Észak-Magyarország, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-14 / 294. szám

sÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1972. dec. 14., csüíörtSfc Film jegyzet } Búcsúzz a tegnaptól Alvin Rakoff angol ren­dező filmjének első kockáin örömmel fedezzük fel a szimpatikus fiatal színészt, akit a Rómeó és Júlia leg­utóbbi, Zeffirelli-változata férfi főszerepéből ismerünk. Leonard Whiting kezdetben itt is nagyon rokónszenves. Egy húszéves. vitalitástól duzzadó fiatalembert alakít, aki ugyan kerüli a munkát, életmódja nem követendő példa, mégis, valami kama- szos bájjal emberileg fölébe tud kerekedni rossz tulaj­donságainak, amolyan fel­nőtté lett rosszcsont kölyök, akire nem lehet komolyan haragudni. A film végére — pedig mindössze egy nap tíz órája pergett előttünk — egy unalmas szerelmi történet korán öregedett, hamis mo- ralizálásba süppedő ember téblábolásának végét várjuk már, nem titkolható türel­metlenséggel. Sok humorral, pajkosság- gal átszőtt a film első har­mada — a fiatalember a vo­naton szemet vet egy, nála legalább tizenöt-húsz évvel idősebb asszonyra, s mert az menekül előle. mindenféle derűs-pajkos mókával pró­bálja magára felhívni a fi­gyelmet —, a továbbiakban azonban valami érdeKíelen dialógus-sorozatba vált át a történet, az asszony talán utolsó fellángolásként, talán valami kísérletként odaadja magát a fiúnak, majd kiáb­rándultán elválik tőle, visz- szautazik családjához. Fellángolás, szerelmi csa­lódás, kiábrándulás, sok be­szélgetés, moralizálás, s a már említett férfi főszerep­lőn kívül — partnerként — a nem kevésbé híres Jean Simmons emberi szerepfor­málása teszi a filmet figye­lemre méltóvá. Az ellopott csata Háborús kalandfilm az NDK—csehszlovák kopro­dukcióban készült, Az ello­pott csata, Erwin Stranska alkotása. A XVIII. század derekán játszódik, amikor II. Frigyes pofosz király az osztrákoktól megszállva tar­tott Prágát akarta elfoglalni, a város elfoglalása és az egész filmben mindvégig várt nagy csata azonban el­maradt, mert a szó legszoro­sabb értelmében ellopta va­laki. Egy bizonyos Käsebier nevű, 995 bűncselekménnyel terhelt tolvaj tette lehetet­lenné, hogy II. Frigyes és Lo- tharingiai Károly haderői egymást kaszabolják. Így volt-e, vagy sem, ki tudná pontosan, de a törté­net ismerős. Egon Erwin Kisch megírta hajdan a 11. Frigyes és Käsebier című novellájában ezt a történe­tet (Magyarországon 1958- ban jelent meg a Prágai Pi- taval című kötetben), Az el­lopott város címmel színpa- *di játékot is írt belőle. Ez utóbbinak egy átdolgozott változatát 1962-ben a Mts- Icolci Nemzeti Színház is be­mutatta. Az új filmfeldolgozás a látványos kalandfilmek re­ceptjei alapján formálja át a történetet, motívumai mór visszaköszönő ismerősök az ilyenfajta filmek tucatjai­ból, s hiányoznak a filmből a csatajelenetek, a küzdel­mek, a lovasvágták, mind­azok, amik az ilyen filmek savát.-borsát adják. Egy agyafúrt tolvaj és egy ural­kodó állítólagos kapcsolata, és egymás félrevezetése, in­tellektuális töltésű eset, s ez ebben a filmben elsikkad. Eltelt egy nap Az Azerbajdzsán Filmstú­dióban. Arif Babajev ren­dezésében készült az új szov­jet. film, az Eltelt egy nap. Mint a címéből is kitűnik, egynapnyi történést láttat, bár igyekszik azon belül, a két főszereplő életének meg­mutatásával szélesebb bete­kintést, engedni az azerbajd- zsáni nép életébe. Két haj­dani szerelmes találkozásá­nak keretében idéződik fel a szereplők múltja, környeze­te. s ez kitűnő alkalmul kí­nálkozott a film alkotóinak, hogy Bakut és környékét be­mutassák a mozilátogatók­nak. A szovjet filmművészetet , mind gyakrabban képviselik mozivásznainkon a távolab- | bi, kisebb szovjet köztársa- . ságok stúdióiból kikerült al- j kotások. köztük néhány ki- j emelkedőén értékes mű. Az Eltelt egy nap nem sorolható a kiemelkedő, sokáig emlé­kezetes filmek közé. de a fiatal filmstúdió jó törekvé­seiről számot adó. becsületes munka. (benedek) [ A versek útján —P A PETÖFI-ÉV küszöbén a tiszteletadás stílusos módja, hogy a különféle szintű vers- mondó versenyeken Petőfi életműve kerül a középpont­ba. Megyénk számos helye azáltal tett szert irodalom- történeti nevezetességre, hogy Petőfi országjáró útjainak egy-egy stációja, néhány írá­sának ihletője lett. Mára, méltán, emlékhelyekké avat­ta ezeket a településeket a kegyelet. Az emlékhelyeken megkülönböztetett figyelem kíséri most a soros szavaló­versenyeket. Ahol pedig nem hivatkoz­hatnak közvetlen Petőfi-kap- csolatokra, az ünnepi iro­dalmi rendezvények ott is részeltetnek minden igénylőt a költészet egyetemes érté­keiből. Petőfi a róla emlékezőket arra is kötelezi, hogy önál­tatás nélkül vizsgálják meg: az ünnepi szándékokat meny­nyire sikerül hatékonyan megvalósítani, eleven ható­erővé váltani? S nyc mban a lényegre kérdezve: mit ta­núsítanak az ifjúság minden . korosztályát, rétegét egy: aránt próbára szólító szelle­mi versenyek az „örök fia­talnak” hirdetett Petőfi konkrét mai hatásáról? E sorok írójának módja volt jó néhány fajta, s min­denféle szintű ilyen verse­nyen — iskolai válogatóktól országos döntőkig — tájéko­zódni, tehát kellő mennyisé­gű tapasztalatból próbálhat általánosítani. Szívet melegítő, szemet fényesítő élményekben job­bára a lagifjabbak részesí­tették. A tíz-tizennégy éves lánykák, fiúk — még a sze­replési izgalomtól botló nyel­vűek is — „élték” Petőfi verseit, sajátjukként mond­ták szavait. (Hogy némelyi­kük erejét meghaladó vers­sel próbálkozott, azért sem a dicséretesen birkózó gyer­mek marasztalható el, ha­nem szellemi „edzője”, aki nem segítette tanítványát biztosabb arányérzékhez.) Nyomban ide kívánkozik — nehogy a közbevetett meg­jegyzést bárki is félreérthes­se — a hivatásukat hozzáér­tően gyakorló „edzők” dicsé­rete is: hiszen nyilványaló az ügyszérető magyar szakos, általános iskolai tanárok ér­deme Petőfi hiteles megis­mertetésében, a gyermekek­kel való, eleven hatású „ta- lálkoztatásában”. FELIiÖSÍTETTH az örö­möt, hogy a középiskolás — meg a közvetlen azt követő — korosztályban már a Pe- tőfi-verseny meghirdetése sem váltotta ki a remélt ér­deklődést. A válogatókon, s a helyi elődöntőkön kiütkö­zött: a nagydiákok többsége afféle „kötelező gyakorlat­nak” tekintette, hogy Pető- fi-verset is kellett mondania — s igyekezett mielőbb „le­tudni”., (A kelletlenség kö­vetkezménye volt, hogy ’ a leginkább közismertnek tar­tott verseket is bántóan sok szöveghibával mondták!) Előbbiekből következik: csak elvétve fordult elő, hogy e korosztályból valaki szaba­don választott versként is Petőfit mondott. Az alkalomhoz illő külon- dí.iat ajánlott fel a versmon­dó verseny tizenöt legjobb helyezettjének megyénknek az a városa, amelyiket az első számú Petőfi-emlékhely- ként tartunk számon, vidé­künkön : Sárospatak. A vá­rosi művelődési ház, s a vá­rosi tanács művelődésügyi osztálya irodalmi országjá­rásra küldi autóbusszal az ifjú nyerteseket Petőfi egy­kori útvonalán. Az út végál­lomása Kiskőrös, Petőfi szü­lőhelye. A tizenöt utazó kö­zé Patakról tizenkét általá­nos iskolás gyermek került — ezenkívül együttvéve há­rom gimnazista és tanítókép­zős. Nyugtalanul kutatja im­már a legszélesebb hatókörű közművelő intézmény, a Ma­gyar Televízió is: vajon mi az oka ifjúságunk nem kis hányadában a Petőfitől való időleges eltávolodásnak? A kapásból és — minden konk­rét esetet végigelemezve — bizonyíthatóan végig nem gondoltán adott válaszok va­lamiféle vélt „modernség”- gel nem tudják egyeztetni Petőfit. Mellbevágó, de hasz­nos a jókor jött figyelmez­tetés. Valami nincs rendjén a középiskolai, túl didaktikus irodalomoktatásban, ha épp Petőfi modernségére nem éreznek rá diákjaink! ALIG NÉHÁNY hónapja egy nagy tekintélyű nemzet­közi irodalmi társaság ülé­sezett megyénkben, s törté­netesen Sárospatakon. Ta­nácskozásainak napirendién az elmúlt század három leg­modernebb európai költőjé­nek — Lenaunak, Heinének és a mi Petőfinknek — mun­kássága szerepelt. Egy pári­zsi, francia professzor bizo­nyította seregnyi Petőfi-vers elemzésével: korunkig ható érzékenységgel reagált ez a kamasz költő az emberiség sorsát meghatározó techni- | kai-műszaki civilizáció elő­remutató jelzéseire, máig ér­vényes következtetéseket fo­galmazva meg a magas köl­tői szinten. Talán ha kevés­bé kötött lesz a középiskolai tanterv, még az is elképzel­hető lesz, hogy a helyben kí­nálkozó, iskolán kívüli friss ismeretszerzés is segítsen job­ban eligazodni a való világ­ban — s benne a költő hi­teles világában. Bereez József Zenei napok az újhelyi járásban Kodály Zoltán születésé­nek 90. évfordulójáról zenei napok rendezésével emlékez­nek meg a sátoraljaújhelyi járásban. Mindhárom tájegy­ség — a Bodrogköz, a Hegy­alja és a Hegyköz — telepü­lésein a sátoraljaújhelyi ze­neiskola tanulói működnek közre Kodály műveinek elő­adásával. A zenei rendezvé­nyek első hangversenyének színhelye Tiszakarád volt. A következő naookban Herceg- kúíon, Füzérkajatán. Ricsén ért Cigándon hangzanak fel Kodály zeneművei. Védőoaizs készül a szobornak Michelangelo Pietája tíz! napon belül visszanyeri ere­deti formáját — közölte a vatikáni rádió. Értesülése szerint a rekonstrukciós munkát olyan tökéletesen, és annyira finoman végezték el, hogy a sérülés, amelyet egy vandál merénylő kalapácsa okozott, észrevehetetlen lesz. Ugyanakkor valószínűtlen, hogy a szobor közvetlenül a helyreállítás után. visszake­rül a Szent Péter-bazilikába. Idő kell ugyanis ahhoz, hogy .golyóálló üvegből védőpaj­zsot készítsenek hozzá. Téli forgalom A politikai könyvek terjesztői A Kossuth Könyvkiadó Borsod megyei kirendeltségében Könyvek a polcokon, az asztalokon, könyvek a föl­dön, hatalmas barnapapíros csomagokban. — Ezek már csak a szál­lításra várnak — mutat rá­juk Sárközi Gizella, a Kos­suth Könyvkiadó Borsod me­gyei kirendeltségének veze­tője. — Ez év december el­sejéig 3 millió 10 ezer forin­tos forgalmunk volt. Bizony, felelősségteljes a mi mun­kánk, milliókkal kell elszá­molnunk. A „X. kongresszus" szocialista brigád A Borsod megyei kiren­deltség hat dolgozója szocia­lista brigádban dolgozik, öt észak-magyarországi megye könyvterjesztői tartoznak eh­hez a brigádhoz, akik vál­lalták, hogy munkájuk tar­talmában, szervezettségében, eredményeiben méltóak lesz­nek erre a címre. A Borsod megyei kirendeltség a nagy­üzemekben történő könyv­terjesztés fellendítését vál­lalta. — Ügy hisszük, munkánk nem volt hibábavaló — mondja Sárközi Gizella. — Sikerült megvalósítani a tar­talom szerinti könyvterjesz- tést. — A könyveket a me­gyei pártbizottság propagan­da és "művelődésügyi osztá­lyának elgondolása nyomán osztjuk el, de gyorsan rea­gálunk az igényekre is. A politikai folyóiratokat konk­rét megrendelésre terjeszt­jük, s évről évre nő az elő­fizetési szám. De nemcsak a terjesztés a mi feladatunk. Munkánk lényege, hogy po­litikai tartalmú, marxista irodalmat adjunk az embe­rek kezébe. Szívügyüknek tekintik — Az üzemek és vállala­tok élnek a lehetőséggel? —• A nagyüzemi pártszer­vesetek jelentősen támogat­ják munkánkat: szívügyük­nek tekintik a politikai iro­dalom terjesztését. A megye nagyon sok pártszervezeté­vel igen jó a kapcsolatunk, szívesen látják könyvterjesz­tőinket, igénylik a munká­jukhoz szükséges marxista irodalmat. A megye legki­sebb falvaiba is eljutnak j ezek a könyvek, folyóiratok. * Sajnos, egyik-másik jelentős középüzem még közömbös e könyvek iránt, amelyek pe­dig " ténybeli ismeretekkel, kellő tudásanyaggal segíte­nek eligazodni a politikai életben. \ lexikonok hónapja — Milyen újabb kiadású művekkel jelentkezett a kö­zelmúltban a Kossuth Könyv­kiadó? — Ez a hónap a lexikonok hónapja. Az Esztétikai Kis­lexikon második, .bővített ki­adása azokat, az új eredmé­nyeket is tartalmazza, ame­lyeket első kiadása óta a marxista esztétika elért. Ke­resett a Filozófia Kislexi­kon is, csakúgy, mint a Köz- gazdasági Kislexikon. Most várjuk a Munkásmozgalom- történeti Lexikont, amelynek összeállítása Európában az első vállalkozás. Minden bi­zonnyal nagy népszerűségre számíthat. (Mikes) A Kossuth Kiadó és a Párttörténeti Intézet közös gondozásában elkészült és a napokban kerül a boltokba a Munkásmozgalom-történeti Lexikon. A kiadó lexikon­jainak sorában ez az egyet­len „előzmény nélküli” mű. Nemcsak azért, mert első ki­adás, hanem azért is, mert a magyar könyvkiadás törté­netében még nem jelent meg e témában hasonló. Ez a hoz­závetőleg 3200 szócikket ma­gában foglaló lexikon — amelyet az MSZMP KB Tegnap, december 13-án délelőtt ismét megalakult a Hazafias Népfront megyei elnöksége mellett működő nőbizottság. Megbízatásuk a következő négyéves ciklusra szól, s munkaprogramjukat is a következő négy év leg­sürgősebb tennivalóinak meg­oldására állították össze. A programban előtérbe került a női egyenjogúság szélesebb körben való érvényesítésé­nek támogatása, és a nők közéleti tisziségvállalásának segítése. További terveik közt szerepel az anyák vé­delmében a családvédelmi tanácsadók létrehozása, a Párttörténeti Intézet szer­kesztésében készítettek — egyszerre magyar is ős egye­temes is, ugyanakkor tartal­mazza a munkásmozgalom­történet fogalmait is. A lexikon százhúsz-száz- harminc év munkásmozgal­mát szedi szócikkekbe, teszi könnyen hozzáférhetővé az olvasók, a tanulók, az érdek­lődők számára. Körülbelül kilencven ország szerepel a munkában a röviden, adat­szerűén leírt munkásmozga­lom történetéve1 nagycsaiados anyák helyze­tének javítása, és a gyer­mekgondozási segélyen levők szellemi továbbképzése. A nőbizotteág olyan kérdések­kel is foglalkozik — mint aZ áruellátás, üzletek nyitva tartása, fogyasztói-kereske­delmi ankétok szervezése —' amelyek a dolgozó családos asszonyok legfontosabb, és mindennapi gondját jelentik- A HNF mellett működő nőbizottság ezután is — mia1 működése során mindig szorosan együttműködik 3 párt-, az állami és társ a dal' mi szervekkel. A következő négy évre Megalakult a HNF nSbizoitsáaa Elkészüli a MiiÉásmozgaloiü-iöríéiieti lei«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom