Észak-Magyarország, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-04 / 234. szám
1972. október 4., szerda ESZAK-MAGYARORSZÁG 5 i Zempléni ősz 125 évvel ezelőtt Uj munkalehetőség bányászíeleségeknek SZŰKÖS KAMRÄVAL indultak a télnek 1847 őszén, tehát 125 esztendővel ezelőtt Zemplén parasztjai. Gyenge volt a termés, de a beszolgáltatást változatlanul, csökkentés nélkül behajtották rajtuk a megye ural. Az elégedetlenség nöltön- nött, ami a 48-as események előestéjén nagyban hozzájárult a feudalizmus hazai letörésére irányuló forradalmi hangulat erősítéséhez. Nemes és vitézlő Kazinczy András első alispán elnöklá- sével „évnegyedes” őszi közgyűlését tartotta Sátoraljaújhelyem Zemplén vármegye, s bár korábban a 21 szolgabírónak „szoros kötelességéül tétetett, hogy as idei gabonatermést — lei terjesztvén annak különböző nemeire — azonnal írják össze”, ők a határozatnak nem teltek eleget. Ugyanekkor „az éhezők felscgóllezésére kivetett, s bevett, de ki nem adott :pénznek a személyi pénztárban bevétele elhatároztatott.” Kiderül tehát ebből a 125 éves jegyzőkönyvi fogalmazásból. hogy az éhezők „fel- segéllezésére” szánt csekély összeg nagy részét is visszatartottál:. és más célra használták. Ehelyett — amint a bámult lapok elárulják — az ' „évnegyedes közgyűlés által odautasíttattak a szolgabírók, hogy a múlhatatlanul bekövetkezendő szomorú helyzetet, s a reá várakozó ínséget rajzolják az adózó nép eleibe...” A szolgabírák ennek sietve eleget is tettek: az ínséget „odarajzolták a nép eleibe'’. A zempléni urakat tehát az éhínség nem nagyon nyugtalanította, őket közelebbről úgysem érintette. Különben in más, számukra sokkal fontosabb dologgal voltak elfoglalva. A bácsi udvar ugyanis bizalmasan közölte „méltóságos Péchy- falusi gróf Péchy Emmanuel főispán »nagyságával”, hogy „ő Császári és Királyi Főhercegsége, István Magyarországi Helytartó Dar- gón keresztül Tcrebesre. s onnan Sárospatakra érke- zend” .1 ZEMPLÉN NÉPE tehát 125 évvel ezelőtt éhezett, a megye urai azonban ezzel mit sem törődve, minden j gondjukkal azon voltak, ; hogy „díszes nemzeti öltő-1 selben Habsburg István ö Főhercegsége személyét környezzék”. Nem értették meg, ; nem is akarták megérteni az idők szavát, még a feltartóztathatatlanul közeledő forradalom előestéjén sem. Hegyi József /TP», JT r ft• nlkarnoi tant oly am Az államélet fejlesztése és a közigazgatás színvonalának emelése egyre .képzettebb embereket kíván. A sokoldalúan képzett dolgozók aránya nagyot javult az utóbbi években, ám a titkárnők speciális képzésére alig volt mód. Márpedig a tanácsok tevékenységében igen sok múlik a titkárnők munkáján. Velük találkoznak először az ügyfelek és gyakran ezen dől el: végül is milyen véleménnyel, kedvvel távoznak onnan. Nem lehet tehát közömbös a titkárnők magaviseleté. egyáltalán nem mindegy, milyen az ízlésük, öltözködésük. tárgyalóképességük és így tovább. Mindezeket pedig nem elég' tanulni, készséggé, szokássá kell fejleszteni. Ilyen speciális képzés azonban mind ez ideig nem volt megyénk tanácsi dolgozói számára. Ezt a hiányt szerelné pótolni a Közalkalmazottak Szakszervezetének Borsod megyei Bizottsága egy titkárnői tanfolyammal a jövő évben. Úgy tervezi, hogy ennek részvevői (gyors- és gépíró képzettségű tanácsi titkárnők és adminisztrátorok) két félévben 130 órában foglalkoznának a széles körű ismeretanyaggal. A közelmúltban bezárt somsályi bánya csérnélyi aknájának épületeit a nyár derekán vette át a Budapesti Fehérnemű Ktsz. Nádasdi András, az új üzem vezetője a következő tájékoztatást adta a fiatal létesítményben folyó munkáról: — Jelenleg 164 dolgozója van üzemünknek. Két műszakban két-két szalagon készítünk Derby anyagból férfiingeket szovjet exportra. A dolgozók betanítása augusztus közepén kezdődött. A varmi tudó asszonyok és lányok 5 forintos órabért kapnak a betanulás időszakában, akik pedig most ismerkednek a szakmával, 4 forint az órabérük. Huszonöt varró- és három galléro- zógép tartozik egy-egy szalaghoz. Akkor lesz teljes az üzem, ha óránként 25 ing hagyja el a szalagot, vagyis átlagosan minden • dolgozó óránként egy inget készít. A Budapestá Fehérnemű Kttsz saját erőből valósította meg a beruházást, bankhitel nélkül. A gépeket a Szegedi Ruhagyártól vásárolták. Az „inggyár” a környező bányászlakta települések lányainak, asszonyainak ad munkát. A- szövetkezetnek tizenöt vidéki üzeme van, s közülük az egyik legnagyobb a cser- nelyi telep. Az üzemvezető elmondása szerint az anyavállalatnál már most a legnagyobb elismeréssel beszélnek az itt készülő ingek minőségéről, az asszonyok mun kajáitól. Az új üzem szabászat! részlege a csernelyi telepen kívül még több kirendeltséget el tud látni munkával. Többek között Arlón is terveznek egy kisebb bedolgozói részleget. A készáruraktár most készül. Az asztalosok már befejezték a munkát, pillanatnyilag a villanyszerelők dolgoznak. Az üzem természetesen átvette a bányától a fürdőt és az öltözőt is. így tehát szociális létesítményekben sincs hiány. A bánya bezárt, az épületek jellege és szerepe megváltozott. Az ideiglenes buszmegálló tábláját kicserélték. A jövőben minden alkalommal megállnak az erre közlekedő járatok. B. I. Abszurd történetek Kit pártól a liorsász< szerencse? A Bodrog menti Horgászegyesület október első napján rendezte meg hagyományos yensenyét a sárospataki Berek-holtágon. Az időjárás is kegj-eibe fogadta ez. alkalommal a legcsendesebb szenvedély híveit. (Még a csúzósok is kockázat nélkül vállalhatták a négyórás türelem játékot a víz partján.) A gyakorta emlegetett horgászszerencse most az ifjúsághoz pártolt — pedig az ifjú horgászok csak egv bottal versenyezhettek, míg a felnőttek hárommal próbálkozhattak a nagy hal megfogásában. A legnagyobb hal zsákmálvolója ugyanis díszes vándorserleg büszke birtokosa lehel egy esztendeig. Ifjú Bodó István akasztotta meg a legnagyobbnak bizonyult csukát. A falánk, krokodilpofájú ragadozó a törpeharcsáknak szánt gilisztán vesztett rajta. A népes felnőtt mezőnynek viszont csak néhány satnyább csukát sikerült horogra csalni a legingerlőbb Szabadnapos volt, így idömilliomos, azonkívül agglegény. Takarékosan élt, aminek mi sem ékesebb bizonyítéka, mint az a garzon, amelybe nemrégiben költözött. A/, évekig tartó albérlet után nem tudott betelni saját kis birodalmával. Újra és újra megnézett minden zugot, számolt, kalkulált, tervezett: mi hiányzik még a lakásból, hogy teljes legyen a kényelme és a boldogsága. A legjobban a fürdőszobának örült. Órákat, ült a kádban, még olvasott, s esetenként szundított is egveí. Legutóbb is mindent előkészített a kiadós fürdéshez. Már éppen emelte lábát, hogy a jó meleg vízbe ,.alámerüljön”, amikor csöngettek ... Az éles berregés megállította a készülő mozdulatot, s még egy kérdést is megkockáztatott, csak úgy szokásból: ugyan ki lehet? Nem hívtam, nem várok epnkit. De lehet, hogy . .. Másnap hiába várták munkahelyén. Szaktársai csodálkoztak is távolmaradásán. hiszen egy szót sem szólt róla. hogy szabadságra készül, vagy esetleg rosszul érzi magát. Makkegészségesnek tudták, azonkívül nem is iszik, nem kártyázik, ki- maradozni sem szokott. Mi lehet vele? — találgatták. Amikor a következő napon is hiába várták, érdeklődni kezdtek utána. Egyik munkatársa még a lakására is elment, de a csöngetésre nem nyílt az ajtó. Azon a bizonyos napon hősünk csak úgy, pucéran sietett az ajtóhoz, és kikémlelt a kukucskálón. Nem látott senkit. — Ez csak az újásgos lehetett — gondolta. Épp a legjobbkor, legalább lesz mit olvasnia fürdés közben. A következő pillanatban résnyirc kinyitotta az ajtót, és kilesett a lépcsőházba. Miután úgy ítélte meg, hogy „tiszta a levegő”, gyors mozdulattal nyúlt a küszöbnél heverő újság után, amelyet azonban nem ért el. Ebben ludas volt a keletkezett léghuzat, s az ideges gyorsaság is. Erre tágabbra nyitotta az ajtót, gyorsan kilépett, de olyan lendülettel, hogy majdnem orra bukott. Az egyensúly után „kapkodva” elengedte az ajtót, ami minden teketória nélkül becsapódott. Most mi lesz? Riadtan húzódott a falhoz, maga elé kapva az újságot. Kétségbeesetten törte a fejét a megoldáson, de nem volt más kiút, be kell csöngetni a szomszédba, segítségért. Ösztönösen cselekedett. A csengő helyett zörgetett, mire nyílt az ajtó. Idős asz- szony állt a küszöbön, s tágra nyílt szemmel, ijedten nézett a gyorsan magyarázó, gesztikuláló látogatóra. Rémülten. szinte remegve csapta be az ajtót a segítséget kérő előtt, nem tudván elképzelni, mi történhetett a lakótárssal... Aztán a telefon után nyúlt.., Egy hétig volt a kórház lakója. Mire hazaért, a fürdővíz is igencsak kihűlt..; © Adminisztrációban teljesen járatlan munkatársat, kapott a raktáros. Az új ember nem ismerte a könyvelés, a statisztika kulisz- szatitkait, s főként ,nem az ehhez kapcsolódó műszavakat, vagy szakmai kifejezéseket. De nem volt mit tenni, a kimutatásnak, amit a főnök kért, délig el kell készülnie, már csak az egyeztetés volt hátra. S miután ezt két ember könnyebben elvégezheti, maga mellé ültette az újdonsült beosztottat. Megmagyarázta neki, mi a teendője. — Itt ez a kimutatás. Én olvasom az adatokat, s ha ugyanaz van írva erre az ívre is, pipálja ki. Ebben maradtak. S elkezdték. Már csaknem az utolsó lapoknál tartottak, amikor a raktáros odafigyelt arra is, jól csinálja-e beosztottja azt, amit mondott neki. De mennyire jól csinálta. Azt tette ugyanis, hogy minden rubrika mellé odaírta: pipa... pipa... A vége fejé, miután gyorsult az egyeztetés tempója. már csak ennyit írt: pi.. pi.. Pi •• © . Kínosan precíz, a bizonylati fegyelem iránti szigorúságaitól ismert embert állítottak a raktár élére. Ahogy elfoglalta e posztot, az első dolga volt töviről hegyire mindent átnézni, ellenőrizni mindent, Az iratokat rangsorolta, rendbe rakta, ráírva a dossziékra, miben mi található. Akadt azonban néhány olyan okmány, amelyet sehová se tudott besorolni, elhelyezni. Erre gondolt egyet, elővett egy új dossziét, s ráírta: „Ebben megtalálható mindaz, ami másutt sehol sincs.” T. F. Öm’ehtáttt j/ánszorgi Ödön mindent y elkövetett, hogy magara irányítsa a figyelmet, ám rendszerint hiába. Szépségét és tehetségét nem méltányolta eléggé a társadalom. Egyszer sem hívták meg például a ti' Ki miben tudós? vetélkedőjére, és a Fórumban sem válaszolhatott a hozzá intézett kérdésekre. Nem készített vele interjút az üzemi lap. és nem küldték Párizsba, a szívspecialisták kongresszusára sem. Vánszorgi nem adta fel egykönnyen a harcol, egyszerűen kény szeritette környezetét, hogy vele foglalkozzék. róla beszéljen. Egy alkalommal például hajnalban megkongatta a vészharangot, máskor nyitott ernyővel sétált a holdvilágnál. Tavasszal a talajmenti fagyon na..„zoii a'varos szélén. a főútvonal mentén, télen ruhástól ugrott be a strand medencéjébe, vasárnap 30 foltos hőségben kifogásolta. hogy hűtött a sör. legutóbb pedig meztelenül ment el egy női divatbemutatóra. Ám. mivel minden csoda három napig tart, Vánszorgi na k ugyancsak törnie kelleti szépnek cs okosnak vélt fejét, hogy útiadig és mindenkor az érdeklődés felszínén maradjon. Legújabb produkciója, hogy minden értekezletről, minden megbeszélésről elkésik. Ha véletlenül mégis pontosan érkezne, az epület körül kering kocsijával, vagy a lépcsők, oszlopok mögött bujkálva• varja az idő múlását. Előfordult, hogy nadrágjai leöntötte olajjal. hogy a tisztítással üsse agyon azt a negyedórát, ami még hiányzott a fél óra késéshez, máskor pedig guggolva liftezett fel és alá. kétségbeejtve egy egész minisztériumot, mert azt hitték: megörült a felvonójuk. S mindez azért a hódító gyönyörért, amelyet ilyenkor a liftben guggolva érez, maga előtt látva a tanácsadó testületet, az elnök felüli, szétnéz, és megszólal: „Vánszorgi kartárs még nincs itt?” És akkor ö megjelenik mindenki képzeletében, és egy pillanatig kétszáz agyban csak ő. egyedül csak ö van. Aztán eltelik néhány perc. és amikor már megfeledkeztek róla. ö megérkezik, jó hangosan köszön, felborít egy székei és egy vizeskancsót. Akkor megint egyedül csak ő, csak ö van a teremben. ml most is. Nyílik az ajtó. köszönés, székrobaj. iivegcsörömpöles — húszperces késéssel megérkezett Vánszorgi. Éppen időben azért, hogy ebből az írásból ki ne maradion! Papp János kishalakkal. Egy ilyen karcsú csuka segítette azonban győzelemre e kategória bajnokát is — m'S a legtöbb halat fogó versenyző a második helyre szorult, a zsákmány néhány grammal kevesebb összsúlya rpi:-1 A teljességhez tartozik, hogy a két-két legjobb felnőtt és ifjúsági versenyző az egyesület hivatalos versenycsapatának is erőssége, évek óta. A hagyományos versenyen való sikeres szereplésük is igazolta, hogy mégsem vak a szerencse hanem rendszerint az egyformán esélyesek közül választ Ifmm Kicsit hűvösek mar a reggelek. de a zsibogón, a tangón, az ágig érő áruházban ez mij sem számit.. Szerdán, pénteken a mis- kdei tízes autóbuszok ön- tik'. öntik a vásárlókat, az eladókat, vagy csatc a nézelődni. kutatni szeretőket. Hol kisebb, Iwl nagyobb a piac, mint minden igazi piac. de itt mindig Jehet nézelöd n i. Köszörűkövek, színes ceruzák. mosótek- nök. gitárolc, horgászcsen.- gok. csordáskürtök, ponyvák. kölnis üvegek, motorok. jószágok és ki tudja még tni minden között. \Uvt most szerdán js i-it p -*i
