Észak-Magyarország, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-11 / 240. szám
ÉSZAK - M AG YARORSZAG 4 1972. október 11., szerda Közművelődés és ifjúság Borsodban A Borsod megyei Tanács kulturális bizottsága, mint arról hírt adtunk, legutóbbi ülésén megvizsgálta a Borsod megyei ifjúság kulturális helyzetét, s az ezzel kapcsolatos tennivalóka!. A téma súlyossága megérdemli, hogy néhány gondolatot külön is feljegyezzünk. A tanácskozást nagyobb szabású felmérés előzte meg. Kazincbarcika és Sárospatak városokban, valamint a miskolci, mezöcsáti és az encsi járásokban mérték fel elemző módon az ifjúság kulturális helyzetét és vonták le a következtetéseket. 9 Ami a tárgyi és anyagi ellátottságot illeti, nagyon vegyes képet kaptunk. Míg a nagyobb ipari centrumok, iskolavárosok ellátottsága, Ivi különböző szinteken is. de jó, a községekben teljes ellátatlansággal is találkozunk, vagy olyan helyiségekkel amelyek csak statisztikában szerepelhetnek, de használhatatlanok. Például a miskolci járásban. 33 ifjúsági klub működik, de közülük csak 8—10 a megfelelő feltételek mellett. A mezöcsáti járásban 24 intézményből mindössze 10 úgyahogy megfelelő. Az encsi járásban 4 község kapott 25—30 ezer forint összeget az ifjúsági klub korszerűsítésére, és így négy község ellátását lehetett megjavítani ebből a keretből, valamint két helyen az állami gazdaság, illetve gépjavító állomás segítségével teremtették klubot az ifjúságnál-:. Általános az a tapasztalat, hogy a művelődési otthonokban működő klubok tárgyi feltételei jobban biztosítottak, mint a különélőké. A felmérés részletesen elemzi a vizsgálat alá vont járások és városok területén a helyiségellátottságot, amely sok helyen gátja a szabad idő hasznos eltöltésének, máshol fű- ’tési és világítási gondok miatt nem tudják azokat nyitva tartani. A személyi feltételek sem kielégítők. A szakemberhiány visszatükröződik az ifjúsági klubok, szakkörök, műkedvelő művészeti csoportok szakirányításában is. Ez elsősorban a községekre vonatkozik, a két vizsgált városban feltétlenül jobb a helyzet. © Az ipari városokban állandó rendszeres és általában sokszínű programokkal találkozhatnak a fiatalok. A miskolci járásban az ifjúsági törvény megjelenése óla növekedett a KISZ befolyása az ifjúsági klubok tevékenységében, az encsi járásban az igények megfogalmazása, főleg az ifjúsági klubok munkatervében érvényesül. Jó vitafórumok alakultak ki a járásban egyes helyeken. A mezöcsáti járásban a havi programoknak mintegy a feie tervezi az ifjúság művelődését. Azonban ezeknek a programoknak csak egy része valósul meg. A szabad idő hasznos elfoglaltsággal, való kitöltése általában csak részben megoldott. Feltűnően nagy helyet foglal el a fiatalok időtöltésében a könnyűzene, de még sok a műfaji keveredés, s kevés a komolyzenéi érdeklődés. Könyvtárnak a fiataloknak 35—38 százaléka tagja, s a munkásfiatalok évente 100—300 forintot költenek könyvvásárlásra. A megye öntevékeny művészeti csoportjaiban természetszerűen elsősorban fiatalok működnek közre, őket találjuk a legjobb együttesekben is. Megyei szinten kevés a színházlátogató fiatal. Míg az élmúlt évadban a Miskolci Nemzeti Színházban 5621 ifjúsági bérletet adtak el, vidéken alig több mint 200 fiatal váltott bérletet. Rossz a bejáró munkásfiatalok helyzete, s ez több mint 15 ezer fiatalra vonatkozik a megyében. A felmérés adatai szerint a fiatalok szívesen vállalkoznak az ifjúsági klub, vágy más művelődési forma programjának kialakítására. Szakértelem és segítség hiányában azonban gyakran hiányzik a tervekből a változatosság. a vonzó hatás, a település sajátossága, az érdeklődési körökre való bontás. ' Az említett tanácskozáson rendkívül éles és sokoldalú vita alakult ki az előterjesztés alapján. Miután a felszólalók nagy többsége helyesnek, reálisnak ítélte meg az előterjesztést, azt is megállapította. hogy a feltárt fogyatékosságok a megye helyzetéből, illetve a borsodi ifjúságnak a közművelődésben való részesedéséből adódik. Ahol az ifjúság intézményesített keretek között él, tehát tanintézetben, jól működő KlSZ-szervezetben, olt jobbak az eredmények, ahol viszont ezek a keretek hiányoznak, igen kevés jóval büszkélkedhetünk. Éppen ezért figyelmünket az ilyen szervezeten kívüli fiatalok felé kell íoi'ditani, különös gonddal a kulturális intézményeken kívüli művelődési lehetőségekre, a fiatalokat érő ráhatásokra. Nem lehet figyelmen kívül hagyni például a vendéglátóipari műsoroknak a fiatalokra gyakorolt hatását sem. Az is kitűnt a vitából, hogy az oktatási és közművelődési intézmények neveld hatását és azoknak egymásra gyakorolt kölcsönhatását együttesen‘kell vizsgálni, mert több megállapítás szerint az iskola ne.m nevel eléggé a művészetek értékére, befogadására. Többen szóltak róla, hogy a KISZ részvétele a közművelődési intézmények irányításában ne formális legyen. A személyi ellátottság kapcsán szóba került, hogy kevés az egyetemi népművelés— könyvtár szakokra a felvétel, s ennél íogva a végző népművelő. 9 Felmerült a tanácskozáson az is, — Madarász György, a megyei pártbizottság osztályvezetője mutatott rá —, hogy az ifjúság nem valami homogén tömeg. A munkásifjúságnak, a mezőgazdasági fiatalságnak és a tanulóifjúság különböző rétegeinek mások az igényei, mások a lehetőségei, s a velük való foglalkozás feltétlenül több differenciáltságot kíván. Hangot kapott a tanácskozáson, hogy megyei szinten keresni kell az ifjúság kulturális helyzete további javításának lehetőségeit, formáit, de végső soron azt a helyi tanácsoknak kell megoldani, realizálni a helyi szervekkel együtt, s a megyei szervek feladata a tanácsok ilyen irányú segítése. A -tanácskozás javaslatot fogadott el, amelynek pontjai az illetékes szakigazgatási szervek közreműködésével, nagy lépéssel mozdíthatják előre a borsodi fiatalság köz- művelődési helyzetét, de a megoldás mindenképpen a községekben a helyi tanácsok és társadalmi szervek irányítóin, s nagyrészt magukon a fiatalokon múlik. (benedek) Petőfi Sándor születésének 150. évfordulóján megkülönböztetett. feladatok jutnak az emlék-ünnepségek rendezésében azoknak a helységeknek, ahol a költő élt, ösztönzési kapott alkotásaihoz. A borsodi-zempléni tájon a legerősebb szálak Sárospatakhoz fűzték Petőfit. A legszebb jellemzést is ő írta híres útilevelében Sárospatak történelmi szerepéről. Ezért megyénkben a másfél százados évfordulón Sárospatak lesz a Petőfi-emlékünnepségelc egyik központja. A Hazafias Népfront és a Petőfi Irodalmi Múzeum a közelmúltban országos tanácskozásra hívta össze a Bács-Kiskun megyei Szalk- szentmárlonban a nevezetesebb Petőfi-cmlékheiyek képviselőit. A résztvevők megbeszélték az évforduló előkészületeinek eddigi tapasztalatait, s a különféle rendezvények összehangolásának lehetőségeit. Megyénket ezen a tanácskozáson a sárospataki művelődési ház igazgatója, Novákovics István és a Hazafias Népfront megyei bizottságának munkatársa. Sárai László képviselte. Már az országos tanácskozás tapasztalatait felhasználva állították össze Sárospatakon a Petőfi-emlékév programját. A rendezvények fő célja, hogy minél szélesebb körben tudatosítsák Petőfi életművének jelentőségét, eszméinek időszerűségéi. Az első rendezvénysorozat már most októberben kezdetét veszi. Valamennyi ifjúsági korcsoport számára, minden iskolatípusban Petőfi versmondó versenyt rendeznek. A korcsoportok, az iskolák legeredményesebb szereplői jutnak a városi döntőbe, amelynek győztesei értékes díjakat nyernek, s közreműködnek majd a januárban sorra kerülő központi ünnepség irodalmi estjén. Szilveszter estéjén, a születési évfordulón a pataki fiatalok fáklyásmenetben vonulnak majd tiszteletadásra Petőfi emléktáblájához. Az 1848-as forradalomról és szabadságharcról is Petőfi jegyében emlékeznek meg Patakon. A művelődési házban emlékkiállításon mutatják majd meg Petőfi pataki látogatásainak dokumentumai!, a költőhöz kapcsolódó emléktárgyakat. Az itteni nagy múltú Tudományos Gyűjtemények anyagából láthatják majd a látogatók a szabadságharc időszakának dokumentumait, tiszteleghetnek azoknak a volt pataki diákoknál: az emléke előtt, akik Petőfi eszméitől, verseitől lelkesedve harcoltak a szabadságért, a legendás hírű vörössipkas zászlóaljban, Petőfi pataki barátja, Pál- közi Antal vezetésével. . A tanítóképző tudományos ülésszakkal áldoz a költő emlékének, az ülésszak témaköre: Petőfi költészetének, eszméinek felhasználása a tanuló ifjúság körében, nevelésében. Petőfi költészete — elsősorban nagy hatású meseeposza, a János vitéz — ihleti az évfordulóra meghirdetett gyermekrajzpályázat résztvevőit is. A legsikerültebb rajzokat kiállításon mutatják majd be. Sárospatakon a következő esztendőben nemcsak Petőfiről, hanem hozzá hasonló jelentőségű költő elődjéről, Csokonai Vitéz Mihályról is méltóképpen megemlékeznek születésének 200. évfordulóján. A Petőfi előfutárának is nevezett Csokonait szintén szoros szálak fűzték Sárospatakhoz: debreceni évei után a pataki kollégiumban folytatta egy ideig tanulmányait, s éles hegyaljai dalait ebben a városban írta. A kettős évforduló összeköti.a két nagy költő emlékéi. B. J. Miskolci járási közművelődési hetek Október 17-e és november 10-c között rendezik meg az idei köz- müveiödCtsi- beteket a miskolci járásban. Az előkészítésben, szervezésben, rendezésben a járási hivatal, a megyei művelődési központ, a járási KISZ-i<i- zottság. Vöröskereszt-szervezet, valamint a népfrontbizottság vesz részt. Az ünnepélyes nyitást a .Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központban tartják, október 17-én délelőtt. Juhász Sándor, a járási hivatal elnöke nyitja meg a sorozatot, majd dr. Ibos Ferenc, a Magyar Hírlap főszerkesztő-helyettese tart konferenciát a közművelődési intézmények munkatársainak. A rendezvénysorozat egyes eseményeiből négy alkalommal Miskolcon, háromszor Sajószcnl- p éteren, egyszer-egyszer Sajó- hídvégen, Parasznyán. Sajóvá- moson és Berzéken tartanak k on f erenciákal, bemutatókat, irodalmi műsorokat, módszertani tanácskozást, tennék beírni tatot, véradó-találkozót. KILÁTÓ Magyar nap a fesztiválon Olyan, mint a kenyér AZ ALACSONY szobában szinte körbefonta a modern bútorokat a rádióból kiáradó zene. A háziasszony felállt, odalépett a készülékhez, s kikapcsolta. — Ne haragudjanak, de itt vagy a rádió szól, vagy én énekelek, csak úgy magamnak ... S miközben visszament a székéhez, valamivel halkabban mondta: — így szoktunk, össze, én és az ének. Lénárl Béláné és férje, Lénárt Béla tagja az abaújszántói Röpülj páva körnek ... — Már vagy tíz éve énekelek a kórusban, ugye, Manyika néni — nevetett rá kísérőmre, Czeglédy Károly- néra. a művelődési ház igazgatónőjére. — Csak amikor Picurka, a kislányom született, akkor maradtam el egy évre... Igen, körülbelül egy évre... De azután visszamentem. A férjem akkor is járt... Szeretünk oda járni... ' — Három gyereke van — súgta Czeglédy Károlyné. — Picurka, azaz Piroska a legkisebb a családban. Két bátyja már idősebb, ők már iskolások. A kislány viszont csak hároméves. — A gyerekektől ritkán jutunk el szórakozni. Meg nem is vágyunk oda. tgy azután az éneklés maga a szóraA fiatal asszonyka, mert csak nemrég múlt harmincéves, szinte átszellemült. Hiszen arról volt szó, amit nagyon szeret csinálni, ami férjének és neki, életük egyik szépségét jelenti. Dúdolni kezdett egy régi népdalt, egyel azok közül, amelyiket itt gyűjtöttek össze Szántón és környékén ... Nem ismertem a szövegét. — Nálunk nagy hagyománya van a folklór szeretetének —• mondta a művelődési ház igazgatónője, S a szántaiak büszkék is rá. Hiszen az övék. A népdal, a népművészet olyan számukra, mint a kenyér ... Sokak számára az;.. De ezt látni kell, látni kell az asszonyokat, a lányokat, a férfiakat, ahogy mindenről elfeledkezve énekelnek. Maguknak, a maguk örömére... Azt hiszem, s sokan vallják, a népdal szeretéte elválaszthatatlan a népművészet szeretetétől. — Sokan vannak úgy, mint mi, a férjem és én. Fiatalok is, kislányok. S nekünk igazán mindenünk az éneklés. Megtanuljuk a több szólamú kórusműveket is. De a szívünk a népdaloké ... ELKÖSZÖNTÜNK. S míg az őszi verőfényben sétáltunk az udvaron a kapu felé, már hallottuk a fiatalasz- szony halk dudorászását. Csutorás Annamária kozás, a kikapcsolódás. Amikor meglett a kislányom, újra mentem énekelni a kórusba, most meg a körbe, valakit mindig megkértem, vigyázzanak rájuk. A fiúk már nagyok, elmaradnak, sőt most már a kicsire is vigyáznak. Ha meg tanulnivalójuk van, elvisszük magunkkal... Így történt ez a múltkoriban is. A két fiú tanult, Picurka csak akadályozta volna őket. Apuka meg anyuka átvitték hát magukkal a kislányt. Ült a sarokban a széken, csodálta a néniket, lapozta a képes újságot, s másnap így szólt az óvó nénihez: — Voltunk énekórán ... .. S azóta is nyaggatja mamáját, vigye magával az énekórára ... — Mert ő is szeret ám énekelni,. Nyúz! Énekelj anyukám! S én szívesen énekelek valami népdalt, szántóit ... A PÁVA-KÖR egyesíti a szántói énekkart és a leánykórust. A próbák is egyidőben vannak. — Ha elfáradunk valamelyik kórusszám tanulásában, akkor átalakulunk páva-körré. Kikapcsolódásképp mindig népdalokat, szántói népdalokat énekelünk. Mert azt sohasem lehet megunni. Bennünk van. a szívünkben és a vérünkben, hozzánőttünk, felvidít, felfrissít bennünket-A- Varsói Szerződés országai 7. nemzetközi katonafilm fesztiválján, Wroclaw- ban hétfőn magyar napot tartottak. A vetítéseken mintegy tucatnyi filmet mutattak be, amelyek közül a Zolnierz Wolnosci, a Lengyel Néphadsereg központi napilapja különös elismeréssel ír Szemes Mariann rendkívüli esemény és Simon György Többet, gyorsabban, könnyebben című filmjeiről. Nógrád a Petöfi- és Madách-évforduló | ünneplésére készül A jövő évben ünnepli az ország Petőfi Sándor születésének 150. évfordulóját. Ugyancsak 1973-ban lesz 150 éve annak, hogy > Madách Imre, Az ember tragédiájának alkotója megszületett. Nógrádban mindkét évfordulót az teszi még bensőségesebbé, hogy Petőfi — bár az Alföld szerelmese volt — vándorlásai közben a Salgó- várán járva, verselésre ihlette a hegyes-völgyes nógrádi táj; Madách Imre pedig ezen a tájon született, munkálkodott, s itt is halt meg. A Petöfi-évforduló megünneplésének programjában még ez év decemberében Pásztón megyei bemutatót rendeznek a Szóljatok szép szavak irodalmi pályázatra: beküldött alkotások legjavából. Ugyancsak az év végén Salgótarjánban kiállítást rendeznek Petőfi-dokumenlu- mokból, könyvritkaságokból. Balassagyarmaton a jövő év januárjában lesz a Ma- dách-díszünnepség, a Magyar Tudományos Akadémia, az Irodalomtörténeti Társaság és a TIT közreműködésével. Madách-ikonográfiát is kiadnak Balassagyarmaton. A TIT megyei szervezete kezdeményezte a salgótarjáni irodain) i yándoijKvűlés mgg- ’ rendezését; amelyet Madách életművének szentelnek. . Koncertigazgatóságok nemzetközi konferenciája Dr. Simó Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes nyitotta meg kedden a Duna Interkontinental szállóban a szocialista országok koncert- igazgatóságainak értekezleté'.. Az ötnapos tanácskozáson beszámoló hangzik el az 1971-es jegyzőkönyvben rögzített javaslatok végrehajt-' - • sáról, az együttműködés eredményeiről. A fejlődő országokkal folytatott műnk ről, az ezekből az országé ból jövő együttesek és ír'"; vészek fogadásával kapcse' - los együttműködés lehelő■■ - geiről, a szovjet társintézmény, a Goszkoneert tájékoztatja a résztvevőket. A szocialista koncertigazgatóságok közötti információcsere jelentőségéről, a szocialista1 előadóművészet promo- ciójánalc lehetőségeiről, a Nemzetközi Koncertigazgatóság tárt előadást. Vas megye a térképeken Geodéziai műszerek kiállítása nyílt kedden Szombathelyen, a MTESZ-azékház- ban. s ezzel megkezdődött a geodéziai nap. A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület i tagjai előadásokon adtak számot szerteágazó munkájukról; Beszámolták róla, hogy most készülnek a megye települései részére az új küi- és belterületi térkének. Az új térképek regisztrálják a változásokat: a megye 229 teleoüiése több mint félezer utcával, csaknem száz ki- sebb-nagyobb ipari, kulturális, közlekedési, egészségügyi centrummal. lakótelepekkel bővült. A felszabadulás óta tizenhétezer új ház épült Vas megyébe«. A Peto/i-év programja Sárospatakon
