Észak-Magyarország, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-14 / 294. szám

1972. dec. 14., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Munkatársunk riportsorozata SZIBÉRIÁI TALÁLKOZÁSOK 3. Úttörő tudósok«, tudós úttörők Dr. Joszif .1. Geiczy, az Akagyemgorodok tudományos titkára. litHW ' c\%\ V !|tÍÉi^ A két kis matematikus, REGGEL, egy cinke röp­pent be a szálloda nyitott ablakán, és félelem nélkül csipegette az eléje tálalt ke­nyérmorzsát. Délelőtt a vá­ros mérnöki pontossággal megépített útvonalain szibé­riai fenyők alul csupasz tör­zsén megszámozott etetőkhöz csalogattuk le a mókusokat, akik szívesen vették kezünk­ből a reggelihez adott ka­lácska maradékát. Nem egy forgalmas útvonalon figyel­meztető tábla hívta fel a gépkocsivezetőket: vigyázva hajtsanak, mert itt.vonulnak át a mókusok az utca másik oldalára. Az Arany-völgy szállodából a Tenger utcáján jutottunk el a tudósok házá­hoz, ahol az ebédet jó ízű, húsos krumplilevessel kezd­tük, amelyet — régi népi szokás szerint — meleget tartó köcsögben tálaltak fel. Este a szállodában nézelődve meglepetten fedeztünk fel a sok zöld dísznövény között, a wurlitzer társaságában, né­hány cserép muskátlit. Akagyemgorodok, azaz Tu­domány-város, Novoszibirszk- től 25 kilométerre a tajgá- ban. az őserdőben. — Ezt a helyet M. A. Lav­rentyev akadémikus és né­hány társa választotta ki a Szovjet Tudományos Akadé­mia szibériai részlegének központjául, alig több mint tizenöt esztendővel ezelőtt — mondotta el dr. Joszif J. Geiczy, azaz Géczi József, a részleg tudományos titkára, a kutatás-szervezési osztály he-_ lyettes vezetője. —A válasz­tás mellett szólt, hogy Novo- szibirszk akkor már jelen­tős ipari város volt, műkö­dött már az Ob energiáját felhasználó nagy. teljesít­ményű erőmű, ugyanakkor ideálisan nyugodt, csendes szép hely ez a tudományos munkához. Faházakban éltek annak idején az első úttörő tudósok. A fiatal, kárpát-ukrajnai származású tudós — aki a félvezetők fizikájával foglal­kozik mostanában, a tudomá­nyos titkári teendőin kívül társadalmi kötelezettségeket is vállal. Kitűnően beszél ma­gyarul. Tájékoztatójából megtudtuk, hogy Akagyem- gorodokban huszonnégy, de Tomszkban, Irkutszkban, Ulán-Udeban, Jakutszkban és Krasznojarszkban még huszonhárom intézetük mű­ködik, összesen harmincezer tudományos munkatárssal. A Tudomány-városban húsz akadémikus, negyvennégy akadémiai levelező tag, két­száznyolcvan tudományok doktora, kétezerötszáz kandi­dátus, hatezer tudományos munkatárs és hétezer mér­nök, illetve technikus dolgo­zik a legjobb körülmények között. Világraszóló felfede­zésekről és gyakorlati beve­zetésükről is beszámolhatott. — A kutatás komplex mó­don folyik — mondotta. — De nemcsak a kutatás a fel­adatunk, hanem az oktatás, a káderképzés fejlesztése is Az állami egyetemnek négy­ezer hallgatója van, akik szinte kezdettől bekapcsolód­nak valamely intézet munká­jába. De, ha javasolhatom és van idejük. Látogassanak el a specializált matematika- fizikai iskolánkba, ahol egye­temi módszerekkel oktatják a Szovjetunió különböző tá­jairól ide került legtehetsé­gesebb gyerekeket. Üttörő tu­dósokról beszélgettünk: most ismerkedjenek meg tudós úttörőkkel, nagy reményekre jogosító gyerekekkel, gyerek­zsenikkel. Apró szemű, száraz, szú­rós hóesésben jutottunk el a Autga nemében egyedülálló iskola komplexumához. A. F. Bogacsov igazgató szívesen állt rendelkezésünkre. Ismer­kedésül felejthetetlen ma­gyarországi élményeiről be­szélt, de azt is megemlítette, hogy az iskola több ezer kül­földi látogatója között eddig egyetlen magyar szakembert sem üdvözölhetett... Megismerkedtünk a jól fel­szerelt, bentlakásos iskolá­val, a sajátos oktatási mód­szerekkel. Jelenleg 511 olyan gyereket képeznek a nyolca­dik, a kilencedik és a tizedik osztályokban, akik a legte­hetségesebbeknek bizonyul­tak a különféle vetélkedő­kön, és akik az utolsó felvé­teli vizsgán is megfeleltek. Az alapképzésen túl bővebb és specializált tananyaggal is meg kell birkózniuk a tanu­lóknak. A kilencedik és a ti­zedik osztályosok az Aka­gyemgorodok valamelyik in­tézetébén is rendszeresen dolgoznak már. Szívesen lá­togatják az iskolát az aka­démikusok is: előadásaik igen népszerűek a tanulók köré­ben. Jevgenyij Falkin kilence­dik osztályos, 15 éves tanuló­val németül beszélgettünk. Az elfogódott hangú, nyú­lánk. barna hajú, álmodozó szemű Jevgenyij Csitából ke­A lábatlani és a tatabá­nyai cementgyár dolgozói az utóbbi hónapokban nagy erő­feszítéseket tettek azért, hogy növeljék a termelést. Az iparág vezetői ugyanis mind­két gyártól azt kérték, hogy többlettel segítsék az ellátás javítását e fontos építőanyag­ból. Mindkét gyárban növel­ték a künkerégető és az őr- iőberendezések üzemóráit, ja­vították a nyersanyagellátást. Minden tonna túlteljesítésért alaposan meg kellett dolgoz­ni, hiszen új beruházások, új gépek nélkül, a régi be­Jcvgcnyij és S zergej. rült ide. Szülei geológusok. Barátja és osztálytársa, az élénk beszédű, szőke, kék szemű Szergej Maszics több mint hatezer kilométerről, Vlagyivosztok környékéről utazott ide. Mindketten büsz­kén viselik a város jelvé­nyét, amelyet az egyetem rektorától kaptak. — Ennek a jelvénynek te­kintélye van a városban min­denütt, de tisztelik sok más helyen is, ahol ismerik — mondotta Szergej. — Ezt csak azok kaphatják meg, akik nemcsak a tanulásban, ha­nem mindenben, a társa­dalmi életben, a munkában és a magatartásban is a leg­jobbak. Azt figyeltem, hogyan vi­selkednek ezek a tehetségek, ezek a kis zsenik. Tudják-e, hogy többek mint évtársaik bárhol a világon, meglát­szik-e ez arcukon, mozdula­taikon, beszédmodorukon, egész viselkedésükön? AMIKOR KIJÖTTÜNK az épület kapuján, Jevgenyij és Szergej is ott hógolyózott társai között. Ugyanolyan jó­kedvűen, belefeledkezve a játékba, ahogyan a tizenöt­éves gyerekek bárhol a vilá­gon. Szöveg, kép: Oravcc János (Folytatjuk) rendezések jobb kihasználá­sával kellett növelni a ter­melést. Mindezek ellenére az igényeknek megfelelően ala­posan túlteljesítették a vál­lalást: az év eleje óta a két gyárban együttesen 5000 ton­na cementet őröltek terven felül. Fokozták a cement ki­szállítását is. így ebben az évben az előírtnál 15 000 ton­nával több cementet szállí­tottak el a két Komárom megyei gyárból. Ez a meny- nyiség 2600 családi ház fel­építéséhez elegendő. i Íjíl LaSOli pedagógusoknak Globálisan I ■ A megyei tanács támogatá­sával a közeljövőben ismét enyhülnek a pedagógusok la­kásgondjai. A végrehajtó bizottság leg­utóbbi ülésén engedélyezte Tiszalúcon, a Vörös Hadse­reg utca 31. szám alatt levő épület megvásárlását peda­góguslakás céljára. Hejőke- resztúron ugyancsak egy jó állapotban levő lakást vásá­rolhatnak meg erre a célra. Tegnap délben lekerült a gyártó szalagról a miskolci Avas Bútorgyár közkedvelt, tetszetős terméke, az utolsó Avas szekrénysor. Gyártását 1965-ben kezdték meg, és hét év alatt összesen 11 339 dara­bot készítetlek belőle. Gyak­ran előfordult, hogy a vevők, miután a bútorboltban kifi­zették a jól variálható szek­rénysor árát és az éppen nem volt raktáron, egyene­sen a szállításra váró gyári készletből vitték