Észak-Magyarország, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-13 / 293. szám
XXVIII. évfolyam, 293. szám Ara: 80 fillér Szerda, 1972. december 13. VfLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! KSH A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Az országgyűlés napirendjén Az 1973. évi költségvetés FaEuvégi Lajos és Pullai Árpád beszéde Kedden délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés téli ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losoncéi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fach Jenő, a kormány elnöke, Aczél György, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, ott voltaic a Központi Bizottság titkárai, és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megemlékezett az elhunyt dr. Mihályit Ernő ország- gyűlési képviselőről. Az országgyűlés néma felállással adózott dr. Mi- hályfi Ernő emlékének, amelyet jegyzőkönyvben örökített meg. Apró Antal ezt követően bejelentette, hogy az Elnöki Tanács az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően bemutatta az országgyűlésnek a legutóbbi ülésszak óla alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését. Ezt. valamint az 1973-ban esedékes tanácskozásokról szóló elnöki tanácsi bejelentést az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Az országgyűlés ezt követően elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. 1. Az 1973. évi állami költségvetésről szóló törvény- javaslat. 2. A népgazdasági tervezésről »zóló törvényjavaslat. 3. Az Elnöki Tanácsban megüresedett hely betöltése, az űj építési és közlekedési állandó bizottság megválasztása, valamint a különböző bizottságokban megüresedett helyek betöltése. 4. Interpellációk. Ezután napirend szerint megkezdődött: ,a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása, Faluvégi Bajos pénzügyminiszter emelkedett szólásra. A gazdasági építőmunka ' fő követelményei Falu végi Lajos pénzügy- miniszter expozéját így kezdte: A Magyar Népköztársaság 1873. évi költségvetéséről fzóló törvényjavaslat beter- •jesztése alkalmat ad arra, hogy egyszersmind áttekintsük a TV* ötéves terv. végrehajtását is. Ezután így folytatta: Az első, majd a második évben lendületes gazdasági fejlődés bontakozott ki, oár nehézségek és feszültségek is előtűntek. G azdaság- politikánk vonala töretlen: mányítási rendszerünk alapelvei helyesek, kiállták a gyakorlat próbáját. Ennek is köszönhető, hogy 1972-ben ® gazdaság egyenletes fejlődéséről számolhatunk he. Termelékenység és EialÉkatiyság A gazdasági építőmunka lö követelményei 1973-ban a következők: 1. A fejlődés járjon együtt a termelékenység és a hatékonyság további jelentős nö- vekedésével, folytatódjék a t&zdaság szerkezetének kor- s2erűsítése. 2. A nemzeti jövedelem 'elhasználásában érjük el az ötéves tervben körvonalazott « arányokat, ezért a felhat"•riáti axp- még mindig ?rsak mérsékelten növekednék. a fogyasztás bővülése adjon módot életszínvonal- Oolítikai céljaink valóra válásához, mindenekelőtt ahhoz, hogy az állami ipar és építőipar munkásainak reálbére és reáljövedelme az átmosnál gyorsabban emelkedjék. 8. Tovább erősödjék az or- ^ág gazdasági, külkereske- oelmi és pénzügyi egyensú. Az 1973. évi népgazdasági mfv, a gazdaságfejlődést átfogóan mutató, bruttó nem- ?eti termelés 5,5—G százalékos növekedésével számol. : A termelés bővülése a kernzetí jövedelem 4,5—5 Százalékos növekedéséi ala- P°zza meg. . A költségvetés forgalmi- : Joó-bevételeit a dohányáruk L's az égetett szeszes italok fogyasztói árának elhatározott emelése több mint 1 milliárd forinttal gyarapítja-, A lakosságtól származó bevételek a jövedelmeit bővülése alapján és a gépjárműadó emelése folytán nőnek. Az új adótételeket a kisebb és közepes műszaki teljesítményű gépkocsiknál — ilyen a kocsik 75 százaléka — havi 69—150 forint \közölt állapítjuk meg. A költségvetés a tanácsi fejlesztési alapokba 11,2 milliárd forintot juttat, amely túlnyomórészt az állami lakásépítés finanszírozását szolgálja. Az erőforrások koncentrált felhasználását igazolja, hogy a terv és a költségvetés 1973-ban 23 egyedi nagyberuházás befejezésével, és mindössze 5 új indításával számol. Az induló beruházások a következők: magyar—szovjet gázvezeték építése, a székesfehérvári szélesszalag hengermű II. üteme, a Leninvárosi Kőolajíi- nomító, a Dunaújvárosi Hullámpapírgyár, a kiskörei vízlépcső II. üteme. Ezek gazdaságunk távlati fejlesztése szempontjából egytől egyik meghatározó és sok irányba kisugárzó vállalkozások. Továbbra is vallott gazdaságpolitikai elvünk, hogy a fogyasztói árarányokat közelíteni kell a termelői árarányokhoz, úgy azonban, hogy ezek rendezése társadalmilag A parlament leli ülésszakán az állami költségvetésről I áin végi Bajos pénzügyminiszter tartott expozét. el fogadható legyen. Bár több mezőgazdasági, termék árának rendezése közgazdaságilag indokolt lenne, csak a tej- és tejtermékek fogyasztói árát emeljük 1973- ban. A műanyag tasakos tej ára 3 forint 60 fillér helyett 5 forint, a kannatejé 3 forint helyeit 4 forint 50 fillér, a vajé 5 forint helyett 6 forint lesz, a sajtoké 10—15 százalékkal emelkedik. E cikkek fogyasztását, az áremelés ellenére a költségvetés továbbra is támogatja. A lakosság azon rétegeinél pedig, amelyek a tejfogyasztás, illetve a jövedelemszínvonal szempontjából leginkább érintettek, szociálpolitikai intézkedéssel ellensúlyozzuk az áremelkedés hatását. A nyugdíjakat, családi pótlékot, gyermekgondozási segélyt és más szociális juttatásokat, amelyek együttesen közel 4 millió állampolgárt érintenek, január 1-től havi 50 forinttal emeljük. Ennek mérlege a költségvetés oldaláról azt mutatja, hogy a lej- és tejtermékek áremelése kereken 1,4 milliárd forinttal csökkentik, a szociális intézkedések 2,3 milliárd forinttal növelik az állami kiadásokat. A lejáremeléssel érintett termékek közül a tejes péksütemények és a fagylalt ára változatlan, viszont a cukrászati és vendéglátói árak egy kisebb része emiatt valamelyest emelkedik. Gazadságpólilikánk nyomán folyamatosan javul gazdaságunk ágazati szerkezete. Az ipar termelése a terv szerint az ideihez közel azonosan, 5,5—6 százalékkal emelkedik, a gépipar, a vegyipar és a villamosener- gia-ipar termelésnövekedése az átlagosnál gyorsabb lesz. A bérszabályozásnak a szükségletekhez igazodó termelésre, a hatékonyság ösztönzésére, az elosztási és az egyensúlyi szempontokra egyaránt figyelemmel kell lennie. Kísérlet képpen, tapasztalatok gyűjtése céljából néhány vállalatnál levezetjük a bértömegszabályozást. Megszűnik az az előírás, amely a bérfejlesztési mutató romlása esetén többszörös befizetési kötelezettséggel terhelte a részesedési alapot. Sokszor hajiunk arra, hogy a termelési szerkezet javításának teendőit az ipari termelésre szűkítsük, holott ez mezőgazdaságunkban sem kevesebb feladat. Kiemelkedik a feladatok közül: a. szarvasmarhatenyész- tés komplex fejlesztési programjának végrehajtása, ami az 'egész élelmiszergazdaság átfogó szerkezeti változásának folyamatába tartozik. Ennek feltételeit az idén hozott kormányhatározat teremtette meg azzal, hogy a tej felvásárlási ára január 1-től literenként 5 forint 30 fillérre, a vágómarháé kilónként átlagosan 30 forintra emelkedik, > Megnő a felelősség Külkereskedelmi vállalatainkkal és kiviteli joggal rendelkező iparvállalatainkkal szemben természetes követelmény, hogy termékeink külföldi értékesítésekor használják ki a világpiaci áralakulás lehetőségeit. Ami most már közelebbről, a hazai árszínvonal alakítását illeti, a valóság az, hogy ebben a termelő és a kereskedelmi vállalatok közvetlen érdekéi gyakran eltérőek, Sajnos korántsem ritka, hogy a költségek emelkedését a fogyasztókra hárítják. A jövő évtől a fogyasztási cikk-kereskedelemben csökkentjük a kereskedelmi adót, s ezáltal több lehet az árkockázati alap. Másrészt azonban a vállalatok felelőssége is megnő, következésképp: még erőteljesebben érvényesítjük és szankcionáljuk ezt a felelősséget, beleértve az árait ellenőrzését is. A beruházások területén — előreláthatóan kell számolni a pénzügyi lehetőségekkel, tartalékot is előirányozva. Ezután az expozé, az adminisztrációról szólott: A vállalati munka egyik tartósan „gyenge pontja nálunk az adminisztráció. Az adminisztrációs munka ész- szerűsitése — amellett, hogy munkaerőgazdálkodási szempontból hasznos — költségmegtakarításra is lehetőséget nyújt. Bár összegében nem jelentős, de társadalmi nézőpontból korántsem melékes a reprezentációs költség. A nagyzolás, az ünnepségeken (Folytatás a 2. oldalon) Magyar-kubai megállapodás December 11-én Tétényi Pál, az MTA főtitkár-helyettese és Rolando Alvarez, a Kubai Tudományos Akadémia helyettes alelnökc aláírta a két akadémia közötti tudományos együttműködési egyezmény 1973—74. évi munkatervét. Napirenden A tanácsi!; MffifíHÉ MVTPfH lÜWK jf.SLW’hUl Ülést tartott a megyei tanács vb TEGNAP, december 12-én dr. Ladányi József elnökletével ülést tartott a Borsod megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az év utolsó vto- ülésén a tanácsi apparátus káderhelyzetéről, a tanácsi dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulásáról, majd a megyei tanács vb- igazgatási osztályának irányító. felügyeleti és hatósági tevékenységéről szóló jelentés tárgyalása szerepelt napirenden. Az első napirendi ponttal kapcsolatosan a számos észrevétel között különösen gyakran kerültek szóba a tanácsok megnövekedett feladatai, valamint az ezzel összefüggő gondok, tennivalók. Főképpen a községi tanácsoknál érződik, hogy a megnövekedett feladatokkal arányosan még nem alakult ki a megfelelő szakképzettségű gárda. Hátráltatja ezt egyebek között a meglehetősen szűkös anyagi megbecsülés. Ugyancsak sokan elmondták véleményüket a hivatali ügyintézésről, az emberekkel, az ügyfelekkel való bánásmódról. Általános vélemény, hogy a községekben — az elmondottak ellenére is — emberségesebb, közvetlenebb a hivatalos ügyek intézése, aminek egyébként objektív okai is vannak. A községekben mindenki a hivatali dolgozók ismerőseként érkezik a tanácsra, míg a városokban ez magától értetődően lehetetlen. Az ügyek mennyiségi különbsége is számottevő. Törekedni kell rá, hogy a városi hivatalokban is megszűnjön a ridegség. a bürokrata ügyintézési mód, A legfőbb tennivaló a lelkiismeretes munkavégzés. Sok ügyfél éppen .amiatt panaszkodik, hogjr felemás, nem egyértelmű eligazítást kap, ennek következményeként sok az üresjárat, a fölösleges járkálás. A jelentésből is, a vitából is kiderül: a tanácsi apparátusban dolgozók túlnyomó többsége jól érzi magát mun - kahelyen, igyekszik képezni magát és tudása szerint eleget tenni kötelességének, Határozóit törekvés érződik a pártszervekkel, a különböző társadalmi, szervekkel való együttműködésre, hogy a szinte állandóan fokozódó tennivalóknak minél eredményesebben eleget tudjanak tenni. A második napirendi ponttal kapcsolatosan ugyancsak számos felszólalás hangzott el. Érthetően, hiszen az igazgatási osztályok dolgozói a legkülönbözőbb ügyek karcsún szinte mindennap találkoznak az állampolgárokkal. Erre utalt a Megyei Főügyészség képviselője is, aki egyebek között elmondotta, hogy az államigazgatás munkája az igazgatási osztály esetében is elválaszthatatlan a politikai munkától. Szóba került egyebek között a kisajátítási perek nagy szama is, amelyet a kisajátítási eljárások során megegyezéssel .csökkenteni lehetne. Sok minden nehezíti a munkát. Például az új lakásügyi jogszabályokat gyakran képzett jogászok sem egységesen értelmezik. A feladatok, a tennivalók itt is mind nagyobbak, az igazgatási osztály azonban mind a vb, mind az országos szervek véleménye szerint dicséretesen látja el munkáját. EZT KŐVETŐEN indítványok. javaslatok hangzottak eí. Elhangzott egyebek között az a bejelentés is, amely szerint a következő megyei tanácsülést december 19-re hív jak egybe.
