Észak-Magyarország, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-11 / 240. szám

1972. október 11., sierdo ÉSZAK-MÄGY/ÄRORSZÄG 3 Mit tehet az alapsz? Az életkörülmények javításáért Rűrészélezés a bányában — A Hejő menti Állatni Gazdaság központja Nyák- ládhézán van. Három kerü­letéből az egyik, az I. ke­rület a mienk, amely (1300 katasztrális holdon gazdál­kodik, a központi terveket figyelembe véve, de lénye­gében önállóan. Kerületünk vegyes profilú gazdaság, amelyben a fő­szerepet a növénytermesztés — kenyérgabona, takarmány, gyümölcs — és az állatte­nyésztés — szarvasmarha­tartás, itatásos borjúnevelés — játssza. Háromszáztizen­hat állandó dolgozónk közül 77-en az állattenyésztésben, a többiek más üzemágakban dolgoznak. Többségük bejá­ró dolgozó, főként Igriciből és Mezöcsátról. A telepen — vagy ahogyan itt mondják, a tanyán — ötven család la­kik. Negyvenhét tagú alapszervezet — Pártalapszervezetünk — amelynek jelenleg 47 tagja van — ilyen körülmények között tevékenykedik. Ötta­gú vezetőséggel az élén lé­nyegében ugyanolyan felada­tokat lát el, mint a legtöbb üzemi pártszervezet: gondos­kodik a gazdálkodás, a ter­melés pártirányításáról, a Párttagság és a pártonkívü- Uek politikai tájékoztatásá­ról, neveléséről, a KISZ és a szakszervezet munkájának segítéséről, szervezi a poli­tikai rendezvényeket, párt- építő munkát végez, törődik az emberek ügyes-bajos dol­gaival. A politikai munka meg­szervezése során azonban mindig figyelembe kell ven­nünk a mezőgazdasági mun­ka. jellegét, ennek területi széttagoltságét, a bejárók nagy számát, és azt is, hogy pártszervezetünk egy kicsit lakóhelyi, területi pártszer­vezet is. Mindezek következ­tében — talán jobban, mint másutt — nagyobb figyel­met kell fordítanunk az em­berek munka- és életkörül­ményeinek javítására. Külö­nösen vonatkozik ez a ta­nyán lakó családokra. — A kérdés, hogy mit te­het ezért közvetlenül is az ’lapszervezet, bizony, indo- olt. Részben azért, mert az letkörülmények alakulása közismerten soli más ténye­zőtől is függ. Látszólag leg­kevésbé az alapszervezettől, vagy annak vezetőségétől. De csak látszólag és ott, ahol erre hivatkozva nem, vagy nem sokat tesznek. Szerin­tem az alapszervezel vezető­sége igenis tehet, s gondo­lom, a lehetőségeihez mér­ten mindenütt tesz is azért, hogy a rábízott területen a dolgozók munkakörül­ményei, életkörülményei ne csak „el viselhetők” legyenek hanem egyre kedvezőbben — pártunk po­litikájának megfelelően — alakuljanak. Nálunk például az a gya­korlat alakult ki, hogy a dolgozók munkahelyi, vagy más problémáit jelezzük a kerület gazdasági vezetői­nek és a csúcs-vezetőség­nek. Utóbbi erről rendszere­sen be is számoltat. Amiben tudunk, magunk intézke­dünk. Gond es probléma, persze, mindig akad. Olyan is, ame­lyen jóindulattal lehet és olyan is, amelyen a legna­gyobb jóindulattal sem lehet marói holnapra segíteni. Amikor például tudomá­sunkra jutott, hogy a dolgo­zó nők közül többen szeret­nék, ha a gazdaságnak saját háztartási kisgépkölcsönzője lenne, megbeszéltük a kerü­let igazgatójával. Javasla­tunkra a gazdaság vásárolt porszívót, parkettkefélőt és centrifugát. Mosógépet csak azért nem, mert ezzel már úgyszólván minden család rendelkezik. A megvásárolt háztartási gépeket most — 3 órára 6 forintért — bár­mely dolgozónk bármikor kikölcsönözheti. Vagy: nem­rég panaszkodtak' a- lelepi vegyesbolt szűkös- választé­kára, a kiszolgálás kulturá- latlanságára. Felhívtuk az üzemi szakszervezeti bizott­ság figyelmét a panaszokra, amelyekét azóta az áfész- szel együtt meg is oldott. De például az állattenyésztésben dolgozói; m u n ka körű 1 me­nyein csak az istállók kor­szerűsítésével együtt tudnánk javítani. Erre pedig jelenleg nincs lehetőség. I bejárók gondjai Ismerjük a bejáró dolgo­zók téli gondjait, egyelőre ponyvás teherautóval szállít­juk őket munkába, ismerjük az igrici szülők óvodaprob­lémáját, s azt: is, hogy a je­lenleginél többet szeretnének kölcsönt kapni kislakásépi- téshez. Ezeket a problémákat csak fokozatosan lehet meg­oldani. A bejárókon, a gazdaság — még a IV. ötéves terv j időszakában — két darab autóbusz vásárlásával fog segíteni. Az idén a gazda­ságtól hét család kapott 40 ezer forintos, kamatmentes lakásépítési kölcsönt. Közü­lük hárman a mi kerüle­tünkben dolgozók. Jövőre — a tervek szerint, — a gazda­ság tíznek, 1974-ben 13-nak, 1975-ben pedig 15 családnak nyújt segítség"! a fészekra­káshoz. Mindent di emberekén,. Ezekkel és a hasonló prob­lémákkal törődnie kell az alapszervezetnek. Mindaddig, amíg meg nem oldódnak. — Ezek olyan természetű gondok, amelyeknek megol­dása közvetlenül is hozzá­járul a dolgozók életkörül­ményeinek javulásához, s meggyőződésem, hogy jól erősítik pártunk tömegkap­csolatait, Ugyanakkor jó, ha az em­berek azt is tudják, hogy a pártszervezet tulajdonképpen minden tevékenységével a dolgozók életkörülményeinek állandó javításáért fárado­zik. Akkor is, ha például a gazdasági tervek teljesítését szorgalmazza, hiszen az élet­színvonal emelése, az élet­körülmények lényeges javí­tása elsősorban ettől, a gaz­daságos termeléstől, a gaz­daság tiszta nyereségétől függ. S hogy végeredmény­ben akkor is az életkörülmé­nyek javításáról van szó, ha javítjuk a politikai tájékoz­tatást, a pártoktatást, ha szorgalmazzuk a művelődést, a továbbtanulást, vagy mond­juk a politikai kiadványok terjesztését és szélesebb kö­rű olvasottságát. Hisz a tá­jékozottabb, műveltebb em­berek reálisabban gondolkod­nak és — jól felfogott érde­keiknek megfelelően — cél­tudatosabban végzik minden­napi munkájukat is. Elmondta: Végit József a Hejő menti AG igrici kerületének párttitkára Lejegyezte: Csépányi Lajos A bányászok nagy gondot fordítanak szerszámaik karban tartására, A szerszámokról ítélik meg ki milyen bányász. A kén a királdi S, Kulcsár Gyuláról készült. Fotó: Larao József védelmi ankét ELŐADÁSOK I ffORSHWI mmvíímimm BORSOOMtóBtSOSH (Tu dost tón kiöl,) Az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság és a MTESZ Nógrád megyei, va­lamint ózdi szervezetének rendezésében korrózióvédel­mi ankét zajlott le az elmúlt napokban Borsodnádasdon. A 130 résztvevő előadásokat hallott a korszerű felületvé­delmi eljárásokról, s azok alkalmazásával kapcsolatos elméleti és gyakorlati prob­lémákról. Az ankét résztvevői meg­tekintették a Borsodnádasdi Lemezgyárban alkalmazott korrózióvédelmi el járásokat. A hagyományosnak számító tűzi horgany záson kőéül nagy érdeklődést váltott ' ki az európai szinten is kor­szerűnek mondható elektro­sztatikus rrrira n y a g bevon ó valamint a járműkerékab- roncsok felületi védelmén" alkalmazott elekirof or etikus festési eljárás. laps* és kÉsxletsazíJSItooi&s a Üresjárat nélkül ŰSots a kétszáz» ezredik A Beton- és Vasbetonipari Művek alsóasolcai gyárának 1 dolgozói az építőipar növek­vő igényeinek kielégítése mellett, jelentős exportfel - adatokat is teljesítenek. ISO millió forint értékben, 300 ezer olyan előrefeszített vas­beton vasúti aljat készíte­nek a Szovjetunió részére, amelyeken a vonatok 1O0 kilométeres sebességgel ha­ladhatnak, Ezekért a kiváló minőségű előregyártott ter­mékekért cserében cementet és beton vasat kap népgazda­ságunk. A szovjet rendelés teljesítését az elmúlt évben kezdték meg és már a 200 ezredik vasúti alj készült el a gyárban. Á kiváló terméket 3 fon­ni!* csomagokban irányvona­lokkal szállítják a határállo­másra, hogy a vasúti aljak hibamentesen miélőbb ren­deltetési helyükre érjenek. A még hátralevő 300 ezer vasúti alj gyártását előrelát- ' hatótag a jövő év első ne­gyedére fejezik be. Égj altakvpiTTOí ó Borsodi Vegytkombi nőt, .igajzgatoja, Köróvél.ves István azt, mond­ta : — Nem az újságíró tar­tozik nekem köszönettel, mert fogadom, en tartozóin köszönettel a sajtónak, hogy felkeres. F. szavaik nemcsak igényt fejeznek ki a mind többszöri látogatásra, hanem ösztönöz­nek Is arra, hogy a tájékoz­tatást semmi szán alatt se tagadják meg. Örvendetes, hogy a korábbi merevség, megkötöttség — ami hosszú ideig jellemző volt a gyárra •—, felenged, s lenn, az üze­mekben is bátrabban szedik elő az olyan adatokat és té­nyeket, amelyek egy időben az asztal fiókban szunnyadtak „hallgatásra ítélve”. Ásványok, kőzetek kiállításon I ■v maga nemében egyedül­léte kiállítás nyílt Miskol­con, a Molnár Béla Ifjúsági 'ázban. Mészáros Károly és ■ováts András fiatal geoló- gusmérnökök rendezésében kiállították a hazánkban elő­forduló ásvány- és kőzetfér •ősegeket, valamint azokat az érdekességeket, amelyeket az 'hiúsági ház szakkörei Észak- "íagyarország területén gyűj­töttek. Ezek között számos ‘‘‘tka ásvány is látható. Ilyen 9 Rudabányán csak el- '’etve található kuprilkris- taly, amelyet a bányászok •'Patkószegnek” neveznek, a telkibányai hegyikristály és a Tokaj-Hegyalján előfordu­lj mohazöld színű achút. A több mint 200 ásványt cs kőzetet bemutató kiállítás colja, hogy a városban élő fiatalok a látottak alapján ,’°yítsék földtani ismeretei­A TMK-műhélyben AUicrílclepeo, h TMK-niíibeíyben Kovács Katalin marős naponta fesz tanúbizonyságot szaktudásáról . Az. információ nem ma­gántulajdon. Aki az informá­ciót 'adja, nem szívességet tesz, hanem kötelességét tel­jesíti. Ezt tette az anyaggaz­dálkodási csoport vezetője, amikor kinyitotta a dossziét, és közérdekű adatokat, té­nyeket mondott el egyetlen témakörről: a BVK anyag- és készletgazdálkodásáról. Négy évvel ezelőtt 17, egy évvel később — 1969-ben — 24, rá egy esztendőre 28, eb­ben az évben pedig már 35 milliót fizetett a gyár ilyen címen. Igaz, hogy az elmúlt évek alatt: bővüli az üzeni, sok új beruházás .valósult meg, gazdagodott a termék­választék is, a készletek nö­vekedése tehát, bizonyos ér­telemben indokolt és jogos. Ezt nem vitatja senki. Vi­tatható viszont, a tartalékai- katrészek. fogyóeszközök és egyéb anyagok arányának a felduzzasztása. Előzetes számítások szerint az ideális és indokolt: kész­let. — minden tényezőt fi­gyelembe véve — nem ha­ladhatná meg az 569 millió forintot. A többlet viszont már most 91 millió, ami ar­ra figyelmeztet: a gordiuszi csomó megoldása sürgető fel­adat. Az igény; a korszerű­ség. S itt neimc«»k a tech**­_ kai féJt&YéSek b£Zt:os*4aearcű. ’ Iranern a JegöpttonáMsriöb szervezeti keretét: ■Tnegstes'srr« ­késéről is-sab-vam. • » Egy ilyen nagyválla&atnál, ahol milliókról van szó, a .legkisebb lazaság is óráási károkkal járhat. Ez.1 meg­előzői viszont csak korszerű szervezettséggel, jól bevált ellenőrzési inódszeirekkel és úgy lehet, hogy mindenki,, aki igényel és aki anyagigé­nyeket elégít ki, siágortikn tartsa magát a vállalati és állami rendelkezésekhez. E tékán,tétben még sok a tenni­való' Az igénylések igen gyakran ötletszerűek, mű­szaki megalapozottságuk hiá­nyos, az indoklások többsége kifogásolható, egyszóval baj van a kötelező fegyelemmel. A kísérő lapokról hiányzik az anyagszám. s a megjelölés általában az üzemi zsargon szerint történik, amit a gaz­dálkodó, az előadó nem kö­teles ismerni. Van-e mod az. ilyen hely­zet megszüntetéseire? Termé­szetesen van. kiás gyárak és üzemek, például az LKM és a DIGÉP jól példázzák ezt. alibi egy-egy rezsi-iroda ösz- ssefogja a szálakat, amellett ellenőriz és eldönti azt is: jogos-e, indokolt-e az igény. Vagjv máig is érthetetlen, miért nincs a BVK-ban egy vállalati séma kifüggesztve, jól látható helyeken, amiből mindenki könnyen tájéko­zódhatna hol, mit, kinél in­tézhet. Vágj' talán titok, hogy melyik osztáljmak. vágj' főosztálynak mi a feladata, funkciója? .. . Ä1 faléba n elmondható: na - gj’obb szigorra, fokozottabb ellenőrzésre és arra vaai szükség a BVK-ban is, hogy az anyag- és készletgazdál­kodás színvonalának a nö­velése érdekében minden te­kintetben messzemenően tá­maszkodjanak a dolgozók észrevételeire és javaslataira. T. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom