Észak-Magyarország, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-28 / 255. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 1972. október 28., szombat UHVasárnap délelőttönként rcp- w «el 6-tól délig dolgoztak. Hétről hétre mindig haladt valamit a munka. Igaz, nem voltak sokan, de a helybeliek gyakran segítettek, az iskola úttörőcsapata is vállalkozott a munkára, a tanács és a tsz építőanyagot biztosított. Azóta sok minden megváltozott Mezözom- boron. Az ötletet egy oktató-tanár adta, aki n IvISZ-usek politikai tanfolyamát vezette. A fiatalok fákat Ültettek, azután rendbehoztak a népparkot. Gyermekjátszóteret építettek, s hamarosan elkészül a röplabdapálya is. Mosd pedig azért dolgoznak vasárnap délelőttönként, hogy legyen egy saját helyiségük, egy ifjúsági klub. Vakolnak, festenek, takarítanak, ablakot mosnak, padlót sikálnak. Tavasszal kapnak bútorokat, s berendezkedhetnek majd saját ,,otthonukban”. F/z a példa nem egyedi. Mezőzom boron kívül sok község van meg, ahol társadalmi munkával készül el egy park, vagy éppen eg.v sportpálya. De ilyenkor tulajdonképpen nemcsak a pénzben kifejezhető gyarapodásnak kell örülni, hanem annak is, hogy akár az idősebbek, akár a fiatalok — tőrödnek lakóhelyükkel. Hiszen nemcsak a városok — Miskolc, Kazincbarcika — „érdemlik meg” a törődést. Lehet, bogy a községekben nchányan még csak nem is hallottak a Fiatalok Miskolcért, — Miskolc a fiatalokért mozgalomról. De a mozgalom lényege kiterjeszthető a legkisebb településre is, és ha a KISZ-íiatalok ásót fognak, faltat ültetnek, ugyanúgy részt vesznek a mozgalomban, akár a miskolciak. Az öntevékenység még egy ókból dicséretes: az önként végzett munka olyasmivel gyarapítja a községeket, amire egyébként a tanácsoknak — a szűkös anyagi keret miatt — nem lenne pénzük. Egy játszótér, egy sportpálya, egy park mindenütt, kell, és néha egészen apró dolgok megváltoztatják a község képét. Es ha a fiatalok, akik vasárnap délelőtt,j tikét áldozzák azért, hogy valamit megváltoztassanak, valamiben segítsenek, akkor nemcsak a készen kapott dolognak tudnak örülni, hanem saját munkájuknak is. Fjk mezözombori fiataloknak Irhát lesz klubhelyiségük-. Ees nemcsak anyagi értéke van egy felépített KlSZ-klubnak, hanem összetartó ereje is— a közös munka miatt.. Jó megoldás, követendő példa. Megvalósuló célok Év vége eBött a drótgyárban Nemrég készüli cl a December 4. Drótművek első háromnegyedévi gazdálkodási mérlege. A mérleg adatai azt igazolják, hogy a vállalat reális terveket készített erre az esztendőre. Lényegében valamennyi fontos célkitűzést sikerült teljesíteni. Az előző évek gazdasági eredményeire is visszatekintve, ma már nyugodtan elmondhatjuk, a drótgyár stabilizálni tudta gazdasági helyzetét, a piac igényeihez való rugalmas alkalmazkodás és a belső tartalékok feltárása érdekében tett erőfeszítések lehetővé tették a gyár egyenletes fejlődését. IDÉZZÜNK NÉHÁNY számadatot. A teljas termelési tervnek az első 9 hónapra eső hányadát 106,2 százalékra, befejezett termelési tervét 102,5 százalékra teljesítette a vállalat. A kettő közötti különbség sem felesleges készlet, hanem a megrendelőhöz úton levő export. A tavalyi hasonló időszakhoz képest a drótgyár árbevétele 10.8 százalékkal növekedett. A költségek jelentős mértékben csökkentek, így az eddig elért nyereség csaknem 17 százalékkal haladja meg a tavalyi első háromnegyedévit. A vállalat hatékony erőfeszítéseket tett, a gazdaságosság fokozására. Például: az acélai urn íni um kábelek gyártása korábban veszteséges volt. Most, a gyárban végzik el az alumínium huzalok húzását. is, s ez nagyban javítja a termék gazdaságosságát. A ma is gazdaságtalannak mondható, alacsony szilárdságú huzalok gyártását sem kell megszüntetni: ezeket a jövőben tovább feldolgozva, hegesztett háló formáidban adják majd cl az építőiparnak. A belső tartalékok feltárása céljából a drótgyár törekedett és ma is törekszik az üzem- illetve munkaszervezés korszerűsítésére. Igen jó eredményeket értele el többek között az úgynevezett patentírozó kemencéknél. Korábban a 3 kemencénél kü- lön-külön személyzet dolgozott. Nem volt lehetőség munkaidejük megfelelő ki használására. Most. a kemencék felrakó, illetve leszedő oldalán alakítottak ki egy-egy brigádot. Ez a szervezési intézkedés — az említett üzemrészben — 30 százalékos létszám- megl a hárítást tett lehetővé. Természetesen a létszámcsökkentéssel egy időben felemelték az ott dolgozók bérét. A finomsori acélhuzalok gyártásánál megtartották a telje- s í tanénybérezést, ezen kívül kollektív érdekeltségi rendszert vezettek be. Ez az.t; jelenti, hogy ha az üzemrész teljesít egy megadott szintet, az egyéni teljesítménybéreken kívül prémiumot is kapnak az itt dolgozók. Az eredmény: növekedett, a termelés. A szervezés korszerűsítésével kapcsolatos erőfeszítések közé tartozik az ügyvitel-gépesítés fokozatos bevezetése. Az év végére a vállalat teljes ügyvitelét gépeken végzik el. Közben, már előkészítik a termelés és a szállítás elektronikus számítógépeken való programozását is. A jobb szervezés segítette a piaci igényeknek a korábbiaknál rugalmasabb követését. A vállalat ebben az esztendőben mintegy 1,2 millió dollár, illetve 2,2—2,4 millió rubel export-bevételre számíthat.. Legnagyobb vásárlói: a Szovjetunió, Ausztria, az NSZK és Svájc. Az export jelentős része már eljutott a megrendelőkhöz, s a már megkötött szerződések értelmében a drótgyár december végéig maradéktalanul telje'- siteni fogja export-célkitűzéseit. A MEGNÖVEKEDETT nyereség lehetőséget ad a dolgozók keresetének jelentős mértékű növelésére is. Szeptember végéig a drótgyár átlag- bérszinvanala 6.9 százalékkal emelkedett. A növekedés az év végéig várhatóan eléri a 8 százalékot. Ez igen jó eredménynek számít, különösen, ha hozzátesszük, hogy a bérfejlesztést. teljes egészében fedezi a vállalat úgynevezett „hatékonysági mutatója”, s így év végi részesedésre is bőven futja majd. A vállalat idei célkitűzései megvalósulnak, s ez jó alapot ad az 1973. évi tervek elkészítéséhez is. Flanek Tibor A lehetőségeknek, az adottságoknak megfelelően Az 1970. évi mérleghiány, az ezzel jaró szanálás, pénzügyi zavarok es más problémák után az idén Ismét magára talált a Uszaluci Rákóczi Termelőszövetkezet. Mérleghiány mar tavaly se volt, az idén meg viszonylag jó, kiegyensúlyozott a pénzügyi helyzet. Rengeteg változás is történt, s már bontakozik, alakul a tsz gazdálkodásának jövőbeni útja. Egyik sokat ígérő változtatás és elhatározás a kukorica termesztés lejleszlése és korszerűsítése. A Uszaluci tsz csatlakozott a CPS-technológia szerint dolgozó, bábolnai zárt kukorica termesztő rendszerhez. Az új technológia •szerint történő gépesített termesztés várhatóan hektáronkénti 10—12 mázsával (májusi morzsollban számítva) növeli a kukorica terméshozamát. A terv — egyelőre — részben árukukorica termesztése, mert a tsz jelenlegi állatállománya nem fogyasztja el az évi kukoricatermést. Később. ha a Tisza II. vízlépcső duzzasztása következtében öntözhetnek is — a kukorica terméshozama biztonságosan — az időjárástól függetlenítve — tovább növelhető, egészen a 75—80 mázsa hektáronkénti hozamig. Szarvasmarha és Juh Ez még távolabbi terv és tehetőség, de a tsz vezetősége és tagsága számol vele. Ennek megfelelően fejlesztik majd tovább az állattenyésztést, is. Sertéssel már nem foglalkoznak. Tiszalucon csak a szarvasmarha és a juh jöhet számításba. Indokolja ezt az is, hogy a tsz 3415 hektár összes területéből csak 2120 hektár a szántó, a többi rét —■ löleg ősgyep —, legelő és nádas. A rét és a legelő ösz- szes területe ezer hektárnyi. Ahol ennyire nagy a gyepterület, ott valóban a szarvasmarha-tenyésztést és a juhászától: kell fejleszteni, korszerűsíteni, de úgy is, hogy a rét- legelőgazdálkodást korszerűsítik. Az' első lépéseket már meg is tették. Gondozzák és műtrágyázzák a réte- ket-legelőket is. Tiszalucon például még sohasem termett annyi réti széna, mint az idén. S ez elsősorban a mű trágyázásnak köszönhető. Nyereséges ágazat A Uszaluci tsz-ben négy évvel ezelőtt hozzákezdtek egy új. nagy tehenészeti telep építéséhez. Sajnos, ezt a munkát 1971 tavaszán a mérleghiány és a szanálás miatt le kellett, állítani, így a telep lényegében csak félig készült el. Egyelőre nincs pénz a beruházás folytatására, illetve befejezésére. De a tehenészet eredményei két év alatt is sokat javultak. A szarvasmarha-tenyésztési ágazat már tavaly is nyereséges volt. Az idén niéginkább az lesz, hiszen csak 2200 liter tejet terveztek tehenenként. — 190 a tehénlétszám —, de lesz 2800—2900 liter. Ignácz László elnök véleménye, hogy ez az eredmény elsősorban a kiváló gondozásnak, takarmányozásnak és a fejőknek köszönhető. A tejtermelést mennyiség és minőség (zsír- tartalom) szerint is premizálják. A szar vasmarha-tenyésztés másik része a hizlalás. Tiszalucon meghonosították a kötetlen bartásos hizlalást. A hizlaló abrak: urebetin és kukoricadara keverve. Az eredmény nagyon jó. Ráadásul a bikák hízóba állítása is úgy történt, hogy az idén száz, a jövő év első felében 110 hízott bikát értékesítenek. Január elseje után viszont már a felemelt felvásárlási árat kapják az állatokért. Sok tsz és állami gazdaság visszafejleszti, vagy meg is szünteti a juhtenyésztést. A Uszaluci Rákóczi Tsz viszont fejleszti, hiszen legelő bőségesen van. Jelenleg 900 anyát tartanak. Egy falka éppen a napokban ellett. Az anyaállomány megtermékenyítése úgy történik, hogy kétévente három ellés legyen. A tejesbárány, a pecsenyebárány és a hízott juh értékesítése nem okoz gondot. A világpiac jó, az árak emelkednek. A Uszaluci tsz a mostani, őszi idényben is 300 tejes-bárányt értékesít. Öszíönző bérezés Érdekesen és ösztönzően oldották meg a juhászok bérezését. Minden juhász az általa gondozott falka árbevételének 15 százalékát kapja meg. Előleg: havonta és darabonként 9 forint. Egy 300 juhból álló fa-lkát gondozó juhász évi jövedelme így legalább 45 000 forint. Az előleg és a végösszeg közötti különbözeiét zárszárn a dúskor fizeti ki a tsz. Jelenleg négy ! juhász dolgozik: Csáki Jó- ' z.sef, Galkó Ferenc, Jámbor Imre és Laczkó János. Valamennyien kiváló és nagyon lelkiismeretes juhászok. Van két „tartalékjuhász” is: Zub- kó József és Burányi Sándor. Jövőre ők is falkát kapnak, mert. három év során 2000-re növelik az anyajuhok számát. — Takarmányunk, és kukoricánk bőségesen lesz — mondotta Ignácz László tsz- elnök. — Legelőinket tovább javítjuk. Ezért választottuk ezt a két állattenyésztési ágazatot: a szarvas-marha-tenyésztést és a juhászától. A szarvasmarha-tenyésztésnek meg nemcsak jó lehetőségei, hanem régi hagyományai is vannak Tiszalucon. (sz. j.) r Uj városnegyed épiií Jó néhány év múlva gyönyörű lakások, új házsorok díszítik majd az Avas deli oldalát. A nagy átalakítás, építés három ütemben történik. A Közlekedési Epitö Vállalat miskolci föépilésvezetőségének dolgozol az elmúlt év tavaszán, kezdték meg az előközművesítést. A talaj megerősítésére 700 méter hosszú támfalat építenek, tíz kilométer hosszú csatorna-gerincvezetéket fektetnek le, 30 ezer négyzetméter felületi utat. építenek, s mindezekhez 230 ezer köbméter földet mozgatnak meg. Külön munkaként négy épület lemez-alapozása is megtörténik ez évben, így a jövő év tavaszán, már megkezdhetik az első ház összeszerelését. A szintkülönbségek miatt támfalak építése szükséges. Ennek építése előregyártóit zsalublokkok segítségével történik. A gépelt sora könnyíti meg az útépítést, a vízelvezető árkok készítését. Munkában az aszfaltozok. Igyekeznek a munkával, hogy a rossz idő beállta előtt befejezhessék. A KÉV emberei — külön munkaként — alaplemezek készítését is vállalták. Képünkön: a gépek kiemelik a földet a pince tömbből. Fotó: Szabados György
