Észak-Magyarország, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-15 / 244. szám
1972. október 15., vasárnap i»«hmww ESZAK-MAGYARORSZAG 5 (Folytatás az 1. oldalról) ben os/;i n te tisztelettel ón meleg szeretettel köszöntőm az Ózdi városi Párt bizottság, a városi KíSZ-bizot.tság, a városi tanács, valamint a Hazafias Népfront ózdi bizottságának vezetőig tagjait, a megjeleni kedves vendégeket. a város lakóit és dolgozóit. — kezdte beszédét az ünnepi szónok, majd miután vissza tekintett a hét. évszázaddal ezelőtti eseményekre, a jelenhez közelítve így folytatta: — A jelentősebb változási, a gyorsabb fejlődést a vasgyár alapítása indította el Ózd életében 1845-ben. Azóta, Ózd története mindmáig egyre jobban a gyár és munkássága történetével forrott ösz- sze. Az ózdiak jogos büszkeseggel és öntudattal emlékeznek az 1848—49-es forradalom és szabadságharc helyi eseményeire i.s, amikor az akkori vasgyári munkásság őszinte hazaszeretettől vezérelve a szabadság ügye mellé állt. Az ózdi gyár fejlődése egyre jobban éreztette hatását a t ele|j>ü lés fejlődésében i.s — mondotta és utalt rá, hogy az ózdi társadalomi zártsága, de legfőképpen a vezetők, a Rima urainak körmönfont, politikája sokáig nehezítette a munka smozgia lom kialakulását. Nem csoda hál, hogy az első szervezkedési kísérlettől, 1895-töl több mint 20 évig kellett várni, amíg megalakíthatták Ozdon a szakszervezetei. amelynek befolyása gyorsan nőtt az ózdi munkások körében; tagjai túlsúlyba jutottak az Olvasó Egyletben és a munkásdalárdákban, ahol egyre nyíltabban potitU zállak. Az 1018. január 18-i, nagy budapesti sztrájk Óz- don is visszhangra lelt. január 21-én reggel mintegy 7000 i munkás gyűlt, össze a gyár melletti i'utballpályán. s a lelkes tömeg javaslatára I/-- nin térnek nevezték el a gyülekezés színhelyét. Bár ezt, és az 1018. júniusában lezajlott egyhetes sztrájkot szigorú megtorlás követte, a forradalmi fejlődést már Óz- don sem lehetett megállítani — mondotta, majd részletesen ismertette a Tanácsköztársaság helyi eseményeit. A feüsralbadisPás történelmi mérföldkő volt 1044. december 20-a végleg fordulópontot jelenített Ózd eleiében. A szovjet csapatok ezen a napon szabadították fel a várost. Az azóta eltelt 27 év Ózd életében is gyökeres változásokat eredményezett, s ezeknek már a mai nemzedék is alkotó részese es élvezője. A város életében — miként addig — a felszabadulás óta is a nagyüzem fejlődése a meghatározó. A nagyarányú előrehaladás. é.s orsaágépílő tevékenység méltó elismerést kapott 1040. január 1-én, amikor városi rangra emelték Özdot. önmagáért beszélő adal. hogy a város első, 8.1 millió forintos költségvetésével szemben az idei költségvetés több mint 02 millió forint... Szólott, az előadó az újjáépítés éveiről, majd a jelenhez érve így folytatta: — A 'áros legnagyobb üzemében dolgozók helytállását, az üzemnek az ország életében betöltött szerepét és a vállalatnál folyó szocialista munkaverseny eredményességét jól bizonyítják azok a magas szintű kitüntetések, amelyeket az elmúlt évtizedek '«órán nyert el az üzemi kollektíva. De ma már .szinte lehetetlen röviden számba venni azt a sok változást is, ami az egész varos életében végbement. Elismerésre méltó és a városfejlesztés szempontjából is jelentős eredményeket. hozott az a szoros összefogás, amely az 1960-as évek elejétől kialakult a város és a nagyüzem között. De nemcsak a vasgyár fejlődött Ózdon az elmúlt néhány év tized alatt — mondotta, és részletesen szólott a várt« egyéb üzemeiről, létesítményeiről. A' felszabadulás azonban történelmi mérföldkő' volt Ozdon az oktatás, a közművelődés terén is. Különösen sokat kellett pótolni, hiszen 1945 előtt még középiskolája sem volt ennek a munkástelepülésnek. Nein véletlen tehát, hogy a felszabadult-ország első új szervezésű gimnáziuma 1945. november 9-én éppen Ózdon kezdte meg működését. Azóta közgazda- sági technikum, középiskolai kollégium és ipari szakközép- iskola is megnyitotta kapuit. Gyarapodott a közművelődési intézmények szánja, tartalmasabbá vált munkájuk is. Jólesik mindezt — ha röviden, hézagosán i.s —, időnként számba