Észak-Magyarország, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-13 / 293. szám

WZ^dec. f3.,' srerdi» ESZAK-««SfGYARORSZÄG 3 ■BP Mhm$, If tngyatßSsk M legkülönbözőbb ügyek­kel foglalkoznak nap, mint nap az élsőíokú szabálysértési hatóságok. A szabálysértések, száma évente növekszik,-noha a felelősség­re vonás szigorú, a bünteté­sek súlyosak. Milyen szabály- sértések a leggyakoribbak, mennyire veszélyesek a 'ki- sebb-nagyobb kilengések a társadalmi együttélés szabá­lyaira? Ezekre a kérdésekre próbáltunk választ keresni Miskolc III. kerületében, a kerületi hivatal szabálysérté­si csoportjánál. A kerület sokarcú. Terüle­ten épül a város legújabb lakótelepe, a kertszövetkezeti parcellákon a legtöbb hétvé­gi ház, itt vannak Miskolc legnagyobb üzemei és a pe­remrészeken falusias nyugal­mú utcákban élnek az embe­rek. A kerület lakosságának szabálysértési ügyeiről egy­értelmű megállapításokhoz jutni nem lehet. Ugyanannyi a fiatal és a korosabb sza­bálysértő, nincs olyan sza­bálysértési mód, amely jel­lemzőnek mondható. De sok az olyan ügy, amely évek óta gond, amelynek felszámolá­sához gyengének bizonyulnak a meglevő eszközök. Minden intézkedés ellenére megjelen­nek a gyárkapukban a pálip- kaárusok. Legtöbbjük régi is­merőse a szábálysértési cso­port dolgozóinak, van, aki többször fizetett súlyos ezre­seket jogtalan kereskedésért. Az utóbbi időben még veszé­lyesebbé vált a zugárusok cselekménye. Ügy próbálják kihasználni a törvény adta lehetőségeket, hogy fiatalko­rúakkal, saját gyerekeikkel bonyolíthatják ügyleteiket. A fiatalkorúakkal szemben ugyanis enyhébbek a bünte­tések, s csak többszöri rajta­vesztés után következik a sú­lyosabb felelősségrevonás. Egészen friss ügyek is ta­núsítják, hogy a vásárlók megkárosítása a gyakori sza­bálysértések közé tartozik. Egy-két milliméter ital, né­hány gramm kávé miatt so­kan kerülnek a szabálysértési hatóság elé. S elég sok lejárt szavatosságú élelmiszert is találnak a társadalmi ellen­őrök az üzletekben. A-minő­ségi és mennyiségi szabályok megsértőinek büntetése 5 ezer forintig terjedhet, de leggya­koribbak az 500—800 és ezer ^ forintos büntetések. Szeren­csére, az ilyen ügyekben ke­vés a „visszaeső”, a boltveze­tők, eladók az első „kellemet­lenség” után levonják a ta­nulságot. Az elmúlt esztendőben jó néhány akta készült az enge­dély nélküli garázsépítkezé- sek miatt. Az idén ez a fajta szabálysértés már elenyésző a kerületben. Annál több vi­szont az igazolatlan iskolai mulasztásokért megbírságolt III. kerületi szülő. November végéig KM esőiben szabott. ki büntetést ilyen esetek miatt a szabálysértési cso­port. Csaknem ennyi esetben történt szándékos rongálás. Többnyire vendéglátóhelyek üvegajtajait, ablakait törik ki ittas emberek, akik né­hány nap múlva szégyen­kezve fizetik meg a bünte­tést. A III. kerületben a sza­bálysértések száma növek­szik — többé-ltevésbé ará­nyosan a kerület lélekszámú­nak növekedésével, az új la­kások gyarapodásával. Az új bérházak falai köztudottan •vékonyak, nyilván ennek is sok köze van a megszaporo­dott csendháborítási pana­szokhoz. A csendháborítókra ötezer forintig róható bünte­tés. bár a gyakorlat azt iga­zolja, hogy kisebb összegű pénzbüntetésekkel is el lehet érni a kívánt eredményt. S z évszakok váltakozásá­val ismétlődnek egyes szabálysértések. Nyá­ron ugrásszerűen megnövek­szik a jogtalan legelteté­sekért járó felelősségrevonás. Ilyenkor, karácsony' előtt a fenyőlopások rontják a sza­bálysértési statisztikát. Az eljárás szigorú: egyetlen íe- ny'őfa ötezer forintba is ke­rülhet! A tél, a hóesés pe­dig á gondatlan háztulajdo­nosokra hoz minden évben kellemetlen napokat. 1. sy. A DÉLUTÁNI MŰSZAK Egy' készülék és öt szám­jegy a segítőtárs. Mire az utolsó hívójelet is fogadja az automata, a vonal túlsó vé­gén már emelik a kagylót, s elhangzik a világ minden tá­ján, minden nyelvén egyfor­ma szó: halló!... Ettől a pillanattól kezdve az áram­körön át „utazik” a kérdés és „érkezik” az információ, a szó, a beszéd ... A minap — csak úgy' talá­lomra — négy' telefonszámot tárcsázva, arra voltunk kí­váncsiak: mivel, hogyan le­lik egy délutános műszak? ... 15-885 Ady-híd, a (212-es) fűszer­es csemegebolt. Az üzletve­zető helyettese jelentkezik. — Jánosi Gy'ula. Paran­csoljon ... Nem tiltakozik, nagyon udvariasan és tömören már mondja is — a kérdésre — a délutáni műszak rövid krónikáját. — Csúcsidőben vagyunk. Nagy a forgalom. Ilyenkor, négy' óra után mindig ez a helyzet;. S most, az ünnepek előtt különösen. Közben áru is érkezett, tart az átvé­tele. — Hiánycikk? — leérd ez vissza. — Az nincs. Igaz, hogy' fügéből keveset kap­tunk, de ígérték: még hoz­nak. Datoly’át is. Minden te­kintetben igyekeztünk jól felkészülni. Két és fél milli­ós árukészletünk van. amit folyamatosan pótolunk, ha valami kifogyóhan van. Legalább hárommilliós havi forgalomra számítunk. — Gond. baj? — Egyelőre nincs. Jói bír­juk az iramot, senki sem hi­ányzik, teljes a létszám. — Hogy' milyen esemény' történt? — ismétli meg a kérdést. Gondolkodik egy ideig. Csak a y'onal zúg, recseg, de gyorsan le is tisztul. — Az történt — meséli —, hogy' az együk vásárló letette az ajtónál a táskáját. El­tűnt. Kulcsok ás autóbusz- bérlet: volt benne. A címét felírtam. Kazincbarcikán la­kik. Mint mondta: nem a táskát sajnálja. A bérlet és a kulcs a fontos. Megígér­tem : ha netán előkerül az ei/veszett holmi, értesítem... Kártevők mikroszkóp aSatí Segítség a megye mezőgazdaságának A közelmúltban, hírt ad­tunk róla, hogy megkezdték a beköltözést a Borsod me­gyei Növényvédő Állomás korszerűen felszerelt új köz­pontjába. Miskolcon, a Szent- péteri kapui városrészben, a növényvédelem e 15 milliós költséggel létesített, valósa- gos bázisában már megkez­dődött a munka. Megyénk mezőgazdasága, amely évente százmilliós ér­tékek megmentését köszön­heti a növényvédelemnek, s így közvetve, de nem egy esetben közvetlenül is a nö­vényvédelmi állomásnak, még nagyobb segítséget várhat a jövőben az új létesítménytől, különösen a korszerűen fel­szerelt laboratóriumoktól. — Laboratóriumaink, s kü­lönösen felszereltségük az ed­diginél sokkal jobb munka­körülményeket, sokoldalú le­hetőségeket biztosítanak szá­munkra — mondja Nádiéi’ Miklós, a Borsod megyei Nö­vényvédő Állomás igazgatója. — Nemcsak a növényvéde­lem, hanem a környezetvéde­lem megjavításához is több segítséget tudunk nyújtani. — Üj és igen lényeges fel­adat vár például a növényvé- dő-szermaradvány vizsgáló laboratóriumra. Ilyen többek között a növényvédőszerek lebomlási idejének pontos meghatározása. E vizsgálatok segítségével tudjuk pontosan megállapítani az élelmezés- és munkaegészségügyi vára­kozási időket, s pontosan meghatározni a biológiai ha­tástartamot. A biológiai laboratórium jelentőségéről elmondta az igazgató, hogy feladata első­sorban a megyénket érintő legfontosabb kultúrákat ká­rosító kártevők, kórokozók és gyomok biológiájának leg­jobb megismerése, a megyei körülmények között. Ezen túl­menően természetesen fela­data az okszerű védekezési technológiák kidolgozása, amit azután a szak tanácsadó- hálózat átad, eljuttat a ter­melőüzemekhez. A biológiai laboratórium egyik további fontds feladata, hogy kiépítse a károsítok műszeres előrejelzési üzemi hálózatát. Erre elsősorban a gyümölcsösökben és a szőlő­kultúrákban van szükség. Ez a hálózat nagyban hozzájá­rul, hogy olcsóbbá és gazda­ságosabbá tegyék a nagyüze­mi gyümölcs- és szőlőter­mesztés védekezési költségeit. A még igen gyakori program- szerű, kevésbé megbízható és nagyon költséges védekezé­sek helyett, a legoptimálisabb időben végrehajtott, sokkal hatásosabb védekezések lehe­tőségét. teremti meg a műsze­res előrejelzés. A biológiai laboratórium szerves részeként működő karantén laboratóriumra is fontos feladatok várnak. Itt elsősorban azokat az úgyne­vezett karantén károsítókat igyekeznek felderíteni, ame­lyek a megyében és az or­szágban még nem honosok. Itt kell megemlíteni, hogy az állomás munkájának szerves és mind fontosabb része a határállomásainkon végzett növényvédelmi szolgálat. Évente több ezer, sőt több tízezer vagon export-, illetve importszállítmány növény- egészségügyi vizsgálatát vég­zik el. Ha e szállítmányokban vagy bárhol másutt kaíantén kártevőket észlelnek, a töme­ges elszaporodás és a károsí­tás megelőzésére zárlati rend­szabályokat alkalmaznak. Végezetül azt is megtudtuk, hogy tovább kívánják fokoz­ni a. hatósági tevékenységei, elsősorba n a vegyszerek' táro­lása és felhasználása tekinte­tében. Nagy szükség van erre az emberegészségügy és az egész környezet megóvása céljából, hiszen évente mint­egy 10 százalékkal emelkedik a különböző mérgeket tartal­mazó növényvédőszerek fel- használása. Igpf > Két nappal a kitűzött határidő előtt próbaüzemei az utolsó (ötödik) gépegység a gyöngyösvisontai „Gagarin” Hőerőmű­ben. 14-731 Ádám Mátyást, a szállítási üzem vezetőjét, egyben a vállalat párttitkárát sikerült „utolérni” a telefonnal. — Mint arról az Észak- Magyarország már hírt is adott — kezdi a röpke in­terjút — december 16-án kéthetes nagyjavításra áll le a vállalat. Erre az időpontra teljesítjük az évi tervet is. S hogy a nagyjavításkor semmi fennakadás ne le­gyen. „gőzerővel” javítjuk — a belső anyagmozgatáshoz — a szállítóeszközöket. Ezzel vagyunk elfoglalva most, a délutános műszakon is. Per­sze. más munkákat sem ha­gyunk félbe. A jövő hét ele­jétől az egyéb járművek karbantartására is sor kerül, hiszen fejlesztési alap hí­ján csak 1974-ben gondolha­tunk akár egy targonca vá­sárlására is. Éppen ezért a rendelkezésre álló jármű- ^parkkal és szálhtóeszközök- kel kell számolnunk, ami megköveteli a gondos, kö­rültekintő karbantartásukat is. Egyébként ezen a dél­utánon, a műszak kezdetén erről beszélgettünk égj' röp- gyűlésen a dolgozókkal is, akik megígérték: mindent el­követnek. hogy „szó ne érié” a szállítási üzem háza táját. A Lenül Kohászati Művek központja pillanatok alatt kapcsolja a martdnacélmű- vet, ahol a délutános műszak üzemvezetője, Jan ovi cs Géza szól bele a telefonba. Az első mondat, ami a munkát illeti az, hogy minden rend­ben. A nyolc kemence za­vartalanul dolgozik. az anyagellátás kifogástalan, s nyolc órás műszak alatt 150 tonnát „bepótolnak” a lema­radásból is, ami — az évi tervhez viszonyítva — négy­ezer tonnára tehető. .— Az év légéig még több mint két hetünk van — mondja. — Törlesztjük az adósságot. Ezzel az ígéret tel búcsú­zik, ami december 21-ére tettekké érlelődik majd. 17-621 37-131 A Mezőgazdasági Gépgyár­tó és Szolgáltató Vállalatnál — Jól kezdődött a műszak — felel azonnal Ilkó János főművezető a drótgyárban, a huzalmű I. gyáregységében. — Fizetés volt, zárfizetés ... Egyébként minden rendben — folytatja. — A héten nem lesz anyaghiány, ami annak is köszönhető, hogy vasárnap elvégeztük az acélhuzalok gyártásához szükséges alap­anyag felületi kezelését. Té­teles megrendelések teljesí­tésén dolgozunk. Nagy se­gítség: 5 darab felújított géppel rendelkezünk, amiből négy már teljes kapacitással üzemel, az ötödik még bejá­ratos ... * A körtelefon tehát nem volt hiábavaló. Mindenütt nyugodt légkörben, nagy lendülettel és derekas helyt­állással dolgoznak. T. F. Cnbnin tartotta magát wtmüiy egy téves nézet, szemlélet, hogy ilyenkor, tél- időben a parasztemberek be­húzódnak a jó meleg kony­hába: pipázgatnak, beszélget­nek, politizálnak az ország, a világ dolgairól, a vásáro­kon kialakult árakról. Ez bi­zony régen sem volt igaz, ma pedig különösen ném az! Munka — még akkor is, ha az emberek dolgát a mező- gazdaságban is sokféle gép segíti — bőven van. Tegnap, Miskolctól Leninvárosig, hét termelőszövetkezet hátárán keresztül éppoly lázas tevé­kenységgel találkoztunk, mint a legnagyobb nyáridőben. Változás talán abban_ van. hogy meglehetősen sűrű köd ült a tájra: a gépeket nem­igen láttuk, csak a motorok zaját hallottuk. Amíg az idő engedi, to­vábbra is nagy lendülettel végzik az őszi mélyszántást; máshol trágyát szórtak, só­dert. hordtak a betakarítás ideién megromlott utakra, és találkoztunk olyan géppel Is, amely bérmunkában szállí­totta a sódert, és a főútvonal mentén koboztól- fel. hogy amikor havasra, jegesre változik a természet biztosí­tani tudják az utakon a for­galmat. Nagy és fontos időszak kö­vetkezik a termelőszövetke­zetekben: a zárszámadó köz­gyűlések ideje. Mind láza­sabb tevékenység folyik az irodákban is; forgalomban van most minden számla, minden tétel, hiszen néhány hét múlva a vezetőségnek a tagság elé keli állnia, számot adva az esztendő gazdasági eredményeiről és megindo­kolni: egy-egy munkaegység­re miért ennyi, miért annyi jut... Nemcsak Miskolc és Lenin- város között, hanem a megye minden szövetkezeti gazda­ságában ezt láthatjuk, ugyan­azt mondhatnánk el minden termelőszövetkezetről, amit például Ongán is, a Petőfi nevét viselő közös gazdaság­ban tapasztaltunk. Itt is az esztendő eredményeinek fel­mérése előtt állnak. Ebben a gazdaságban az idén az elsők között végeztek a megyében a legnagyobb nyári munká­val. az aratással. Országosan ez harmadik helyezést; jelen­tett. és már most azon mun­kálkodnak, hogy jövőre sem adják alább az idén felállí­tott mércénél. Ezért például tervbe vették, hogy felújítják a szocialista brigádmozgal- mat. 1970-ben a kitűzött cél­feladatok elvégzéséért — kü­lönféle anyagi nehézségek miatt — nem tudtak juta­lompénzt fizetni, s bár a bri­gádok nagyon derekasan dol­goztak, az erkölcsi elismerés mellett fontos lett volna a jól végzett munka anyagiak­ban kifejezett nyugtázása is. A mozgalom akkor elsorvadt. Három brigád — az egyik a gépcsoportnál, a másik az állattenyésztésnél, a harma­dik a növénytermesztésben — tervezi a mozgalom felújítá­sát, a munkához • tulajdon­képpen már hozzá is fogtak, és vágható, hogy a termelő­szövetkezet többi dolgozói is csatlakoznak hozzájuk. De térjünk vissza tegnapi kőrútunkhoz: Görömbölyön, Mályiban, Nvékládházán. Műhibán, Nagycsécsen. Sajó- szögeden. Leninvárosban ugyancsak a zárszámadásra készülnek, miközben a gazda­sági udvarokon, tsz-tanyákov is sok. ember kap munkát, örvendetes, hogy mindenfelé fásítanak, a takarmányos kazlak, ólak körül rendet csinálnak. Az őszi betakarí­tás nagy lendületében nem­igen jutott az ilyen munkára dolgos kéz, de most már egy­re több ember szabadul fel, akik munkát kérnek. Meg aztán: ki tudna tétlenül ülni otthon, mikor látja, hogy a tsz portáján mennyi tenni­való van... S ha mégis S£rk,ü pok, ha beköszönt a nagy tél, akkor sem unatkoznak majd a politizálni szerető embe­rek. Minden faluban meg­szervezték a pártszervezetek által irányított téli foglalko­zásokat, ahol pártállásra való tekintet, nélkül minden ér­deklődő bekapcsolódhat a különféle témákat tárgyaló vitába, hiszen ez köztudott — ha ideje engedi, a paraszt- ember is szívesen roeghánvja- veti az ország, a világ dol­gait. De csak ha már fagvba- télbe dermed a föld, mert addig — mint mondják — az első. amiből élünk: a munka. Onodvári Miklós V SZIBÍLTSÉRTÖK Mim Willi u i| iófíÉfi ion TEL ELŐTT

Next

/
Oldalképek
Tartalom