Észak-Magyarország, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-04 / 234. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1972. október 4., szerda 1 liziiüweüiís szervezel! változásai az őzé lárislasi Reflexiók cny koordinációs tanácskozásról Mint augusztus 20-i számunkban részletesen beszámoltunk róla, az ózdi járás- községei közmű velőd esi helyzetének javítása végett az Ózdi járási Pártbizottság és a járási hivatal felmérte a terület szükségleteit, jelenlegi helyzetét és aiapos mérlegelés után állásfoglalást fogadott el, amelynek az a lényege, hogy szükségesnek mutatkozik — az ózdi városi közös irányításhoz hasonlóan — a járás közművelődési életét is az Ózdi Népművelési Intézmények irányítása alá helyezni, s ezzel megteremteni az eg'ész járás területén az egységes közművelődési koncepciót, irányítást és gyakorlatot. Az állásfoglalás helyes, a helyzetfelmérés reális adatokat tükrözött, és alapjában helyes az egységes irányításra való törekvés is. Az említett cikkünkben azzal zártuk a gondolatsort, hogy a gyakorlati kivitelezésig még igen sok vizsgálódást, elemzést kell valamennyi érintett szervnek végezni, és alaposan meg kell vitatni az állásfoglalás realizálását, mind Ózd város közművelődési, állami és párt irányító szerveivel, s nem utolsósorban a vasas- és a bányászszakszervezettel, mint’ a területen működő üzemi művelődési intézmények gazdáival. A közelmúlt napokban az Ózdi járási Pártbizottság kezdeményezésére valamenv- nvi érdekelt szerv képviselőjének bevonásával megtartották a koordinációs értekezletet. E tanácskozás nemcsak értékes részeredményekkel vitte előre az állásfoglalás gyakorlattá válását, hanem rendkívül sok tanulsággal is .szolgált. Érdemes ezekből-egy néhányat feljegyezni. könyvtári körzetek kialakításáról is, valamint az ezekkel járó személyi változásokról, ani'agi fedezetekről. A rendkívül gazdag és sokszínű vita azonban megmutatta, hogy az alapjában helyes és nagyon okos elveken -nyugvó állásfoglalás gyakorlati megvalósítása semmiképpen sem oldható meg egyszerre, es különösképpen nem 1973. január 1-ig, azaz rövid három hónap alatt. A járási hivatal művelő- , désügyi osztályának vezetője terjesztette elő a konkrét el képzel áseket. amel yeket már 1973. január 1-étöl szerettek volna megvalósítani. E konkrét elképzelések nagyrészt azonosak a korábbi cikkünkben említett szervezeti változásokkal, azaz a járási művelődési központ módszertani és irányító szerepét az Ózdi Népművelési Intézmények venné át. csakúgy. mint a járási könyvtár funkcióját is. Szó volt a konkrét előterjesztésben köz- művelődési körzetek és Minden felszólaló megállapította, hogy az ózdi járás felmérése reális. A járás községeinek közművelődési helyzete olyan, mint amilyennek az állásfoglalás mutatja, de a legtöbb felszólaló az átszervezés ütemét tartotta gyorsnak és nem kellően megalapozottnak. Végül is több felszólalás után alakult ki az a felfogás, hogy mivel Ózd kisugárzó szerepe a járás területén feltétlenül jobban kell, hogy érvényesüljön, s mert Ózdnak kötelessége a járás községeiben élő dolgozóinak közművelődési körülményein is jobbítani, a járási közös irányítást feltétlenül létre kell hozná első lépcsőként. Bár az előterjesztésben egyértelmű állásfoglalás volt, a járás könyvtárhálózatának az ózdi városi, szaleszervezeti irányítású könyvtárhálózattal való egyesítéséről is, több felszólaló javaslata alapján ennek megvalósítását egy későbbi időpontra halasztották. Ezt az indokolja, hogy az egységes állami könyvtárhálózat és a közigazgatás kapcsolatai rendkívül erős szálakkal kapcsolják ezt a munkát az állami, illetve tanácsi irányításhoz. Többen elképzel hetetlemnek tartották egy egész járás, a szakszervezeti tevékenységtől független köz- művelődési ágazatát üzemi szakszervezeti irányítás alá sorolni. Tagadhatatlan, hogy a könyvtár egyesítése rendkívül sok jogi irányítási és egyéb gondot érint, s éppen ezért mutatkozik szükségesnek, hogy előbb a kevesebb ilyen gonddal jelentkező járási módszertana irányítás, és ahol erre lehetőség kínálkozik, a többfajta művelődési intézmények közös fenntartásba vétele történjék meg, és azoknak tapasztalatai alapján lehet majd a későbbiekben tovább lépni. Többen, akik a közös irányítás és a járás egységes közművelődési életét fontosnak és" megvalósílandónak tartják, aggodalmukat fejezték ki, vajon a tervezett átszervezés valóban olyan helyzetet teremt-e, hogy minden terület' jobban jár, nem lesz-e. amelyiknél visszalépés, vagy visszaesés következik be. Megfontolandó az is, vajon a szellemi és anyagi erőket át lehet-e csoportosítani kellően, s mert a fenntartásra szánt, anyagi keretek növelésével számolni nem lehet, ezek az összegek a megváltozott helyzetben célszerűen oszthatók-e szét. Vajon az Ózdi Népművelési Intézmények személyi, anyagi és tárgyi adottságai javíthatók-e a tervezett nagyon rövid idő alatt olyan mértékben, hogy a sokszorosan megnövekedett feladatokat vállalni és nv— ' " tani tudják? A koordinációs értekezleten alig hangzott el olyan megnyilatkozás, amely ,az ózdi járás közművelődési életének egységesítését ne támogatta volna a legmesz- szebbmenően. Az egyes felszólalásokból kicsendülő aggodalom elsősorban azt tükrözte, hogy a jelenvoltak- felelősséggel és nem elhamarkodva, látiszateredmé- nyekre törekedve valami gyorsan teljesíthető programként kívánják megvalósítani a járási pártbizottság korábbi állásfoglalásában foglaltakat. A részvevők részletes feljegyzést, illetve emlékeztetőt kapnak a tanácskozásról. További munkabizottságokat már nem hívnak létre. Az érintett szervek felelős képviselőinek dolga, hogy részben az állásfoglalás, részben pedig e koordinációs tanácskozáson kialakult álláspontnak megfelelően fokozatosan, a realitások figyelembevételével, valami higgadt menet rendszerűséget követve megvalósítsák először a járási közös irányítást, majd Put- nokon és Borsodnádasdon a közművelődési intézmények közös fenntartását, s ezek tapasztalatai .'liánján, nem elsietve, mindenkor az igények és realitások jó egyeztetésével valósuljon meg a járás egész területén a művelődési házak egységes irányítása, s majd ezek tapasztalata alapján lehet továbblépni. Benedek Miklós TANULMÁNY Püspöki István munkája Szocialista brigádvezetők fóruma A miskolci Vörösmarty Mihály Művelődési Ház fórumot szervezett szocialista brigádvezetők részére. A szeptembertől júniusig tartó előadássorozat a szocialista brigádok életével, munkájával foglalkozik. Szeptemberi, első fórumukon a szocialista brigádvezetők tevékenységét vitatták meg a résztvevők. A vitát irodalmi műsor követte a Petőfi-évforduló jegyében, Fölöttem a szív címmel. A műsorban Győri Ernő és Éteri day Róbert, a Miskolci Nemzeti Színház tagjai működtek közre. A következő előadás október 9-én lesz. Témája: Szocialista brigádok a művelődés útján. Élő lapjaink Miskolcon, a Kossuth. Művelődési Ház mini színpadán rendezték meg hétfőn, október 2-án este az Élő' Napjaink őszi első irodalmi estjét. A házigazda tisztét Papp Lajos, a Napjaink szerkesztője töltötte be. Ö köszöntötte az irodalmi est hallgatóságát, s a vendégeket, Szakonyi Károlyt és Serfőző Simont. A sorozat hagyományainak megfelelően ezen az irodalmi esten is vallottak a meghívott vendégek: legújabb munkáikról, terveikről, s felolvasták néhány olyan alkotásukat, amelyeket a közönség még nem ismerhet. Szakonyi Károly SZOT- művészéti díjas próza- és drámaíró többek között elmondotta, hogy a Miskolci Nemzeti Színház felkérésére új darabot ír az 1973—74-es színházi évadra. Serfőző Simon, Miskolcon élő költő irodalmi riportjairól és új verseskönyve összeállításával kapcsolatos terveiről vallott a megjelenteknek. Az irodalmi esten hangulatos vita alakult ki, melyben nemcsak a „szereplő vendégek” vettek részt, hanem bekapcsolódott az eszmecserébe a közönség is. A közel kétórás irodalmi est közönsége mindvégig nagy érdeklődéssel hallgatta az est vendégeinek vallomásait. Az érdeklődésre jellemző egyébként, hogy a művelődési ház mini színpadán telt ház volt, még pótszékeket is kellett behozni a terembe, hogy mindenki kapjon helyet. A tetszést a csend fejezi ki I Collegium Musicum rangja , Szaffi: Szabó Rózsii A Miskolci Nemzeti Színházban Várhegyi Márta sajnálatos megbetegedése miatt főszereplő-változás lesz a Cigánybáró ma esti előadásán. A közönség bizonyára örömmel fogadja a" vendég- művészt, Szabó Rózsát, a Magyar Állami Operaház magánénekesét, a miskolci színház több éven át igen kedvelt, népszerű primadonnáját. Tehát ma, október 4- én este hét órakor a Cigánybáró Szaffiját Szabó Rózsa énekli. t Múzeum lesz a hajdani megyeháza Borsod megye határszéli városában, Sátoraljaújhelyen új székházba költözött a tanács* A volt megyeházát, amely 1754—67 között épült, nem bontják le, hanem kulturális célokra átalakítják. Ebben az épületben, Zemplén vármegye szolgálatában olyan híres emberek tevékenykedtek hajdan, mint Kossuth Lajos és Kazinczy Ferenc, a nagy magyar . nyelvújító, akinek még ma is számos emléktárgyát őrzik a róla elnevezett levéltárban. Az átalakítási munkák során az épület földszinti részén kiszabadítják az elfalazott pillércsarnokot, amelyből két díszes lépcsősor vezet*- az emeletre. Ebben a csarnokban .helytörténeti és természettudományi múzeumot rendeznek be. Az emeleti részen a kibővített Kazinczy Ferenc levéltár és korszerű házasságkötő terem kap többek között helyet,- A város, első múzeumának szervezését már megkezdték. Elhatározták, hogy az ott bemutatásra kerülő gyűjtemény magját, az egykori pálos kolostorban talált emlékekből és a város kerté. szeti technikumának hely- történeti anyagúból állítják össze. Megalakították a mú- zeumbarátok klubját is, amelynek tagjai magángyűjteményük egy részét átadják bemutatásra a városnak. Így például Szilágyi Dezső középiskolai tanár nagy értékű bútor- és óra- gyűjteményét, Kerénvi István festőművész özvegye pedig férje képeit ajánlotta fel kölcsönbe a múzeumnak. A volt tanácsi épület, az egykori megyeháza átalakítását már megkezdték. A város első múzeumát . a lakosság összefogásával előreláthatólag még a negyedik ötéves terv - időszakában megnyitják majd. Immáron nyolcadszor zár- kik a Collegium Musácum rendezvénysorozatát. Miskolc értékes nyári zenei programja 1965-ben egyetlenegy hangversennyel kezdődött Tihany, Sopron és Kőröshegy mintájára az avasi műemlék templomban. Azután, az érdeklődésen fellelkesedve a következő években már öt hangversenyt rendeztek a romantikus környezetben, s a Collegium Musicum hangver. senvei belopták magukat a város zenebarátainak és a várost látogatóknak a szívébe. Olyannyira, hogy néhány éve már nem öt, hanem hat hangversenyt jelent a sorozat. s jövő nyáron kettővel ismét megnövekedik a hang- I versenyek száma. — A tervek szerint jövő nyáron júniusban és júliusban is két-két hangversenyt rendezünk az avasa templomban — mondta Flach Antal, a Művészeti és Propaganda Iroda igazgatója. A városhoz olyan igények „futottak be”, hogy sűrítsük a komoly zenei rendezvén yeket a nyári időszakban. Augusztusban pedig már megkezdődnek a várkoncertek is. Szeptemberben. amikorra a diákok visszajönnek, mar néhány éve két hangversenyt rendezünk a Collegium Musácum sorozatban. — Mivel magyarázható ez a nagy érdeklődés? Hiszen általában „telt ház” van az avasi templombeli hangversenyeken ? — A komoly zene hívei általában nagyon szeretik az orgonát, s az orgona játék élményében viszonylag ritkán van részük az Országos Filharmónia koncertsorozatain. Föltétlenül számításba kell venni a romantikus környezet varázsát is. De az is, tény, hogy a koncertek iránt rendkívül megnövekedett az érdeklődés. S még egy. a nyári zenei programban mindig arra törekedtünk, hogy ritkán hallható, zenei csemegéket nyújtsunk a hallgatóságnak. • ® A múltra visszapillantva valóban bővelkedett ilyen ritka zenei élményben a Collegium Musicum rendezvénysorozata. Amikor Bach összes fuvolaszonátáját bemutatták még rendbontás is történt: tapsolt a közönség. Pedig ebben a hangverseny- teremben a taps til06. A tetszést a csend fejezi ki. — Az utóbbi étiekben eljutottunk odáig, hogy bizonyos tematikák szerint rendezzük a nyári zenei sorozat hangversenyeit. Tavaly Bach. Händel és V'dvaldi-művek szerepeltek a hangversenyeken, idén nyáron nem volt szerző megkötés, csupán az, hogv egy hangversenyen egy orgonista és egy énekes szerepeljen. Jövőre kamarakórusok hangversenyeznek az avasi templomban, természetesen orgonista kísérettel. — Kiikre számíthat a miskolci közönség? — A tervek szerint Reményi János kamarakórusát, a Miskolcon vendégszereplő finn fiúkórust, a pécsi kama- rakórust, a győri leánykart, a debreceni Monteverdi-kó- rust és a váci KISZ női kart hallhatják az érdeklődők. A két plusz hangversenyen pedig várhatóan két külföldi orgonista ad hangversenyt. Az egyiken szeretnénk közreműködőnek megnyerni Sebestyén János csembalómű- vészt is. — Ebben az esztendőben a Művészeti és a Propaganda Iroda egyedül rendezte meg a Collegium Musicum hangversenysorozatot, A nyolc esztendő bizonyítja: Miskolcon helye és közönsége van a komoly zenei rendezvényeknek nyáron is. Mégis, elsősorban kikből tevődik össze a hallgatóság? —: A koncertlátogató törzs- közönség melleit az éppen itt tartózkodó turistákból, nyaralókból. De ami a iegörven- detesebb, a koncertlátogatók zömét a fiatalok adják. Egyetemisták. zeneiskolások, zeit ent ű vészeli szaleközépisko-lá- sok és természetesen más iskolák fiataljai is. Néha any- nvian eljönnek, hogy állójegyeket is kell kiadnunk. S ennek mi nagyon örülünk. 9 © Előfordult már, hogy a hangverseny előtt, alig' tíz jegy kelt el. De este megindult az áradat, fel a lép- , csőkön, s a hangversenyen telt, ház volt a műemlék templomban. Meri ez a sorozat már hozza tartozik a város nyári zenei éietéhez. s a hangversenyeken hallhatták az érdeklődők a magyar komoly zene művelőinek, az orgon am ű veszetnek 1 e g.i óbb - jait. Cs. A, /
