiásik két. jegyei lenőr áll. — Mindem rendben? — Igen: Rendes utasok jár­ttá k erre! Ismét zsúfolt kocsi. Utasai kofák. többnyire kis keresetű, jelentős neszben, vidéki em­berek. Olyanok, akik talárt «Open használt ruhát, cipőt ''karnak venni, az ócskwpin- ‘on. Köztük egyetlen sincs, "ki „bliccelni” akarna. — Most? Feiszálltink a zsolcaira. Utas aránylag kevés. Arra Ondóit am. jó ez most. mert Vgalább a jegyeden őr egy kicsit, pihen. Tévedtem. . Egy vasutas ruhás férfi jegy "élkül utazik. A bírságolásért torn lelkesedik, (ugyan ki 8*éreti ezt?), de nem Is asi- "ál belőle nagy' ügyét. Társa '■iszónt., egy7" nyúlánk. barna kabátos zsolcai fiatalember annál inkább. — Majd még elbeszélge­tünk! — mondja fenyegető hangsúllyal a jegyellenőrnek. Felsözsolcán már nagy' 'hast.ömeg várja a 7-efit. Az p|sö utassal bai van. Zsoltjá­tól csak a Csorba-telepig Jkfir menni, de „elfelejtett' !6§yet venni. Hátul barátnői Snsósán kuncognak, s röp­ködnek a kaján megjégyzé­tók. Az ellenőr az utassal le- *’ál| és pvorsan a hátulsóaj- ®n lép fel. A pokol szabadul el! Há rom nőnek nincs ,ieeyre. ármásan, és kajánul közük, Tcs náluk személyi igazol- 'ün.v se. S ez a kisebbik baj. A szavak mocska zúdul az Mlenőrre. Arra az asszonyra, aki a közösség érdekében hi- ^fását teljesei. Egyetlen fi- jüalemher szól hátra a lár­üzó „bliccelőkre’’. — No. elég legyen. Váltsák meg a jegyüket, ne üyöltöz­.zenek! Ö is megkapja a magáét. A jegyellenőr előre szól: ko­pogjanak be a vezetőnek, hogyr álljon meg a rendőrség előtt. Kísérőm, az MKV osz­tályvezetője mozdulna, de le­intem. Az utasokra vagyok kiváncsi. Az utasok úgy tesz- * nek, mint aki semmit nem lát. nem hall, akinek semmi köze nincsen az egészhez, s az egy szál fiatalemberrel el­lentétben az üvöltöző, han­goskodó bliccelőknek adnak inkább igazat. (Kiderüli, hazudtak is. Ha­mis nevet mondtak be. Olyat, amilyen azon a környéken nincs.) — Mosl ? I A csaknem üres. a vasgyár felé haladó villamosra szél­iünk. Az együk, túl elegáns hölgy — amint meglátja, hogy az ellenőr felhúzza a karszalagot — a túlsó oldalon gyanús sietséggel leszáll. Egy másik ingerülten szól: — Vegye tudomásul, hogy7 én. mindig váltok jegyet. Most? Most, elfelejtettem! Felejteni emberi dolog. Az azonban már nem. hogy a hölgy dühösen széttépi a ka­pott .csekket, s olyan meg­jegyzést tesz jegyei let) őrünk női mivoltára, ami kimeríti a rágalmazást és a becsületsér- ! lést. — Ma mikor kell? — Hajnali háromkor. Négy­kor kezdődött a szolgálat — ! mondja ellenőrünk. Pérje J gépkocsivezető. Ö kalauzként. ; kezdte. Az úi közlekedési rendszerre való áttéréskor lett: jegyellenőr. Nagyon ne­héz kenyér ez. Gondoljuk csak el: piaci napon 30—40 kocsi vár ellenőrzésre egy el­lenőrnél. Tudom, a valóban szórako­zó ttnak rosszul ’esik, ha az ellenőr szat'ában ingerültsé­get vesz észre. De hát ebben már benne remeg az a sok sértés, amit. a notórius blic­celőktől. s a rosszindulatú utasoktól kap. E szolgálat idején is többször láttam. hogy7 Kissnének szája széle keserűen meg-megrándult,. A sértések miatt. Miért: csinál­ja mégis? A válasz tömör. — Nekem kell a kenyér. A közösségnek meg szüksége van az ellenőrre. Naponta 420 ezer ember utazik a miskolci villamoso­kon és az autóbuszokon. Csak ezrelék azoknak a száma, akik jegy7 nélkül utaznak,, Viszont ezeknek a fele notó­rius bliccelő. Olyan, aki szá­zakat; kártyázik el, bőkezű a vendéglőben, s többnyire ke­rüli a munkát és a jegyvál­tás”. Elenyésző összeg egy7 villamos- vagy7 autóbusz- jegy7 ára. De hát kellenek ezek a forintok. Ezek is hoz­zájárulnak a közlekedési gé­pezet munkájához, s kelle­nek