Észak-Magyarország, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-28 / 255. szám
WTZ, olrtSbsr 28., ssowibcrt FORRÁSKIAD VÁNY A MUNKÁSMOZGALOM HELYI TÖRI ÉNEI ÉHEZ Még az előkészületek fázisában tart csak a munka, de már érdeme® felfigyelni egy •'i kötetesre tervezett íorrás- kiadványra. A teljes címe: Források Miskolc és Borsod munkásmozgalmának történetéhez. A cím már sokat elmond magáról a kötetekről, a forráskiadványról, amelyben Miskolc város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága mint kiadó, a Borsod megyei Levéltár szerkesztői gondozásában 3 kötetben közre kívánja adni. Miskolc varas, valamint Borsod, a régi Aba- ú.j és Zemplén megyék munkásmozgalmának történetére vonatkozó, továbbá az 1867 és 1948 között, keletkezett, az országos levéltárakban, a megyei levéltárban és a szak- levéltárakban fellelhető, válogatott levéltári forrásokat. A kiadás az újkori forrásanyagok közlésére nézve országosan elfogadott módszertani feldolgozásban, a munkásmozgalom-történeti és helytörténeti kutatás segítésére, valamint az oktató-nevelő munka előmozdítására történik. A kiadvány megjelentetése folytatása és kiegészítése a Magyar Tanácsköztársaság és a felszabadulás évfordulóira megjelent hasonló kiadványoknak. Az első kötet előkészítő munkái már két éve tartanak, az országos anyagok feltárása megtörtént, azok film-, xerox-, vagy fényképmásolatban a Borsod megyei Levéltár archív gyűjteményeiben vannak, már készül a nyomdai közlésre való szöveg. A forráskiadvány kiadója, mint említettük, Miskolc város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága, az egyes köteteket Román János, a megyei levéltár igazgatója szerkeszti, ugyancsak ő állítja össze a köteteket Beránné, Nemes Évával közösen. A lektorálást a Párttörténeti Intézet munkatársai végzik. Az első kötet a tervek szerint 1974- ben jelenik meg, és az 1867- től 1919-ig terjedő időszakot öleli fel. A második kötet 1920-tól 1944-ig kínálja a forrásokat, és megjelenik 1976- ban, míg a harmadik kötet, amelynek megjelenése 1977- ben várható, az 1945 és 1948 közötti időszakot mutatja be. e A forráskiadványok két összeállítójával és szerkesztőjével beszélgettünk az előkészületi munkákról. Elmondották, hogy mind Miskolc, mind Borsod és a régebbi Zemplén és Abaúj megye munkásmozgalmi történetének kezdeti időszakai a kevéssé ismertek, ezért az azokra vonatkozó források felkutatása, s rendszerezése halaszthatatlanul szükséges. Részben történeti és helytörténeti vonatkozásai miatt, hiszen a történelem eseményei nem választhatók el a helyi munkásmozgalmi eseményektől és fordítva, másrészt oktatási és közművelődési szükségletek is indokolják e forrásanyagok felkutatását és kiadását. Mint fentebb említettük, a forrásanyag-gyűjtemény oktatási anyagul is szolgál. Ebben a témakörben már jelentek meg kiadványok. 1919 problematikáját felölelő kötet jelent meg néhány évvel ezelőtt, majd felszabadulásunk 25. évfordulójára Az élet megindul címmel az 1945 néhány történelmi fontosságú hónapját tárgyaló forrásgyűjtemény került ki a nyomdából. Ugyancsak jelentek meg másfajta kiadványok is. De feltétlenül szükséges, hogy ne csak cgy-egy évforduló alkalmából elégítsük ki a praktikus szükségleteket. ÍSzűkebb pátriánk munkás- mozgalmi története egészének tudományos igényű feldolgozása jóval többet adhat, mint a bármilyen jól szerkesztett, alkalomhoz kötött, időszerű kiadványok, hiszen az azokban taglalt történelmi időszaknak és eseménysorozatnak is mindig van előzménye, vagy folytatása. © Elmondták a szerkesztők azt is, hogy munkásmozgalmi történetünk kutatása különböző adottságokból következően bizonyos mértékig Bu- dapesl-centrikus volt eddig', holott egy olyan jelentős iparvidéknek a története, mint Borsod, más motivációt adhat a markánsabb vonásokkal jelentkező fővárosi munkásmozgalmi események mozzanatának is. Például a most végzett kutatómunka során kézbe került Borsod vármegye alispánjának egy 1906-ban keit irata, amely arról szól, hogy ha Budapesten a hatóságok engedélyeztek is bizonyos munkásmozgalmi jellegű tevékenységet, olvasókört, egyebet, itt ne legyen, és a szolgabírók erre gondosan ügyeljenek. Éppen az ilyen helyi intézkedések miatt itt több volt a mozgalomban az újra- meg újrakezdés, és ezek a mozzanatok az országos munkásmozgalomhoz kapcsolódnak. Külön vizsgálják például az országos és a Borsod megyei munkásmozgalom fejleményei közötti fáziseltolódásokat, fejlődésbeli eltéréseket, sőt, a két nagy ipartelep, Diósgyőr és Űzd munkásmozgalmi fejlődéstörténetének különbözőségeit. Mindezt természetesen a feltárt okmányok, forrásanyagok tükrében. Rendkívül érdekes adatok várhatók Sátoraljaújhely múlt évszázad végi történetéből. Az eddigi feldolgozások nem történelmi folyamatában vizsgálták a munkás- mozgalmat. Ezt kell most pótolni. Ugyanakkor a vizsgálatnál arra is figyelemmel vannak, hogy a munkásmozgalom nem elszigetelt jelenség, hanem mindenkor a helytörténethez kapcsolódik. Történelmi háttere a munkásság élete. Azé a munkásságé, amely megteremtette a maga politikai mozgalmát, és a szorosabban vett munkás- mozgalom előzményeként megteremtette a maga különböző társu lásai t. Valamennyi kötet bevezető tanulmányt tartalmaz, majd jegyzetelt szövegközlést, és különböző mutatókat. A szerkesztők célja: a korszak munkásmozgalmi forrásanyagát hozzáférhetővé tenni a | kutatók számára és — tekintettel a megnövekedett ér- . deklődésre múltunk esemé- , nyei iránt — az olvasónak J is érdekes, sok ismeretet adó j olvasmányanyagot nyújtani, j Mivel a három kötet krono- lógiailag kihagyja 1919 és 1945 történetét, mert azokrói j már külön kötetek jelentek; meg, a szerkesztők felhívják az olvasók figyelmét ezekre a kötetekre. A helytörténeti kutatás és a munkásmozgalom helyi története iránt valóban megr.ö- vekedelt az érdeklődés. Bár előreláthatólag még két esztendőt várnunk kell az ismertetett kiadvány első kötetének megjelenéséig, máris érdeklődéssel várjuk, (bm) FALUSI TÁJ TeHingcr István munkája Dózsa - em lék ülés Misko kon Tegnap, október 27-én délelőtt a Hazafias Népfront Borsod megyei elnökségének, a Magyar Történelmi Társulat Borsod megyei 'csoportjának, valamint a TIT Borsod megyei Szervezetének közös rendezésében tudományos ülést tartottak Miskolcon, a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár előadótermében Dózsa György születésének 500. évfordulója alkalmából. Az ülésen jelen voltak politikai és közéletünk képviselői is. A tudományos ülést Hegyi Imre országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Borsod megyei titkára nyitotta meg. Beszédében adózott a nagy parasztvezér emlékének. A Dózsa-ku tatás legújabb ered Szimpózium Petőfiről Varsóban „Petőfi és a kor irodalmi áramlatai” címmel pénteken délután, magyar és lengyel irodalomtörténészek részvételével tudományos szimpóziumot rendeztek Varsóban, a magyar kulturális intézet és a tudományegyetem magyar filológiai tanszéke közös szervezésében. A magyar intézetben ebből az alkalomból megnyitották a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum dokumentációs anyagából rendezett — a költő életét és munkásságát ismertető — kiállítást. Németi József, hazánk varsói nagykövete fogadást adott pénteken este ,a szimpózium részvevői tiszteletére. Lengyelországban ezzel megkezdődtek a Petőfi születése 150. évfordulójának szentelt rendezvények. Biztos tudást szeretnénk nyújtani A nagyszünetben, érkezünk az encsi gimnáziumba Az iskolafolyosón vidám zsongás fogad, kék köpenyes lányok és fiúk beszélgetnek, nevetgélnek kisebb-nagyobb csoportokban. Van, aki tízórait majszol, a másik a történelemkönyvet bújja. Jól ismert, hamisítatlan iskolai hangulat. Negyedikesek csoportja jön az emeletről, hangosan beszélik a matekóra élményeit. Igaz, még messze van az érettségi, de a gondolata már ott lebeg a diákfejekben. S a nagy kérdés, hogy „milyen pályát válasszak?” — komolyan foglalkoztatja őket. Az igazgatói irodában Borsos István igazgatóval beszélgetünk. Beszélgetésünk célja, hogy megtudjuk, milyen segítséget nyújt az encsi gimnázium az egyetemre, főiskolára készülő diákoknak. — Kis falvakból jönnek hozzánk a gyerekek — kezdi Borsos Tstván. — Nem egy közülük osztatlan isko- ’ Iában tanult. Amikor beülnek a gimnázium padjaiba, még nincs határozott elképzelésük a jövőről. De a pályaválasztás előkészítését már az első osztályban meg kell kezdenünk; ezért már az első hónapokban kérdőíveken, tesztlapokon tájékozódunk a tanulók érdeklődési köréről. Így az osztályfőnökök és a szaktanárok is képet kapnak róla, ki milyen pályára alkalmas. — Hogyan fejlesztik aztán a továbbtanulni vágyó diákok adottságait? — Elsősorban biztos tárgyi tudást kell nekik nyújtani. S mivel nagy a középiskolai tanulók túlterhelése, főként a felvételi tantárgyakból állítunk magasabb követelményeket. — Csak az órán foglalkozónak a tanárok az egyetemre készülő diákokkal? — Nem hozná meg a várt- eredményt! A tehetségesebb gyerekeknek heti két órában előkészítő foglalkozásokat tartunk, főleg reál tantárgyakból. Bőséges szakirodalom áll a tanárok rendelkezésére: példatárak, különböző szaklapok. Az előkészítők nagyban segítik a tanulók problémamegoldó készségét. — A szakkörök is szolgálják ezt a célt? — Itt is önállóságra neveljük a diákokat. A tárgyi tudáson kívül fontos a vitakészség kialakítása, a választott pályához szükséges emberi tulajdonságok érlelése. A szakköri és előkészítő foglalkozásokon kívül a tanároknak heti egy órát biztosítunk, hogy egyénileg is felkészíthessék a tanulókat a felvételi vizsgára, — És az eredmény? — Hat év alatt több mint 100 tanulót vettek fel gimnáziumunkból egyetemre, főiskolára. Megálltak helyüket, mindössze ketten hagyták abba felsőfokú tanulmányaikat. Az elmúlt tanévben 33 tanulóból 21 nyert felvételt felsőoktatási intézménybe. Három kivételével mind fizikai dolgozók gyermeke, örülünk, hogy a legtöbb tanulónk a diploma megszerzése után visszatér az encsi járásba ... — A gimnázium KISZ- szervezete is segít a felvételizőknek? — Csoportos látogatásokon lehetőséget nyújt rá, hogy bepillantást nyerjenek az egyetem életébe, ahová jelentkeztek. Tavaly a debreceni Kossuth Lajos . Tudományegyetemre vittük el a diákokat, az egyetem K1SZ- esei szeretettel fogadták őket. Matematika szakkörünk az elmúlt héten Miskolcra, a műszaki egyetemre látogatott. Meghallgattak egy egyetemi előadást, ismerkedtek a számítógépekkel. Beszélgetésünk végére a csengő is megszólalt. A diákok kitódulnak az osztályból, ismét megélénkül az iskola- épület. — Délután matek szakkör! — kiabálja társának egy nyurga fiú. Mikes Márta menyeiről dr. Heckenast Gusztáv, a történelemtudományok kandidátusa, az MTA Történelem tudományi I n té- zetének tudományos főmunka társa tartott előadást. Az előadás felett vitát nyitottak, melyet Tok Miklós, Miskolc város Tanácsának elnökhelyettese, a Magyar Történelmi Társulat Borsod megyei csoportjának elnöke vezetett. Könyvtárát adás Mezöcsáton Tagnap, október 27-én került sor a mezöcsáti általános iskolai könyvtár átadására. Az ünnepségen a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya, a megyei könyvtár, a járási pártbizottság, a járási KISZ-bizottság, a járási művelődésügyi osztály. valamint a nagyközségi tanács, a helyi üzemek képviselői, az iskola pedagógusai és diákjai jelentek meg. A megnyíló után az általános iskola tanulói nagyon jól sikerült műsort adtak a nemzetközi könyvév és a könyv- táravatás tiszteletére. Műsorukban végigkísérték a magyar irodalom alkotásain keresztül a könyv szerepének, jelentőségének változását, bizonyították, hogy a könyvtár szerepe és jelentősége menynyire megnőtt a. gyermekek, az emberek nevelésében. Ezután K. Tóth István, a nagyközségi tanács vb-elnö- ke adta át a könyvtárat az iskola pedagógusainak és tanulóinak. Az iskola, pedagógusai és tanulói nevében Szigethy László, az általános iskola igazgatója vette át a könyvtárat. MIRŐL ÍRNAK AZ OKTÓBERI FOLYÓIRATOK? A PARTÉLET vezető írása — dr. Várkonyi Péter tollából — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 55. évfordulóját és a szovjet állam megalakulásának fél évszázados jubileumát köszönti. A Szovjetunió szocialista nagyhatalom című történelmi visszapillantás tulajdonképpen a Szovjetunió fejlődésével, jelenlegi helyzetével. a két világrendszer versenyében és küzdelmében betöltött különleges szerepével foglalkozik. A folyóirat — visszatekintve a szeptember 20-án megtartott országos közoktatáspolitikai aktívára — közli Ácséi György elvtársnak, a KB titkárának előadói beszédéből azokat a részeket, amelyek a KB 1972. június 15-i határozatának egységes értelmezésével, az iskolai nevelő munkával és a pártszervek feladataival foglalkoznak. A párlmunka időszerű kérdései című rovatban tanulságos , interjút találunk az alapszervezeti pártmunka fejlődéséről, cikxet a csúcsvezetőségek káderhatásköréről és gyakorlásának tapasztalatairól, valamint a néphadsereg Káderutánpótlásáról. Több cikk igyekszik segítséget nyújtani a propagandisták munkájához. Ezek közül különösen Ripp Géza írása tarthat számol széles körű érdeklődésre, melyet a folyóirat 31—38. oldalán talál az olvasó. A címe: Változásod a burzsoá ideológia alapállásában. A Vita — Véleménycsere rovatban dr. Ritter Tibor, a KB alosztályvezetője összegezi a vállalati, üzemi tájékoztatás fejlesztéséről fél éven át tartó véleménycsere fontosabb tanulságait. A Párt- szervezeteink életéből című rovatban — többek között — helyet kapott Fejes F. Istvánnak, az Ózdi városi Párt- bizottság munkatársának írása: Az agitációs munka ózdi tapasztalatairól. Végül a Karcolatok, megjegyzések rovatban Kékesdí Gyula: Hetvenöt év a pártban, illetőleg Katona István: A gyár legfiatalabb párttagja című meleg hangú portrékat találjuk. A TÁRSADALMI SZEMLE vezető cikkét Párái Imre elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az Országos Tervhivatal elnöke írta A népgazdasági tervezés 25 éve Magyarországon címmel. A cikk a tervgazdálkodásunk 25. évfordulójára szeptember 26-án rendezett tudományos ülésszakon elhangzott előadás lényegét publikálja. Egyebek közt hangsúlyozza: „.. .a tervszerűség■ fokozásának lehetőségeiről és útjairól kifejtett gondolatok világosan bizonyítják: a jelenlegi szakaszban a tervezőmunkában is a hatékonyság javítása a középponti feladat és a tervezés elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozó közgazdászoknak egyaránt ennek a feladatnak a megoldására kell erőfeszítéseiket összpontosítaniuk.” Dr. Köpcczi Béla akadémikus, az MTA főtitkára Nemzeti hagyomány és tanulóifjúság címmel elemzi az ifjúságunk egy részének hagyományfelfogásában és hagyományképében fellelhető ellentmondásokat és azok forrásait. A folyóirat a továbbiakban közli az MSZMP Központi Bizottsága mellett működő Kultúrpolitikai Munkaközösség állásfoglalását Irodalom- és művészetkritikánk néhány kérdése címmel; Szemle rovata az üzemi munka- és egészségvédelem, továbbá a szövetkezeti társulások néhány aktuális kérdésével foglalkozik; Nemzetközi szemle rovata a vietnami háború és béke kilátásaival: Iskola és Társadalom rovata az MSZMP Központi Bizottságának közoktatási határozatával; Tudományos-technikai forradalom rovata A TTF és a nemzetközi ideológiai harc kérdéseivel foglalkozik. A folyóirat Kritika rovatában Breuer János az új magyar zene kibontakozásáról ír, Kroó György: A magyar zeneszerzés 25 éve című, tavaly megjelent kötete alapján; Tájékozódás rovatában pedig az NDK XI. paraszt- kongresszusáról olvashatunk. Mindezeken kívül érdekes recenziókat és folyóiratszemlét találunk a Társadalmi Szemle legújabb számában. (CSC)