el a kívánt darabot. Ez történt tegnap is. A 11 ezer háromszázharminckilen­cedik darab vásárlóját, Adámi Béla miskolci lakost azonban kellemes meglepetés is érte. Az igazgatói irodá­ban kis ünnepséget rögtönöz­tek számára, és a hét éven át gyártott szekrénysor utolsó darabjának megvásárlásakor Ároktőn új, szolgálati la­kás, Tiszabábolnán és Zemp- lénag'árdon ugyancsak új, ikerlakás építését tervezik pedagógusok számára. Vil- mányban és Tiszakesziben elkészültek ugyan az ikerla­kósok, de a megnövekedett építési költségek kiegyenlíté­sére ezeknél is szükség van a tanács támogatására. emlékként egy dohányzóasz­talkával „toidta” azt meg a vállalat. Tulajdonképpen ennyi a történet. Még valamit azon­ban hozzá kell fűznünk. Megkérdeztük az Avas Bú­torgyárat, miért álltak le a bútor gyártásával? Az ok egyértelmű: nem volt gazda­ságos. A vevők viszont — ezt tapasztalatból tudjuk — na­gyon keresték, éppen az is mutatja, hogy legtöbbször azt sem várták meg, amíg a bú­torraktárba átszállítják a le­gyártott darabokat. Ezért tehát reméljük: az Avas Bútorgyárban mihama­rább kialakítják a gazdasá­gos termelés feltételeit, és a kedvelt szekrénysor — eset­leg az újabb változata — is­mét megjelenik a piacon... (o. m.) i Immáron elmúlt Luca nap- i “ ja is, innen számítva pe- i cli.£ minden délután hosszabb i egy tyúklépéssel. Ez persze, l még nem lenne baj. Ellenben 5 a srácok mind türelmetleneb- 1 bül teszik szóvá: még mindig * nincs hó! Mi lesz a hóval? j Eesz, vagy nem lesz? Mond- J ják meg őszintén, kertelés nél- ! kül! Valóban: mi lesz a hóval? » Tavaly is elsikkadt valahol, t maholnap itt a karácsony, és I még mindig ködben, latyakban 1 csúszkálunk! Ráadásul a Me- * esek déli lejtőjén kinyíltak a 1 virágok, a méhek hordják ha- 1 za a virágport. A Mecsek déli 1 lejtőjén amúgy is mindig ki- | nyílik valami, megszólal va- , lami, de mégis túlzás, hogy , Luca napja Környékén is így , legyen. Igaz. tegnap Miskolcon i is megszólaltak a gerlék — mi- j ért ne szólalhatna meg nálunk i is valami? —, sőt. ha nagyon i keresnénk, bizonyára talál- ‘ nánk kinyílva is valamit itt, j vagy amott, de minek keres­sük? A telet, azt igen! Azt ! keressük, de az meg nincs. , Bár, úgy globálisan meg- 3 van. Ügy, nagy általánosság- * ban a világon. A svájci Alpok- 1 tói is jöttek már képek, hír­adások hófúvásokról, a lengyel j Tátrából. Zakopáné környéké- , röl is, láttunk már befagyott i folyókat, jégtáblákat, sízőket, i éppen most közölt sorozatunk, i tanúsága szerint Szibériában is i erős tél van. Szóval, úgy glo- t bálisan. nagyjából és egészé- * ben beköszöntött a iél. Csak * az elosztással lehet valami be i 1 valahol, a legfőbb illetékesek 1 még nem tanulták meg a pon- ' tosságot, a tervszerűséget. f' hát nem megy minden re ] tön, egyik évezredről a mi • síkra. Be tegnap már biztató hírt j is olvashattunk: a Zagyva és i a Tisza holt ágainak árterü- 1 letérő a hideg előhírnökeként , megérkeztek a fülesbaglyok! » Nem tréfa dolog ez, mert a J bagoly köztudottan bölcs ma- > tíár. ö már csak tudja! Ha mégis téved, nem ő lesz az első (PÚ Ajándék a vevőnek NAPI POSTÁNKBÓL A kicsinyekért A bocsi napközis óvoda épületének felújítása befeje­ződött. Nagy öröm ez a kis­gyerekes szülőknek, akik több napi társadalmi munká­val járultak hozzá, hogy széppé, kellemessé tegyék gyerekeik második otthonát. Az épület felújítási költsége 250 ezer forint volt, s a be­rendezésre 100 ezer forintot költöttek. December 4-én megnyitották az óvodát, amelynek évi fenntartási költsége 300 ezer forint. Nagy megnyugvás a szülőknek, hogy amíg dolgoznak, egész­séges, jó körülmények kö­zött. biztonságban tudhatják gyerekeiket. Kozma La jos Bocs Beszámoló A közelmúltban a Vörös- kereszt vezetőség- és küldött­választó gyűlésére került; sor a MÁV igazgatóság kultúr­termében. A beszámoló hű képet adott a szervezet há­rom és fél éves munkájáról, eredményeiről, hiányosságai­ról. A hozzászólások során több hasznos javaslat hang­zott el a további munkával kapcsolatosan. Ezt követően a városi Vöröskereszt vezető­ségi tagja, dr. Pénzes Géza főorvos átadta az alapszerve­zet részére a kiváló vöröske­resztes mintaszervezet, kitün­tetést. Az alapszervezet egy tagia a kiváló véradó kitün­tetés arany, három az ezüst és tizenhét a bronz fokozatát érdemelte ki. A taggyűlésen hasznos és érdekes előadás hangzott el az egészséges életmódról. A részvevők — nyolevanan — azzal az ér­zéssel távoztak, hogv egy igen eredményes időszak ma­gas szintű beszámolója, vala­mint egy aktuális előadás ér­tékes és szórakoztató estét nyújtott számukra. Uglyai Sándor Miskolc Nem mindegy A Nagy harca községben la­kók csax autóbusszal, vagy legrosszabb esetben gyalog közlekedhetnek munkahe­lyeikre, s az iskolába. A Dé- déstapolcsány—Sajókaza vas­útállomás között 5 óra 40 perckor közlekedő autóbusz- járatra csak ritkán férünk fel, mert az már zsúfoltan érkezik a községbe. Sok eset­ben még a járat személyze­tének jóindulata ellenére sem férünk fel, hát még ha ez a jóindulat is hiányzik, és az autóbusz meg sem áll a köz­ségben. Problémánkkal for­dultunk már a helyi tanács­hoz, a 3. sz. Volán ózdi ki- rendeltségéhez, hogy segítse­nek több éve fennálló pana­szunkon. A Volán válasza: lehetőségükön belül igyekez­nek nagyobbra cserélni az autóbuszt, ez azonban a vál­lalat 1973. évi beszerzésétől függ. v Kérjük, találjanak mielőbb megoldást, hiszen nekünk nem mindegy, eljutunk-e munkahelyünkre, a gyerekek meg az iskolába. Pál József né és társai Nagvbarca Sarteugerben Az alsóvadászi tejatvevó hely épülete sártenger kellős közepén van, így igen körül­ményes megközelíteni. A ház külső fala sem azt mutatja hogy ott tejátvevőhely talál­ható. Bent azonban a lógna gyobb rend és tisztaság ural­kodik. Szinte lehetetlen, ho­gyan lehet ilyen körülmé­nyek között tisztaságot tar­tani, amikor még a tejszállí- tők is féllábszárig érő sárban közelítik meg az épületet. Gyakran járnak ide a tej tisztaságát, minőségét vizs­gáló ellenőrök. Nekik nem tűnik fel ez az állapot, s ha igen, miért nem teszik szóvá, mennyire visszataszító, elha­nyagolt a ház külső része, s hogy a tejátvevőhely megkö­zelítése a tél beálltával bal­esetveszélyt is rejt magában. Igaz, mások is felfigyelhetné­nek erre, hiszen az épület a község művelődési házának szomszédságában áll. B. L. Alsóvadász Kinek a kötelességei Közvetlenül az autóbusz- megállóban, a járda.szélén állnak, a diósgyőri Árpád u. 14—16. számú házak előtt a teli kukásedények, és nagy­mértékben akadályozzák a fel- és leszállást, különösen, amikor csúcsidőben kel! köz­lekednünk óvodás és bölcső- dés kisgyerekekkel. Szeret­nénk tudni, kinek a köteles­sége a kukásedények rend- bentartása, elhelyezése a jár­dáról. Nemcsak esztétikailag nem kívánatos szemétkupa­cok között közi Qk"dni. hanem veszélyes is. tekintve, hokv buszmegállóról van szó. Kér­jük. akiiek kötelessége, tá­volítsa el a bűzös szemetes edényeket a járdáról. Szigeti J.-né Kuruc u. 35. VítIí<,*7,o nvi'upt • N. M.-nek a Hoffmann Ottó utcába üzenjük, közölje nevét és lakását hogv a kért jogi tanácsol megadhassuk részér«. Növeltéh a termelést

Next

/
Oldalképek
Tartalom