Észak-Magyarország, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-06 / 287. szám

ÉSZAK-MAGYAROR5ZÁG 4A. T972. dec. 6., szerda Egy délelőtt a filmgyárban A Magyar Filmgyártó Vállalat budapesti, Lumumba utcai telepe valóban nagyüzem. Nemcsak földrajzi ki- terjedtségénél fogva, hanem a termelését tekintve is. Ugyanis nemcsak az évi húsz új magyar film készül itt, hanem a Televízió játékfilmjeinek jelentős hánya­da is. A műterem kapacitásának hasznosítása végett bérmunkákat is vállalnak, és igen gyakran itt készül­nek különböző országok filmjei. (Legutóbb, mini köz­tudott, Richard Burton fiimezeit itt.) médiájából most Makk Ká­roly készített ft.met. Az elő­készületeken már túl van, •megtörténtek a felvételek, a vágás azonban rendkívül hosszadalmasnak ígérkezik. Szerencsénk volt a film fel­vételeiből egy kisebb hánya­dot vágóasztalon megtekinte­ni. Ilyen állapotban a film­ről magáról még nem szólha­tunk, de Tóth János opera­tőr képei valóságos képzőmű­vészeti remeklések. A napokban, amikor a filmgyárat felkerestük, tíz olyan filmről adhattak szá­mot, amely készül, vagy amely már elkészült és be­mutatásra vár. Ilyen bemuta­tásra váró film például Zol- nay Pál Retusőr és Kovács András A magyar ugaron cí- mő alkotása, vagy Fábri Zol­tán Plusz-mínusz egy nap és Kardos Ferenc Petőfi című munkája. Ugyancsak ide so­rolandó Magyar Józsefnek A vőlegény nyolckor érke­zik cf—ű filmje, amelyet ka­rácsonykor láthat a közönség. Lánfarcok tükörben Bán Róbert rendezővel az egyik stúdió ajtajában talál­koztunk: — Most fejeztem be telje­sen Lányarcok tükörben cí­mű filmemet. Mándy Iván Borika vendégei és Mi lesz varával? című írásai alapján i ászítettsm, Zsombolyai János volt az operatőr. A két fő­szerepet Bodnár Erika és Eg­ri Mária játssza. Még nem tudom, mikor kerül közönség elé, szeretném hinni, hogy mielőbb. Tűzoltó nlca 25. Az egyik stúdióban hatal­mas tömegjelanetet forgat Szabó István rendező és Sára Sándor operatőr. A film cí­me Tűzoltó utca 25. A ko­mor kiképzésű játékteret ijedt arcú emberek töltik meg, akik a rendező utasítá­sára többször is elpróbálják u lassú visszafordulást, szem­benézést üldözőikkel, felsőru­háik levetését. Köröttük mar­cona Horthy-bakák, s egyen­ruhás, fegyveres nyilasok. A stúdió egy másik részében vízmedence, amelyben ké­sőbb elúsznak a lemeztelení­tett áldozatok. E film szer­vesen folytatja Szabó István eddigi életművét, a harminc éven túliak rákérdezését nap- ir.inkra és az elmúlt évtize­Hazatérés Mezey István rajzit Hármas találkozó Újszerű szocialista brigád- találkozón vesznek részt a Lenin Kohászati Müvek csa­varáru gyárinak szocialista brigádtagjai és a sárospataki Kossuth Termelőszövetkezet küldöttei. December 8-án reggel érkeznek a sárospa­takiak Miskolcra, ahol a délelőttöt gyárlátogatással töltik el. Délután az LICM ifjúsági klubjában rendez­nek baráti beszélgetést de ezen a beszélgetésen már részt vesznek a Miskolci Nemzeti Színház képviselői — szí n ház vezetői és művé­szek — is. A Lenin Kohászati Műveit csavaráru-gyáregysége és a sárospataki Kossuth Terme­lőszövetkezet között régi már ez a kapcsolat, amely­be most a Miskolci Nemzeti Színház is bekapcsolódik. A találkozó szerves részét ké­pezi a Miskolci Nemzeti Színház azon törekvésének hogy szorosabb kapcsolatot építsen ki az üzemek, a ter­melőszövetkezetek szocialista brigádjaival. dekre. A stúdióban látott tö­megjelenet JEtjl nagyobb kor­szakot átfogiy'tiim egyik gon­dolati képsora volt. Kiiluik Marci Egy másik stúdióban me­rőben más hangulat fogad. Parasztház zsúíolt udvara van beépítve, a színfalak mö­gül tehénbőgés, csirkekárálás hallatszik, zuhog az eső, s időnként nagyokat villámlik. Révész György rendező for­gatja itt Tersánszky Józsi Jenő Kakuk Marcijának új filmváltozatát, s látogatá­sunkkor éppen egy égszaka- dásos, zivataros jelenetet vet­tek fel. A