Észak-Magyarország, 1972. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-19 / 273. szám

tS9SL*s*tttSLv*voaém&p i Egységesen kell értelmeznünk A z-álferm oktatás hely­zetéről szóló megyei pártbizottsági hatá­rozat külön feladat­ként jelöli meg, hogy Éjwwioskoctni kell a Közpon­ti Bizottság és a megyei pártbizottság határozatának egységes értelmezéséről. Kérdés, miért kell .erre kü­lön felhívni a figyelmet? Az oktatás társadalmi ügy. Társadalmunk egészé­nek ügye, társadalmi fejlődé­sünk folyamatának egyik fontos láncszeme. A társada­lom. tagjai azonban nem azo­nos módon tekintik az okta­tás sokrétű, bonyolult kér­déseit, s az azzal kapcsola­tos „elvárásaik” is különbö­zők. A túlterhelés, a tan­anyagcsökkentés, az értéke­lés módjában történő válto­zások, az érettségi, valamint a főiskolai, egyetemi felvé­teli vizsgák rendszerének módosulásai ma a közvéle­mény érdeklődésének közép­pontjában állnak. A tanulók többségét a fen­ti kérdéseken belül elsősor­ban a tanulnivaló mennyi­ségének csökkentése, az osz­tályozás módjának változá­sai érdeklik, A szülőket ugyanezek a kérdések inkább a pályaválasztással,, gyerme­kük továbbtanulásával ösz- szefüggésben foglalkoztatják. Esetleg az is felvetődik, mi­vel lehet majd kitölteni a gyermek felszabadult idejét (balett, zene, sport, Idegen nyelv stb.).­A pedagógust viszont el­sősorban a tantervi követel­mények, az e téren várható változások érdeklik. Hiszen ezen is múlik, mennyiben sikerül a tananyagcsökken­tés ellenére emelni az okta­tás, nevelés színvonalát, tel­jesíteni a reform alapköve­telményét. azaz az eddiginél még szilárdabb ismeretekkel rendelkező, magasabb mű­veltségű közösségi embereket nevelni. Lehetne tovább folytatni a sort, hogy a különböző üze­mek, vállalatok, intézmé­nyek stb. mennyire más és más oldalról közelítve fogal­mazzák meg elvárásaikat. De már a fentiekből is kitűnik annak veszélye, högy a KB- határozatot egyesek nem egy­séges egészként fogják fel, hanem annak egyes részeit kiemelve vonnak le belőle következtetéseket. Az oktatásról szóló hatá­rozat ilyen értelmezése egy­részt téves illúziókat kelt­het, másrészt a türelmetlen­ség, vagy a felülről való csodavárás helytelen, követ­keztetésekhez vezethet. A megyei pártbizottság ülésén is szó esett többek között ar­ról, hogy az új tantérveket öt-hat évnél hamarabb nem fogja kibocsátani a minisz­térium. Ugyanis egy év mi­nimálisan kell azok meg­szerkesztéséhez, legalább 4 év kell a kikísérletezéshez és I év a tapasztalatok feldol­gozásához. Csak azután ke­rülhet sor az új tankönyvek összeállítására, majd az is­kolákban a fokozatos beve­zetésre. A tananyagcsökken­tés tehát végérvényesen 6—7 év múlva bontakozhat ki a maga tel jess^sében. Termé- eteden részkérdésekben ad­dig is töi-tennek intézkedé­sek. a túlterhelés csökkenté­se érdekében. S ok szó esik mostaná­ban arról is, hogy a tanulókat az ismere­tek halmazával ter­helik túl, ahelyett, hogy önálló gondolkodásra nevelnék. E bírálat jogossá­gát el kell ismerni. Azonban azt is látni kell. hogy. alap­ismeretek nélkül nem ala­kulhat. ki önálló gondolko­dás. Az általános, de még a középfokú iskolák többsébe is csak alapoz. Tehát ezek­ben az iskolákban amellett, hogy a gondolkodásra való nevelés már az óvodának, majd azt 'követően minden iskolatípusnak, állandó fel­adata, egy bizonyos ismeret­mennyiségre feltétlenül szert kell tenniük a tanulóknak, hogy azt felhasználva, egyre magasabb szinten tudjanak önállóan gondolkodni. Ez alól a követelmény álól a reform , sem mentesít senkit. Az is­meretszerzés módját kell úgy kialakítani, hogy az ne el­lenszenves, ne terhes, ha­nem vonzó legyen a fiatalok számára. Tehát, alá szívesen tanul­ja a matematikát, az sem mentesülhet például — az alsó- és középfokú iskolák­ban a bevezetendő fakulta­tív tantárgyak, ellenére sem — a magyar nyelvtan, vagy a történelem tantárgyait, ta­nulása alól. Anyanyelvűnkön helyesen írni, nemzeti múl­tunkat, a nagyvilágban je­lenleg betöltött szerepünket ismerni, olyan követelmény, amely alól egy fiatalt sem mentesíthetünk. Ennek a. kö­vetelménynek a megvalósítá­sa azonban már a határozat egyetemes értelmezését, a feladatok összehangolt, ko­ordinált megoldását igényli tanulótól, pedagógustól, szü­lőtől egyaránt, hiszen esz­mei, világnézeti nevelésünk szerves része az igaz hazafi- ság és az internacionalizmus-. ra való nevelés. Tehát a. tananyag csökkentése során erről sem feledkezhetünk meg. Valamennyi általános és középfokú iskolában hama­rosan nevelési értekezletet tartanak. Ennek témája az oktatásról szóló KB- és MB- határozat, és az abból adódó feladatok. Várható, hogy a megye pedagógusai közül többen szóvá teszik az ob-; jektív feltételek mostohasá- gát, és kimondva, vagy ki­mondatlanul megfordul ben­nük az a gondolat, hogy kor­szerűtlen feltételek közö+t korszerűen sem oktatni, sem nevelni nem lehet. Az isko­lák tárgyi feltételeinek meg­javítását a határozat is elő­térbe helyezi, de annak vég­rehajtását 12—13 évben ál­lapítja meg. A tartalmi vál­tozások jelentős részét is felsőbb szervek rendelkezé­sei fogják meghatározni. Ez a tény magában hordja annak veszélyét, hogy egye­sek olyan helytelen követ­keztetést vonnak le, misze­rint a határozat végrehajtá­sához ma még nem lehet hozzákezdeni. Mindezek el­lenére valamennyi pedagó­gusnak éreznie és tudnia kell, hogy a meglevő felté­telek között, a felsőbb i-eri- delkezések megjelenéséig mit kell tennie a határozat végrehajtásáért. A nevelési értekezleteknek is egyik- alapvető funkciója, hogy ki­alakítsa a testületekben a határozat egységes értelme­zését, valamint a. határozat­ból adódó helyi feladatok megfogalmazását. A határozat komplex mó­don tárja fel a továbbhala­dás útját, helytelen tehát, ha csak részeket ragadunk ki belőle. Ezek után feltehető a kér­dés, van-e helye vitának eze­ken a megbeszéléseken. A válasz egyértelműen csak az lehet,, hogy vitázni kell, de nem a határozatot kell Ad­tatni. hanem a. végrehaitás módja felett lehet és kell gondolatokat cserélni, olyan témákban például, mint a fizikai dolgozók gyermekei tanulásának, továbbtanulásá- nalr segítése: a pedagógusok és tanulók, pedagógusok és szülők, pedagógusok és az ifjúsági szervek kapcsolata stb. A határozat tárgyilago­san, őszintén tárja fel a problémákat, a megvalósítás útját is reálisan határozza meg. A tárgyi és személyi feltételek együttes javítása, a tartalmi munka korszerű­sítése és valarne riny.i neve­lési tényező összehangolt, célirányos hatása fogja fo­kozatosan meghozni a kívánt, eredményt. Ezért kell egysé­gesen értelmeznünk az ok- | tatással kapcsolatos pártha­tározatot. Madarász György, az MSZMP Borsod megyei Bizottsága propaganda és művelődési osztályának vezetője illusztráció Sokfelöl figyelnek ránk Kazincbarcika — Tokaj Borsod megye művészeti és közművelődési élete mind gyakrabban kerül országos reflektorfénybe, mind gyakrabban figyelnek ránk a megye határán túlról. Hol a Televízió műsorai adnak hirt életünk egyik, vagy másik vetületéröl, hol itt rendeznek olyan ünnepi jel­legű műsorokat, amelyek ide vonzzák a figyelmet. Vagy éppen jó munkával vívja ki valamely kollektíva az országos érdeklődést. Két ilyen, sokfelöl figyelmet vonzó mozzanatot jegy- zünk fel. Szocialista városok fotókiállítása Kazincbarcikán látható a kiállításon. A ven Ma deiben, féltizenkettö- kor nyitja meg Kazincbarci­kán az Egressy Béni Műve­lődési Központban Takács István, Kazincbarcika város Tanácsának elnöke a szo­cialista városok első fotóki­állítását, amelyet a későb­biekben — rendszeresen is­métlődő időszakokban — ugyancsak itt szeretnének megrendezni. Fiatal szocialista varosunk mind gyakrabban nyújt ott­hont országos jellegű művé­szeti rendezvényeknek, fesz­tiváloknak. tártatoknak. Már az 1962-es esztendőt olyan egyhetes sorozattal nyitották Barcikán, .amelyre valóban az egész ország odafigyelhetett. Ekkor rendezték, meg itt az amatőr színpadok ifj. Hor- A'áth Istvánról elnevezett or­szágos fesztiválját. Év köz­ben több, a megyehatáron túlról is nagy érdeklődést vonzó közművelődési, művé­szeti rendezvény után, az el­múlt hónapban az ország ke­leti fele képzőművész szak­köreinek kiállítását rendez­ték meg, s ma itt az új or­szágos jellegű tárlat nyitásá­nak ünnepi időpontja. Hat szocialista város, hu­szonhét fotósának 85 mun­kája (azon belül egy sorozat) Borsodban örömmel büsz­kélkedhetünk néhány olyan öntevékeny művészeti együt­tessel, amely sok esztendei, magas szintű munkájának eredményeként elnyerte a ki­váló együttes kitüntetést. Most, a napokban ismét újabb dégláló Kazincbarcikán kí­vül, amely tizenegy fotós 32 munkajavai képviselteti ma­gát, itt reprezentálják váro­suk fotóművészeiét Leninvá- ros. Dunaújváros, Tatabánya, Ajka és Túrkeve szocialista városok legjobb fotósai is. Örömmel üdvözöljük a dunaújvárosiak különösen nagyszámú szereplését, a mezőgazdasági jéüegű szo­cialista város Túrkeve jelen­létét, és sajnáljuk, hogy Bor­sod megye harmadik szo­cialista városa, Ózd ebben a mezőnyben nem képviselteti magát. (Igaz, hogy saját. 700 éves jubileumát ünnepli, de ismerve fotósait, ide is jutott volna erejükből.) A 85 mű természetesen már a zsűri áltál megszűrt anyag, csak­nem a duplája érkezett. A kiállított művek összességük­ben igen jól tükrözik a rész­vevő városi körök munkáját, a fotósok fejlettségi fokát és az egész fotómozgalom ízlés- fejlesztő, látáskultúrát csi­szoló szerepét. Örülünk, hogy Kazincbar­cika, illetve megyénk e fiatal városa adhatott otthont e rangos és bizonyára sokak által felkeresendő kiállítás­nak. tott megyeriknek, s ezt külön kell méltányolnunk, hiszen nem valamelyik összeszokott, együtt gyakorló és együtt szereplő művészeti csoport kapta közös munkájáért, ha­nem olyan egyesülés, ami­lyen alighanem országszerte is kevés akad: a tokaji Zi- lahy György Művészetbarát Kört tüntették ki a megtisz­telő címmel. Lapunkban gyakran olvas­ható e kör neve. Többször írtunk munkásságáról is. A Zilahy György Művészetba­rát Kör Tokaj nagy múltú képzőművészeti hagyomá­nyait folytatja. A Tokajban elő festők, tanárok és más autodidakták összefogásából már a felszabadulás előtt is rendeztek itt kiállításokat, 1948-ban pedig megalakult a tokaji képzőművészeti kör, majd annak munkáját kiegé­szítette az azóta országos hírű nyári müvésztelep. Öt évvel ezelőtt a nyári kiállí­tásokhoz, amelyekkel, rend­szeresen zárták a telep éle­tét. már kis koncert is kap­csolódott, s azóta Tokaj szinte az egész ország kép­zőművészeivel tartja a kap­csolatot. A művészetbarát kör, amely 1969-ben Zilahy György nevét vette fél, mű­vészeket és művészetpártoló­kat tömörít, Tokajon kívül is mintegy háromszázat, és az évente mintegy 40 kiállítás, koncert, irodalmi rendezvény elhozza az ország legkülön­bözőbb helyein élő festőket, zenészeket, irodalmárokat To­kajba, hogy kiállításokon, koncerteken, egyéb rendez­vényeken gazdagítsák művé­szeti élményekben a tokajia­kat és a borsodiakat, és elvi­gyék a tokaji nyári müvész­telep, a tokaji képzőművé­szeti kör, a tokaji művészet- barátok szellemét szerte az országba. Az országos figyel­met keltő kiállítások száma már messze túl van a félszá­zon. Nehéz lenne pontosan számon tartani a kamara­koncertek és egyéb rendez­vények számát. A kiváló együttes kitünte­tés ezt az egész országot át­fogó mozgósító munkát ho­norálta, és annak a lelkes, de nagyon kis kollektívának munkáját ismerte el. amely Tenkács Tibor festőművész önfeláldozó vezetésével évek óta irányítja ezt a művészeti nevelő munkát. A 900 éves jubileumára készülő Tokaj művészetbarát körének ki­tüntetése az egész megyének is értékes elismerés. Benedek Miklós A kitüntetett művészetbarát kör kiváló együttes kitüntetés ju­TOLMÁCSJELÖLTEK AZ ISKOLAPADBAN Korszerű oktatás az orosz nyelviskolában Ilyenkor, késő délután már csendesek a folyosók a 3. sz. Szakközépiskolában. Csak az egyik földszinti terem ajta­ján szűrődnek ki hangok. Az osztályban élénk, orosz nyel­vű társalgás folyik: az orosz nyelviskola tolmácsvizsgára előkészítő tanfolyamának egyik óráján '/agyunk. A padokban ülő felnőttek előtt magyar és orosz nyelvű újságok, képes folyóiratok, — A tolmácsképzés alapj; a politiikaá, diplomáciai nyelv elsajátítása — mondja Dob- rovolmy Anna, a tanfolyam vezetője. — A tolmács j élőitek­nek ismerni kell. a napi poli­tikai eseményeket, a világ- gazdasági összefüggéseket. És természetesen, olyan aktív szókinccsel kell rendelkezni­ük, hogy bármilyen szakszö­veget azonnal fordítani tud­janak. — Milyen módszerekkel oktatnak a tanfolyamon? — Általában az egyetem nyelvlaboratóriumában tart­juk az órákat. A korszerű audiovizuális berendezés nagyban segíti a jó beszéd- készséget, a gyors reagáló ké­pességet. A hallgatók nézik a vászonra vetített képeket, s magnóra mondják hozzá a szöveget. A tanár vezérlőasz- talort irányítja a beszédei, javítja az esetleges kiejtési hibákat. A magnószalagot az­tán visszahallgatjuk, közö­sen ellenőrizzük a mondatai- kotás helyességét, a frazeoló­giai szerkezetek megfelelő al­kalmazását. — A tolmácsoknak az orosz anyanyelvűek kiej­téséhez is hozzá kell szok­niuk ... •— Gyakran hallgatunk orosz nyelvű híreket a rádió­ban, magnetofonról és lemez­játszóról pedig különböző be ­szédgyakorlatokat. Az élő be­szédet is megismerik a hall­gatók: egy-egy turistacsopor­tot elkísérünk városnéző sé­tára. Többen jártak már a Szovjetunióban is. — Mennyi ideig tart a felkészülés a tolmács- vizsgára? — A hallgatók tudásától, szorgalmától füfeg. Van, aki már egy év tanulás után si­keresen szerepel a tolmács­vizsgán, de a többség általá­ban kétéves előkészülettel je­lentkezik vizsgára. Tavaly mind a nyolc hallgatónk megszerezte a tolmácsképesí- tést. Az idén hatan tanulnak heti 4 órában a tanfolyamon, valamennyien dolgozó embe­rek. A napi fárasztó munka után ülnek az iskolapadba. Igazán dicséretes a szorgal­muk. Pellágy Ildikó tavaly érett­ségizett a Zrínyi ilona Gim­náziumban, orosz tagozaton. — A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen, a közle­mények könyvtárában dolgo­zom. Az orosz nyelviskola tanfolyamán már harmadik éve tanulom a nyelvet. — Miért akar lolmáes- vizsgát tenni? — Szeretném tökéletesen beszélni az oroszt, s a tol­mácsképző tanfolyam segít ehhez legjobban. Nyelvtudá­somat jól hasznosíthatom a munkámban. És van egy me­rész vágyam is: Moszkvában szeretnék továbbtanulni. Jár­tam már a Szovjetunióban, sok barátot szereztem. Most is készülök egy moszkvai uta­zásra : szívesen köszönteném ott az új évet. Mikes Marta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom