Észak-Magyarország, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-04 / 234. szám

1972. október A., szerda

ESZAK-MAGYARORSZAG 3

llf’szerű szol vállalás a mezőkövesdi ú fesz-ben

A Mezőkövesd és Vidéke ÁFÉSZ az elmúlt évben a szövetkezet tagjainak kérésére egv lakáskarbantartó, szolgáltató részleget létesített. A fogyasztási szövetkezet tagsága körében hamarosan nagy népszerűségre tett szert ez a szolgáltatás. Családi házaik tatarozta kásához, kisebb javítási munkákhoz eddig ugyanis nem találtak kivitelezőt. A szövetkezet többféle szakiparost foglalkoztató brigádja azonban vállalta, s jó minőségijén el is végezte a tagok részére ezeket a munkákat.

Az idén máé több mint egymillió forint értékben végez különböző épület-tatarozásokat. lakásjavításokat, festéseket, vakolásokat a szövetkezeti szolgáltató részleg. Néhány kisebb méretű, mások által kivitelezésre nem vállalt, szoba-konyhás családi otthon felépítését is elvállalta tagjaitól az áfósz.

A fogyasztási szövetkezet nem vár nyereséget ettől a tevékenységétől. Az újszerű szolgáltatást a tagság fényeinek kielégítésére vállalták.

Hasznosítjuk páratlan hévízhincsünket Y

Az Edclényi Bányaüzem I—IV. aknáján 1,5 millió forintos beruházással építik az üzemtéren a csillcforgulmi pályát, s az új meddőimtől. Az Országos Bányagépjavitó Vállalat szakemberei dolgoznak a modern mcddöUritö építésén.

Foto: Laoző József

ff

Őszi szállítás! csúcs ’ J«i járt

IS

A

Az őszi betakarítás törvényszerű következménye, hogy üzemen belül es üzemen kívül egyaránt megsokszorozódnak a szállítási munkák. Teherautók, vontatók és más szállító szerelvények ezrei mozognak, s jó lenne, ha még több lenne belőlük.

De nemcsak az országuta- • kon. hanem a vasutakon őszi csúcsforgalom van. főbb vonalakon szinte egymást érik a tehervonatok. Temérdek terményt és más árut kell továbbítani. Csak egy példa: a cukorrépa. A vagonpark jelentős hányadát lefoglalja. De szállítani kell a gyümölcsöt — elsősorban az almát — és a burgonyát, a kukoricát is. Ilyenkor, őszidpben az lenne jó, ha megduplázódna a vagonok száma. Ennek híján azzal kell gazdálkodni, ami van, vagyis •« meglevő vagonokat .kell minél jobban kihasználni.

Megyénk területén — az állami gazdaságokkal együtt — 200 mezőgazdasági nagyüzemben folyik a betakarítás, ezzel egj'időben a szállítás. Rengeteg áru érkezik a gazdaságokba is. Például: a különböző táptakármá- nyok, műtrágyák és építőanyagok. A tapasztalat szont — sajnos — az, hói nem mindenütt sietnek a vagonok kiürítésével. Márpedig, ha valamivel gyorsíthatok az ■ őszi szállítási munvingy

kák. akkor a vagonok azonnali kiürítésével mindenképpen. Nem mindegy, mennyi ideig áll egy, vagy több vagon az állomásokon. Egyórányi állás is veszteség.

Előfordulnak, hogy doh:tán érkező vagont, vagy vagonokat még másnap sem ürítenek ki. Elsősorban termelőszövetkezeteknél tapasztalható' ez a jelenség. A tsz- vezetők általában arra hivatkoznak, hogy nincs ember, aki a vagonokat kiürítené. Vagy éppen olyan szállító jármű nincs, amely a vasútállomástól az üzemig — majorig — továbbítaná az érkezett árul.

Az természetes, hogy vannak akadályok, nehéz helyzetek, különösen ilyenkor, ősszel, amikor mégiscsak mindenütt a termények betakarítását szorgalmazzák legjobban. Szükséges azonban a szállítás pontos megszervezése is, mert a szállítási feladatok lebonyolítása szervesen hozzá tartozik az őszi, nagy munkákhoz. És különösen fontos a vagonok gyoi's, mielőbbi kiürítése, mert a vagonokra mások is várnak. Az őszi szállítási csúcs idején ezt a munkát sokkal jobban meg kell szervezni, mint bármikor. Csakis így kerülhet minden termény időben biztonságos* helyre, oda, ahol felhasználják őket.

Még csaknem két hét van hátra a fűtési idény hivatalos beindulásáig, a mostoha , időjárás nyomán azonban ; már a legtöbb helyen tűiének. Az járt jól, aki téli tü- ! zelőjét már a nyári hóna- j polcban beszerezte, amikor a I kereskedelem állami támo- i gatással engedményes tüze-1 lóvásárt rendezett. Mintegy j 180—200 ezer család élt ez- j zel a lehetőséggel, s ily mó- | dón nemcsak kellő időben j jutott tüzelőhöz, hanem 601 millió forintot meg is taka- j ritott.

Most a fűtési idény kéz- j delén sincs baj a kínálattal. | A tüzelőkereskedelem szilárd tüzelőanyagból zavarta- | lan ellátásra készült fel.

Az utóbbi 10-—15 évbe

gyakran olvashattuk a lapu, híradásaiban: 30, 50, 70 fo kos víz tört fel a fúrásul nyomán, az Alföldön, a Du na-Tisza közén, a Dunánlú Ion. Miskolc, Szentes. Zala karos, vagy Gyula határa ban, szinte az ország vala mennyi oly'an helyén, aho vizn.verésre vállalkoztak.

Az ember kellemesen meglepődik e gazdagság hallatán. és nyomban felteszi a kérdést: vajon jól hasznosítjuk-e Európában is páratlan természeti kincsünket? Tudunk róla. hogy tsz-ek, allami gazdaságok bekötik ezeket a kutakat vízhálózatukba. vizükkel öntöznek, palántanevelöket fütenek. ’Arról is értesülünk, hogy néhol fürdőket létesítenek, de ezek a fürdők a szakszerűtlen telepítés következtében csak viszik a beruházók pénzét, a kutakat lezárják, a medencéket kiszárítják.

Egységes

fejlesztési elképzelés

Az Országos Vízügyi Hivatal vízellátási es csatornázási főigazgatósága megbízta a Vízügyi Tervező Vállalatot, hogy készítsen fürdőfejlesztési tervet.

Mit tartalmaz e grandiózus terv, hol fejlesztik a meglevő fürdőket, hol építenek újakat, erről beszélgettünk a VlZITERV irodavezető főmérnökével, Kör- nyei Lászlóval és Sashalmi András osztályvezetővel.

Minden megye egy vaskos iratköteg, benne térképele, grafikonok, adatok sokasága. Ezeknek összesítéséből — egyévi, nagy munka nyomán — készült el az ország fürdőtérképe.

Mit olvashatunk le erről a térképről ? Elsősorban azit, hogy szinte nincs az országnak a Mátra-Börzsöny hegységen kívül olyan része, ahol ne bugyogna elő értékes víz a földből, ha a fúrók víznyerési szándékkal lehatolnak a mélybe. A II. ötéves tervben nagy ambícióval kezdtek a tanácsok, a gazdaságok vizfúrásba, ám a III. ötéves terv idején ez a kedv némileg megcsappant*

Miért? A vízfúrások nagy mélységben történnek, és O/. sok pénzbe kerül. A vizek egy része gázos, ez veszélyeket is hord magában. A magas hőmérsékletű víz nagy áldás, de szakszerűtlen hűtése. vagy elvezetése közben elveszti értékes ásványi tartalmát. Jól meg kell tehát gondolni, hol. mire használják a vizet. Különösen fontos meggondolni a fürdő létesítésének tervét.

A lürdokombinát

A tervező szakemberek szerint a fürdő a világon mindenütt ráfizetéses, és csak akkor hajt hasznot, ha vendéglátóipari létesítményekkel. szállodával, játéktermekkel, sportlétesítményekkel kombinálva építik meg.

A most elkészült megyei fürdőfejlesztési tervben a meglevő 350 ezer fürdőíérő- hely megkétszerezését javasolják. Kidolgozták a 200, 500. 1000, 2000 és 5000 férőhelyes fürdők típusterveit. A vidéki fürdők fejlesztéséhez hozzávetőleg 4—5 milliárd forint kellene, mert egy-egy- fürdő — nagyságától függően — 2—40 millió forintba kerül. Ebben nem szerepel a szálloda, az étterem, a boltok, a szolgáltató létesítmények építésének költsége.

A tervezők tehát azt javasolják, hogy először a meglevő fürdőket kell kombinátokká építeni. azután kerülhet sor új fürdők létesítésére. Különösen a regionális fürdöközpontok fejlesztésére, teljes kiépítésére kell most, a IV. és az V. ötéves tervben a pénzt áldozni. Mivel a tisztasági fürdők iránti kereslet évről évre csökken, a vegyes strandfürdők létesítését érdemes szorgalmazni.

építeni, ami nemzetközileg is jelentős dolog.

A megfontoltság azt diktálja. hogy a további fejlesztésben Hévíz, Hajdúszo*- boszló. Harkány, Gyula és Miskolc-Tapolca élvezze az elsőknek .kijáró előnyöket. Ezek a fürdők már a nemzetközi l ángot is elérték. Érdemes foglalkozni a nyíregyháza-sóstói, a kaposvári, a győri, a .szentes-csongrádi, a bükki, a mezőkövesdi, a ,-i kondin fürdők továbbépítésével. Még komplettebbé kell tenni a kecskeméti, a zalaegerszegi, a szolnoki és az egri uszodát.

A tervezők 265 helységben javasoltak új fürdőépítést, de ebből pillanatnyilag csak 4il-bon vannak meg a műszaki és építési feltételek. Ebből a 40-böl választ ki a közeljövőben az OHV ötöt- hatot, ahol megkezdődhet a munka, es az állam is ki- 1 nyitja a költségvetés ..kasz- szuját”.

265 helységben érdemes új fürdőt építeni?

A fürdőtérkép tanúsága szerint hazánkban 265 olyan település van, ahol — a megnövekedett, idegenforgalom és belföldi igény következtében — érdemes fürdőt

Sojó-völgyi vízvédelem

385

és

Borsod megyében olyan üzemet, vállalatot intézményt tartanak számon, amelyek naponta több mint 50 köbméter szennyvizet bocsátanak ki. A legnagyobb

„szenny víztermelő” üzemek a Sajó völgyében vannak ezek tovább rontják, a az országhatáron túlról sen szennyezetten érkező minőségét.

A nagyfokú szennyez csökkentésére az Eszakma- gyarországi Vízügyi I; tóság több évre szóló kedési tervet dolgozott Ennek megvalósítása során az idén például 3 millió forintot fordítanak a víztisztítás legideálisabb módszereinek meghatározására és korszerű szennyvízészlelő hálózat felállítására. A Saes már élővíz

codes

;azga•ntéz:i.

jó határ menti szakaszán helyezik el az ország első automatikus szennyvízészlelő és jelző úszóművét — amelynek készítését most kezdték meg. Az új mű távjelző berendezés segítségével közli majd, hogy a folyó a határon túlról milyen fokú szennyezettséggel érkezik Borsodba. Így pontosan meg tudják határozni,

hogy a Sajó vízgyűjtőjébe

települt magyar gyárak és városok milyen mennyiségű szennyet engednek a folyóba. A korszerű automatikus észlelő és jelző úszóművet előreláthatólag decemberben helyezik üzembe, és az elkövetkező években további ilyen berendezéseket állítanak munkába a Sajó magyar

szakaszán.

Gyógyító erő?

Sok a szóbeszéd a magyar hévizekről. Valójában mit tudnak? Erre is válaszolnak a különböző vizsgalatok. Érdemes megtanulnunk, hogy például a 26 Celsius fok fölötti hőmérsékletű vizet lehet csak termálvíznek nevezni. A magyarországi kutak átlagos hőfoka 35—50 Celsius fok, de a gyulai víz például 94 Celsius fokos. Hazánkban szigorúan vizsgál- ! jak a gyógyvizeket Ezt a rangot csak nehezen adja meg az Egészségügyi Minisztérium. és csak annak a fürdőnek, illetve víznek, amelynek műszaki, kémiai feltételei megfelelnek • az előírásoknak. Gypgyvíz. például a parádi, a szoboszlój és a hévízi víz.

Az európai államokban jó híre van a magyar hévizeknek. s egyre többen szeretnének fürdőinkbe eljutni. Gazdagok vagyunk e téren, de kiaknázásuk, okos fel- használásuk még hátra van.

A most elkészült megyei íürdőfejlcsziési terv jó alapot ad rá, hogy .megtudjuk, milyen vizeink vannak, és hogyan gazdálkodjunk velük a jövőben.

Szúts Dcnes

jöjjenek el hozzánk máskor is!

Látogatási

ajtó. Férfiak, nők. fiatalok és idősek jönnek. Vajon kihez? Szüleikhez, testvéreikhez, ismerőseikhez, vagy esetleg beteg gyermekeikhez? A társalgó megtelik, összevegyülnek gondozottak és vendégek. Egyik sarokban idős nénike üldögél. Szeme egy pontra mered. Néha megremeg az ajka. Vajon mire gondol?

A másik társalgóban az , egyik asztalnál három idősebb néni és egy szivarozó bácsika „veri a blattot”.

— Sima piros — mondja az egyik néni.

— Mehet — feleli a bácsi, aztán mélyet szív szivarjába.

— Kártyázunk. Állandó partnereim vannak — mondja Vince bácsi. — Römi- zünk, kanasztázunk, ha megálljuk, akkor átváltunk ultira. Jobban tudnak már az asszonyok kártyázni, mint mi. férfiak. .

Leteszi a kártyát, félrehúzódik a társaságtól és mesélni kezd. Ügy beszél, mintha az unokájának beszélne. Életéről regényt lehetne írni.

— Még a háborúban, 1943- ban sérültem meg, 29 éve. Családom nincs. Nem volt időm megnősülni — mondja nevetve. — Háború. Vér. Harcok. Rengeteg halott.

Fogságba kerültem, 14-ben vonultam be, és csak 1920 karácsonyán tudtam visszajönni;

Tekintete elárulja, hogy magában még sokkal több és szomorúbb emlékeket is felidéz, mint amennyit elmond. Aztán felderülve folytatja:

— Most már jó. Most már nagyon jó. Szeretek itt lenni. Hálás vagyok a rendszernek. hogy ennyire törődnek velünk, egyedülálló öregekkel. Mi itt olyanok vagyunk, mintha egy nagy család lenne az egész otthon. Hasonló körülményeink összehoznak és össze is tartanak bennünket.

Margit néni, a kártyapartner hét évig élt Brazíliában, 1963-ban jött haza, ismerősök segítségével.

—• Amikor megtudtam, hogy nagyon beteg vagyok, hazakivánkoztam. Akkor már engem az orvosok ..eltemettek”. Azóta minden napom ajándék a sorstól.

)1íliÖ/llPIl ljeszé1' nl0S0' TI I Si U/ IM I! yog Ke./éve]

állandóan csinál valamit. Csupa mozgékonyság, csupa temperamentum.

— Itt. bent sokat mesélek az emlékeimről. Délutánig általában egyfolytában dolgozom. Van a szobámban egy varrógép, diszpárnákat és más hasonló dolgokat készítek. így. hogy mozgok, jobban megy az idő. Szeretem a munkát és a társaságot. A magány rossz tanácsadó. Lehangolná teszi az embert. Délután leülünk kártyázni, beszélgetni. Este nézzük a televíziót, ha jó műsor van. így megy el a napunk általában.

Av ímivÍL szobában 40 C“j,“év körüli asz- szony ül. Ahogy az ablakon keresztül rásüt tolókocsijának nikkeles részére a nap. szinte bántja a szemet a visszaverődő fény.

— Én magam fényeztem és tartom rendben a kocsit. — Beteg kezéből leteszi a gyönyörűen hímzett kézimunkát az ágyra, majd visz- szaegyenesedik. — Hétéves koromtól 14-ig. állandóan kórházban voltam. Paralizist kaptam. Azelőtt Sárospatakon éltem, s mikor felépítették ezt az otthont, átkértem ide magam. Itt egészen más. Ketten vagyunk egy szöbaban, igazán jói érezzük magunkat. Minden ragyog a tisztaságtól. A nővérek is nagyon kedvesek, szívesen beszélgetnek, mindig van kedves szavuk mindenkihez.

Közí*en bejön a szobatársa is. Elrendezi az ágyakon sorakozó, színes diszpárnákat. amiket ketten készítettek. A falon, az ablakon is

saját ínaguk készítette hímzések vannak.

A folyosó végén az egyik szakában egy fiatalabb és egy idősebb férfi. Az idősebb az ablak alatti ágyon fekszik. Mellette kötött pulóver, amelyet nemrég készített cl.

— Huszonnyolc éves voltam, amikor leestem egy villamosról. és megsérült a gerincem. Azóta női munkával foglalkozom, varrók, kötök. hat isnya-szemfelszedést csinálok.

Kifelé indulunk. A gondozónő rámutat a székeken és foteleken levő huzatokra.

— Ezt is mind az itteniek készítették. Nagyon ügyesek és leleményesek. Olykor még „gyerekes csínyeket” is elkövetnek. A múltkor is elmentek Csabára ketten, pedig olyan messzire nem. leli volna szabad. Persze, csak akkor tudtuk meg. amikor már visszajöttek. Mert sétálni, moziba. színházba bármikor el lehet menni, mi meg nem tudunk mindenkit elkísérni.

& ii’ííiMi ismerős szoba

JVU/AfLii mellett megyünk

el. Zsófika. a „hímzett szoba” egyik lakója kiszól:

— Aztán jöjjön el máskor is! Szívesen látjuk! Jöjjenek el hozzánk!

Monos Márta