ezek a forintok, hogy még több korszerűbb jármű­vet y'ásá Tolhassunk. I Csorba Barnabás Gondolt a keresztúri szak­szövetkezet a község apró­ságaira is: a napközi ottho­nos óvodának — ahol a szö­vetkezetben dolgozó szülők gyermekei jó kezekre bízva tölthetik napjaikat, amíg édesanyjuk, édesapjuk a sző­lőben munkálkodik —. több mint, háromezer forint érté­kű ajándékot vásárolt a szö­vetkezet. karácsonyi ajándé­kul. Az általános iskola alsó ta­gozatának pedig televízió vá­sárlásához ajándékozott a szövetkezet négyezer forintot, hogy a kis tanulók óráit, foglalkozásait a legmoder­nebb szemléltető eszközzel színesítse. Ugyancsak karácsonyi ajándékot kaptak a szakszö­vetkezettől a községi szociá­lis otthon lakói, •—c* Autók jönnek egymás után. Szállítják a mar kész, s a még félkész anyagokat. Zaka­tolnak a gépek, munkaruhás nők és férfiak sietnek egyik üzemrészből a másikba. Aran­ka — Kiss Ernöné — az acélöntődé magkészítő részle­gében dolgozik. Mostanában sókan beszelnek róla, hiszen Aranka volt. az öntőszakma országosan meghirdetett ver­senyének egyetlen női rész­vevője, s a megyei verseny­ben harmadik helyezést ért el.- Mi adla azt az ötletet, hogy benevezzen ebbe a „férfias” versenybe? — Kilenc éve dolgozom itt a gyárban, s nagyon .szere­tem a munkámat. Sok fiatal van nálunk, akikben nagy a tenniakarás. Szereltem volna, s szeretném most is bebizo­nyítani, hogy7 a fiatalokra mindig lehel, számítani. Aranka évekkel ezelőtt már egyszer ért el harmadik he­lyezést a „Szakma ifjú mes­tere” mozgalomban, de akkor még nem volt; szakmunkás- bizonyítványa. s nem díjaz­hatták. Azóta önszorgalom- írót megszerezte azt is. Az öntödében a nők között, egyedül Arankának van meg a szalctnunkás-bizon.vít várivá. —- Nehéz volt a felkészü­lés? — Különösebb gondot nem jelentett., hiszen az iskolában sokat, tanultaim, ami nagy segítségemre volt. Férjem, aki egyébként itt; az öntödé­ben dolgozik:, szántén sokat segített, szakmai, műszaki dolgokban egyaránt. Az. ő se­gítsége nélkül nehezebben ment volna. — Családja mit szólt a harmadik helyezéshez? — Velem együtt örültek, hiszen tulajdonképpen fér- : jeninek is, lányomnak is ré­sze volt benne, mert otthon tanultam, s ehhez nyugalom­ra van szükség és főleg meg­értésre. — Bejutott a teiáileti ver­senybe. Most melyik okoz több gondot. Az elméleti j vagy7 a gyakorlati rész? — Inkább az elméleti. A , gyakorlati, a könnyebbik ol­dala. de az. elméleti kérdé- 1 sektöl kicsit, félek. Erre még ' erősen fel kell készülnöm. I Jó Időbeosztással azonban,! remélem, lesz elég időm rá. !, Állandó délelőttös vagyok. : így kora délután már el tu­dom végezni az otthoni mun­kái. s este aztán nyugodtan tanulhatok. — A sikeres szereplésen kívül mi a legfontosabb vá- , gya ? — Szeretném, ha az 1373-as évben végre megkapnánk a szövetkezeti lakást, amelyre az igényt már évekkel ezelőtt beadtuk. Kint lakunk a pa­pírgyárnál albérletben hosszú évek óta. Család van. a lá­nyom már harmadik oszlá- Ivos. 1 szükség van egy na­gyobb. saját; lakásra. Nem panaszkodhatom. mert jó he­lyen vagyunk, de azért mé­giscsak albérlet. A MÉSZÖV elnökének szo­bájában fontos és hosszú ta­nácskozás fejeződött éppen be Valamennyien ismerjük az ilyen értekezleteket, sazt is tudjuk, hogy a késő dél- utánba nyúló megbeszélés után kiszellőztetjük a ciga- retíal'üstös szobát, jó. mélyet szippantunk a friss levegő­ből. aztán igyekszünk haza. Bizonyára így tett volna ő i.s. A kérésre azonban ma­radt. Tervek, elképzelések A barátságos szobában sok minden szóba került.. Az ün­nep. a készülődés, a hatal­mas forgalom. A MÉSZÖV szerepe a megye lakosságá­nak ellátásában. Az, hogy7 a különböző szolgáltatások ..házhoz szállítása” a falvak­ba olykor milyen nehézsége­ket jelent. Ennek ellenére újabb tervek foglalkoztatják őket. — 133 szövetkezet (laka - lék. lakásszövetkezet, áfesz) tartozik hozzánk — mondja Csege Géza. a MÉSZÖV el- nőké. — ÍR szövetkezetünk társulásában most gépi adat- feldolgozó vállalatot szerve­zünk. 1973-ban kezdi meg működését. Ez a társult szö­vetkezetek anyagait dolgoz­za majd fel, megkönnyítve ezáltal ügyvitelüket, keres- ked ehrt i tevékenyiségüket. Cigarettái dobozt vesz elő, az asztalra teszi. — A közelmúltban egy szövetkezeti küldöttséggel Csehsriováki óban voltam. A lakásépítési és karbantartási szövetkezetek működését. te­vékenységet, tanulmányoztuk. Nagyon sok hasznos dolgot tapasztaltunk. ezek egy ré­■ szét. talán nálunk is megva­iösít.hatnáuik. 1 1 ' ' í Televízió vaov esti munka? Talán Csege Géza lepődik meg legjobban, amikor meg­kérdezem: televíziót néz-e szívesebben, vagy esdi. éjsza­kai munkát vállal? Aztán elmosolyodik. — Értem. Természetesen én is szívesebben nézném oly­kor a televízió műsorát, vagy olvasnék, pihennék, de ha éjszakai munkára oszla­nak be. igyekszem maradék­talanul ellátni. A munkásőr­ségnek megalakulása óta tagja vagyok. Az MHSZ-ben szintén hosszú évek óta te­vékenykedem. Bizony előfor­dult már néhány éjszakai munka, ellenőrzés. ügyelet. Gondolkodik kissé, aztán folytatja: — Egyébként nem olyan vészes ez. Elvállaltuk, szá­mítunk rá. megcsináljuk. Örr_ fegyelem és hozzáállás kér­dése. A tudatos időbeosztás jóleső tartást kölcsönöz, az embernek, azonkívül az effaj­ta társadalmi munka bizo­nyos kikapcsolódási is je­lent . .. Kikapcsolódást a megszokott, napi munka (or- gatagából. Egyébként akár ily'en. akár olyan az a tár­sadalmi munka — végső so­ron valamennyien látjuk hasznát, Jó a kapcsolat Egészen belemelegszik a munka ecsetelésébe, társa­dalmi hasznosságába. — Nem akarok nagy sza­vakat pufogtafcni — mondja •—, de dolgozni csak béké­ben. nyugodt, körülmények között lehet. És e nyugodt körülmények megőrzése nemeseik a katonaság felada­ta. Csege Géza az MHSZ me­gyei törzsében tevékenyke­dik, s a TUB elnöke. A tar­talékosok utóképzését. a kö­zelmúltban vizsgálta meg egy bizottság a központtól. Az 1371. évi jelentés alap­ján ugyanis ez a munka ki­váló minősítést, ért el. Nos. most a helyszínen kei hétig bizottság vizsgálta e tevé­kenységet. — .s igen pozití­van értékelte. —' A MESZÖ\'-né1 egyéb­ként a munkatársak értéke lésénél a társadalmi teve kenyseget, is igyekszünk fi­gyelembe verum. Mi ösztö­nözzük murik® társainkat, ennek következtében 60 szá­zalékuk résed, vesz a szövet­ség életében, ezenkívül lakó­helyükön is dolgoznál. —t Ez a kapcsolat, jó. na­gyon is összeegyeztethető a munkánkká!. Mi járjuk a megyét, szövetkezetéin! kü­lönböző helyeken vannak, az MHSZ-nek is különböző he­lyeken vannak csoportjai, klubjai. Olyan légkört, és felfogást igyekeztünk a szö­vetkezeteknél kialakítani, amely mozgósító, .propagan­dist ikus lehet az MHSZ számára. A kapcsolatnak sok gyakorlati eredménye is van (például a szövetkezet ház­tartási gépkezelői tanfolya­mához az MHSZ adta a szakembereket, az előadókat) * Még hazafele is szavain, mondatain gondolkoztam. Jó kapcsolat;... Ösztönözzük az ilyesfajta társadalmi mun­kát ... Valamennyien hasz­nát látjuk... Ez a munka kikapcsolódást is jelent... Mennyire igaza van! . .. Bcczc Károly Monos Márta Kiss Ernöné, a megyei verseny egyedüli női részvevője. HOL VOLT, hol nem volt, talán az Öperenciás-tenge- ren is tu! volt, de azt hi­szem, hogy annál mégis jó­val közelebb, egy virágzó vá­roska. Ez a város arról volt nevezetes, hogy a benne élő emberek szereitek szorgal­masan dolgozni, tanulni, mű­velődni és szórakozni. Aztán ahogy telt, múlt az idő, mind többen és többen sajátították el a legfelsőbb tudományo­kat és művészeteket. Az egész országban ebben a vá­rosban festették a legszebb képeket, építették a leg­szebb házakat és írták a leg­jobb könyveket. Hálásak is voltak ezért a városatyák. S hogy háláju­kat, megbecsülésüket és tiszteletüket kézzelfoghatóan is kifejezzék, elhatározták, hogy az. írástudó, alkotó mű­vészeknek egy szép clubot létesítenek. Az arany és ezüst tallérok csakhamar össze is gyűltek és rövid időn belül csodálatos otthont teremtették a messzi földön híres művészek számára. A művészet jeles képvi­selni sem maradtak adósak a hálával. Esteienként, összejö­veteleket szervezlek, ahol véleményt cseréltek, vitat­koztak. beszélgettek, előadá­sokat tartottak, szakmai vi­tákat. rendeztek. Egy szó mint száz. második ot(hó­nukra találtak ebben a szo­bácskábán. Vita közben azonban elő­fordul, hogy megszomjazik az ember, s ettől még a, mű- vészek sem mentesek. Így jártak a mi embereink is. Ezért elhatározták, hogy iga­zi. erjesztett szölönediivel és más tüzes italokkal nedvesí­tik meg a kiszáradt torko­VOLT EGYSZER EGY CLUB... hiisóplsori mese, mai iannlstíggal mérgében imigyen szólott: .Márpedigleu holnaptól kezd­ve mindenfajta tüzes víz ki- filtatik a művészet, szem templomából. így is történt.. Hogy is történhetett volna másképp, hisz abban az idő­ben még nem volt demok­rácia, meg kollektív vezetés, hogy valaki szót emelhetett volna. Csak a főnök volt és a tagság. így bizony nem lehetett vitatkozni, nem le­hetett: apellálni. Parancs, az parancs. Az intézkedés legalább olyan körültekintő es meg­fontolt volt, mint azé a meg­csalt férjé, aki mérgében a kerevetet vágta darabokra. TELT. MÚLT AZ IDŐ és a ■ művészek útjai lassan el­váltak. Ki erre, ki arra öb­lögette torkát a gondűző tü­zes vízzel, csak egy kicsit drágábban és öncélúbban. A club azonban néni zárta be kapuit. A főnök teaházává vált. ahol estéjenként egy kis langyos herbalea mellett le- hét emlékezni a régi szép időkre. .!"•) A ranka, m öntöde büszkesége „Kikapcsolódást is jelent...” jön az ellenőr! ■ */ ■ Kedves hagyomány Bod- rBkerésztúron, hogy a Béke i^akszö vetkezet karácson y ly°tt megajándékozza az ’*>ész évi munkában dereka- r‘á helytállt tagjait, alkal- r^iotlait. Az idén már a /^Vetkezet saját erejéből Tített. otthonos berendezésű j kbtermében tartották meg [, Családias hangulatú fenyő- ünnepséget. A megajúndé- n?öttak között ott voltak a kius 1. szocialista brigád Jfíonyai. leányai akik az „811 is rászolgáltak kitünte- i° címűkre. A brigádban [tógozik György Sándorné, . ' az országban elsőnek ;:Tta meg a szakszövet ke­pi tagok közül a Munkaér- e,hrend bronz fokozatát. .f'-'-' asszonyok, lányok igen Jk'tikus ajándékot, ágyne- I’1'huzatot, térítőt kaptak jó Erikájuk jutalmául. karácsonyi ajándék a szakszövetkezetben Icai. Mi tagadás, mindez jó­tékonyan is hatott a club életére. A tüzes vizek meg­oldották a nyelveket, bát­rabbá, szókimondóbbá tet­ték az alkotókat. Élénkültek a viták és látogatottabbak lettek a rendezvények. Az alkotásban megfáradt művé­szek szívesen tértek be egy­két pohár gondűzö, fáradtsá­got feloldó nedűre. Mi tagadás, néha-néha elő­fordult az is. hogy egyesek a kelleténél többet emelgették a krigliket és többet néztek a kancsó fenekére- De hát- édes istenem! Tegye a szi­vére a kezét, akivel még ilyen nem fordult elő. Ám de ezt. nem nézte jó szemmel a főnök. Es egyszer

Next

/
Oldalképek
Tartalom