Észak-Magyarország, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-29 / 256. szám
Y>72. október 29.] vasárnap ESZM-W*<3T»RC»S2»G 5 Őszi forgalom a M4Y-nál Borsodban is. mini országszerte, az ipar, a mezőgazdaság évről évre többet termel. A termékek elszállítása mind nagyobb szervezettséget, technikai felkészülést; kíván a szállító vállalatoktól, s különösen a MÁV-tól. A korábbi években ilyenkor ősszel nagyon meg kellett kínlódniuk a vasutasoknak. Helyenként, és esetenként akadozott az áruszállítás és ez gondot okozott az üzemek termelésében, a lakosság áruellátásában is. És most mik a tapasztalatok? Zsiga Lajos, a MÁV miskolci Igazgatóság helyettes vezetője ezt’ mondja: — Az óv eddigi szakaszában igen jó eredményeket értünk el. Hatszázezer tonnával szállítottunk többel, mint a múlt év háromnegyed évében. A MÁV és a megrendelők jó hozzáállását tanúsítja, hogy a meggyorsuló kocsit orda ló ered mén tjeképpen 25 ezer vasúti kocsival állítottunk ki többet, mint a múlt év azonos időszakában. Új módszerszcinlclcl A mindennapi tennivalók, feladatok végzése mellett a MÁV miskolci Igazgatósága külön felkészült az őszi forgalomra. Ebben már hagyományos tapasztalatai, évről évre finomított módszerei vannak. A hagyományos eleinek közé most újat vegyítettek. — Az őszi felkészülést — hangzik —, ebben az évben először az emberek felkészítésével kezdtük. A korábbitól eltérően, a különböző feladatoknak megfelelően, négy gócon. Miskolcon, Szerencsen. Füzesabonyban. Bánrévén összevont területi értekezleten beszéltük meg a tennivalókat. Jó. helyes szemléletet tükröz. hogy ezeken az értekezleteken valamint, az ezt követő műszaki és termelési tanácskozásokon elhangzottak azt mutatják: a vasutas dolgozók, s vezetők a helyi, a területi feladatokat, érdekeket összehangolják a nép- gazdasági feladatokkal. A cukorrépa-szállítás és feldolgozás segítése érdekében a kampány idején 15 vasutas irányítja a belső forgalmat a Szerencsi Cukorgyárban. Az igazgatóságról 95 ember segíti a budapesti pályaudvarok munkáját. örvendetesen tovább erősödött a kapcsolat a miskolci. a debreceni, valamint a budapesti igazgatóság között. Ez tovább gyűrűzik. A miskolci vasúti csomóponton több olyan komplex brigád dolgozik. amely közvetlen kapcsolatban van budapesti, illetve szolnoki hasonló kollektívákkal. A közvetlenebb kapcsolatok jobban elősegítik a közös munka végzését. Határidő dóit Az ez évi jó eredmény valójában több éves következetes fejlesztés, valamint a szállítás szerkezetében végbement változás gyümölcse. Az igazgatóságnak mindig nagy feladatot jelent — többek között — a kohóüzem alapanyaggal való ellátása',. a téli készlet biztosítása. A miskolc—záhonyi, illetve a miskolc—sajó keresztúri vonal villamosítása eredményeképpen például a korábbi 1-1 óra helyett 4 óra alatt ér be a kohók eledele a határállomásról a BÉM-be. A szállítást. elősegíti, hogy hal. úgynevezett forda szerelvényt állítottak be. — Most a téli felkészülés biztosítására 10 ilyen szerelvény közlekedik Záhony és a BÉM között. Ebben az évben két nagy kohászati üzemünkben is jelentősen nőtt a termelés. A diósgyőri kohászat közel 30 ezer tonnával több terméket indított útnak mint a múlt év azonos időszakában. Az LKM és az ÓKÜ új törekvése. hogy az év vége előtt. 5—0 héttel előbb befejezik az évi export termelését. Ez fokozott szervezést, s szállítást kíván a MÁV-lól is. E külön feladatok mellett fokozottan kell törődni a szénszállítással, s a mező- gazdasági termékek továbbításával. Az igazgatóságnak voltaképpen két cukorgyárat a hatvanit, valamint a szerencsit kel! ellátnia: — A két nyárban — közük —• eddig közel UH) ezer ionná cukorrépát szállítottunk'. E munka jó ütemben halait. Valamennyi feladat végzésében többek között nagy érdemei vannak a miskolci Tiszai és Gömöri pályaudvar, a miskolci fűtőház, a szerencsi állomás dolgozóinak. Érdekes módon a miskolci Tiszai, valamint a sátoraljaújhelyi állomásnak jelentős része van az alma- és a szö- lőszüretben. A menetrendszerű vonatok mellett napon ta 5—ti külön szüretelő vonatot indítanak útba a Hegyaljára, amelyeken 5—ti ezer diákot, szállítanak ki a szürethez, illetve vissza az otthonához. Változás a szállítási szerkezetben A beruházás ütemének csökkentése érzékelhető a szállításban is. A csökkenő igények ellenére is bőven van tennivaló. Az igazgatóság dolgozói arra törekszenek, hogy az építési anyagokat a fagy beállta előtt, azaz november végéig elszállítsák a kívánt helyre. így például jelentős mennyiségű kavicsot szállítanak Nyékládházáról a Nyírségbe és Szolnok megyébe. Több tízezer köbméter kavicsot továbbítottak Felső- zso,Icáról a baráti Csehszlovákiába. A hátralevő időben még közel 30 ezer köbméter anyagot kell Kassa és Rimaszombat környékére vinniük. Az aránylag zökkenőmeiy- tes őszi szállítás lebonyolítását nagy mértékben elősegíti a szállítási szerkezetben történt változás. Sokat fejlődött gépparkban és speciális járművekkel gyarapodott a 3-as EFEU. Az egység ez évben eddig közel 900 ezer tonnával több építési anyagot szállított, mint a múlt év azonos időszakában. Különösen nagy az igény most októberben, s így szombaton, sőt olykor vasárnap is teljes kapacitással dolgoznak. A jövő héten már megkezdik a jövő évi építéshez szükséges előszállításokat. Ugyan csak tehermentesíti a vasútat a Volán 3-as sz. Vállalata. A vasútnak nincs gondja az almaszállításban, viszont a Volán 40 gépkocsija feszített ütemben végzi az almaszállítást, s naponta 20— 25 autóbusz szállítja a dolgozókat. a diákokat az alma- a szőlőszürethez. Korábban a Volán tefurészlegére nagy erővel ..zúdult" a cukorrépa, szállítás, a mézőgazdasag technikai fejlődésének eredményeképpen a tsz-ek nagy része saiát járműveivel szállítja el a cukorrépát. Az eddigi eredmények — a szemléletbeli, a szállításban történt szerkezeti változás, fejlődés eredményeként — arra engednek következtetni, hogy az év hátralevő részében is sikerrel tesznek eleget a szállítási szervezetek nagy feladataiknak. Csorba Barnabás „Lucernaüzem” társulással Az ország más megyéihez hasonlóan Borsodban is egyre nagyobb szükségét érzik a mezőgazdasági termelőszövetkezetek az összefogásnak, a társulásnak, mivel anyagi erejüket meghaladó vállalkozásokat csakis az erre a célra felhasználható pénzük egyesítésével, közös szervezet létrehozásával valósíthatnak meg. Ma már a tsz-ek nemcsak egymással, hanem állami gazdaságokkal, sőt, ipari jellegű vállalatokkal is létesíthetnek társulást bizonyos termékek nagyobb tömegű előállítására. A szerencsi járásban eddig négy társulási hoztak létre, és mint a járási Népi Ellenőrzési Bizottság megállapította legutóbbi vizsgálata során, közülük kétségkívül a prügvi .lucernaszárító és lu- cernaliszt-előállító üzem működik a legeredményesebben. A társulást a Szerencsi Állami Gazdaság, a prügyi Ti- szamente Tsz es a taktasza- dai Üj Barázda Tsz alapította. Az állami gazdaság’ 53,7 százalékban érdekeli, míg a prügviek részaránya 36,3, a taktaszadaiaké pedig 10 százalék. Az üzem nem munkaerő- igényes, mindössze egy művezetőt és 11 más dolgozót foglalkoztat. Termelése a lu- eernaszáritáson kívül évi 300 vagon lucernaliszt előállítása. amelynek 70 százalékát eladják különböző gazdaságoknak, 30 százalékát a társulásban részt vevő gazdaságok saját szükségletükre fordítják. A lisztkésziléshez szükséges „nyersanyagot", vagyis a zöld lucernát a társult tagok maguk termesztik. Évi lucerna- liszt-termelésük értéke csaknem ötmillió forint volt mindjárt az első évben, amiből 1 millió 125 ezer forint a tiszta nyereség. A társulással létrehozott kis üzem mindössze második éve működik, de máris számottevő mértékben hozzájárul a járás és a megye fehérjedús, magas tápértékü takarmány alapjának növeléséhez. Az( remélik, hogy sikerük láttán újabb szövetkezeti és állami gazdaságok csatlakoznak hozzájuk. Ez lehetővé teszi, hogy a jövőben exportra is termeljenek. Ezért tervbe vették, hogy jelenlegi gépsorukat egy karo- tin-stábilizátorral bővítik. (hj.) Világtakarékossági nap V ilágszerte minden évben október utolsó munkanapján, ünnepük a világtakarékossági napot. Magyarországon első ízben 1965-ben rendezték meg a takarékpénztár es a takarékszövetkezetek. A világ takarékossági nap céi.ia az egyéni pénztakarékosság gondolatának széles körben való propagálása. Megyénkben kevés olyan család van, ahol ne takarékoskodnának. A tapasztalat: az, hogy lényegesen könnyebben boldogul anyagilag az. akinél szokássá vált a pénztakarékosság. A kisebb jövedelemmel rendelkező családoknál van különösen nagy jelentősége a takarékoskodásnak, mert a terveik valóra váltása általában csak rendszeres takarékoskodás útján lehetséges. De nem engedheti meg azt a luxust a nagy jövedelmű család sem, hogy ne takarékoskodjon, mert élete csak a takarékoskodáson keresztül válhat, tervszerűvé, illetve szervezetté. A mindennapi kiadások miatt nehéz a kis jövedelműeknél megtakarítani, ezért tanítani, nevelni kell az embereket, családokat a takarékosságra. Ez éppen olyan fontos, mint nagyobb keresetet biztosító munkára való nevelés. Különféle takarékossági formákban gyűjtik pénzüket a dolgozók. A legkedveltebb a tartós kamatozó betét, a betétesek nagy százaléka ezzel él. Nagyon kedvelt a gépkocsi nyereménybetét is. aminek segítségével igen sok család jut gépkocsihoz. Üzemekben, vállalatoknál a Kölcsönös Segrö Takarékpénztárakon belül is takarékoskodnak a dolgozót^ Megyénkben az évi megtakarítás eléri a 100 millió forintot. A hagyományos nyereménybetét, amely tárgynegyedévenként sorsolódik, nem eléggé ismert a dolgozók közölt, de ebben a betéti orma ban is sokan takarékoskodnak. Atlagtbetétjüknek 25—50—100—200, vagy éppen 1000 százalékát nyerhetik. A takarékossági formák között meg kell említenünk az 1970-ben bevezetett ifjúsági takarékbetétei, amelyen belül a 14—26 év közötti fiatalok takarékoskodhatnak 5 éven keresztül, s kamattal, prémiummal emelt összeget kapnak kézhez, valamint építési jellegű, saját erőt kiegészítő kölcsönben részesülnek. A takarékossági célok között változatlanul első helyen áll a saját otthon megteremtése. Az ifjúsági belét is nagyrészt a saját otthon megteremtésére irányul és megyénkben jelenleg mintegy 10 ezer fiatal takarékoskodik, 1970. szeptember óta 25 millió forintot gyűjtöttek össze a fiatalok. A megye betétállománya 2,5 milliárd forint, ami arra vall. hogy Borsod megyében takarékos emberek élnek. Betétállományunk rendszeresen, évről évre mintegy .100 millió forinttal emelkedik. A megye betétállományának, kedvező alakulasa lehetővé teszi, hogy a népgazdaság mindenkori érdekeivel összhangban hiteleket nyújtsunk elsősorban lakásépítéshez és vásárláshoz. A lakossági hitelek állománya Borsod megyében azonos a betétállománnyal. 2,5 milliárd forint, ami azt. jelenti, hogy a saját erő kiegészítéséhez nyújt a takarékpénztár elsősorban hosszú lejáratú lakásépítéssel, értékesítéssel, valamint termeléssel, fogyasztással kapcsolatos rövid- és középlejáratú hiteleket. A takarékpénztár, a takarékszövetkezetek, valamint a postahivatalok dolgozol rendszeresen foglalkoznak a takarékosság propagálásává}, azt élethivatásuknak tekintik. Példát mutatnak, minden egyes dolgozónak van betétkönyve, A világtakarékossági nap jegyében ez alkalommal is szélesíteni kívánjuk a takarékoskodók táborát. Meggyőződésünk. hogy így lesz. Éljen a takarékosság nagy gondolata, takarékoskodjunk pénzzel, idővel, anyaggal. Ezen a napon a pénzzel való takarékosságot propagáljuk. Endrcdi József az OTP megyei igazgatója Tsz-lejüzein a bányászoknak Ünnepi megemlékezés Lenínvárssban A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. és a város •elszabadulásának 28. évfordulója alkalmából a Leninvá- >°si Pártbizottság, az MSZBT 'árosi tagcsoportja és a Dcr- •tevils Gyula Művelődési Központ október 29-éo este ünnepi megemlékezést rendez. A művelődési központ színháztermében 18 órai kezdet- sorra kerülő ünnepségen hlihalovits Ervin, a városi Pártbizottság tagja, a Dcrko- v’ls Gyula Művelődési Köz- Punt igazgatója mond beszédút. Ey,i követően az ideiglc- Ucsen hazánkban tartózkodó s*uvjet csapatok ének- és •áiiccgy ül lese ad ünnepi műsort. Vetik a búzát Mostanában Nagy Albert traktoros, a mezőkövesdi Üj Etet Termelőszövetkezet tagja is 10—12 órái dolgozik naponta. Az úgynevezett A—23-as táblában. 45 holdon másfél nap alatt vetette el n búzát Petiid Antal és Markó János mnnkagépkezelők segítségével. Mint a traktoros elmondotta, jól haladnak a munkával, és ha a következő 47 holdas, úgynevezett B—7-c táblában is végeznek a munkával, altkor a termelőszövetkezetben ezzel befejeződik az őszi búza vetése. " Szabados György felv. Előbb az új, 304 férőhelyes tehenészeti telep épült fel. Az edelényi Alkotmány Termelőszövetkezet ezt csak saját nevelésű üszőkkel népesítette be. Ez is ritkaság. 1970 őszén üzemelni kezdett a telep. A tsz vezetői már akkor gondolkozni kezdtek, hogy saját tejfeldolgozó üzemet kellene létesíteni. Számoltak is. ötmillió forintra rúgott az előzetes költségvetés. Állami támogatásra viszont nem számíthattak. Ezért kezdtek tárgyalni a Miskolci Tejipari Vállalat vezetőivel. „Csináljuk közösen"' — javasolták a tsz vezetői. Hamarosan meg is állapodtak. A tsz része 51, a tejipar része 49 százalék legyen. 1971 nvarán hozzákezdtek az építéshez. A tsz saját brigáddal épített. Ügy állapodtak meg, hogy az épületet a tsz készíti el. a technológiai berendezést vjszont a Tejipari Vállalat adja. Az építkezés idén márciusban be is fejeződött, majd — kissé megkésve — elkezdődött a belső berendezések szerelése. Ez a munka még egy hónapig eltart, de november végén dolgozni kezd az edelényi tsz tejüzeme. Kapacitása: myi tízezer lit#’ tej feldolgozása. Ebből műanyag tasakokba kerül napi 1500—2000 liter. Ügynevezett „kannatej” lesz napi 3500 liter. A többiből tejföl és túró készül. A tejfölt pohara/. - zál< —napi 600 liter mennyiségben —. a túrót csomagolják, naponta 500—600 kilót. A tejel és a tejtermékeket az edelényi bányászkörzet kapja meg: Edelény, Szuha- kálló, lzsól'alva. Rudoll'telep. Ormosbanya, Rudabánya, Szuhogy és Szendrő. Az esetleges felesleges árut Miskolcon értékesíti a Tejipari Vállalat, de erre aligha kerül sor, hiszen éppen azért volt szükség a tejfeldolgozóra. mert az említett bányász- településeken eddig kevés tej és tejtermék került forgalomba. Az bizonyos, hogy az ellátás most megjavul. A napi tízezer liter tejet az edelényi tsz nem győzi egymaga biztosítani. Ezért megállapodás született a szomszédos tsz-ekkel is. hogy az új tejfeldolgozó üzem tőlük és a háztáji gazdaságokból is felvásárolja a tejet. Az üzem átadása után a borsodsziraki, a hangácsi, a boldvai. a dn- maki és a laki termelőszövetkezetek is szállítják majd a tejet, de számítanak a ba- la.jti és a szendröládi termelőszövetkezetekre is. A tejüzem — az előzetes számításoknak megfelelően — ötmillió forintba került. A beruházás 51 százalékát az edelényi tsz saját erőből — állami támogatás nélkül — fedezte. — Ez nekünk erkölcsi es politikai kötelességünk is volt — mondotta Hartman Balint tsz-elnök. — Csakis Így lehet biztosítani a bánvásztelepülé- sek ellátását: jó minőségű tej,iel es tejtermékekkel.