segédmunkások nem győzték utána a vizet kihordani a stúdióból. Szir­tes Ádámmal és Tompa Lászlóval találkoztunk; előb- : bi egy parasztgazdát játszik, akinek lányát Kakuk Marci elcsábítja, utóbbi pedig egy béreslegényt. Mindketten, csakúgy, mint a film más szereplői, sok szeretettel és , nagy örömmel alkotják ezt az új Kakuk Marei-történe- tet. A vágóasztalon Bacsó Péter rendezőt vágó- íj­ásztai mellett találtuk. Har- k madik nekifutás című film­jét vágta. Néhány képsort bemutatott belőle. A film az algyői olajmezőn játszódik, s ebben a környezetben keres válasz:t. napjaink égető kér­désedre. A szocialista demok­rácia, a munkahelyi demok­rácia mikéntjét keresi, elem­zi az olajbányász közösségen belül, ismert színészek és kevéssé ismert más szerep­lők, nem egy esetben civilek közreműködésével. Színházaink nagy szenzá­ciója volt az elmúlt évben — s nagyrészt az még ma is — a sok európai országban ' is bemutatott Macskajáték. A Miskolcon is látott darab­ból, Örkény István tragi'ko­Csudavitág t Láttunk még valamit a vá­góasztalon, ami ugyan nem e filmgyár profiljába tartozik: egy kisfilmet. Rózsa János készítette, címe Csudavilág. Gross Arnold, az ismert gra­fikusművész kedves alakjait, motívumait vonultatja fel a film, kihasználva természete­sen a technika adta mozga­tási 'lehetőségeket és Vuji- csics Tihamér jó hatású mu­zsikájával — úgy érezzük — í nagyszerű rövidfilm született. lij hangstúdió A filmgyárban járva nem mulaszthattuk el megtekinte­ni a befejezés előtt álló új ; hangstúdiót, amely a filmek 1 zenei felvételeit szolgálja, \ ugyar . or a szinkronizálás- j hoz is megfelelő technikai ' lehetőségeket biztosít. A tel- : jesen hangszigetelt, épület az épületben rendszerrel készült stúdió napjaink legjobban felszerelt ilyen jellegű intéz­ményének tekinthető, talán egész Európáiban, csakúgy, mint a most próbaüzemelő televízióstúdáó a Szabadság téren. Felkerestük a filmgyár né­hány műhelyét. A szobrászo­kat, lakatosokat, egyebeket, ahol művészi kivitelben ké­szülnek a díszletszobrók, kü­lönböző maszkok, egyéb be­rendezési tárgyak, a legkor­szerűbb gépi f elszerelés igénybevételével. A filmgyár önellátó. Mindenhez csak nyersanvagot vesz. Es itt. a Lumumba utcai műhelyük­ben válik belőlük szobor, ko­vácsolt vas, csillár, vagy ru­ha. Ezért is nagyüzem. A Gyarmat utca felőli végén óriási r^gregátoroík bőgésétől remeg a levegő. Kevés a há­lózatból kapott áram. Azt is pótolják. Benedek Miklós A művelődési otthonok pártirányítása Valljuk meg őszintén: a művelődési otthonok és a te­rületi pártszervezetek kap­csolata ma még meglehető­sen bizonytalan, és az ese­tek többségében inkább a személyi kapcsolatok függ­vénye. A művelődési ottho­nok vezetői természetesen elismerik a párt és konkré­tan a helyi pártszervezet po- litikai vezető szerepét, de gyakran nem tudják, hogy ez gyakorlatilag milyen fel­adatokat ró rójuk. A párt- szervezetek két véglet között hányódva, hol mindent pusz­tán szakmai kérdésnek te­kintenek, hol a részleteket is maguk akarják szabá­lyozni. Ebben a helyzetben a X. kongresszus óta némi javu­lás tapasztalható, mert a kongresszus határozata nyo­mián a pártszervezetek na­gyobb figyelmet szentelnek a közművelődés általános kérdéseinek és helyileg fon­tos részleteinek. A felsőbb szintű pártbizottságok átte­kintették a közművelődés és Kiállítások, ünnepi műsorok JUBILEUMI MEGEMLEKEZESEK * A KOSSUTH GIMNÁZIUMBAN A miskolci Kossuth Gim­názium tanulói az elmúlt napokban többször is ma­gukra öltötték a matróz- blúzt és a sötétkék szoknyát. A fiúk pedig a sötét öltönyt. Ünnepségeket rendeztek az iskolában. A tanulók ezen a több napos eseménysoroza­ton sok mindenre emlékez- emlékeztek Miskolc fel­sbadulásának 28. évfor­dulójára, Petőfire. Kodály 7. titánra, köszöntötték Pest- Buda egyesítésének jubileu­mát, közben megrendezték a hagyományos KISZ-napot is. Kiállítások — a főváros­om és Iskolájukban —, ju­bileumi műsor, irodalmi ösz- szeállítás Petőfiről, Ki mit tud "-vetélkedő és. Kodály- emlékhangverseny tette gaz­daggá a Kossuth Gimnázium ünnepségének eseményeit, amelyből természetesén nem hiányzott a bál sem. a han­gulatkeltés. hiszen a szóra­kozás ónnyzv hc^’/á tartó ’ c a fiata'os ünnepléshez, mint az emelt hangvételű megem­lékezés. Az ünnepi eseménysort az elmúlt péntek esti bál nyi­totta, majd szombaton — a rádióból és a televízióból az egész ország tudomást sze­rezhetett róla — Budapesten a fővárosi művelődési ház­ban nyílt szőnyegkiállítás a miskolci Kossuth Gimnázium szőnyegszövő műhelyének termékeiből. Amióta fennáll ez a műhely, több mint 800 négyzetméter szőnyeget szőt­tek már meg a gimnazis­ták, s ebből a nagyon nagy „mennyiségből” 44 szőnyeget mutatnak most be Budapes­ten. Ezúttal másodszor. Hi­szen első ízben akkor- mu­tatkoztak be a fővárosban, amikor Borsod és Miskolc vendégeskedett Budapesten, s az akkori sikeren felbuz­dulva hívták meg őket most. újra egy önálló, nagy kiállí­tásra, S a szereplésen túl, a Kossuth Gimnázium lányai­nak ügyességét, fantáziáját hirdető szőnyegeken túl az az előnye is megvan ennek a kiállításnak, hogy felhívja a figyelmet egy nagyon ügyes, nagyon hasznos kez­deményezésre. amelynek hasznát az iskola és a ta­nulók egyaránt élvezhetik. A budapesti kiállítás a ta­nulók munkáját „hirdeti”. A másik kiállítás, amelyet Vá­rosunk címmel hétfőn reg­gel nyitottak meg a gimná­zium pinceklubjában — egé­szen más jellegű. Fotók, ma­kettek segítségével mutatják be a ma és a holnap Mis- kolcát. Ebben is van ugyan munkája a diákoknak, de ebben a kiállításban nem ez a fontos. Inkább az, hogy segít jobban megismerkedni a várossal, azzal a várossal, amelyben élünk, élni fogunk. Segit abban, hogy a tanulók észrevegyék és meglássák mindazt, amit nap mint nap látnak, talán anélkül, hogy észrevennék. A hely — a pinceklub — sajátos varázst kölcsönöz a kiállításnak. S ez a varázs bizonyára segíti majd az egészséges lokálpat­riotizmus egészséges tovább­fejlődését. A sokoldalú egyéniségfej­lesztés eszközei közölt nyil­vánvalóan nemcsak ezek a kiállítások szerepeinek, ha­nem más is. Hagyomány az iskolában, hogy az elsősök Ki mit tud?-on mutatkoznak be az iskolai közösségnek. Idén szélesítették a kört, va­lamennyi tanuló benevezhe­tett, s az iskola 750 diákjá­ból 64-en jelentkeztek is. Közülük 32-en bejutottak a döntőbe, elsősorban a vers- és prózamondók, énekesek, Irangszeren játszóik szerepel­tek nagyon szép sikerrel. S aminek nagyon örültek az is kola tanárai; a döntőbe ju­tott tanulók többsége elsős volt. S lám, hogy kamatozik egy hagyományos rendez vény: új tehetségeket kutat­tak föl, akik a 4 esztendő alatt bizonyára aktívan köz­reműködnek majd az iskolai ünnepségek, rendezvények színesebbé, hangulatosabbá tételében. Ügy, ahogy azt már régi diáktársaik tették a Petőfi-ünnepségen — hét­főn délelőtt tartották — és a tegnapi Kodály-emlók- hangversenyen. Készült egy rövidfilm is az iskolában Miskolcról az ün­nepségekre. Az ünnepségek­re, amelyeknek emléke bi­zonyára sokáig él még diá­kokban és tanárokban egy­aránt. Mert ebben a soro­zatban nagyon jól fonódott össze a munkára nevelés az esztétikai neveléssel, a ta­nulók érzelmi gazdagodásá­val. S az iskolai ünnepsé­geknek nem utolsósorban ez a legfőbb célja Cs. A. ezen belül a művelődési otthonok tevékenységét, eredményeit es gondjait, megszabták feladataikat. Ha­tározataik azonban nem te­remthettek automatikusan harmonikus viszonyt a mű­velődési intézmények és a helyi pártszervezetek között. Ezt a mindennapi munka során kell kialakítani. A' művelődési otthonok igazgatóinak tavaszi országos konferenciáján megfogalma­zódott ez intézmények fel­adata napjai nie közművelő­dési rendszerében. A konfe­rencia állásfoglalása" szerint a művelődési otthonoknak elsősorban az aktív művelő­dés otthonaivá kell válniuk, és csak részijén feladatuk, hogy más intézmények mű­vészeti-művelődési program­jai számára biztosítsanak te­ret. Ez a törekvés — nevez­hetjük nyugodtan program­nak -is — azt jelenti, hogy a művelődési otthonok nem kívánnak sem a sajtóval, sem a könyvkiadással, sem a televízióval kankurrálni. A központi intézmények által ellátott művelődési feladato­kat nem akarják átvállalni, vagy hagyományból tovább­ra is folytatni. Plelyet kell azonban adniuk olyan prog­ramok számára (hangver­seny, kiállítás, irodalmi est stb.), melyek az adott kö­zösség számára a művelő­dési otthon helyiségeiben ér­hetők csak el. Az aktív művelődés felté­telezi a puszta befogadáson túl a személyes' részvétel és közreműködés igényét is. Erre épülnek az amatőr mű­vészeti csoportok, a szakkö­rök, a tanfolyam jellegű ok­tatási formák és a klubok legkülönbözőbb formái. Ez az aktív művelődés tehát egyúttal kollektív, kisebb- nagyobb csoportokban vég­zett tevékenységet is jelent. Az ehhez szükséges felté­telek megteremtése nem egy­szerű. A művelődési ottho­nok korszerű szinten való fenntartása és főleg a kis­csoportos művelődési alkal­mak bővítése ugyanis mind több anyagi eszközt is igé­nyel. Az állam teherbíró ké­pességét figyelembe véve vi­szont a művelődési célra fordítható összegek, sajnos, csak lassan növekedhetnek. A pártszervezetek feladata most mindenekelőtt az, hogy a konferencián megfogalma­zott célkitűzések eléréséhez nyújtsanak segítséget a mű­velődési otthonoknak. Ter­mészetesen politikai és ideo­lógiai segítségről van szó, amely figyelembe veszi, hogy a művelődési otthonok fenn­tartója a helyi tanács, szak­mai-módszertani irányítója pedig az illetékes művelőd« sí központ — végső soron « Népművelési Intézet, Azt i* szem előtt kell tartani, hog)' a művelődési otthonoknak ma már jelentős részben j1 felkészült, szakképzett vez«- tői vannak, akik képesek önállóan megoldani felada' taikat. Segítségre elsősorba* a közvetlen szakmai kérdé' seken túlmenő gondok meű' oldásában van szükségül>• ezekhez várják a pártszcf vezetek útmutatásait. Az üzemi és területi póri' szervezeteknek azt sziiksé} ges megfogalmazniuk, hof? az adott területen mily®} nevelési feladatoknak ke" meghatározniuk a szakma'- közművelődési programokat A pártszervezeteknek ke" megjelölniük azokat a polt' t.ikai, világnézeti és egyé6 nevelési célokat — példád a gazdasági tervekből köve} kező- továbbképzési teendő két —, amelyek a közmű velődási programiján „apri pénzre válthatók”. Ez az általánosabb feladat meghatározás nyújt meg#} lelő támaszt a művelődé*1 otthonok számára, és 011 korlatüag csak ennek alaí ján lehet egy-egy évad gén beszámoltatni a. szakát vezetőket, ennek alapján K hat értékelni munkájukat ; nevelési feladatok megold" sának formái és eszközei felkészült népművelők re"' delkezésére állnak, ezek ri' alakítása olyan szakmai íe[ adat, melyet terveik meg'^J galmszása során nekik k® megoldaniuk. Segíthet a pártszervezet anyagi feltételek biztosítás"} ban is. Ahol a tanácsok. ‘ vállalatok és a szövetkezet"1} közösen biztosítják egy ,íC|- zösség művelődési feltétel® — szerződéses formában, ''ll. zös fenntartással, vagy h"}} eszközökkel — ott az e&' egy területen önmagád" nem kielégítő anyagi es%K zök sokkal nagyobb ha” konysággal szolgálhatják j, nevelést, a művelődést. Eri, szükséges ■ együttműködK elsősorban a pártszervezel° helyzetfelismerése és eéld dalos munkája biztosíthat } Mindez azt jelenti, hogy helyi pártszervezetek felá^f ta a művelődés irányítód} ban az elvi, politikai ke"} tek és a gyakorlati feltétet1} biztosítása, illetve ezek al"1} ján a művelődési otthon® tevékenységének rendsz«1® ellenőrzése, értékelése Kátki András­5 MSZMP K® munkatárs"

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom