Észak-Magyarország, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-13 / 293. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4

»

1972. dec. 13., szerda

HARMINCEGY FILMET VÁSÁROLTUNK

Amint a MOKÉP tájékoztatott, a közelmúltban magyar fiimátvételi delegációk jártak Moszkvában, Rómában és Brnóban, és 31 különböző filmet vettek át magyarországi forgalmazásra.

Kilenc szovjet film

Moszkvában 9 filmet vásárolt a delegáció. Georgij Jungvald-Hilkevics rendező filmje, a Vakmerőség izgalmas, érdekes történet a fasiszta megszállás idejéből. A főszereplők között találjuk a Felszabadítás sorozatból ismert Nyikolaj Oljalint és Borisz Zajden berget. Villen Azarov rendező filmje is a második világháború idején játszódik, hőse egv szovjet felderítő, a címe Háború a háború után. Az Üzbegfilm Stúdióban készült Ravil Ba- tírov rendező alkotása, a Visszavárunk, fiú!, amely egy fiatal munkásról szól, aki egyik napról a másikra felelős beosztásba kerül. Naum Birman rendezte Az énektanár című filmet, amelynek középpontjában éneklő gyerekek, dalosversenyek állnak.

Borisz Vasziljev kisregénye, a Csendesek a hajnalok. nálunk is ismerős. Színpadi változatát nagy sikerrel játssza Pesten a Mikroszkóp Színpad. Sztanyisz- lav R.osztockij most filmet: készített a kisregényből, s nemsokára láthatjuk. A Be- loruszfilm Stúdióban készült Vjacseszlav Nyikiforov rendező Jégmadár című filmje, amelyben mai fiatalok kutatják egy hős nyomait, egy partizánét, akiről kitűnik, hogy közöttük él. Egy kedvelt népi legenda zenés feldolgozása a. Kazahfilm Stúdió új filmje, Szultán Hod- zsikov munkája, a Kiz-Zsi- bek. Alekszander Ptusko rendezte a Puskin elbeszélő költeménye nyomán készült kétrészes filmet, a Ruszlán és Ludmillát. Végül megvásároltuk Larissza Sepityko munkáját, a Te, meg én című filmet, amelynek középpontjában két barát, egy asszony, a hivatás és a választás áll.

Csehszlovákiából véltük

Brnóban nyolc csehszlovák filmet vásároltak filmátvételi szerveink. Maruska Ku- deriková 22 esztendős morva kommunista lány történetét dolgozza fel az ... És köszöntőm a fecskéket című film. Kuderiková fiatal színésznő volt, akit egy film befejezésére egy időre kiengedtek a náci koncentrációs táborból. A szerepet annak biztos tudatában játszotta el, hogy utána meg kell halnia. Ugyancsak a második világháború alatt játszódik Óta Hofman és Karel Kachyna gyermekfilmje, az Egy vonat az égi állomásra. Ján Ocenásek Sánta Orfeusz című elbeszéléséből készítette új filmjét Vladimír Ccch rendező. Címe: Lakodalom gyűrűk nélkül. Morgiána címmel A. Grin írásából rendezett filmet Herz, Ja- roszlav Mach pedig Aranylakodalom címmel alkotta meg filmjét, amelynek hőse egy nyugdíjas bányász, aranylakodalma előestéjén úgy leissza magát fiával, hogy átalussza a jeles napot. Második világháború, anti- fasziszta, idegenlégiós film Zdenek Brynych rendező Oázis című munkája, amelynek külső felvételei a Karakum sivatagban és a Mali Köztársaságban készültek. A második világháború befejezése után játszódik Elő Ha- vetta rendező Mezei liliomok című filmje. Az átvett csehszlovák filmek sorát Vera Plivová-Simková gyermekfilmje, a Hófehérkéért zárja.

Oia^z alkotok munkái

Erőteljes politikai mondanivalót hordoz Stefano Van- zini rendező A rendőrség megköszöni című bűnügyi története. Párválasztásról, házasságról, válásról szól Pietro Germi Alfrédo. Alfredo című vígjátéka. Női főszereplője Stefánia Sandrelli. Két kitűnő gyermekszereplővel operál Carlo Lizza- ni rendező Fekete Torinó

című bűnügyi történetében, ! amelyben két kisgyerek igyekszik bizonyítani édesapja ártatlanságát.

> Anoolok, franciak,

amerikaiak

A brnói nemzetközi filmfórumon fii Írná tv ételi delegációnk további 11 nyugati filmet is megvásárolt. Angol, francia, amerikai szerzők munkáiból kerültek ki az itt vásárolt filmek.

Az angolokat John Mac- Kenzie rendező Valeria című, fiatalokról, a vallás és a kötelezettség kapcsolatairól, a felelősség nélküli sze- j relem problémáiról szóló filmje, és Jack Couffer bizonyára sok állatbarát szívét megdobogtató új Elza- történeíe, a Szabadon élni képviseli.

Amerikából származik a Kabaré című, 1931-ben a fa- sizálódó Berlinben játszódó filmmusical, Bob Fosse ren- | dezése, a Nel Stuart alkotá- i sa Az egyes magányos szám című, egy férjétől elhagyott naív asszony boldogságkereséséről szóló történet, a Peter Bogdanovitch rendező Mi baj, doki? című filmvíg- játéka, és a James Thurben nemrég elhunyt amerikai humorista-karikaturista munkái alapján, Nel Shavelson rendezésében készült Férfiak és nők háborúja, valamint Simon Trever dokumentumfilmje, az Afrikai elefánt. I

Végül négy francia film j szerepel az átvett filmek listáján. A Paulina 1880. a i XIX. században játszódik, rendezője Jean-Louise Ber- tolucelli; A gyilkosság, az gyilkosság a címe Étien Parier kitűnő alapötletre épült tragikomédiájának, Roger Pigaut bűnügyi vígjátékot rendezett Hárommilliárd, lift nélkül címmel, végül Yvés Boisset rendező Balszerencsés Alfréd című filmje szerepel az átvett alkotások sorában.

Számvetés az építőművészeknél

A Magyar Építőművészek Szövetségének észak-magyarországi csoportja ma tartja taggyűlését Miskolcon. Az év végi taggyűlés a számvetés ideje. Ifj. Horváth Béla, a csoport titkára terjeszti elő a beszámolót az 1972- ben végzett munkáról, illetve rendezvényekről, és ismerteti a következő évi muiikatervet. ;

A most záruló évben ed- , dig 20 rendezvényt tartottak 1 meg, ma vezetőségi ülés és . taggyűlés lesz, 15-én, pénte- , ken pedig egy szakmai an- | két, s ezzel 23 'rendezvénynyel zárul az idei munka mérlege. A rendezvényeken mintegy hatszázan vettek részt.

Ha áttekintjük az elmúlt év ankétjainak, tanácskozásainak sorát., szembetűnik az a törekvés, hogy a napi gyakorlaton kívül a szövetség nagy mértékű kitekintést kíván biztosítani tagjainak az ország más területén jelentkező építőművészeti mozzanatokra, jelenségekre, a nagyvilág építőművészeti újdonságaira. Sőt, társtudományok és művészetek újabb kutatási eredményeire is. Ezek az ankétok, előadások természetesen nem pótolják a személyes tapasztalatszerzéseket, de nagyban segítik az ilyen irányú ismeretek bővülését. Érdekes vonása volt az 1972-es év rendezvényeinek a korszerű iskola- építés felé fordulás, az építésügy gazdasági kérdéseinek és az építőipari áraknak megvitatása is. Az előadók között ott találtuk többek között Simor Jánost, az építésügyi és városfejlesztési miniszter helyettesét, dr. Major Máté akadémikust, valamint az építőművészet legjobb országos és helyi : képviselőit. A munkatervet . erre az évre nem sikerült egészében valóra váltani, több tervezett előadás szervezési okok miatt elmaradt, illetve a következő esztendőre tolódott.

Az 1973-as munkaterv rendkívül gazdag. Harminchat témát ölel fel, de eleve túlméretezettnek látszik. Éppen a már említett szervezési nehézségek miatt tartja szükségesnek a helyi csoport a bizonyos mértékű felültervezést.

íj

Ezer voltos lelkesedéssel

Fizikai szaktanterem Kazincbarcikán

— Sorosan kössétek be a három izzót! Készen 'vagytok? Most mérjétek a feszültséget! — hangzik a tanári utasítás, s nyomban 12 kisdiák hajlik kapcsolótáblája fölé. Fürge kis kezek nyomán villannak az izzók, billen az. ampermérő mutatója.

A Kazincbarcikai Központi Általános Iskola fizikai szaktantermében a fizika szakkör tagjai tartják foglalkozásukat Pólyák István tanár vezetésével. Egyébként minden fizikaórát ebben a teremben tartanak, ahol az összes általános iskolai fizikai kísérlet elvégezhető. Kazincbarcikán

azért is nagy jelentőségű éz. mivel a városban közép- és felsőfokú műszaki iskola is van, s a tanulók már az általános iskolában jó alapképzést kapnak a továbbtanuláshoz.

A tanterem vajmi kevéssé hasonlít a hagyományos fizikai előadókhoz. A padok helyét fémvázas asztalok foglalják el, mindegyikük

műszerfallal felszerelve. A 36 tanulóra tervezett teremben minden gyerek saját maga végezheti el a fizikai kísérleteket.

— A berendezés tanárok és diákok munkája — mondja Pólyák István szaktanár. — Még a nyáron kezdtük el a műszerfalak szerelését, a terem áramosítását. A BVK- tól és a vegyipari automatizálási főiskolától kaptuk a kiselejtezett műszereket, amelyek egy kis leleményességgel, átalakításokkal most kísérleti eszközökké „léptek elő". Az órán a tanár vezérlőpulton irányítja a kísérletezést, ellenőrzi a gyakorlatok helyességét.

A tanári vezérlőasztal tervezése és kivitelezése Barna Béla, az iskola politechnika tanárának munkáját dicséri. Az erősítőberendezéssel, különféle árammérőkkel ellátott vezérlőpulton az összes nyolcadik osztályos fizikai kísérlet elvégezhető. Barna Béla tanár úr rögtönzött bemutatót is tart, hadd lássuk, mire képes a gép.

— Ha a tanuló rosszul végzi a kísérletet, rövidzárlat keletkezik, s a gép hangos berregésbe kezd — magyarázza közben.

—• Gondolom, a szaktanteremben tartott óráknál a hagyományos óra,típus is módosul ...

— Lényegesen nagyobb a tanulók önállósága, mint az eddigi órákon — helyesel Pólyák István. A tanuló nemcsak a számonkérésnél, hanem az új anyag tanításánál is önmaga győződik meg a kísérlet eredményéről. Mivel az elmélet helyességét manuálisan is ellenőrzi, fejlődik a kézügyessége, jártasságot szerez a gyakorlati fizikában. A gyerekek itt olyan műszerekkel dolgoznak, amilyenekkel a mindennapi életben, gyárakban és üzemekben találkoznak majd.

— Szeretik a gyerekek a fizikát ?

— Szívesebben is tanulják, amióta ilyen korszerű körülmények között tanítunk. Az oszcilloszkóp és az epidiaszkóp, mint szemléltetőeszközök, ma már nélkülözhetetlen kellékei a modern fizikaóráknak. A gyerekek azért is szeretik ezeket a gépeket, mert mindegyikről tudják, milyen elv alapján működik.

— A szaktantermi oktatásnál a tantárgyi koncentrációra is lehetőség nyílik?

— Elsősorban a műszaki ismeretek és a fizika összekapcsolása valósul meg a kísérleteknél. A mérési eredmények kiszámításánál pedig a számtani ismereteket használják fel a tanulók.

A szaktanterem egyik érdekessége a „feleltető gép”, : Ez a „csodaszerkezet” a gye- l rekek kedvence. Elkészítése egyszerű.

— A „feleltető gép” tulajdonképpen a számítógépek elve alapján működik: két áramkörös kapcsoló variációján alapszik — magyarázza Barna tanár úr. — A vezérlőpulton a tanár „beprogramozza” a kérdést, a gyerek pedig a táblán gombnyomással felel. Fia valamennyi kérdésre a megfelelő gombot nyomta meg, vagyis a helyes választ adta; zár az áramkör, s kigyullad egy hatalmas piros ötös.

Beszélgetésünk ideje alatt a szakkörösök önállóan kísérleteztek. Fegyelmezetten, elmélyülten dolgoztak, s szorgalmuknak minden bizonnyal meg lesz az eredménye: ebben a tanévben sok piros ötös gyullad még ki a kazincbarcikai fizikai szakta n te rém ben.

Mikes Márta

VADÁSZ

Mezey István tusrajza

L

assacskán befejeződik a munka a földeken — a nehezén már túl is jutottak — s a tapasztalatok szerint ilyenkor egyre többen, s gyakrabban térnek be a falun élő emberek közül a művelődési házakba, a könyvtárakba. Mert a falusi köz- művelődésben a munka „dandárja” a téli időszakra esik, amikor az emberek jobban ráérnek, s talán megpihenni is elmennek a művelődési házba. Tavasszal, amikor megkezdődnek a munkák a földeken, nyáron, amikor aratni kell, s ősszel, amikor kukoricát törni, szüretelni és szántani, ismét nehezen mozdíthatók a falusi emberek. De a tél szabad .időszak a művelődés számára, s ilyenkor igénylik is az emberek a megpihentető szórakozást, kikapcsolódást, talán még az olvasást is.

Objektív tények ezek, amelyeket a művelődésügynek a közművelődési házaknak, a könyvtáraknak mindig ajánlatos figyelembe venni munkájuknál, azaz, ilyenkorra lehet igazán aktív, gazdag programot szervezni. És nem mindegy, milyet. Eredendően követelmény, hogy a falusi emberekhez szóljon, köny- nyedebb — s ez nem jelent színvonalbeli engedményeket — formában, klubszerűén, mert többnyire nehezen oldódnak, s ebből következően ez felel meg nekik a legjobban. Ilyenkorra lehet tervezni író—olvasó találkozókat, irodalmi műsorokat, munkájukhoz kapcsolódó, s egyéb ismeretterjesztő rendezvényeket. Sok helyütt hagyományosan megvannak a falusi téli esték, amelyeknek egy-egy programján csakúgy

szóba jönnek a világ eseményei, mint szűkebb dolgaik.

Igaz, az elmúlt időszakban már tapasztalható volt — s ebben a Röpülj páva! mozgalom nagyon szép eredményeket ért el —, hogy a falusi közművelődési munka, a falusi közművelődés kitágította időhatárait, jószerével az év majd minden hónapjára. De még mindig igazság a már említett objektív tény: falun az embereknek télen van szabad idejük, amikor a munka is kevesebb, és nem is olyan fáradtak. Ezt bizonyítják a statisztikai számok is, a művelődési házakban csakúgy, mint a könyvtárakban. Több a betérő látogató, több az olvasó és a kölcsönzött könyvek száma. S a tél már kopog az ajtón. Az igazi, szív- vel-lélekkel népművelők és könyvtárosok már felkészültek rá. Mert tudják, ilyenkor, sokat nyerhetnek és sokat veszthetnek. Ha érdekes, izgalmas, az embereket megkapó és megfogó programokat tudnak biztosítani, akkor a művelődésügy számára újabb látogatókat nyerhetnek nemcsak a téli időszakra, hanem akkorra is, amikor munkából fáradtan térnek haza. Ha pedig nem készülnek fel eléggé, s nem tudnak újat nyújtani az embereknek, a közművelődés nagyon sokat veszít. Érdeklődőket, időt áldozókat.

A fiatalok többnyire az év minden hónapjában látogatói a művelődési házaknak. Öle megszokottabb látogatók, de az idősebbek többnyire télen mennek eb így elsősorban — bár nem kizárólagosan — rájuk kell gondolni.

Os. A.

„Kell a jó könyv"

Lezárult a Magyar-Szovjet Baráti Társaság „Kell a jó könyv” címmel meghirdetett olvasópályázata. Ebből az alkalomból kedden a SZOT székházában záróünnepséget tartottak. Ezen megjelent dr. Garamvölgyi József művelődésügyi miniszterhelyettes, Nagy Mária, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság főtitkára. Földvári Aladár, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke, hazai társadalmi politikai, művészeti életünk számos kiválósága. Ott volt az a szovjet delegáció, amely a Szovjetunió megalapításának 50. évfordulója alkalmából sorra kerülő ünnepségekre látogatott hozzánk, valamint a budapesti szovjet nagykövetség képviselője is.

Dr. Kardos László, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság alelnöki elmondta, hogy a tavaly októberben kiírt pályázatra ez év október 1-ig csaknem 75 ezer pályázati

lap érkezett be, A verseny - zők közül 35 ezren küldtek be helyes megfejtést.

— Örvendetes, hogy a 75 ezer vállalkozó kedvű versenyző többsége- munkásfiatal és diák — mondotta dr. Kardos László.

Dr. Garamvölgyi József művelődésügyi miniszterhelyettes „szocialista kultúráért” kitüntető jelvényt adott át a „Kell a jó könyv” mozgalomban különösen eredményesen tevékenykedett hat könyvtárosnak. Nagy Mária, az MSZBT főtitkára pedig nyolc könyvtárnak a társaság aranykoszorús plakettjét adta át.

Az ünnepség befejezéseként sorsolták ki a 35 ezer helyes válaszadó között az* a 145-öt, aki értékes nyereményhez jutott. Az első díjat, egy Zsiguli személygépkocsit Homoki Lajos, vértes- acsai lakos nyerte.

Tanárok és diákok maguk készítették

lél, falu, művelődés