venni, különösen az il.Ven ünnepi alkalmakon. Lelkesítő tervek Jelentősek a város eddigi eredményei és elismerést érdemelnek a további tervek is. érdemes ,értük lelkesedni. Ennél azonban több kell. dolgozni, alkotni, tenni kell, hiszen sok még a gondja hazánknak, megyénknek és Ózd 'árosának is, Amikor a gazdasági feladatokról beszélünk. tulajdonképpen mindig oz emberre kell gondolnunk mondotta a megyei pártbizottság első titkára —, hi- azen a legfontosabb, nélkülözhetetlen feltétele és célja ■* a társadalom építésének a •Szocialista módon élő., dolgozó és gondolkodó ember, aki áldozatkészen. odaadással küzd nagy céljainkért. Mind- ánnyiun kna k számottevő a szerepünk abban, hogy saját területünkön pontosan, következetesen érvényesüljön a párt. politikai irányvonala! A X. kongresszus határozatai világosan mutatják tennivalóinkat. Ózd ma is elsősorban a vas és az acél 'árosa. A város nevét hallva, sokan csak a kohók füstjére, az izzón szikrázó acélra gondolnak, Az itt élők. vagy akik jobban ismerik. de leginkább a hosz- szú évek után újból visszatérők azt is tapasztalják, hogy nagyon meggazdagodott. sokszínűbbé vált itt. az élet. kiterebélvesedelt a munka, nyomában pedig kitágult a látóhatár. Együtt az egész «országgal Ismerve az ózdiak múltja!, jelen törekvéseit, jól tudom, üem ewyszer adták már szép •án új cl ét. a teltekben meg- ü.vilvánuló igaz hazaszeretetlek. Újfajta hazaszeretet a miénk, elválaszthatatlan a nemzetköziségtől és egyet jelöni a szocialista Magyarország építésével. Van benne létjogosultsága az egészséges lokálpatriotizmusnak, a szüSzoboravatás Pénteken este a Magyar Rádió nyilvános hangversenye nyitotta meg az ózdi ünnepi események sorát. Tegnap délelőtt pedig emlékezetes eseményre került sor a 700 éves Ózd múltját, jelenét és jövőjét méltató, együttes ünnepi ülés előtt, A gyárral szemben falavatták a város legújabb szobrai, a Kohászt, Kisfaludy Stróbl Zsigmond kétszeres Kos.suth-dij.Hs szobrászművész alkotását. A szoboravató ünnepségen, melyen (ír. Benyó Tibor, az Ózdi Kohászati Üzemek műszaki fejlesztési főmérnöke köszöntötte a megjelenteket, részt vett' Cseterki Lajos, az. MSZMP KB tagja, az Elnöki Tanács titkára és dr. Bodnár Ferenc, az. MSZMP KB tagja, a Borsod megyei Pártbizottság első titkára. Ott volt dr. Kocsis József, a kohó- és gépipari miniszter első helyettese, Csollák Gábor, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosztályvezetője, Pcthes András, a Központi Bizottság munkatársa. Moldován Gyula, a Miskolc városi Pártbizottság titkára, Bárczi Béla. a Miskolc városi Tanács elnöke és természetesen a gyönyörű, kifejező szobor alkotója, a nagy tiszteletnek örvendő művész, Kisfaludy Stróbl Zsigmond. Ünhepi beszédet Csépányi Sándor, az ÓKÜ vezér- igazgatója mondott. Az évforduló kapcsán szólott: a gyárnak a város életében betöltött, szerepéről, de elsősorban a gyárban dolgozó embereik felelősségteljes munkájáról és — mint lírai megfogalmazásban hangsúlyozta—: a város ú j szobra is tiszteletadás a munkának. A Kohász tegnaptól kezdve szép és kifejező dísze az ózdi Szabadság térnek. A hosszú ház — ahogy az ózdiak nevezik kehi- haza szertelenek is, de nem jelentheti a régi Ózdra jellemző élzárkózottságot, és nem is jelenti azt. A felszabadulás óta eltelt idő alatt Ózd dolgozói nemcsak a nagyüzem termékeivel, hanem érzés- és gondolatvilágukkal is büszkén vallhatják magukat; a szocialista haza, a nagyobb közösség megbecsült tagjainak — mondotta, majd arról szólott, hogy a városi pártbizottság kiegyensúlyozott, következetes irányításával a pártszervezetek is körültekintőbben, jobb módszerekkel foglalkoznak a hatáskörükbe tartozó gazdasági. . társadalmi és politikai kérdésekkel. A lakosság döntő többsége elfogadja, helyesli es tevékenyen támogatja a párt politikáját. Ifjúságunk, jövőnk letéteményese, pártunk utánpótlásának legfőbb bázisa is nagy többségében ismeri és követi a szocialista célokat, becsületesen tanul, dolgozik, támogatja pártunk politikáját, Különösen gazdag mozgalmi múlttal, szép hagyományokkal rendelkezik a nagyüzem jól szervezett ifjúsága. Fiatalabbak és idősebbek jó egyetértésben, egymást kiegészítve dolgoznak társadalmi, gazdasági céljaink eléréséért. Dr. Bodnár Ferenc ezután a tanács és a társadalmi szervek eredményes munkáját méltatta, majd szívből gratulált a város első díszpolgárainak. Ünnepi beszédét, a következő gondolatokkal fejezte be: — Kívánom, hogy a jövő tervei, szép álmai is mind megvalósuljanak. Építsek közös akarattal városukat. önmaguk és utódaik örömére, az egész dolgozó magyar társadalom, mindannyiunk boldogulására, szocialista hazánk javára. Ózd díszpolgárai Dr. Bodnár Ferenc nagy tetszéssel fogadott ünnepi beszéde után Varga Dezső. Ózd város Tanácsának elnöke ismertette a tanács 1972. évi I. számú tanácsrendeletét a város címeréről és használatának rendjéről. Ózd város címere pajzs alakú. A pajzs függőlegesen két mezőre osztott, amelyből a bal oldali vörös, a jobb oldali kék színű. A kék es a vörös a város hagyományos színei. A címer felső harmadában foglal helyet a nemzetközi munkásmozgalomhoz tartozás kifejezéseként az ezüstkoszo- rús ötágú csillag, amely egyben a felszabadulas óta végbement szocialista fejlődést és a jövő perspektíváit is jelképezi. A címer közepén látható az ezüst színű, szimbolikus, három kohóalak, melyeket fekete kontúr választ. el egymástól. A kohó a település kohászjellegére, a hármas alakzat a település szerkezeti kialakulására utal. a fekete szín a bányászatot, a szenet jelképez;. A jelenlevők nagy tapssal köszöntötték , a város új címerét, majd megható pillanatok következtek, amikor Varga Dezső tanácselnök az 1972. évi II. számú tanácsrendeletet ismertette a díszpolgári cím adományozásáról. Ózd város Tanácsa e rendeletében első szám alatt: rendeli el bevezetni Baszkaje v Afanoszij Dzakajevics alezredes, a település felszabadulás utáni első városparancsnokának d íszpolgársá gát. Baszka ,i ev Afanoszíj Dzakajevics a Kau kázusban. Alagir városában lakik nyugállományba vonulása óta. A díszpolgári almanachban a következő név Tóth Istvánnc neve. aki többek között nyolc éven át volt Ózd város Tanácsának elnöke. s bár már nyugdíjas, jelenleg is aktív tagja a városi és a megyei tanácsnak, sokoldalú munkát végez. Monks Miklós, a munkásmozgalom ózdi veteránja. Válóczi Elek, a szakszei-vezeti mozgalom egyik ózdi vezetője, Leniczky Gyula nyugdíjas veterán. Medre Ferenc Kos- suth-díjas, az Ózdi Kohászati Üzemek többszörös kiváló dolgozója, Szabó Sándor festőművész, Vinczc Géza, a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat vezérigazgatója, és Garai Bertalan veterán, a Nógrádi-partizán csoport egyik tagjának neve folytatja a sort. Az együttes ünnepi ülés részvevői nagy tapssal, köszöntötték Ózd város első díszpolgárait, .akik oly sokat tettek a város fejlesztéséért, és a megtisztelő címről diplomát, az adományozásról szóló igazolványt, valamint művészi kivitelű díszpolgári emlékplakettet, nyújtott át részükre Ózd vár«» Tanácsának elnöke. Ózd virágos város na.k. az ÓKÜ igazgatójának, a városi tanács tagjának dr. Pusztai Béla. a megyei tanács elnökhelyettese nyújtotta át: a Munkaérdemrend ezüstfokozatát.- majd Varga Dezső tanácselnök a 700. évforduló alkalmából oklevelet, és díszplakettet adott, át a város fejlesztésében kifejtett tevékenységéért húsz aktívának, dolgozónak. A település fennállásának jubileumára! — több éves fáradozás után — Ózd kiérdemelte a Tiszta, virágos város megtisztelő címet. is. Az erről -szóló oklevelet Varga József, a Vöröskereszt: szervezet megyei titkára adta át Ózd város tanácselnökének. Ezt követően megyénk öt testvérvárosa nevében Bárczi Béla, a Miskolci városi Tanács elnöke köszöntötte a 700 éves település lakosait. Az úttörők köszöntésével — virágcsokrokat adtak át a gyárváros elsp díszpolgárainak — és az Internacionálé hangjaival ért véget az ünnepi tanácskozás első részének programja. Ezt követően az ostrax a* gyermekkórus és a József Attila Gimnázium és Szak- középiskola irodalmi színpada, valamint, a Béke-telepi általános iskola úttörókórusa adott ünnepi műsort. A díszpolgárok köszöntése után került sor a kitüntetések átadására. Fehér Gyuláliikoépülctükct. iií-rá y y-d v ■ ■ i ■ - - i ' "
